Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1882 (8. évfolyam, 1-54. szám)
1882-01-01 / 1. szám
Az újévi üdvözletek megváltása tárgyában a főispán úr e körlevelet bocsátotta ki: — Azon kedvező siker, mely az újévi üdvözletek megváltása tárgyában múlt évben Ő Nagyméltósága a belügyminister úr által kibocsájtott felhívást követte, mely egyfelől az amúgy is semmi értékkel nem bíró újévi üdvözlő kártyák számának csökkenésében, másfelől az e czimen jótékony czélokra befolyt összegek növekedésében nyilvánult, arra ösztönzé 0 Nagyméltóságát, hogy felhívást intézzen hozzám, mikép a szenvedő emberiség érdekében a jelzett irányban hívjam föl e megye közönségének figyelmét. Saját magam is tapasztalván a nagyközönségnek ily alkalo’mbóli nagylelkű áldozatkészségét, — felkérem mindazokat, kik a minister ur Ó Nagyméltóságának és saját magam példáját követni akarják, legyenek szívesek az újévi üdvözlés és üdvözlet elfogadása helyett akármily csekélységet is, a veszprémi jótékony nöegylet által e czélból kibocsátott és ide mellékelt gyüjtőívre feljegyezni, és a gyüjtőívet a kegyes adománynyal együtt Véghely De- zsőné ő nagyságához, mint a helybeli jótékony nőegylet alelnökéhez megküldeni. A jótékony nőegylet — az ily módon befolyt összegeket — az egyes kegyes adakozók neveinek felemlítésével fogja hir- lapilag nyugtatványozni. Veszprémben, 1881. évi deczemberho 20-án <Br, Fiáth Ferenc{, főispán. Rendkiviili közgyűlések. — Városuuk decz. 27-éu tartott rendkívüli közgyűlést, melynek czélja volt azon közgyűlés napját kitűzni, amelyen a nemzeti kaszinó mellett épülendő Fekete-féle emeletes ház ügyében fog határozni, — a közgyűlés február 13-án lesz. — A megye tegnap decz. 31-ón rendkívüli közgyűlést tartott, melyen a községeknek 1882. évi költségvetés előirányzatai láttattak el törvényhatósági jóváhagyással, valamint tárgyaltatott a megye 1882. évi költségvetési előirányzatára érkezett belügyminiszteri intézmény, mint ezt más helyen élűn tjük is. Szerecsen toloncz. Karácsonyra szerecsen krisztkindlit kapott városunk egy zauzibari fiatal néger-tolonczban. Neve Diego Francesko Sangore, 19 éves, Afrikában, Zanzibárban született, két éves korában hozta őt Európába egy hajóskapitány. Legtöbb idejét Aradon töltötte mint pinczér; beszél jól magyarul, németül, olaszúl és ráczul. Lehet képzelni, mennyire felköltötte e telivér szerecsen a város lakosainak kíváncsiságát. Naphosszant egymást érte a sok kiváncsi néző a városház előtt, míg végre Vizuer János kereskedő elég ügyes számítással, mint munkanélkülit, fűszerkereskedésében alkalmazta. Azóta oda jár a processió; aki csak szerét teheti, apraja-nagyja mind Vizuerhez megy bevásárolni, hogy szere- csent láthasson. Tánczestélyek. A balaton-füredi önkéntes tűzoltóság által 1882. évi január 7-én és február 11-én mindenkor esti 7 órakor a községház termében tánczestélyek rendeztetnek. Belépti díj szemé- lyenkint 50 kr. Felülhzetések köszönettel íogadtatnak és hirdetmé- nyileg nyugtáztatnak. A b.-füredi önkéntes tűzoltóság parancsnoksága: Keményfy Jenő, főparancsnok, Komjáthy Pál, jegyző. A veszprémi izr. „Krajczár-egylet“ deczember hó 19-én szép számú vendégek, de különösen díszes és válogatott hölgykoszorú jelenlétében osztogatta ki a szegény tanulók között a téli ruhákat. Ez alkalommal a veszprémi izr. iskola tanulói közül több mint 40 gyermek lett majdnem tetőtől talpig szép és tartós kelmékből készült ruhákkal ellátva, mi a még kiosztott két db 1 frtos taka- réktári könyvecskékkel együtt körülbelül 200 Írtba került. Ezenkívül még adományoztak egyes ruhadarabokat Krausz Armiuné, Schultheisz Fraucziska és Margolit Juli úrnők és pedig nyakkendőket, sapkákat, harisnyákat, fejkötőt és kamáslit, mely kegyes adományok szintén kiosztattak. Az ünnepélyes hangulatot emelték a szép énekek és egyik tanító jóakaró szavai, melyekkel az egyjegyűit gyermekeknek megmagyarázta az egyesület jótékony működését őket háladatosságra buzdítva, két tanuló a többiek nevében köszönetét mondott az egyesület jótéteményeiért, mire e szép ünnepélyt Hochmuth Ábrahám rabbi és igazgató úr zárta be köszönetét mondva az egyesületnek és áldást kívánva az elnökség és választmány önzetlen és emberszerető működésére. Tizenhét év óta alakult a veszprémi izr. „Krajczár-egylet“; azóta ez üdvös eszméje országszerte már nagyobb köröket meghódított ,Szó indít, példa vonz“! Az ox’szágos nöiparkiálütás kitüntetési okmányai és érmei a veszprémi kiállítóknak és közreműködőknek deczember hó 23-án osztattak ki ő nméltósága B. Fiatb Ferenczné, mint a veszprémi bizottság védnöke által. Bronz- érmeket kaptak: az angol kisasszonyok intézete, Schön Róza tanítónő, Schön Kóza tanítványai, Pongrácz Mari tanítónő. Di3zokmányt kaptak ő nméltósága B. Fiáth Ferenczné, Terelmes Lajosné mint bizottsági elnöknő és De. Csolnoky Ferencz mint bizottsági titkár a uŐiparkiáilítás sikerének előmozdítása körül szerzett érdemeik elismeréséül és e kiállításban közreműködésüknek emlékéül. Az okmányok igen csinos kiáliításúak és művészi,, allegorikus alakokkal tüntetik elő a nőipar egyes ágait. Vadászat. Ikerváron gr: Battyány Győzőnél, decz..27-ikén és 28-án nagy nyulvadászat volt, melyen 782 darab nyúl esett áldozatul'. Szülésznői tanfolyam. A budapesti kir. tudományegyetemen a szülésznői második félévi tanfolyamra való beiratások 1882 évi február 1-én kezdődnek s bezárólag 15-ig tartanak. A beiratás feltételei: a) 20—40 év közötti életkor, s ezt igazoló keresztlevél kell nyugodnia, a természetből kell kiindulnia és végre a természetesbe kell visszatérni. ízlésünk nemesbül, ha a természetet elfogulatlanul vizsgáljuk, tanulmányozzuk és érzékeinket a természeti szépségek befogadására a folytonos helyes gondolkodás és gyakorlás által alkalmasakká teszszük. A természet után, hogy ízlésünk nemesbüljön, az emberhez magához kell térnünk. Az állatvilág leje az ember, a föld ura. A teremtő, úgylátszik, a maga kegyeltjévé tette, midőn mindazon szépségekkel felruházta, melyek a természetben szétszórva találtatnak. Niucs a szépnek oly neme, nincs e nemnek oly faja, mely az emberen nem volna feltalálható, melyet rajta megvalósítani nem lehetne. Ő két világ polgára egyszerre, az anyagi és szellemi világé és igy szépsége is auyagi és szellemi egyszerre, külső és belső egyszerre. Már teste által is különbözik a többi állattól; míg ezek szabad mozgásuk mellett is örökké a föld felé szegszik tekintetüket, addig az ő testalkata és igy tekintete is felfelé, az ég felé tör és így jelzi magasabb rendeltetését. Az egyes tagok mily szabályosan, mily arányosan simulnak egymáshoz és együtt, egymással, mily magas fokát tüntetik elé az öszhanguak egész külsején. Ha még hozzá veszszük, mily hajlékonysággal birnak e kültagok mindannak hű kifejezésére, ami az ember belvilágában történik, egy perczig sem kétkedünk őt a teremtés remekének tartani. De mennyivel több, mennyivel valóbb a külső szépségnél a belső, a szellemi szépség! Már maga az öntudatos éberség szép, hogy tesz, vesz, küzd nemesebbnél nemesebb czéiokért. Ha szabad, nemesb érteményü rabságot szomjaz; ha rabláaczon van, a szabadság után sovárog és ez örök küzdés életének oly változatos varázserőt kölcsönöz, mely megfejthetetlen titokszerűségével elragad, gyönyörködtet, sőt boldogít. Mily szépek az ember életében az egyes korok. A csecsemő egész odaadással csügg anyja emlőin és mit sem törődik azzal, mit rejt szamára a jövő. Az ifjú nyers erejében bizakodik és többet mer, mint amennyit elérni, megvalósítani képes. A férfi többé kevesbbé zajos múltja és jelene tapasztalatait gyűjti össze és ezekkel felvérvagy házassági bizonyítvány, b) községi erkölcsi bizonyítvány, ej írni és olvasni tudás, d) orvosi egészségi bizonyítvány. A beiratások az orvosi kar dékáni hivatalos helyiségében (üllői út 1-ső sz.) történnek. Százéves jubileum. — A veszprémi izraelita jótékony egyesület, a Chevra-Kadiscka, ma vasárnap d. u. 3-kor ünnepli fennállásának századik évfordulóját az izraelita templomban. Száz év a jótékonyság terén nem megvetendő múlt. Műkedvelő előadás. Az országos vörös-kereszt-egvlet veszprémi fiókja bizottságot küldött ki, melynek feladata a fölött megállapodásra jutni, vajon czólszerii lenne-e műkedvelő előadás által az egylet nemes czélját anyagilag elősegíteni. A felnőttek oktatilsa. — Második éve már. hogy a helybeli nagygymuasium épületében vasárnaponkint délután 4—5 ingyenes felolvasások tartatnak. Ezeknek czélszerű voltát fölösleges hosz- szasan bizonyítgatni; akik eddig azokon jelen voltak, meggyőződhettek, hogy ezen egy óra alatt több ismeretet sajátítottak el, mint ha napokig vagy hetekig könyveket olvastak volna. Ezen felolvasásokra tisztelettel felhívjuk a t. közönség becses figyelmét. Jövő vasárnap Keszthelyi Endre tanár fog előadást tartani a magyar népdalokról. Elfogott orvvadász. A menyekei erdőben a napokban fogott el az erdész egy orvvadászt, ki az elfogó erdészre fegyvert fogott. Az ügy a járásbíróságnál van. Az átvonuló katonaság. A in. k. honvédelmi miniszter legújabb rendelete értelmében az átvonuló katonaságnak közös beszállásolása esetében a hajlékért 1 kr. a bútorzatért 0‘2 kr. összesen tehát 1 2 kr. térítés fizettessék fejeukiut és naponkint, tehát az ágyszalmáért külön megtérítés nein jár, mivel ez már a bútorzatba be nem tudva. Postaforgaloin. — A karácsonyi és újévi ünnepek alkalma val városunk postaforgalma oly magasfokú volt, amilyen még eddig nem mutatkozott soha. Különösen a kocsiposta-küldemények, ide és innen, voltak nagymérvűek. Figyelmeztetésül az ölebecskék kedvelőinek. Egy fiatal leány hosszabb idő óta betegeskedett, de nem tudták, hogy mi a baja. Csak véletlenségből jöttek rá, hogy a leányt oly férgek bántják, melyek csak kutyáknál fordnlnak elő. Kitűnt azután, hogy a leány többször megcsókolta a kutyát, Ezen jelentést egy bécsi orvos az orvosi kör gyűlésén tette. Közegészség. — Városunk közegészségi állapotáról minden tizennégy nap fogunk hiteles tudósítást hozni dr. Fischer Béla városi főorvos úr tollából; a megyei közegészségről pedig minden hónapban megyei főorvosunk dr. Kerényi Károly úr hiteles hivatalos jelentéséből. A „Veszprém” levélszekrénye. — Tisztelettel felhívjuk lapunk olvaso közönségét laptulajdonosunk üzletkirakatában kitett levélszekrényünkre. Bármi értesítést, levelet, hirt köszönettel veszünk, úgyszintén szives figyelmeztetést egyes hiányokra, visszaélésekre sat. Tőlünk telhetőleg iparkodunk utána járni és arról meggyőződést szerezni. Ugyancsak felhívjuk erre a vidéki közönség becses figyelmét is, mely városunkban időzése alkalmával e szekrényt .igénybe veheti. Az „Üstökös“ — január elsején buszonötéves jubileumát ünnepli. A ki negyedszázadon keresztül képes volt a helyzetet mindig a komikum oldaláról felfogni, az érdemeket szerzett. Ennélfogva ezen élczlapot olvasóink szives figyelmébe ajánljuk. Szerkesztő és kiadó Szabd Endre, előfizetési dija egész évre 8 írt, félévre 4 forint, negyedévre 2 írt. A kiállítása igen díszes lesz. Mai számunkhoz regy félív lapmellékletet adtunk, továbbá adjuk a „Hivatalos Értesítő“ 1-ső számát, vidéki példányainkhoz esetleges előfizetésre felhasználható posta-utalványt s végül valamennyi laphoz Divald K. eperjesi mőintézetének a „ Képzőművészet liemekei* czímfí vállalata előfizetési felhívását. Halálozás. 1881. deczemberhó 24—31-ig. Főerény Györgyné, 58 éves, gutaütésben Halász Imre, 1 '/2 éves, hörglobban. Boor János, 7 hetes, görcsökben. Lakatos László, 9 éves, vörbenyben. Garai Mi- hálné, 48 éves, méhelfajulásban. Perger János, 3 napos, idétlenség- ben. Párizs Mária, 3 hónapos, görcsökben. Hets Hermina, 5 hónapos, ránggörcsőkbeu. Stenger Károly, 72 éves, végelgyengülésben. Dr. Fischer Béla, városi orvos. VIDÉKÜNK, Haj más kér, deczember 30-án. Tekintetes szerkesztő úr! Engedje meg, hogy becses lapjában egy szivet emelő karácsonyi estélyt leírhassak, melynek szemtanúja voltam. E hó 26-án, a buzgalmáról ismeretes Polczer Antal plébános ur, hogy az ünnepet annál jobban emelje, gyermek-színházi előadást rendezett az iskolai helyiségben. A darab czime tBetlehemi pásztorok* 5 felvonásban. A szereplők iskolás gyermekek voltak. A színdarabot megelőzőleg szavalatok voltak, mert mint mondá a plébános úr, hogy nem maradhatott a szülőktől, mindenik kőnyörgött, hogy fia szerepelhessen. Ennek végeztével kezdődött a színdarab előadása. A kortina széthuzatott s a görögtüz meggyujtatott, a szereplők ott rendben állva várták szerepűk megkezdését. Valóban szivet emelő volt az, midőn a kis fiuk szerepöket bátran, minden súgás nélkül, adták elő. Látszott rajtuk a megelégedettség öröme. Nem egy szülőnek csalt ki örömkönyeket szemeiből, midőn látta fiát az emelvényen, szemben a közönséggel. Hogy mily nagy érdeklődéssel viseltetett a közönség az ártatlan mulatság iránt, kitűnik abból is, hogy a közeli helységekből is számosán megjelentek valláskülömb- ség nélkül, úgy annyira, hogy alig volt képes a különben tágas iskola helyiség befogadni a néző közönséget. Izzadtunk az igaz, és őssze- présölve voltunk majdnem 2 órán át, de mind ezt békével tűrtük, csakhogy szemlélhettük a kis ártatlanok boldogságát. A színdarab befejezte után következett a karácsonyfán csüggő ajándékok szétosztása.' Volt sürgés forgás a színpadon, alig tudott a jó plébános ur eleget tenni köztük, jól esett látni, midőn a kapott pár aranyosdióval megelégedetten tovább ment. De még lélekemelőbb volt az, midőn a szülők bála-köszöuetökkel ostromolták a jó lelkészüket! Boldognak érezte az magát, ki csak ruháját is megérinthette. Mindezeket szemlélve, valóban boldog az a község, mely ily áldott lelkészt bir, de boldog az a lelkész is, ki ily ártatlan szivet nemesítő mulatsággal meg tudja szerezni híveinek szeretetét. Adjon az Isten sok ily buzgó lelkészt az egyháznak, ki annyira szivén hordja lelki hivatását. Ezen gondolattal hagytuk el az iskola-helyiséget. Egy jelenvolt. Jásd, 1881. deczember 24-én Tekintetes szerkesztő ur! Ha megengedi a tettes szerkesztő ur — becses lapja számára — a következő szomorú esetről vagyok bátor egy rövidke tudósítást küldeni. A község keleti oldalán fekvő szőlőhegyben, illetve ennek alján f. hó 24-kére virradóra egy szegény, de becsületes jásdi embernek alig pár hóval előbb épített szőlőhajléka, — melynek padlása telve volt takarmánynyal, — ismeretlen tettes által felgyujtatott, s porrá égett. Bizony, bizony elég szomorú jelensége ez is az erkölcsök alá- sülyedésének! Mert még a statárium sem riasztja vissza a romlott szivfí embereket a személy- s vagyonbiztonság veszélyeztetésétől. Egyébiránt fogadja a tekintetes szerkesztő ur legőszintébb sze- rencsekivánatimat az uj évre! Teljes tisztelettel r. I. Pápa, 1881. deczember 30-án. Tudom, hogy tek. szerkesztő úrnak vannak városunkból rendes levelezői, kik széles látkörü szemlélődésük eredményét hivatott tollal, érdekesen tárják e lapok tisztelt olvasói elé, minthogy azonban ko- ronkinti közleményeimre én is kértem és nyertem helyet e lapok hasábjain, ime megkezdem vendégszereplésemet. Vendégszereplésről lévén szó, első sorban emlékezem meg kedvelt vendégeinkről, a győri színtársulat tagjairól, kik voltaképen uem is vendégek nálunk, mert a csupán Thaliának rendelt díszes csarnokban tartják előadásaikat, pedig ők a szinügynek igazán hivatott apostolai, továbbá azért sem vendégek, mert az intendaturával kötött szerződés szerint hetenként két előadást tartoznak tartani, így ők legalábbis 2/7 részben a mieink. Meg is érdemlik, hogy első sorban emlékezzünk meg rólok, mert kérkedés gyanúja nélkül mondhatjuk el, hogy színtársulatunk a vidék legjelesebb és legnagyobb társulatainak egyike. Most nem úgy vagyunk, mint az előző években színészetünkkel, hogy a közönség pártolásának biztosítása czéljából csak elismerést foglalhatott magában a színi kritika, és kénytelenítve voltunk a törekvést sikernek, a közönség hazafias áldozatkészségét művészi hatásnak jelezni, csakhogy közönséget tudjunk a sziuieló'adásokra to- borzani. Most megjön a közönség a maga jószántából, a valódi műélvezetet nyújtó művészi előadásokra, melylyel társulatunk választékos műsorát mutatja be. A 64 tagból álló társulat jól szervezett énekés zenekarral rendelkezik, s tagjai között oly kiváló erőket számít mint a Beödy, Mándoky és Follinus párok, Kiss Ferkó, Miskey, Dezséri, Pajor Emilia, Könczöl Luiza, Kovács Ilka, Tatay Eugenia stb. A mi közönségünk nem fél a színházi tüztől sem, nemcsak azért, hogy színházunk oly ügyesen van építve, hogy az elővigyázati rendszabályoknak tökéletesen megfelel, hanem azért is mert nem hagyja magát az érdekes előadások élvezetében korlátoztatnx, minek fényes bizonyítékát képezi azon körülmény is, hogy mig a karácsony ünnep másodnapján, a délelőtti isteni tiszteletek alkalmával keletkezett puszta vak-tüzi-lármára, az ájtatos hívek elhagyták a templomokat, addig a színházi közönség az ugyanazon nap estéjén a színháztól harmadik utczában a sziuieló'adás közben kiütött igazj tezve száll síkra az élet viharaival. Az aggastyán ezüstfürtjeivel és azon mennyei nyugalommal arczán, mely a leviharzott szenvedélyek következménye, együttélvez múltat, jelent és jövőt. Szóljak-e t. h. azou szépségekről, melyeknek csakuem kizárólagos tulajdonosuk a nőnem, hisz e nemet a szép nemnek szoktuk nevezni ? Valóban aki az emberileg lehető legmagasabb szépet akaija tannlmáuvozni, azt kétség kívül a nőkben találja fel és igy az Ízlés is ezerféle fokozataiban legszebben, legtisztábban a nőknél nyilvánul és kell is nyilvánulnia, mert a nők vannak hivatva a szép eszméjét önmagukon külsőleg, belsőleg megvalósítani, kifejezésre juttatni és e szép iránt gyermekeik szivében a fogékonyság legelső csiráját elhinteni a bölcsőtől kezdve addig, mig szárnyaik alól ki nem bocsátják. Egy lépéssel tovább megyünk. Az egyes emberekből alakúi az emberiség nagy családja — a társadalom. Ebben jutnak érvényre az egyesek szépségei, ebben küzd az Ízlés folyton folyvást, itt látjuk az emberi szellem óriási harczát, küzdelmét önmagával és a természettel. Ha elemeiben vizsgáljuk a társadalmat, küzdelmeitől, harczaitól visszaborzad lelkünk; de ha magasabb szempontból vizsgáljak e küzdelmeket és indító okaik- és végeredményükben egybevetjük, nem lehet meg nem hajolnunk azon szépségek, társadalmi szépségek előtt, melyek igy elénk szöknek. Megható, mint tart egy-egy előítélet ezreket, meg ezreket fogva, de még meghatóbb és lélekemelőbb látni, mint foszlik szét ugyanazon előítélet dicsfénye, midőn az elfogulat lan kutatás annak semmiségét feltárja és a bilincsekre yert kedélyeket szabadságba helyezi. A természet odadobott keztyüjét felemeli a társadalom és foly a küzdelem. Ennek láttára lehetetlen, hogy a gondolkodó és érzőkebel a szép iránt fogékonynyá ne legyen, Valamint az igaz és ennek képviselője a tudomány, csak egy, úgy a szép és a szépnek képviselője, a művészet szintéu csak egy lehet. Ez teszi lehetővé, hogy a szépről általános elveket állíthatunk fel. Első neme a szépnek a kellemes, mely a tárgy gyöngéd, arányos alakját egyesíti vidor és könnyed mozgással. E nemét a szépnek, a kellemest, önmagán is képes az ember megvalósítani, a nő könnyebben, mint a férfi, innen többen a kellemest női szépnek is tartják. Minden egyéni természetnek megvan a maga szépsége. Ezen egyéni szépségen kilejezésre juttatni az egyetemies szépet tesz a szép eszmét minmagunkon megvalósítani. Az egyént, az éu-t nem pusztán teste, nem pusztán külseje, hanem és íőkép gondolkodása, beszéde és cselekedete együttvéve teszi egyénné. így fogva fel az ént — tág tere nyílik mindenkinek a kellemest valósúlásra juttatni. Akinek a természet vagy egyéb mostoha körülmények megtagadták a szépnek egyik vagy másik nemét, teszem, a kellemest megvalósíthatni, annak szabad tere van e megvalósítást gondolkodása, beszéde és cselekedetei által eszközölni. Aki magát külseje által uem képes kellemessé tenni, az tegye magát belső, lelki, szellemi szépsége által kellemessé és csakhamar meggyőződik, hogy a külső szépségnél van maradandóbb, van több sikert biztosítóbb valami és ez a belső, a lelki szépség, melyet, ha egyszer valaki hatalmába tudott keríteni, többet ér, mint az ideig óráig tartó külső szépség, mely ezer meg ezer zavaró körülmény által tétetik bizonytalanná, kétessé. Ha a kellemet ily fokra tudjuk minmagunkbau emelni, akkor sohasem leszünk a társaságnak kifacsart czitromai, melyeket rövid idő múlva eldobnak, amint hasznavehetetleneknek bizonyúltunk. Pillantsunk csak végig társas életünk sorain, nem tapasztalhatjuk e, hogy egyik-másik éltes nő, vagy férfi társaságunknak valódi dísze nem kora, hanem kellemes modora miatt és mi szívesen elfelejtjük, hogy őszbe borúltak fürtjei vagy hogy az idő felbarázdálta arczát. A kellem törvényekhez és nem körülményekhez van kötve; aki e törvényeket el tudja lesni és megtudja valósítani, az kedves ember lesz előttünk még akkor is, ha külseje visszataszító. A kellemest női szépségnek tartottuk. Ha a szép eszméje any- nyira erős, hogy szinte saját megjelenési alakját látszik kicsinyeim, akkor kapjuk a szépnek másik nemét, a fenségest, melyet már erőteljénél fogva férfiszépuek nevezünk. Szép, fenséges jelenet, ha az ember körülményeivel bátran szembeszáll és azok által magát legyó'zetni nem engedi. Fenséges, ha erkölcsi érzete szenvedélyeivel kezd mérkőzni ; fenséges, ha győz, de még akkor is fenséges, ha a lehetőség legszélső határáig küzdve — elbukik. De nemcsak ily erőszakos alakban mutatkozik a fenséges, mutatkozik az még a nyugalomban is, az emberi erény legma-
