Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1882 (8. évfolyam, 1-54. szám)

1882-01-22 / 4. szám

elmulaszthatlan tisztogatás s kefelás, hasonló főbb kellékek, e czélból az istállón való itatás végleg mellőzendő, a marhák naponkint legalább is kétszer és pedig reggel a fejés után, este pedig a fejés előtt a ,‘szabadba hajtandók itatás végett, igy ezzel a szarvasmarhának szükségelt naponkinti mozgás is kellőleg elérhető lesz.

A marha ápolását a só tetemesen elősegíti, de annak emésztése és egészsége fenntartására is nagy befolyással bir, továbbá a takarmány, különösen a száraz takarmány táp értékét is felette neveli, miért is az istállón tartási idő alatt a he- tenkinti kétszer sózás kívánatos, sőt szükséges, minden esetben darabonkint 2—3 dkg. sót véve, nyáron át pedig 3—4 dkgraal való egyszeri sózás egészen elegendő.

Végül az almozásra is egész éven át hasonló figyelem fordítandó, nemcsak a szarvasmarha természete megkivánja már, hogy nyáron úgy mint télen, mindenkor elég s száraz almozáshan részesüljön, de ez amúgy is a marha kéllő tisztaságára nézve, felette nagy tényezőként szerepel, miért is a szarvasmarháknak egész éven át elegendő s mindig száraz alommal fedett állásról gondoskodni egyik főbb elmulaszthatatlan teendője a tejtermelőknek.

Nagy Iván.

FELHÍVÁS

Magyarország t. gazdaközönségéhez!

A gazdasági gépek és segédeszközök gyártásánál oly rohamosan váltják fel egymást a javítások és újabb találmányok, hogy a gazdaközönség alig ér rá ezen mozgalmat figyelemmel kisérni, annál kevesbbé azt tanulmányozni; pedig azoknak minősége nagy befolyással van a termények minőségére és mennyiségére, nemkülönben ezeknek ol csóbb előállítása a gazdaságok jövedelmezőségére is. Éhez járul még azon körülmény is, hogy a gazdák közül némelyek a gépek olcsóságára — ami különben a mi szomorú viszonyaink között nem csoda — fektetik a fősulyt; némely gépgyáros a mai nagy verseny mellett, hogy a gazdák fentebbi kívánalmának lehetőleg megfelelhessen, a gépek előállításánál nem annyira a szilárdságra, mint inkább azoknak tetszetős kiállítására van tekintettel, és minthogy a vevők a jó és a selejtes anyagból készült uj gépek közötti különbséget rendszerint fel nem ismerhetik, nem ritkán olcsó pénzen ugyan, de rossz gépnek jutnak birtokába.

Az e miatt gyakran felmerült panaszok eredménytelenül hangzanak el a türelmes pusztákon.

Tudom, hogy az illető gyárosok a világtár- latokou és más versenyeken gépeikkel részt szoktak venni, hol azok érmekkel és oklevelekkel tüntet- tetnek ki.

Távol legyen tőlem ezen tekintélyes bíróságoknak akár jóhiszeműségében, akár szakértelmében kételkedni, de tapasztalásból tudom, hogy néha a dicséretekkel elhalmozott és érmekkel feldíszített gépek sem feleltek meg hozzájuk kötött várakozásainknak, különösen különböző helyi és egyéni viszonyainknak.

Egymagában minden középszerű gép is kielégítő eredménynyel látszik működni, és a gazda éveken át lehet lazon hiedelemben, hogy jó gépe van, ha annak munkaeredményét nem hasonlítja össze más jobb gépek munkaképességével, de minthogy ez az e&Jes gazdára nézve igen sok költséggel ^ és gyakran ?? adott körülmények és viszonyoknál fogva sok nehézséggél is jár, más országokban állami erők és társaságok által kísérleti állomások létesíttettek, hogy a gazdaközönség a gépeknek munkaképessége es tartóssága, tehát valódi értéke iránt magát tájékozhassa, és nálunk, ezen kiválóan agricol országban, a hol gazdaközöu- ségüuk az átmeneti viszonyok nehézségével küzd, ilyen kísérleti állomás csak névleg létezik, pedig mi annak hiányában csak mintegy sötétben tapo- gatódzunk — kiszámíthatatlan kárunkra.

ügy hiszem tehát, hogy nem fogok haszontalan munkát végezni, ha oda törekszem, hogy hazai gazdaközönségünket a jelenleg létező valamint az ezután tökéletesítendő és újonnan feltalálandó gazdasági gépek és segédeszközök valódi munkáké pességére és minőségére nézve lehetőleg tájékozhassam. Nehogy pedig némely gyárosok értesítéseinek nyomán a gazdaközönséget esetleg magam is- tévedésbe ejtsem, szándékozom magamnak a rendelkezésünkre álló gépek tárgyában, kizárólag gazdasági szempontokból a mi viszonyainkhoz mérten, folytatott összehasonlító kísérletek alapján személyes megyőződé8t szerezni oly czélból, hogy az illető gépeknek valódi munkaképességéért jót is állhassak.

Hogy ezen feladatomnak lelkiismeretesen meg is felelhessek, elhatároztam Tarnóczy Gusztáv czég alatt Budapesten egy gazdasági gépárucsarnokot létesíteni, mely a helyben és a különböző jellegű vidékeken létesítendő kísérleti telepekkel leend összeköttetésben, a hol is a gépek pontos összehasonlító kísérleteknek alávettetni, az elért eredmények pedig gazdatársaimmal a csarnok árjegyzékében és a szaklapokban közöltetni fognak.

Ezen csarnokomban a gépek nem az iparosoknak kalmárszempontjából és nem is kizárólag a csarnoknak üzleti érdekeiszerint fognak eláru- síttatni, mert érzékkel birván gazdatársaim érdekei iránt, a gépek csakis gazdasági hasznavehetőségük arányában fognak felbecsültetni és árusíttatni.

Kizárom csarnokomból mindazon gépeket, melyek czél8zerütlen szerkezet, selejtes anyag, vagy bármely más okból nem felelnek meg rendeltetésüknek.

Figyelemmel akarok lenni különösen arra, hogy a vevők kellően tájékozva legyenek arra nézve, ami különleges helyi és vidéki viszonyaiknak megfelel, mert létezik sok oly gép, melynek haszna- vehetősége bizonyos körülmények között ugyan nem tagadható, de az a mi sajátlagos hazai vagy egyes vidéki és személyes viszonyainknak meg nem felel;

ami aztán a honi vevőre nézve végeredményben egy jelentőségű.

Én a fősulyt nem az általánosan alacsony árakra, de a gépeknek lehető tökéletes voltára fogom fektetni, mert saját tapasztalásomból tudom, hogy a gazda keservesen siratja meg azt a pár forintot, melyet a kereskedő, versenyképességének előmozdítása czéljából, az anyag rovására a gyárosnál leszorított, mert a selejtes auyagból nem elég gonddal előállított gép nem ritkán a legsürgősebb Jmunkák közepette elromlik, illetőleg hasz- navehetlenné válik.

Ugyanis minden gép féláron is elkészíthető, természetesen selejtes anyagból; és ha a kereskedő a gazdaközönség nevében úgy kívánja, a gyáros azt végre úgy is elő tudja állítani: és hanem különösen solid gondolkozásu. azzal sem gondol, ha a gép csupán egy évig tart, mert hiszen akkor uj meg uj megrendeléseket kap, úgy mint az üveges, ki az üveg törékenységénél fogva gazdagszik. Ezen indoknál fogva én a gépgyárosoktól csak viszonylagos olcsóságot fogok kívánni a lehetőleg legjobb anyag és a legtökéletesebb szerkezet arányához képest.

Mert ha csak a legkezdetlegesebb gépet, az ekét, tartjuk is szemünk előtt, tapasztaljuk, hogy ugyanazou talajon, ugyanazon erővel egy nap alatt 100—300 négyszögöllel többet és jobban is szánthatni jobb ekével, mint egy kevesbbé jóval, ami egy éven át igen nagy különbséget tesz a gazdaság összes tiszta eredményére nézve. Igaz ugyan, hogy gazdatársaim általában erre eddig nem nagy súlyt fektettek, — reményiem azonban, hogy csak azért, mivel ezen eredmény-különbözet csupán oly pontos összehasonlító kísérletekből tűnik ki, a milyet tenni egyes gazdára nézve sok nehézséggel jár, természetes, hogy ezen gazdasági különbözet a gépek complicatiójának arányában fokozódik. A rossz gép olyan, mint a házi tolvaj, aki észrevétlenül lopja meg gazdáját.

Tudom, hogy a feladat, melyre vállalkoztam, nem csekély, tudom azt is, hogy a kitűzött czélt csak fokozatosan közelíthetem meg, és azt csakis kitartó következetes törekvéssel érhetem el; de én a nehézségek által nem szoktam magamat visszari- asztatni.

Ezen vállalatomat tisztelt gazdatársaim szives pártfogásába ajánlom és reményiem, hogy a kezdet nehézségeivel küzdelemben szives tanácsaikkal és megrendeléseikkel fognak támogatni.

Irodám 1882. február 1-én nyílik meg a váczi körúton 49, szám alatt. Csarnokom csak május 10-én lesz ugyanott megnyitható, addig raktáram ideiglenes helyiségben leend.

Bármely, a gazdasági gépek körébe vágó megrendelést szívesen és pontosan teljesítek.

Budapest, 1881. decz. 30.

Tarnócy Gusztáv.

HÍREINK,

Veszprém, jan ‘22-án.

A „Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézete“ az 1881-ik év társadalmi alkotásai közt a legkiválóbb helyek egyikét foglalja el. Julius elejével alakult meg ez intézet s máris negyvenezer forintnál nagyobb az alaptőke, melyre szert tett. Ez összegből körülbelül tizenháromezer forintot a tagok saját befizetései, törzsbetétei és kötelezvényei képviselnek, huszonhétezer forintot, részint készpénzben, részint kötelezvényekben a jótékonyság áldozott az intézetnek. E tőkével azokban a kitűzött czél még nincs elérve, sőt még alig van megközelítve. A bécsi sajtó nyugdíjintézetének, a Con- cordiának, nyugdíjalapja falig hét évi fennállása Után) több mint nyolczs?áz;e?er forint s ha a magyar sajtó igazán gondoskodni kíván jövőjéről, neki is kell jutnia oda, hogy ez alaptőkéjét százezrek szerint számíthassa. Van is kilátás reá, hogy ez Intézet ügye nagy lendületet vesz. Remélni lehet, hogy az országgyűlés állandó országos segélyben fogja részesíteni, s hogy a főváros is fölveszi azon intézetek sorába, melyeket évenkint hathatós anyagi s erkölcsi támogatásában részesít. Ez azouban még mind nem elég. A hírlapirodalom, mely Magyar- ország minden közügyét, a legtávolabb vidéket ép úgy, mint a legjelentősb központok érdekét, mindig önzetlenül fölkarolta és támogatta; mely nemzeti czélokra humanistikus intézményekre és a szükségben szenvedők megsegélésére csak az utóbb huszonöt év alatt több milliót gyűjtött, (elég a magyar tudományos akadémiára 1860-ban, az alföldi károsultaknak 1863-bau, az 1848/49-ki honvédeknek 1867-ben, a honvéd menedékházra 1869-ben, a mis- kolczi, budapesti, szegedi, alföldi stb. árvízkárosultaknak a hetvenes évek folyamán eszközölt gyűjtésekre utalni), a hírlapirodalom megérdemli, hogy ez alapjáról, melynek érdekében kérőleg fordul a közönséghez, az ország minden pontján megemlékezzenek. Vidéki pénzintézeteink, közkereseti társaságaink, melyek létesítése sok helyt egyenesen a sajtó közreműködésének köszönhető, egyesületeink, melyek a sajtó önzetlen támogatását oly sok év hosszú során keresztül tapasztalhatták, nemesen hálálhatják meg azt, ha adományaikkal az év végén felosztásra kerülő nyereményükből, ez ifjú intézetet, melynek pénzeit a budapesti „Első hazai takarékpénztár“ kezeli (az adományok is ide küldendők), fölkeresik s jótékonyságot gyakorolván, egyúttal a hazai sajtó jövőjét is biztosítni segíti.

Gyászhir. — Városunk tiszteletben álló tanácsosának, Kováts Imre urnák elhunyt nejéről e gyászjelentést vettük: Alulírottak fájdalommal telt szívvel jelentik Kováts Imréné szül. Zsolnay Johannának 1882. évi januárhó 16-án esteli fél 8 órakor élete 56-ik és 2-ik boldog házasságának 16 évében a haldoklók szentségének felvétele után szivszélhű- dés következtében történt gyászos elhunytat. — A boldogultnak hideg teteme folyó hó 18-áu délután 4 órakor a római katholikus egyház szertartása szerint a veszprémi felső városi sirkertben fog az örök nyugalomra letétetni. Elhunytért az engesztelő szt- miseáldozat folyó hó 19-éu d. e. 10 órakor Veszprémben a szent Ferenczrendiek templomában fog a Mindenek alkotójának bemutattatok Veszprém, 1882. évi januárhó 17-én. Áldás és béke lengjen hamvai fölött! — Hátrahagyott házastárs: Kováts Imre. Gyermekei: Rothfischer Etelka férj. Huszár Jánosné, Rothfischer Karolina férj. Hindler Antalné, Rothfischer József, Rothfischer Gábor. — Vejei: Huszár János, Hindler Antal, Müller György. — Nevelt gyermeke: Rothfischer Anna férj. Müller Györgyné- — Testvére:Zsolnay Károly.—Unokái: Udvardi Fereucz, Huszár János, Hindler László, Hindler János, Hindler Emma, Hindler Irma, Hindler Mária.

Hálanyilatkozat. — Boldogult jó nőmnek f. évi jan. 18-án történt végtisztességtétele alkalmából, az engem ért fájdalmas vesztesség közepette ama benső részvétért, melyet a megjelent nagyszámú közönség tanúsítani kegyes volt, különösen nem mulaszthatom el Veszprémmegye és Veszprém város n. é. tisztakarának, nemkülönben a mészáros- ipartársulat- s egyéb testületeknek, helyi és vidéki barátaim-, jó ismerőseim- s jóakaróimnek, kik nagybecsű megjelenésükkel a végső tisztességtételt emelni törekedtek és benső részvétükkel mondhatlan fájdalmamban osztozni kegyesek voltak; úgy a magam, mint gyermekeim és a gyászolé család többi tagjai nevében is őszinte szívből eredett benső hálámat kifejezni. — Veszprém, 1882. jan. 19-én. — Teljes tisztelettel Kovács Imre.

Eljegyzés. — Városunk egyik kiváló szépségét, Buchwald Ida kisasszonyt e hó 17. jegyezte el Weisz Kálmán földbirtokos ur Kis-Czellből. Előre is fogadja a szép pár szerencsekivánatunkat.

A veszprémi jótékony nöegylet múlt szerdán, január 18-án, főispánná ő nagyméltósága lakásán közgyűlést tartott, melyen első alelnöknő- nek Véghely Dezsőné, másod a 1 elnöknőnek özvegy Neszmélyi Antalné úrnők választattak meg közfelkiáltással. A közgyűlés jegyzőkönyvi részvétének adott kifejezést a múlt évben elhunyt derék tagjai fölött, nevezetesen az egylet körül sok érdemet szerzett Ferenczy Teréz első alelnöknő fölött. A po- létás dámák sora Brenner Lőrinczné és Altstädter Józsefné úrnőkkel kiegészíttetett. Márton Antalné örökös tiszteletbeli alelnöknek választatott meg. Az egylet vagyoni állapota az 1881. év végén 18620 frt 24 krt tesz ki, melyhez még a népkonyha alapja 110 frt 34 krral járul. Bevétel a múlt évben volt 1921 frt 72 kr. Kiadás 1773 frt 39 kr., marad tehát a pénztárban 148 frt 33 kr.

Végtárgyalás. — Hoszter Fülöp rablógyilkossági bűnügyében a végtárgyalás február 3-án lesz, melyre nemcsak a fővárosi, de még a külföldi sajtó is, valamint a jogász-világ küld képviselő-referenseket. A törvényszék a rablógyilkos hivatalos védőjéül dr. Jánosy Sándor ügyvéd urat nevezte ki.

A nöegylet újévi üdvözletek megváltása czi- mén kapott még 3 irtot, melyhez Kleczár F., Pap Gyula és Androvics Imre urak egy-egy forinttal járultak. Fogadják az egylet hálás köszönetét.

Hoszter áldozatainak. — E héten a várpalotai rablógyilkosság áldozatai részére Morvay Mari gazdasszonytól 2 frtot vettünk, melyet tegnap el is küldtünk Vár Palotára. Köszönet érte.

A szeretetháznak. — A veszprémi káptalan nevelési alapjából 20 forintot küldött Androvics Imre úrhoz mint a szeretetház javára gyűjtő bizottság elnökéhez, mely összeg azonnal a helybeli takarékpénztárba tétetett és melyért nevezett elnök úr a nemesszivű káptalannak hálás köszönetét mond.

A veszprémi fiatalság f. hó 20-án estve báli előkészületek megtétele czéljából látogatott gyűlést tartott, melyen elhatároztatott, hogy f- évi Február 11-én bált fog rendezni a fiatalság, esélynek rendezésére: Borsiczky Béla, Dr, Cstunoky Fe- rencz, Kádár Lajos, Karácsony G£za, Koller Sándor Kőszegh József) Dr, Lsvatich Kálmán, Pongrácz Jenő, dr. Purgly Sándor, Závodnik Ede és Pap Gyula urakból álló bizottság lett megválasztva.

Tudomásul. — Azok, akik az ipar- és kereskedelmi körnek együttesen az iparos ifjúsági képző- és segélyző egylettel f. évi február 4-én tartandó zártkörű tánczvigalmára meghivót nem kaptak és arra igényt tartanak, forduljanak Viz János bálbizottsági elnök úrhoz.

Tlieaestély. A veszprémi polgári társaskör ma vasárnap jan. 22-én a kör helyiségében thea- estélyt rendez. Belépti díj 20 kr. Kezdete fél nyolez órakor. A theaestélyek oly szép nevet vívtak ki a múltban, hogy teljes reményünket fejezzük ki azoknak mostani sikere iránt is.

Táuczestély. - A zirczi olvasó-kör folyó évi február 11-én a zirczi nagyvendéglő termében könyvtára javára zártkörű tánczestélyt ren lez. Családjegy 2 frt, személyjegy 1 frt.

Farsangi ünnepély. — Alig hiszszük, hogy a fővárosban íéuyesebb farsangi ünnepély legyen, mint a magyar irók segélyegylete és a magyarországi hírlapírók nyugdíjintézete javára február 4-én a vigadó összes termeiben tartandó zártkörű farsangi ünnepély, melyre tegnap meghivót vettünk. Az ünnepély rendező bizottsága, melynek elnöke, Károlyi Gyula gróf, a legkiválóbb hirlapiró-kítünő- ségeket csoportosítja, a bálbizottság, melynek elnöke Andrássy Tivadar gróf, közéletünk kimagasló alakjait foglalja magában. Jegyek ára: Nagy-Páholy 50 írt; kis páholy 30 frt; körszék 7 frt, személyjegy 5 frt; családjegy 2 személy 9 frt; 3 személyre 12 frt; 15 frt, azontúl minden személy után 3 írt.

A veszprémi ipar- és kereskedelmi kör

egyesülten a veszprémi iparos ifjúság önképző- és betegsególyző egyletével könyvtáraik javára február hó 4-én a „Korona* nagytermében zártkörű tánczestélyt rendez, melyre a meghívókat e héten már szétküldte. Belépti díj: családjegy 2 írt, személy- jegy 1 írt. Jegyek előre kaphatók Nay Mór és fiai, valamint Bokrossy Viktor urak kereskedésében.

A veszprémi izraelita hitközség kebelében az 1883—85-dik időszakra az elöljáróság és képviseletnek uj megválasztatása folyó hó 15-én történt meg. Megválasztattak az elöljáróságba: Elnöknek Rothauser J. Mór, elnökhelyettesnek: Alt - Städter József, elöljáró tanácsosoknak: Rosenthal Nándor és Krausz Ármin, pénztárnoknak: Fuchs M templomatyáknak: Pillitz Dávid és Bruck Sámuel' A képviselő testületbe megválasztattak: Berger Sámuel, Deutsch G. S. Deutsch A. Mór, Fischer Manó ügyvéd, Dr. Fischer Béla, Guthard Antal, Dr. Halasi Vilmos, Kolin Lázár, Margolit Ignácz, Nay Jakab, Rothauser Sándor, Rothauser Sámuel, Dr. Sándorffy Miksa, Schultheisz Gábor, Dr. Steiner Kálmán, Schvartz Antal Vessel Lipót és Veisz Elek urak. A mostani hitközségi választásokat előbbiektől abban külömböznek, hogy a nézetkülömbség nagy érdeklődést és mozgalmat idézett elő; de a fennebbi névsorból kitetszik, hogy a hitközség értelmiségének színe javából lettek a hitközség ügyeit vezető férfiak meghivatva. Az uj elöljáróság és képviselet már f. hó 19-én működését meg is kezdte, a mennyiben az azon napon tartott közgyűlésben az egyes tagok külőmbőző bizottságokba osztattak bé. Ezek között az iskolaszék tagjaiul Hochmuth Abra- hám rabbi és igazgató urou kívül, ki amugyis annak állandó tagja, megválasztattak: Dr. Halasy Vilmos, Dr. Sándorffy Miksa, Dr. Steiner Kálmán, Margolit Ignácz és Deutsch Mór urak; a tanítótestület pedig felfog szóiíttatni, hogy ugyan képviseltetése végett egy tanítót kebeléből megválasszon.

Az uj földadó. — A művelési ágak egyes osztályainak végleges megállapítása végett Szombathelyen f. hó 19-én és következő napjain értekezlet tartatott, melyre az összes kinevezett kataszteri tisztviselők valamint a választott megyei járási becslők meghivattak, nevezetesen városunkból Nagy Iván és Perlaky József, Devecserből Nagy József és Martonfalvay Pál, Pápáról Szily Imre és Vághó Sándor, Zirczről Barabás Béla és Hencz Tamás.

Az a Ranolder-hagyaték. — Valóban elszomorodik az ember szive, ha látja, mily csekély érzék van az intéző körökben a szegény iparosok és kereskedők jogos követelése iránt. A Eanolder- hagyaték ügye, még most sincs rendezve, a sok szegény ember bárhonnan is, de köteles adóját kiteremteni, de ha jogos követeléssel kopogtat a kincstár ajtaján, süket fülekre talál.

Szerencsétlenségek. — Egy kocsis szénát vitt Nagy-Vázsonyba, az utón kocsijáról leesett és nyakát szegte. — Az alsó erdőben egy ember fát vágott ki, a nagy ta dőltében a lábára zuhant és azt eltörte. — Egy öskfii molnárlegény, amint a belső kerekeket tisztogatta, a malom szíja karját és lábát odakapta és szétzúzta. Szörnyet halt.

Perger Ferencz a magát öngyilkossági szándékból meglőt, s jelenleg a kórházban ápolt fiatalember állappta a napokban beállt sebláz miatt súlyosabbra fordult. A golyó útja ugyan bizton meg nem határozható, azonban minden tünet oda mutat, hogy a golyó behatása közben a tüdőt is sértette.

Ritka esemény. — A lapok több városból közölték a holtak számát. Legyen szabad m. t. szerkesztő ur engedelmével, hogy a „Veszprém“ is közölhesse, miszerint Márkon a bakonyerdő-szélen fekvő egyszerű, de. czéls/.erűen épült helységben, a múlt év teljes folyama alatt 920 lakos között csak 5 halálozási eset fordult elő. Valóban kitűnő'egészségi állapot.

Felnőttek oktatása. — Ma vasárnap jan.

22-én délután 4 órakor a gymnasium 6-ik osztályának termében Lévay Imre gymnasiumi igazgató tart előadást a s a j t ó á r n y- és f é n y o 1 d a 1 á r ó 1.

Mikor még a fogházfelügyelöt is meglopják. — A mint értesülünk, a fogházfelügyelő urnák a fogház udvarán levő két pulykáját ismeretlen tettesek ellopták.

Az ipar- és kereskedelmi kör folyó hó

8-án tartotta rendes évi közgyűlését. — Megválasztattak : Elnöknek Brenner Lőrincz, másodelnöknek Husvét János, tiszteletbelijegyzőnek Balog Károly, Viz János, Bokrossy Viktor. Pénztárnoknak Becsák Ferencz. Könyvtárnoknak Husvét István, Budai J. Biztosnak Kurcz Rudolf. Számvizsgálónak Androvics Imre, Dukovics Sámuel, Perlaky József. Választmányi tagoknak: Androvics József, Berleg József, Veledics Mihály, Eszterhay Ferencz, Gannai János, Jerzsabek Ferencz, Kovács Károly, Kovács Ferencz, Krisztián József, Kiss István, Kurcz Rudolf, Katona Sándor, Kovács Ignácz takács, Liptai János, Me- gyesi József, Márton Gyula, Scholcz Antal (öreg), Pongrácz Sámuel, Rutner Sándor, Rigó István, — Szente János, Szűcs Pál, Lang Péter, Gyivis János, Komjáthi Lajos és Varga István urak, vagyis a múlt évi tisztviselő és választmány. A körnek van 160 tagja, 570 csinosan bekötött könyve; alakult 1874. évben.

Vigyázz lovaidra. — Egy vámosi ember jan. 11. trágyát vitt a szőllejébe. Lerakodás után lovait magukban eresztette haza télé. A lovak eltévedtek, egy magas szőloutra vonták fel az üres kocsit, honnan a kocsi egy három öl mélységű árokba rántotta le a lovakat, melyeket az utánok siető tulajdonos már mint döglötteket vonszolhatott ki éjjel a palaznaki határszélen.

Korai fürdés. — Múlt vasárnap egy fiatal ember korcsolyázui akart a Balogtón, azonban a jég megrepedt és a fiatal jégművész hóna aljáig a vízbe sülyedt Szerencsére, talpának segítségére jött a tó feneke és igy fogvaczogó tréfára kellett neki is vennie e korai fürdést.

A szerecsen gazdát cserélt. Mint halljuk, a szerecsen jelenleg Kőrmendy József sőrcsaruoká- bau pinezér.

Tavasz téleu. — Múlt pénteken a hetipia- ezon ibolyát árultak, mely az almádi-i szőlőhegyen pillantotta meg a téli napvilágot.

A rókák kikezdték. — fStrenner György 28 éves férfi Csopakon rósz viszonyban élt második nejével. A karácsonyi ünnepekre első neje anyósához ment Arácsra magával vivén atyja pisztolyát is. Azóta nem tért vissza. A múlt betek egyikén