Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1882 (8. évfolyam, 1-54. szám)

1882-07-16 / 30. szám

Sajnos, hogy e fontos feladatnak nem minden családfő' felelhet meg, nem mintha hiányoznék bennök a jé akarat, de a külömbféle foglalkozási viszonyok és az önfentartás küzdelmei okozzák, hogy a gondozás és nevelés számos esetben nem lehet jó és tökéletes. Ki van téve ugyanis a család külömbféle kedvezőtlen befolyásoknak, melyek a nevelendő gyenge gyermeket már az élet első időszakában egészségileg károsan érintik s gyakran megtörténik, hogy azok azt ideje korán a sírba viszik; ezen kedvezőtlen befolyások az élet további folyamán át is tartanak, csakhogy a már nagyobb ellenállási képességgel biró és folyton erosbödő gyermek szervezete a czélszerűtlenebb tápszereket s a hiányos gondozásból eredő bajokat már ekkor könnyebben eltűri, mint az életkor első hónapjaiban. A hiányos gondozás mellett a gyermek szellemi művelésére s a helyes irányú lelki működés fejlesztésére az első életévekben kevés, vagy éppen semmi gond sem fordíttatik, sőt a kevés sem felel meg sok ésetben az észszerű nevelés feltételeinek. A hiányok szembetűnők főkép az alsóbb néposztály házi köreiben, hol a kisdedek azon idő alatt, mig szülőik távol munkával elfoglalva vannak, az idősebb testvér felügyelete alatt állanak, kik a gondviseléshez miután ők magok is neveletlenek mitsem értenek, kiknek magoknak is még szülői, gondnoki, vagy gyámi felügyelet volna szükséges; avagy rábizatnak a gyermekek sokszor az öreg anyóka felügyeletére, ki már maga is a második gyermekkort tölti, s kinek magának is szükséges volna egy jó gondviselő; — gazdagoknál jómóduaknál szokásban vannak a gyermekdajkák vagy felügyelők, ezek gondviselésére bi- zatik kisded testi és lelki ápolása, s őrülni kell, ha a gyermek szerencsés körülmények közt életben marad s eléri az iskola-kötelezettség borát testi épségben egészségben, romlatlan lelki tehetségekkel. A gyermek fejlődik, lassanként maga lábán jár, eleven, kedvesen cseveg, apró játékokban találja örömét, szelleme már foglalkozni kezd. Nem lehet eléggé magasztalni a községeknek a kisdedovódák és gyermekkertek felállítására fordított figyelmét, a hová mielőtt a kisded iskolába lépne, szellemi fejlődésének első észszerű alapelvek szerint való vezetése végett a kis fürge világ polgára adatni szokott. Ezen intézetek czélja köztudomás szerint a gyermek fogalmát a tárgyak szemlélődései által alkalmas módon fejleszteni, művelni, s őt játszva megismertetni a természet és világ azon jelenségeivel, melyeket fiatal elméje minden nagy erőfeszítés nélkül megérthet; ezen gondolat kétségtelenül nagyon helyes és annak szabatos keresztül vitele a gyermekre nézve legnagyobb haszonnal jár. Azonban ha azt tudjuk és látjuk, hogy a kisdedovódák mennyire szükségesek és mily jótékony intézmények nemcsak a gyermekek elsőleges neveltetésére de a szülők megnyugvására is, ép oly szükséges ezen intézeteknek alapos reformja, s megérdemlik nemcsak nevelési de egészségügyi sőt életbiztonsági fontosságuknál fogva is, hogy mint az iskolákat hatóságok, községek és emberbarátok méltó figyelemben részesítsék s ott ahol nincs, lehetőleg minden községben felállításukról gondoskodjanak s bizonyos, hogy úgy nevelési mint egészségügyi és életbiztonsági tekinteteknek megfelelő javítással és intézkedésekkel nagy jövővel fognak bírni.

A gyermeknek szabályos előkészítése az életre megkezdőik a nagyobb iskolába való belépéssel és a rendszeres tanítással, itt ő egyszerre uj viszonyok közéjön; szabad életet élvezett eddig otthon s a kis- dedovódában, a melyben legfeljebb időtöltés végett foglalkozott néha olvasás vagy Írással. A gyermek a szünnapokat és ünnepeket kivéve az iskolában naponkint több órát tölt, sőt a többi idejének nagy része is az iskolára való előkészületül szolgál, szóval a gyermek ezután már az iskolának él, évről évre feljebb halad s ifjúságának minden erejét a tudományos pályán leendő kiképeztetésre szenteli.

Itt helyen van egy pillantást vetni arra sőt kétségtelenül joga is van az embernek kérdezni azt: hogy mi befolyása van az iskolának a gyermek testi és szellemi egészségére?

Ezen tárgy megjegyzésekkel kisérve sokszor volt már az érdeklettek részéről szellőztetve s nem ritkán komoly bírálat sőt gyengéd támadás alá véve; de azok soha sem az intézetek ellen voltak irányozva

ismerősök, pópák s megfordul a ház körül 100—150 evő—ivó, levág a gazda pár tinót, disznót 2—3 birkát, csapra üt 8—10 akó pálinkát, pár akó bort, sert, 80—100 szódavizes palaczkot, mert haladnak e tekintetben ők is a korral.

Aratásra aztán kijön a végrehajtó, nyomtatáskor Mózsi tartja a zsákot s elviszi a maga részét, mi marad vetőre télire, adóra, azt lássa a gazda. Innen van aztán, hogy a falvak állni ugyan állanak, mint évek előtt, de a fekvőség fele, %-da más nevén áll ott a telekkönyvben, s nem magyar, nem német, az uj földesur hanem, az élelmes izraeliták, kik ugyan sehol sem panaszkodhatnak a széles hazában — de a kis Chanaán mégis csak itt Bánátban virul igazán az ő számukra.

Föl is osztották a falukat, 300 oláhra — egy bótos, ez már oly biztos számvetés a gyarapodásra nálunk, mint 2-f-2=4.

Nincs tehát ily életfolyás mellett csodálni, bámulni való azon, hogy a régi természetes viszonyokhoz szokott nép rohamosan szegényedett, satnyult maraliter meghanyatlott a magyar szabadság időszaka alatt. Kés, tűz lett a váltó, jótállás ennek a gyermekded népségnek kezében, melylyel magát annyira tönkre tette 12 év alatt, hogy egy emberöltő se fogja oda visszatolni, hol oly boldog vala az ő egyszerűségében.

A paupertas magna .... a szegénység nagy lurkó-féle közmondás szomorúan igazolódik be ő náluk is. Ily viszonyok és életmód mellett alig köszönt be az élet tavasza náluk, midőn: A virágnak megtiltani nem lehet, már is a sorvadás pusztulás szaka követi azt nyomban. A nemek különbségét, úgy olvastam 11—12 éves néger fiuk, lányok teljesen ismerik; az oláh gyerek is 14—16 éves korában már megnősül s kivált az vyabb időben annyira

s még kevésbbé a népnevelés emelésének gátlása czéljából történik, hanem mindenkor az iskolai berendezések, a tantárgyak roppant halmaza az egészségügyi feltételeknek meg nem felelő fekvésük s azon körülmény ellen, hogy néha a tanítás módszerei s helyi viszonyok az iskolás gyermekek egészségének mennyit s mily részről ártanak s közvetve vagy közvetlenül mily beteges állapotokat idéznek elő. Sajnos, hogy a nevelés ügyet intéző korunk újabb férfiai csak a testet lelket ölő újítás szellemétől voltak eddig áthatva, az újítás viszketege hozta létre a versenyt, az a zavart és a tökéletlenséget. Egy képzelgő lángész, egy szobatudós nem elégszik meg manapság más kiadott munkájával, ha még oly jó és ha oly gyakorlati is azért, mert nem az ő műve, ő neki oly munka kell, melyet az ő képzelgő lelke alkot! Ifjú nemzedék honunk lelkes sarjadéka, vess számot magaddal, jól megfontold, hogy bírja e fejlődő szellemi erőd az oly munka megtanulását, a mely a te koroddal s elméd képességével aránytalanul magasabban áll, nem törpül-e el tested, nem gyöngül-e el gondolkozásod a korai szellemi tuleről- tetések alatt s ha mégis szerencsés szervezetednél fogva raegbirod az óriási munkát vajon világosabb lesz-e előtted a látkör s a tudomány oly magaslatán álsz-e majdan, hogy régebbi világbölcseiak hozzád hasonlítva csak törpéknek fognak látszani! Épen nem sőt ellenkezőleg; honunk nagy hibája, hogy a tanítás terén csak egy czélt tart szem előtt azt t. i. hogy a gyermeknek fejébe lehető rövid idő alatt minél több ismeretet beverni; hiába történtek ez ellen felszólalások, hogy ezen szokásnak sőt természet elleni módszernek mily kedvezőtlen eredménye van nemcsak az igazi tudományos kifejezésre s szakismeretre tudományos kiképezésre s szakismeretre, de mily káros befolyása és hátránya van az ifjú egészségére is.

Beismerni a mondottak igazságát a mily dicséretes, ép oly helyes és szükséges a bajok orvoslására való törekvés! Örvendetes tudomásul szolgált az iskola férfiainak a legközelebb lemult időben a bajok orvoslása érdekében tanúsított buzgolkodása, ez jelezte és igazolta az észleletek és megjegyzések alaposságáról szerzett meggyőződést; — haladni e téren és a bajok orvoslásán kitartólag buzgolkodni üdvös dolog leend; a felesleges, czélirány tál an, testet lelket emésztő munkát czélszerűbbel, könnyen megemészthetővel pótolni s az egészségi feltételeknek meg nem felelő olyféleképen berendezett iskolákat, a melyekben az iskolás gyermek fejlődésében legfőbb érzékeiben, belszerveiben gyógyíthatlan bajokat szerez; czéluak megfelelő intézkedésekkel pótolni elodázhatlan kötelességünk

Dr. Kerényi Károly.

VIDÉKÜNK.

Berhida, 1882. julius 12.

A „ Veszprém“ tekintetes szerkesztősé gének.

A várvavárt aratási idény közbejötté a czél- bavett tiz év óta teljesen elhanyagolt fióktemplom- gondnoki számadásainak megkészitését, — amelyek keretébe az e lapok 28. sz. hasábjain felszínre hozott alapítványi ügy is méltán tartozik, — némelyek titkos örömére egyelőre háttérbe szorította ugyan s késlelteti, de addig is, mig ahhoz hozzáfogni lehet, senki előtt sincs elzárva az ut, hogy a volt számadóval pénzviszony s bizalmasb érintkezésben állott ügyavatottabb egyének körében ne kutasson s esetleg találva ne gyűjtsön adatokat, a melyek a számadások megejtésénél jó szolgálatot tévén, a munkát nemcsak megkönnyíthetik, hanem kívánt igaz eredményre is vezethetik a nélkül, hogy akár magának az ügynek akár bármelyik e részről érdekelt félnek valami hátránya lenne.

Mi részünkről e szünidőt felhasználván, egy az alapítványi ügygyei jogosan érdekelt urhölgy családi irattárában feltaláltuk Németh Fraucziska 1857. évi decz. 5-én kelt ugyanazon évi decz. 11-én a j.-biróság által kihirdetett végrendeletét, amelynek

szaporodnak a vadházasságok, hogy a megyei hatóság kezd ellene föllépni, miután, amit az írott törvény nem tilt, az mind szabad. Volna ugyan az a lelkűnkbe irt törvény, de ha ők arról se sokat tudnak.

Igen, egy kis faluban 15—20, 30 ifjú pár akad, kik a szülék teljes akarata és rendezése folytán együtt élnek 13—15 évüktől kezdve mint házastársak a természeti jog teljes bizalmas tudatában; a törvény a hibás, miért nem engedi megházasodni a legényt 22—23-ik éve előtt — tartják ők egész nyugalommal.

S mily szomorúak az ebből folyó erkölcsi, vagyoni, egészségi következmények?! a satnyulás, gyermekhalálozás, gyermekvesztés, sikkasztás, elgondolhatja a nyájas olvasó, szomorúan beszélik a statisztika és a népszámlálás ijesztő adatai.

De beszélhetnének az orvosok is sokat, a ragályok ijesztő aratásairól és arról, hogy van az, hogy

4—5 száz ujonczból alig válik be 25—30 legény; vagy az, hogy a kötött templomi, vagy bodzafa-házasságok vagy áldás nélkül maradnak, vagy néhány vézna kisded világra jöttével megszűnik a család növekedése.

A szegény nép maga is kezdi belátni ön gyámoltalanságát, de annak valódi okairól fogalma sincsen. Kosz lelkű kolomposok elhitették vele, hogy romlásának okai a zsidók, politikai izgatók, pedig, hogy mindennek okozója a nyámczul (német) de különösen a magyar, aki még nyelvétől is meg fogja fosztani (1. a magyar törvényjavaslat) amint fiaitól és vagyonától megfosztja folyvást az ujonczozás és adóvégrehajtások alkalmazásával.

Hegyezi is fülét a muszka zsidók szorongatá- sának hallatára ...

így állunk itt a Maros-Duna közt; adja Isten, hogy a »szép Balaton partja virágain“ meg a fes3. pontja szerint, a megbold. végrendelkező 60 ezüst forint alapítványt tett a helybeli szegényekre s külön a 4. pont alatt ugyanannyit gyümölcsöztetéssel a létesítendő iskola, esetleg kisdedóvódára, előbbit oly intenczióval hogy évenkint csak a kamatok osztassanak ki. Mindkét rendű tőke a község pénztárába lett fizetve s kezelendő az elöljáróság hűségére bízva.

Ezek folytán, ha most tekintetbe veszszük, hogy a hivatolt 28. sz. lapban megérintett állítólag a hajdani bucsúvásárok alkalmával .helypénz“ czimen esetenkint begyült, utóbb takarékpénztárba helyezett, manap már a kamatokkal együtt van egy 25Ó írtból álló iskolai alap, s ehhez képzeljük a Németh Francziska-féle 60 ezüst írt külön alapítványt 24 évi kamatjárulékaival, úgy azon megdönthetien számtani igazságra ébredünk, hogy idővel létesítendő iskolánknak jelenben 400 frt tőkével kel; rendelkeznie Sajnos! az ügyállás egészen ellenkezőt mutat, mert a takarékpénztárban kezelt készleten kívül, legyen az akár a „b u c s ú v á s á r i-h e ly- pénz“ akár a Németh Francziska-féle alapítványozásából eredő, egy árva piczulánál sincs több, valamint nincs meg a szegények számára tett alaptőke sem, melyek kamatai, hogy kiosztattak volna,arról sincs tudomás. A templom, iskola-óvóda s szegények szent oltárára szánt áldozmányt is, tehát menten elnyelte a telhetetlen moloch, vagy titokzatosan úgy van elsumákolva. Kik révén vesz- vék el az alapítványok, azt egy szükségkép megindítandó vizsgálat majd kideríteni fogja.

Egynéhányan szövetkezve vagyunk, tőrik- szakad megmozdítani minden követ, hogy a hosz- szu évek során át homályba hurkolt közérdekű ügy mielőbb tisztába bozattassék, ami annál is inkább siettetendő, minthogy egy kath. érzelmű lelkes urhölgy azon Ígéretét bírjuk, hogy a templom s iskola-alapítványi ügy rendezése megtörténtével ő is a nemeslelkü Németh Francziska példáját követendő előhaladott életkoránál fogva, szemben azon végzetes tudatában, hogy személyében női ágon is végkép kihal családja utolsó sarja, amelynek őselődei századok előtt részbirtokos urai voltak az egykor a régi alkotmányos aerában oly tüntető vezérszerepet vitt községnek, itteni ingatlan birtoka jó részét a ritka műbecsü ódontemplom s emelendő iskolára hagyni kívánja, hogy legyen a sokkal kevesebb számú, de iskolával biró reform, atyafiak s zsidó polgártársak mellett a többségben levő katholikusság- nak is mielőbb helyben iskolája, a hol a hit, remény s szeretet, szóval az igazi morál, mely a közjóiét és boldogság főfeltétele, támasza és talpköve a gyermekek szívébe oltattathassék. S erre kell vállvetve törekednünk, azért is ne csodálja senki, ha hébe-korba távol minden tüntetési vágy s ujhuzási viszketegtől ez ügyi érdeklődésünk s buzgalmunk szavak és tettekben nyilvánul.

A napi eseményekre áttérőleg hirkép újságolhatjuk, hogy ma d. e. a ladányi biró s s. jegyző egy üldözőbe vett tiz főnyi oláh czigánycsapatot a péthi utón szemünk láttára letartoztatott s kisért Várpalotára múlt éjjel községőkben elkövetett betöréssel párosult lopás miatt 100 frt értékű ruhaneműt s családi irományokat loptak el. Mint beszélte a biró, e vakmerő faraói népség egy nagy karavánból állott, dehogy kézre ne kerüljön, szétoszolva különböző irányba elmenekült. Az elfogottaknál semmiféle bünjelvény nem találtatott, de igen is egy feltagolt öreg dögsertés s sok veres hagyma. Vájjon nem kapnak e majd gyomorcsorvát, ha az a kispokol nem találna megemészteni e kánikulában.

Ősi községhen egy próféta lépett föl a tavasz óta egy rajongó takács személyében Szellemeket idézett, érintkezett a tulvilágiakkal s sokat tudott mondani a holtak helyzetéről. Tömegesen özönlött hozzá a vidéki nép, egyet-mást megtudandó tőle, de miután erélyes szolgabirónk ő kelmét maga elé idézte s egy hatalmas verset olvasott tudálékos fejére, az óta szépen megmaradt szövőszékénél. Nálunk meg egy hazajáró lélek kisértett meg egy bognárcsaládot a múltkor. Zsolozsmákat énekelt a szobában éjféltájban, vízzel öntötte le a fiatal házi asszonyt s miután az általunk is betekintett imakönyvébe, hogy .áldott légy te lélekszabadító“ leirá, keresztet karczolt annak homlokára

tői Bakony völgyeiben minden máskép álljon, és egy vonás se légyen alkalmazható az én feledhetlen kedves feleimre a fönnebbi futólagos karczolatokbói.

TJencsik János.

Becstől Marienbadig.

Az idén már másodszor jártam Bécsben. Isten tudja, hogyan örültem volna neki máskor és mily nyitott szemekkel és derült kedélylyel élveztem volna, mig most erőszakolni kellett rám a szórakozást! És ez a gyöngéd erőszak használt annyit, hogy el tudtam aludni nyugodtan és izgatott kép- zelmem nem azokat a borzasztó képeket tünteté fel álmaimban, melyek otthon rettegetté tevék előttem az éjt, a csendet, a sötétséget, hanem — álmodtam másról! Egészen nem bírtam menekülni azért a kínos álmoktól, így azt álmodám: férjemet sebesült arccal és fejjel láttam, — nem voltam soha babo- uás, de most csak túlizgatott idegeim uralkodtak rajtam, — nem mertem elárulni aggodalmamat, de midőn férjem Franzensbadból a futárvonattal ment vissza Bécsbe, az egész éjjet halálos szorongások és szívdobogások között álmatlanul tőltém, és el- utaztakor meg kellett ígérnie, hogy táviratoz Bécsből, ha megérkezett. Micsoda megváltás és megnyugvás volt nekem az a távirat, azt meg nem mondhatom!

Milyen gazdag Bécsben a piacz! Én úgy elszoktam már válogatott gyümölcsöt, finom zöldséget, szép virágot látui, ez nálunk mint ritkaság, hogy ez a piaczi dolog képes volt kissé felrázni és szórakoztatni. Fekete cseresnye, és mily gyönyörű! Hogy szerettem én azt! Nagyszerű egres, sárga- baraczk, dinnye, ananás tovább. Zöld bab, uj burgonya, gyönyörű saláták, carfiol, vastag szép spárga,

s a kinyitott imakönyvre egyet csapván, ujjai helyét abba beégeté. Furcsa, hogy a lélek neszét haliák s érezték, de nem látták. S most, hogy az aratás beállt, megszűnt a lélek hazajárni, hihető elment aratni alá a pusztákra.

Befejezőben levő aratásunk kitűnő és gazdag. A kapás növények is szépen mutatkoznak. A múltkori zivataros nagy eső után műnyelven mondva .nagyot rúgott a szőlő,“ de azért, ha elemi kár nem éri, jut is, marad is szépen a kádra.

Eplényi Márton.

Pápa, 1882. julius 12.

Zimmermann János lovag, városunk rajziskolája megalapítója, arczképlelepzési ünnepélye vasárnap ment végbe a városháza nagytermében, mely nem volt képes e kitűnő férfiú tiszteletére megjelenteket befogadd. Nagy Boldizsár városi főjegyző ur ügyesen vázolta az ünnepelt férfiú életrajzát, mely után — a közönség harsány éljenzései között — az arczképet elfedő lepel levétetett. Az arczképet Hercz Dávid ur rajztanár művésziesen festette; a díszes keretet pedig Xrey Nándor ur helybeli aranyozó készítette.Délután a .Griff“ fogadó termében fényes banket volt, melyben számos toaszt mondatott.

Ugyanaz nap délutánján a tűzoltó egylet felavatta uj őrtornyát, mely teljesen fából épült, de oly czélszerü helyen, hogy a várost onnan teljesen át lehet tekinteni. Az ez alkalommal tartott nagy gyakorlaton fényes bizonyítékát adta az egylet ügyességének és életrevalóságának A főérdem Teuf- fel főparancsnok urat illeti, ki fáradhatlan buzgalommal és szakavatottsággal mindig első helyen áll az elvállalt kötelességek teljesítésében. Ezen jó példa hat az egylet valamennyi tagjára. Este a czifra kertben igen látogatott tánczmulatság zárta be az ünnepélyt, melyben gróf Esterházi Móricz ur ő méltósága és Dr. Fenyvessy Ferencz képviselő ur is jelen voltak világos reggelig.

Színészeink, daczára annak, hogy első rendű művészek, mint Újházy és Tamási, itt vendégszerepeinek, üres vagy félüres nézőtér előtt játszanak. A jelenlegi mozgalmas időben hiányzik a kellő nyugalom, mely szükséges, hogy élvezettel kisértjük az előadást Ezután az a nagy melegség, mely jó ugyan az aratási munkálatoknak, de nem a színészetnek.

A nőegylet által rendezett kóstoló tiszta jövedelme 336 forint. Alispán urnák ittléte óta a hatóság teljesíti kötelességét, a zavargások megszűntek. Nagy és jótékony befolyása volt erre Czink rendőrkapitány urnák, kit az alispán ur ittléte idején, hivatalába ismét beiktatott. A zavargók ellen a vizsgálat erélyesen folyik. Vasárnap reggel — az őrjárat hazamenése után — egy financz és két ref. theologus, a bástyán két házban az ablakokat beverték, de a házak egyikében kenyérsütő lakott, ez már dolgozott, a financzot nyakon csípte és a városházához kisérte a szomszédok segítségével, a két deák nagy kövekkel hajgálta meg üldözőit és megmenekült, de ismerik őket.

Polgár.

Tekintetes Szerkesztő ur!

F. hó 11-én szomorú reggelre viradtak szegény szomszédjaink Bánkon. Éjfél utáni 2 órakor a községi biró pajtája kigyulladt és csakhamar elterjedt a tűz ugyszólva az egész községre annyira, hogy ma nem azt kell kérdezni, ki égett le, hanem azt, ki nem. A borzasztó szél, mely már napok óta dühöng, oly gyorsan csapkodta a lángokat házról-házra, hogy mentésről szó sem lehetett. Csak alig hogy az ily munkaidőben hunlevő pár ember jobban csak asszonyok és gyermekek valamit kihordhattak a kertekbe. Leégett vagy 22 ház, köztük a templom és az iskolaépületek is. A tűzvész okát nem tudni. Sokat mondanak ilyenkor; de hisz- sziik, hogy a vizsgálat majd kideríti, mi kideríthető lesz. Vagy ‘/2 óra alatt történt meg a baj; de ha

Folytatása a melléklapon.

a gyönyörű húsok a mészárszékben; — kedves, milyen jó ebédeket lehetne itt összeállítani.

Hanem a fekete cseresnyén átestem! Bécsben elhalasztottam a vételét, olcsóbb volt mint nálunk a hitvány, 8 kr. literje, — mig kimúltam az időből, — és itt Frauzensbadban tilos a gyümölcsevés. Hogy ne legyen azután jobban foganatja a kúrának- mikor otthon az ember a palaczk pyrmonti viz ki, ürítése után, — pompás étvágyat csinál, — jóllakott körtével, baraczkkal, szőllővel! Bécsben az operában a szép Galatheát adták, és az Ausztriához tartozó országok népviseletét, szokásait, táncát mutatták. A ki látta már az opera nagyszerű díszleteit, annak lehet fogalma róla, mily szép volt. Először a színpad tiroii tájat tüntetett elő népével, valami falusi ünnepélyt néma játékkal, tánccal. Azután jött az adriai tengerpart tengerészekkel, szép olasz nőkkel, horvátokkal és más szláv nemzetiségekkel; azután a stayerok, ez nagyon kedves volt, a vidám mulatságot egy nagy zivatar koronázta be, a mikor nagy piros esernyőiket feleresztve mind szétszaladt ; azután jött egy rendetlen falu szalma tetős házaival, kuttal, szűz Mária szobrával, a magyar falu; egy fiatal magyar énekesnő énekelt és tánczoltak csárdást igen furcsán, ahogy balletmes- tertől megtanulták. Már olyau kegyetlenül nem járják nálunk. A magyarok közé jöttek le a tótok is, azoknak a szimpolyás zenéje és táncza volt csak furcsa, nevetséges. A szép Galathea fényes kiállítását nem lehet leírni, azt látni kell. Nagyon sok gyermeket láttunk mindenütt, olyan nekik való látványosság volt, — hátunk megett egy földszinti páholyban volt egy alig négy éves érdekes, kedves kis leány, milyent ritkán látni. Azt az okos, gondolkozó kis barna fejecskét, élénk szemeit, bájos taglejtéseit öröm volt nézni, Mindig fecsegni akart