Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1882 (8. évfolyam, 1-54. szám)

1882-06-04 / 24. szám

közős hadügyminiszter, — mely sürg03 irodalmi tevékenységgel azt akarja jelenti, hogy a hadviselés immár vége felé jár.

A tis$aes{lári szeuzácziós ügyben az erélyes vizsgálat kiderítette, hogy itt gyilkosság forog fenn, csak azt kell még felderíteni, hogy a szerencsétlen leány vallási fanatizmusnak áldozata-e, vagy pedig aljas nemű szenvedélynek? Nehezítő körülmény a gyanúsított sakter eltűnése, valamint az 5 két fiának borzasztó részletességgel elbeszélt vallomásai, melyek után mindenki jogosan követeli a rejtély megoldását és az égbekiáltó bűntett példás megbüntetését.

VIDÉKÜNK.

Pápa, 1882. juniuslió 1.

A. kanyaró járvány vége felé jár, mivel már csak kevés azon gyermekek száma, kik a betegségen nem mentek volna már keresztül. A múlt héten 9 gyermek halt meg kanyaróban, az ezelőtt való héten pedig 15. Az elemi iskolák és ovodák a hatóság által ujabbi két hétre bezárattak.

A héten egy Läufer Lipót nevű 31 éves irhássegéd a műhelyben — munkája között — összero- gvott és pár perez múlva meghalt. Mivel különféle kósza hírek keringtek ezen gyors halál okáról, a hatóság a hulla bonczolását elrendelte, minek folytán kitüut, hogy a szegény embernek a szive repedt meg és minden vére kifolyt. Az orvosok azt állítják, hogy már rég idő óta volt szívbaja és ez készítette elő a szív megrepedését. Nagyban elősegítette a gyors halált nehéz mestersége. A meghalt 4 apró gyermeket és egy jövendőbeli ötödiket hagyott hátra özvegyének. Sokkal többször nem volt kenyérük, mint volt; a család, mióta existált, a legnagyobb nyomorban sinlődött, és még is ezen nyomorult embert adóhátralék miatt annyira tönkre exequálták, hogy mikor haldokló állapotba a műhelyből, lakására vitték, nem volt ott egy vánkos, melyre .ráfektethették volna, hanem a szomszédból kellett ágyneműt hozni. Ezen eset szomorúan il- lustrálja adóink nem sérelmes, de embertelen és kegyetlen voltát és azok még kegyetlenebb módoni behajtását. Ilyen eset fordult elő városunkban és megyénkben akárhány és az ember sokszor felveti magának azt a kérdést: hát szabad ilyeneknek egy czivilizált államban megtörténni.

Polgár.

Leányfalu, 1882. május 25-én.

Tekintés szerkesztő ur!

' s Rossz időket érünk,

Rossz csillagok járnak: Isten óvja nagy csapástól Mi magyar hazánkat!

A láuglelkü költő eme szavaival felsóhajtva irom e sorokat. És méltán! mert a mostoha időjárás és fel-felmerülő szerencsétlenség szomorú jövővel fenyeget bennünket. Nem elég, hogy az egész tavaszban a legnagyobb szárazság uralkodott, hanem bekövetkezett még a májusi fagy is, mely a rozsokban, krumplikban, kukoriczákban és szőllőkben sok károkat okozott-; Éhez járulnak még a gyakori tűzesetek, melyek országszerte több-több községeket pusztítanak, s a lakosokat koldusbotra juttatják! Íme, alighogy felejtkeztünk a múlt héten dühöngött eőcsi tűzvészről, melyben 32 ház, számos gazd. épület s több szarvasmarha, ló stb. lett a lángok martalékává s esett áldozatul! most meg nálunk s magunkon kellett szomorúan tapasztalnunk ezt a szerencsétlenséget. — Ugyanis f. hó 24-ikén d. u. egy és két óra közben félrevert harangok rémes kongá- sai riasztottak fel bennünket. . . Tűz van! tűz van! kiáltozd az erre arra futkozó s megrémült nép .. .

mozdul ugyan benned, de azért él, s eljön az óra, midőn főiüti fejét, megragad és magával ránt abba a sáros iszapba, melyre jóságod és tisztaságod fényes magaslatáról oly undorodva pillantottál! . . . .

„Az érzékiség végromlást hoz —erre intenek a légben úszó őszi rostok!“ — Tekintetem egy ablakra irányult, mely mögött szegény barátom fekszik. Meg akartam látogatni, de Fedor ezzel állta utamat: „Az orvos megtiltotta.* És az orvos nekem is szigorúan meghagyta, hogy ne menjek Henrikhez. Mi történik itt — miért ez a tilalom? Hogy sebéből már teljesen felépült, azt tudtam. Már sétál is a szobában. Nem akar látni engem — egyedül engem? Vagy talán attól tart az orvos, hogy ezen találkozás gyönge idegzetemre rossz hatást gyakorolna? Vagy Henrik talán —

Ekkor éles fájdalom metszé át szivemet, megálltam s nagyot sóhajték.

Jancsi, ki mindig közelemben tartózkodott, aggódva jött felém.

— Itt az orvos? — kérdém.

— Igen, de mi lelte magát, az istenért?

— Hívd ide.

Nehány perez múlva Jancsi az orvos kíséretében visszatért.

— Nincs semmi testi fájdalmam, — szóltam az orvoshoz. — Hanem ön engem igen keményen büntet, ha továbbra is eltitkolja előttem barátom állapotát. Henrik talán megtiltotta, hogy meglátogassam ?

— Nem, — válaszolt az orvos. — Sőt ellenkezőleg, valahányszor csak beszél, mindig kérdezősködik ön felől. Én akadályoztam meg ezen találkozást, egyedül én. Ez pedig, mint orvosnak, kötelességem volt. Távol kell tőle tartani mindent, ami felizgatná, mert az izgatottság zavarólag hatna szellemére!

— Tehát mégis! — sóhajték. — Elméje is meg van zavarodva.

(Folytatása éi vége következik.)

A nap égetőn sütött, a szél fújt s vitte a magasba emelkedő fekete füstoszlopokat, mire felcsapott a láng, mint valami óriási tüzkigyó, s ropogva gyulladt és égett egyszerre több ház is! S ha mentők nem érkeznek, s a vizet nem hordják oly gyorsan, talán a fél falu porrá égett volna. így is 4 ház, melyben 7 család lakik, 3 pajta, az ev. gyülekezet kőből épült hidasa, ólai s ebben a tanító minden tüzelő fája a lángok, martalékává lett! E szerencsétlenségben is jól esett látnunk azon szives részvételt, melyet a szomszéd községek lakói, különösen n.-vá- zsonyi, mencshelyi, vöröstói stb. polgártársaink irántunk kimutattak, kik egyesült erővel, s kitartó buz- gósággal igyekeztek a tüzet elfojtani, s minél töb bet megmenteni. Mely ebbeli fáradozásukért, s önfeláldozó buzgóságukért, fogadják mindannyian itt kifejezett hálás elismerésem s forró köszönetéin nyilvánítását.

Magyar Soma.

ev. tanító.

Vár-Palota, 1882. juniushó I.

(A „Veszprém“ t. szerkesztőjének.)

Több dunántúli lap azt a hirt közölte, hogy Gold Mózesné, a szerencsétlen Gold Mózes neje, még mindig veszélyes állapotban van, úgy 9 éves Lipót fia is. Goldné még most sem tud semmit férjéről és nem is merik annak szomorú esetét tudtára adni, mert attól félnek, hogy, ha azt megtudja, megőrül.

E hir egészen alaptalan és erre vonatkozólag meggyőződésem szerint a következő tényállást közlöm. „Gold Mó\esné már ezelőtt 5 évvel meghalt, igy tehát a név is tévesen lett közölve, hanem Gold Gáspárné az igazi név.“ Gold Gáspárné a szerencsétlen Gold Gáspár neje már nem veszélyes beteg, mert már fennt járkál és csak fejét nem bírja egyenesen fennt tartani. Családjáról már mindent tud, csakhogy soha sem emlegeti. Igaz, hogy nem mondta neki még senki az igazi tényállást, de ő minthogy már nem fekvő beteg, tehát maga látja a szomorú tényt, hogy sem férje, sem gyermekei (kik meghaltak) nincsenek, és már maga is az odajövő vendégének elpanaszolta a szomorú esetet. Gold Lipót fia pedig már nem beteg, mert már az iskolát látogatja.

A himlő járvány városunkban már teljesen megszűnt. A zsidó iskola még mindig hatóságilag be van zárva, pedig már kívánatos volna, ha az iskolában az oktatás kezdetét venné. A szülők már a perczeket olvassák és valóban örvendenének, ha a megnyitás ideje csakhamar elérkeznék.

r. /.

HÍREINK.

Veszprém, 1882. június 4.

Hymen. — Molnár Dénes, küngősi fiatal földbirtokos ur, jövő kedden, junius 6-án vezeti oltárhoz Ráth Iván püspöki jószágkormányzó ur kedves és bájos leányát, Ida kisasszonyt. Az ég áldása legyen a szép fiatal boldog páron!

Megyei közgyűlés. — Vármegyénk holnap tartja rendes közgyűlését, melyre óhajtjuk, hogy mennél nagyobb számmal jelenjenek meg a bizottsági tagok.

Gyászrovat. — A „Zalá*-ban olvassuk: Séllyey László gelsei földbirtokos urnák múlt 1880. évi május bó 13-án a veszprémi papnöveldében elhalt s ekkor ott eltemetett fia Sólley Józsefnek holt teteme f. évi május 27-én szállíttatván Gelsére, hol a családi sírboltba tétetett örök nyugalomra. Bárha a község a hulla megérkezése előtt alig fél órával előbb értesült a holttest megérkezéséről, mégis a szertartásnál oly tömegesen jelent meg, hogy azt a részvét legőszintébb kifejezésének nyilvánítani kell. Megható volt az anya és a testvér zokogó sírása, midőn a drága tetemet takaró érczkoporsót meglátták, mely zokogás a tisztelő és résztvevő közönség sírásába vegyült el. — Leljék a gyászoló szülők vigaszukat a közrészvétbeu, mely ez alkalommal oly őszintén nyilvánult.

Gyászeset. — Folyó hó 30-án kisértük temetőbe nagy részvét mellett a szellemdús s nemes- lelkű szép honleányt élte 20-ik évében pünkösd első napjának hajnalán jobb létre szenderült Gál Kornéliát Vikár István ügyvéd szeretett nejét, Gál Lajos ügyvéd ur egyetlen leányát, kinek midőn a győri hadgyakorlatokról néhány héttel visszatért férje a magával hozott győri emlékeket át akarta adni, igy szólott a mármár haldokló nő: „tedd félre az emlékeket, én csak téged nézlek, elég ez nekem,* ennek a szép jelenetnek megörökítését akarta alolirt e költeménybe foglalni:

Megy a férj hadgyakorlatokra Gyó'rbe,

Síró nejétől sírva vesz búcsút,

Elválnak egymástól s talán örökre,

Az indulókat várja hosszú ut.

A férj, a hosszú útról visszatérhet,

A n8 ha indul, utján sírba száll,

Kialvóban vau benne már az élet,

Kioltja nemsokára a halál.

Jő a férj s ékszert hoz beteg nejének Keb’ére rakja szép emlékeit,

Nem nézi, szól: „inkább szemedbe nézek, Legdrágább emlék vagy kedves! te itt.“

Csak néz, csak néz és elhal egy nehéz

Sóhajban — halva is férjére néz!

Sz. D.

A kiadott gyászjelentés igy szól: Vikár I. ügyvéd Gál L. ügyvéd és neje Oroszi Eszter, Gál L. k. aljbiró és neje Kenessey Josepha, valamint az ösz- szes rokonság megtört szívvel jelentik forrón szeretett neje, leányuk, nővére, sógornője, illetőleg rokonuknak Gál Kornéliának élete 20-ik, boldog házassága 3-ik évében f. évi májushó 28-án reggeli 4 órakor tüdőgümőkórban történt gyászos elhunytát.

A boldogultnak hült tetemei f. hó 30-án kedden d. u. 4 órakor fognak az alsóvárosi sirkertben örök nyugalomra letétetni. Veszprém, 1882. május 29. Áldás és béke lengjen hamvaiul

Élőképek. — Tisztelt olvasóink szives figyelmét felhívjuk a ma este a helybeli jótékony tio- egylet által rendezendő műkedvelő-előadás és élőképekre, melyekhez hasonlók még városunkban eddig rendezve nem volt. A nőegylet által ma rendezendő műkedvelő-előadás kitűnő sikerében tehát többé semmi kétség. Az elkelt jegyek után itelve mondhatjuk, hogy ily számos közönséget a Magyar Király vendéglő nagyterme aligha egyesített még magában. Több oldalról azon óhaj Ion kifejezve, hogy az egylet Űrnapján még egyszer tartaná meg ezen előadást részben, hogy azok, kik most nem jöhettek, láthassák, másrészt hogy azok is, kik jelen voltak, újra élvezhessék a kedves látványt. Ez által még biztos megállapodás létre nem jött, ha netalán köz? kívánatra ismételtetnék az előadás, úgy az falragaszok áltat fog hirdettetni.

A vörös kereszt-egylet esztergán fiókja május hó 29-én özv. Anyós Sándorné urhölgynél, jótékouyczélu tavaszi tánczmulatságot rendezett a kertnek e ozélra az egylet jelvényeivel és zászlókkal gazdagon feldíszített részében. Resztvettek a mulatságban: Anyós Tivadarné, Ányós Lászlóné, Giatcz Ignáczné, Helbighné, Hunkár Dezsőné, Hencz Tamásné, Meyerbofferné, Szabadhegyi Kalmánné, Vidosné urhöigyek és Ányós Flóra, Bezerédy Sarolta, Boda Mariska, Helbigh Alin kisasszonyok. Belépti díj 5 frt volt, melyért azonban a vendégek a legdúsabb és uriasabb ellátásban részesültek. A tiszta jövedelem meghaladja a 150 irtot. A táncz kivilágos kiviradtig igazi jó kedvvel folyt.

Majális. — A gymn. ifjúság majálisának a legszebb idő kedvezett. Kora reggel szent mise után Perger József és Vörös Mátyás tanár urak felügyelete alatt vonult az egész ifjúság koszorúkkal, zászlókkal stb. feldíszítve zeneszó mellett a jutási erdőbe, hova őket délután városunk és vidékének legelőkelőbb családjai, óriási férfi- és hölgyközönség követte, mely a szabad természetben hol itt, hol amott csoportokban vígan csevegett, járt, kelt, étkezett, majd a fiatalabbak a szépen díszített táncz- téren lejtettek a legszebb rendben és fesztelen jó kedvben. A majális szép sikere a nevezett tanár urak tapintatos vezetésének köszönhető.

Tüzoltó-föparancsnok. — Az önkéntes tűzoltó-egylet múlt vasárnap d. u. 3 órakor közgyűlést tartott, melyen 72 működő, tűzoltó volt jelen. A közgyűlés elnöke Kopácsy Árpád, lelkes szavakkal emelte ki megnyitó beszédében városunknak a legutóbbi időben tanúsított rokonszenvét és áldozat- készségét az egylet iránt, melyre kell, hogy az egylet magát érdemessé tegye. Jelzi e közgyűlés czélját t. i. főparancsnoknak és titkárnak választását- A jelenvoltak kitörő lelkesedéssel főparancsnoknak Viz János urat, titkárnak Sörös Zoltán urat egyhangúlag megválasztották. Örülünk, hogy a tűzoltó- egylet élén oly derék és tevékeny férfiút üdvözölhetünk, aki ügyszeretete és erélye által bizonynyal virágzásra fogja az egyletet emelni.

Tavaszi mulatság. — A veszprémi fiatalságnak május 27-én a Betekintsben rendezett táncz- mulatsága a legszebb idő mellett tartatott meg, de korántsem volt oly népes, mint a múlt években. Mindannak daczára a jelenvoltak vígan és kedélyesen mulattak.

Felülfizetések. — Az 1882. évi május hó 27-én a veszprémi polgári ifjúság által rendezett tánczmulatság alkalmával felülfizettek : Tarányi F. 1 frt 50. Palotay Ferencz 50. Forintos István 50. Kertész Ferencz 50. Lakatos Lajos 50. Kreutzer Ferencz 50. Rothauser Miksa 50. N. N. 20. Dr. Jánosi Sándor 50. Viz János 50. Bató Tivadar 20. Rustár Péter 50. Esső Ferencz 40. Knau Ferencz 10. Wurda Manó 50. Wurda Adolf 3 frt 50. N. N. 20. Hencz Ödön 1 Irt. B. J. 50. Krausz József 50. Zűsz Károlyné 50. N. N. 50. Stern Ede Krakó 50. melyért hálás köszőnetünket nyilvánítjuk. A mulatságnak tiszta jövedelme egyenlő részben fölosztatott és pedig a kereskedelmi és iparos ifjúság betegsegélyző egyletek alaptőkéjük javára. — A rendezőség.

Köszönetnyilvánítás. — A veszprémi polgári iíjuság azon nagylelkűségéért, hogy a múlt hó 27-én a Betekints-ben tartott tánczmulatsága ösz- szes tiszta jövedelmét 14 frt 60 krt félrészben a kereskedősegédek betegsegélyző egyletének, félrészben pedig az iparifjuság önképző és művelődési egyletének adományozni szives volt, a rendező bizottságnak e helyen köszönetét mond mindkét egylet nevében az elnökség.

A veszprémmegyei gazdasági egyesület ma, vasárnap délután 3-kor a megyeház nagytermében közgyűlést tart, melynek kiváló teendője lesz az elnök, alelnök és jegyző választása. Felhívjuk erre a gazdák becses figyelmét.

Megválasztatott. — Városunk rövid idő múlva elveszít egy erőteljes, szép hangú segédkántort, Stefanek János róm. kath- segédtanító és kántor ur személyében, ki sok jeles és kitűnő pályázó küzől egyedül nyerte el a tapolezai városi tanítóállást. Amint egyrészt örülünk a szép előléptetésnek, úgy másrészt sajnáljuk, hogy erős, szép hangjában még csak rövid ideig gyönyörködhetünk.

Pályázati felhívás a pápai állandó színház téli évadjára. — A pápai állandó színház igazgatósága a következő téli idényre, illetve novemberhó 15-től január 15-ig 2 havi időtartamra, — hetenként őt előadással — pályázatot hirdet, s felhívja azon színtársulatok igazgatóit, kik dráma, népszínmű, vígjáték és operette előadásra képesek, hogy pályázati igényeiket f. évi junius 20-ig alulirt igazgatóságnál jelentsék be. Tájékozásul értesíttetnek a pályázni szándékozó igazgatók és színtársulatok, hogy a részvény-társaság igazgatóválasztmánya által megállapított helyárak szerint a ház napi bevétele 240 írtig terjedhet, és hogy a színházért egy előadás után 10 frt bér fizettetik. A színház nézőtere 500, 550 egyén befogadására képes, s van 1G páholy,

15 erkélyszék, 113 támlás- és zártszék, 26 számozott állóhely, 48 karzati ülőhely és földszinti s karzati állóhely. Az előadandó darabok hetenként a színház igazgatóság elé terjeszteudők; és a műsort az. állapítja meg. A pályázati kérvényhez az igazgatói engedély, a tagok névsora, — szerepköreik megjelölésével, — úgy a zenekar létszáma melléklendő. Pápa, 1882. májushó 20. A színház igazgatóság.

Gyönge fagy. — Junius 3-án reggel a la- pályosabb helyen fekvő kertekben némi kis fagy volt észlelhető, különösen lehetett azt észrevenni a saláta fajokon.

Felhívás. — Közeledvén az iskolai év vége, felkérem az iskolai takarékpénztárak tisztelt kezelőit, hogy legkésőbb junius hó 15-éig szíveskedjenek választ küldeni a következő kérdésekre: 1. Mi a neve és jellege azon iskoláknak, hol ily takarék- pénztár felállíttatott? 2. Hány tanuló ,jár az illető osztályba, illetőleg iskolába? 3. Ezek közül hányán tettek pénzt az iskolai-takarékpénztárba ? 4. Mennyi a takarékpénztári összes betétei ? 5. Mi a kezelő neve és állása? 6. Mik a szerzett tapasztalatok? 7. Mikor lett az intézmény életbeléptetve? 8. Tudja-e a kecelő, hogy hová lett a a kivett összeg fordítva? 9. Hol kamatoztatják a tanítók a betéteket? A válasz bérmentes vagy bérmentetlen levél által az országos gazdasági egyesület iskolatakarékpénztári szakosztályához (Budapest Köztelek) czimzendő. Budapest, május hó. Gróf Károlyi Sándor s. k. szakosztályi elnök.

Balaton-Füreden. — Piros püukösd napja ritka szép és élénk ünneppé lett Balaton-Füreden.

A könyvárus-segédek „Csak szorosan* egylete, majd Veszprémből és a közel környékről közel másfélszá- zan rándultak ide ki, hol ez által valóságos fősai- son lett. A vendégek majd a díszes apátsági épületekben, majd a nagy gonddal renovált Horváth- házban helyeztettek el. Délben társasebéd Károlyi szép éttermében zene mellett, melyet hazafias toasz- tok fűszereztek. Ebéd után ki csolnakon, ki vitorlás hajón átrándultak Tihanybá az ottani nevezetességeket megtekinteni; visszatérve megfürödték a Balatonban. Este társasvacsora Károlyinál. E közben megérkezett a posta és minden jelenvolt kapott saját nevére czimezve egy költeményt és a magyar könyvkereskedők kirándulási közlönyének, a tréfásan szerkesztett „Corvinádnak első számát. Ezután tűzijáték, melyet vig dalok és poharazás követtek majdnem reggelig. Másnap gyalog kirándulás a nosztori völgybe, utána társasebéd és bucsuzás Balaton-Füredtől. Kedden Károlyi Nándor névnapja alkalmából magánlakásán ebédet adott, melyre tisztelőinek szép száma gyűlt össze és lelkesen éltette a derék ünnepeltet családjával együtt. Jelen volt itt Balaton- Füred legtiszteltebb alakja, a derék Jármay bácsi is, kinek megjelenése a saisont meg szokta nyitni és kit most dr. Engel Gyula orvos ur köszöntött fel. Balaton-Füred most díszük tavaszi pompájában; a rózsák, melyek közt szebbnél-szebb és nagyobbnál- aagyobb példányokat látni, most nyílnak ezerféle szín- és illatárnyalatban. A Balaton vize a fürdésre legalkalmasabb, reggel 19° estéig felszáll 21 °-ra; a levegő 24°—21° közt változik. A derék pozsonyi zenekar is működik már; rövid idő alatt megnyílik a színház is Gerőffy Andor jóhirfí társulatával. Uj, igazi magyaros konyha is nyílt a Balaton-parton az uszodával szemben Fodor Józsefnél, kit. még olcsóság is ajánl. Szóval Balaton-Füred sok élvezetet nyújt; megérdemli tehát, bogy mint első magyar fürdő magyarok által magyarosan is pártoltassék.

Az állami közép ipartanoda igazgatóságától. — A budapesti állami középipartáaodát a közlekedésügyi miniszter feljogosította a gépkezelők és fűtők vizsgálására s a vizsgáló bizottság kinevezte elnöknek Hegedűs Károly igazgatót, elnöki helyettes és rendes tagnak Lencz Ödön, póttagnak pedig Jalsoviczky Géza gépészeti szaktanárokat. E bizottságnál vizsgára lehet jelentkezni naponként az állami középipartanodában VIII. kér. bodzafa-uteza 28. sz.

Rósz szokás. — Ezek az átkozott pisztoly- lövések a falusi esküvéseknél már hány esetben végzetteljesek voltak egyikre-másikra és még sem okulnak rajta, hogy nem jó lőfegyverrel tréfálni. Pünkösd hétfőn Lókutou egy esküvés alkalmával két német paraszt oly ügyetlenül kezelte a pisztolyt, hogy időelőtt elsülve az egyiknek balkeze hüvelyk ujját elszakította, a vele szemközt állónak pedig arczába csapódott a töltés úgy, hogy szerencsének * mondhatja az illető, ha örökre meg nem vakul mind a két szemén.

A budapesti állami középipartanodában a gépkezelők és fűtők számára rendezett első tanfolyam eredménye. A tanfolyam f. é. február hó 6-án nyittatott meg, ekkor kezdettek meg az előadások és május 13-án fejeztettek be: ezen időtartam alatt csak két napon nagypénteken és husvét vasárnapján nem volt előadás. A tanfolyamra beiratkozott 157 tanuló, a kik közül a tanfolyamot elvégezte 103, a többi nagymérvű óramulasztás miatt időközben kizáratott, illetőleg elmaradt. Az előadások naponként estve 7 órától 9 óráig tartattak, összesen 164 órában, a vasárnapokon pedig délelőtt 9 órától 12-ig kezdetben mértani rajz taníttatott 21 órában, később kirándulások voltak. A gyakorlati oktatás az államvasutak gépgyárában ápril hó 24-én kezdetett meg s május I3-áig tartott, ott a tanulók egy művezető vezetése alatt 18—20 tagból álló csoportokban három napon át gyakorolták magokat a locomobil és cséplőgép szerelésében, járatásában. A vizsgálatok május 14-én kezdődtek meg és 17-én fejeztettek be, az elméleti és gyakorlati vizsgálat párhuzamosan tartatott, az utóbbi czélra az intézet udvarán egy locomobil és cséplőgép volt felállítva és üzemben tartva. A tanfolyamot végzett tanuló közül vizsgálatra jelentkezett 96 s ezek közül csak egy bukott meg. A vizsgáltak közül: a locombil és a cséplőgép kezelésére képesíttetett 47 és pedig 4 jeles, 22 jó és 21 elégséges osztályzattal; csak a locombil kezelésére 33: ezek között 13 jó és 20 elégséges; a locombil kazán kezelésére azaz fűtőnek 15 és pedig 8 jó és 7 elégséges osztályzattal. A megvizsgált 96 tanuló között 25 vidéki, a többi pedig a főv£-