Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1881 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1881-05-29 / 23. szám

VII. évfolyam. !§§!• 23-ik szil in. Veszprém, május 29« ii Megjelen e lap a „HIVATALOS ÉRTESÍTŐ“-vel együtt minden j vasárnap reggel. Rendkívüli esetekben külön lap adatik ki. — Előfize­tési ár mindkét lapra: negyedévre 1 írt 50 kr.; félévre 3 frt; egész évre 6 frt. Egyes példányok ára 15 kr. Hirdetések dija: egy hasábos pe­titsor tere 6 kr.; nyilttérben 20 kr. ; minden beiktatásért külön 30 kr. I állami bélyegilleték fizetendő. Kiadóhivatal: Krausz A. könyvkereskedése Veszprémben. Ide kül­dendő minden előfizetés, hirdetés, melléklet s reclamátió. ni Magánvitáknak S személyes jellegű támadásoknak a lap keretében hely nem adatik. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. —* Névtelen közlemények csak akkor vétethetnek figyelembe, ha valódisá­guk iránt bizonyíték szereztetett be. — Bérmentetlen, vagy német czim- zetü leveleket a szerkesztőség nem fogad el. A szerkesztőségi iroda : Horgos-utcza 105. sz. a. — Ide czimzendő a lap szellemi részét illető minden közlemény. közgazdasági», társadalmi-, helyi- ss általános érdekű megyei hivatalos heti közlöny. Csinosítsuk a várost! Veszprém, 1881. május 29. Örvendetes tényül konstatálhatjuk, hogy városatyáink épugy, mint a pol­gárság javarésze, újabb időben neme­sen karolja fól girbe-görbe városunk szépítészetügyét s amennyire sztík kor­látáink engedik, — emelni, csinosítani törekesznek utczáinkat, tereinket. A város szépítéséhez előzőleg nagy­ban járult a Bauer-féle bazárépület fel­építése s a piaczi járdák rendezése;a Galambház előtti csatorna most készült el; a Plosszer-sétány hováhamarább vá­rosunk dísze lesz s ennek tőszomszéd­ságába most tervezi több lelkes ügy­barát egy népkertnek rendszeresítését. Az újonnan emelendő díszes épü­letek a hosszú utczában s a városi ka- nászlak helyén bizonyára csak emelni fogják városunkat, de figyelmünket fő- kint oda kell irányoznunk, hogy a szépítészetügyét gátló akadályokat el- távolítsuk, hogy rendszert hozzunk görbe állapotaink helyébe. Ily irányban szólalt tel közelebb két városi képviselő a közelebbi városi közgyűlésen ; egyik a kőképutcza ta- taroztatását, — a másik a palotai- utcza kellő közepén levő dombszerü sziklatömbnek eltávolíttatását kéri. Különösen ez az utóbbi indítvány kell, hogy érvényre emeltessék. A palotai-utczát, mióta vasutunk van, tu­lajdonkép főutcza számba kell venni s A „VESZPRÉM" TÁROZÁJA. RIADÓM! Pöl a sírból, édes szeretőd poráról Föl! te fájó lélek ! Ne várd, hogy mámorom szent tüzében tán úgy Tépjelek föl téged. Hajnal piroslik az éjszakának ormán, Nagy napok közelgnek . . . És te egyre késel, zokogván a sírban Árnyán kedvesednek. Föl a sírból, hagyd azt utolsó vigasznak, Végső jutalomnak. Nézd! A láthatáron a jövö sugári Mily dicsőn ragyognak! Bus halotti fátylod nem illik e fényhez, Félre hát a bánat! Piros ünnep készül: szedd magadra te is Ünnepi ruhádat : Öltözz fel a hajnal bibor köntösébe Szilaj, délczeg módra: Ragyogó szivárványt illeszsz lobogóul Magyar kalpagodra; Pusztáknak viharját kapcsolt szárnyaidhoz Harsogtasd meg őket S villám paripádon száguldozd be ezt a Leigázott földet. Búgé tárogatód ne pihenjen többé, Zúgja dalát szerte, Míg csak lesz egy hang és míg csak lesz egy szikra Titkaidba rejtve. az idegen, ki e városba érkezik, elő­ször is itt botránkozik meg, ha ugyan tengelyestül fel nem fordul a szikla- dúczokon. Hogy mennyire dísztelenéi ez a kődomb a palotai-utczát, arról szükségtelen beszélnünk, de hogy tét­lenül nézzük évről évre, az bizony nem válik becsületünkre. Ha e szikladomb eltávolíttatnék s a rajta túl levő házakhoz lépcsőze­tes, vasrácsos terrasz emeltetnék ez anyagból, nemcsak az összes Palota- utczai házak nyernének értékben, de ez utcza a város legszebb utczájává változnék. Sőt az esetben, ha e kődu- czok helyébe egy 15—20 boltos áru­bazárt építtetne a város, a bérletért itt, e főközlekedési helyen, éveukint 2000—2500 frtot tisztán nyerhetnénk budgetünkböz, mely jövedelmet aztán a folytatólagos szépítészeti munkála­tokra czélszerííen lehetne beruházni. Miután e nagyhorderejű ügy kö­zelebb ismét a képviselőtestület elé kerül, ezúttal szükségtelennek tartjuk bővebb taglalgatásába bocsátkozni; csak meg akartuk a kérdést világítani, városatyáink ismert nemes ambitiójára appellálván, hogy vegye ezt hathatós pártfogásába s érvényesítse városunk díszére, anyagi javára. Határozatukat e város minden pol­gára őszinte elismeréssel fogadandja! Ne is szülj le addig szilaj paripádról, Ereszd neki inkább; Szoktasd a viharhoz. Kalandozd be rajta Isten birodalmát. S a mi szépet és jót feltalálsz utadban Földön és az égen, Mi csak szerelemre, szabadságra gyújthat Hozd meg ide nékem: Koszorúba fűzöm, tiszta honfi könyem Harmat lesz reája S gyermeki örömmel teszem édes hazám Szentelt oltárára! HETESI DÁNIEL. Vilma könyvébe! Ha tudnád mennyit szenvedek, Ha tudnád szivem mily beteg, Tán szánalomra gyulnál 1 És a kebelre — mely alatt, A vérző szív majd megszakad — Tán részvéttel borulnál 1 De mégis jobb, ha nem tudod, Hogy mi fáj és mi vérzik ott; Mert a bánat keserve Fájdalmival, gyötrelmmA, Érző szivben tanyára lel, Olthatlan lángra kelve. Ne tudd meg édesem soha, Hogy sorsom milyen mostoha, S hogy mily nyomorban éltem. Ne tudd meg; — mert nem akarom, Hogy csak egy könnyet is ontson — Érzékeny lelked értem I H«. * Városi képviseleti közgyűlés. 1881. május 23-án Elnök Dunst Ferencz polgármester a közgyűlést d. e. 9 órakor megnyitván, Benkő István az iránt interpellált, hogy a kőkép­utcza, mely már nagyon elhanyagolt állapot­ban van, városköltségen ki fog-e javíttatni? A polgármester erre Ígéretet tesz. Grün Vilmos k. tag a palotai utczán levő' szikláknak eltávolíttatását sürgeti. A pol­gármester megnyugtatóig válaszol. Keresztes Pál kérdi a polgármestert, szándékozik-e a ref. templomhoz vezető' utat, mely közelebb elzáratott, a közlekedésnek is­mét meguyittatni ? Ez interpellatió a jövő közgyűlés napirendére tűzetett. A Csermák-emlék bizottsága a szobor ünnepélyes lelepleztetését pünkösd másod nap­jára, junius 6 ára kitűzvén, megkereste a vá rost, hogy azon magát hatóságilag képviselje. Határoztatok, hogy a tanács testületileg meg­jelen ott s a képviselet tagjai megkerestet­nek, a tanácshoz csatlakozni. A városi kanászlak eladása ügyében a p. ü. és gazd. bizottság jelentése szerint, a telekből 48 öl szépítészeti szempontból le- metszetvén, 1930 írtra becsültetett. Ez leend a kikiáltási ár a junius 11-éré d. e. 9 órára a városházán megtartandó árverésen. Bánat­pénzül az összeg lO°/0-ja teendő le, melyet vevő a vételár egy negyedéig tartozik kiegé­szíteni ; a vételár többi 3 részét 4—4 hó múlva tartozván lefizetni. Az árverés a veszprémi s pápai hírlapokban fog közzététetni. Husvéth János a vételár hováfordítása iránti indítványát a jövő közgyűlésen teendi meg. Egy városi állatorvosi állomás rendsze- resíttetvén, erre hirlapilag pályázat fog hir- dettetui s a tanács fog ebben kinevezés által dönteni. A múlt évi zárszámadás egy összeadási hibáját fedezte föl utólag Perlaky József vá­rosi számvevő. A számadás ugyanis 540 frt felesleg többletet tüntet elő, holott valójában 183 frt 44% kr. hiány van. Hogy e hiány hogy lenne fedezendő; ez iránt az ügy kiada- tik véleményes jelentéstétel végett a p. ü. Egy tengeri út emléke a viharban. — Naplójegyzet 1878-tól. — Szeptember havának elseje volt amidőn elhagytuk Londont, a világvárosok legnagyob­bikát, hogy áthajózzunk a franczia földre. Dover helyett a havre i kikötőt választottuk, hogy ez által hosszabb tengeri utat élvez­hessünk. A kikötőbe való érkezésünk alkalmával már felkészülve himbálódzott a bennünket szállítandó hatalmas angol gőzös a kikötő csendes hullámain. A hajó kifeszített vitorlái, a kéményből kiáramló füstoszlop, s a gőzsíp éles hangja tudatta velünk, hogy nemsokára indulni fo­gunk, mivégből mi azonnal helyet foglalónk a hajó födélzetén, honnét a legszebb tengeri utazást reményltük élvezhetni. A hajó fedélzetét csakhamar betöltötte az utazó nép tarka serege, vagy is a külön­féle nemzetek egyes fiai, volt ezek között amerikai, irlandi, skót, angol, olasz, franczia, német és mi ketten magyarország szülöttei, akik bámulva csodáltuk nagybrittaniának ezen tengerparti mozgalmas életet. A nap épen felkelőben volt, a mely ki­rályi fényének egész fenséges pompájában jelent meg a láthatáron Aurora tüzes szeke­rén, hogy benyargalja vele az égbolt csillagos utait, melynek mécsvilágai halaványan mo­sódtak el a nagy tűzgolyó fénysugarainak befolyása alatt, mely megaranyozta körülöt­tünk az egész láthatárt és uj életet adott az alvó világnak. bizottságnak; a számadás pedig újból fölter­jesztetik a megyéhez. A felállítandó orsz. iparmuzeum alapjá­nak segélyezése czéljáből a tanács megbizatik a költségvetés keretén belül való intézkedésre. A felsővárosi temetőrendezési bizottság jelentést tesz a begyült összegekről. Az építés megkezdése ellen a közgyűlés nem tesz kifo­gást ; a még pótlandó összeg mennyiségének az alsóvárosi temetői pénztárból kiutalása iránt azonban a jövő közgyűlésen határozaud. A közgyűlés pontban délben ért véget. =Veszprém, május 28-án. (Hazai szemle.) A hazai fürdők nag.vrósze az ivadra már megnyíttatott. — Agyonlőtte az ivánczi gróf vadásza az ivánczi molnárt, miután e hé 21-én reggel lesben lévén, orvvadászaton érte. — Kozarek budapesti hóhért a napokban táviratilag hívták Zimonyba. — Királyi ado­mány. Ő felsége a gérczetacskándi és sz.- békállai r. kath. községeknek magánpénztá­rából 100 — 100 frtot adományozott iskola épí­tésre — Budán a duuagőzhajózási társaság egy pénztárnoknéját kirabolták s életveszélye­sen megsebesítették. — A királyi pár folyó hó 30-án érkezik Budapestre. — A surányi czukorgyár megbukott. — Bécsben a ma­gyar aranyjáradékra 4 millió forintot Írtak alá. — A muraszombati dalárda és olvasó egylet feloszlott. — Nagy-Kanizsán kisded­nevelő intézet alakul. — Gróf Battyányi László meghalt Gráczban. — A tapolczai tanítói járáskor gyűlése juniushó 3-án lesz. — Kolozsvárott az egyetem részére a kormány nagy palotát építtettet. — Károly Lajos fő- herczeg a magyar vöröskereszt nőegyletnek 1000 Irtot ajándékozott. — Marczaliban a 48-as párt megalakult. — Az udvar a jövő hónapot Gödöllőn tölti. Társadalmi bajaink és azok orvoslása. ni. Mint előző czikkünkben említettük, a népnevelés előmozdításában közreműködő té­nyezők közé tartozik a színpad is. Shakespeare azt mondja, hogy a színház feladata minden időben — hajdan ép úgy mint most — az volt, hogy tükröt tartson a A felkelő nap az anyatermészet e nagy éltető eleme, mindig kedves látványt szokott képezni az emberi szemnek, de mennyivel felségesebb látványt nyújtott az nekünk ott, habár távol is a kedves hazától, de az öntu­datnak azon érzelme mellett, hogy ezt a szép Albionnak szabad földjén élvezhetjük, még pedig egy oly tengerparti kikötőben, amely­nek bűbájos tündéri szépsége oly festői lát­ványt nyújtott a mi szokatlan idegen sze­meinknek, hogy annál szebbet már a legme­részebb fantázia a legmagasabb reptü gondolat sem képzelhet. Amint a hatalmas nap szétoszlatá azon ködburkolatot, a melyről az angol föld oly igen nagyon nevezetes, egyszerre feltűnt sze­meink előtt a kikötő óriási medenczéje, a hajók megszámlálhatatlan árboczfa erdejével, széltől dagadó vitorláival, melynek mindegyike úgy nézett ki mint egy-egy feldíszített úszó palota. Már csaknem egy pár órát tölténk el a hajó fedélzetén, e szép látvány élvezetében, midőn egyszerre azt vettük észre, hogy a hajó parancsnoka a helyet, hogy az indulási elő­készületeket megtenné, annak épen az ellen­kezőjét cselekszi, mivel a sok fáradsággal és költséggel előállított gőzerőt a szelepeken át szélnek ereszted, hol azon hatalmas erő, mely még pár pillanat előtt a zárt katlanban ké­pes lett volna a hullámokat hasítani és min­ket a franczia földre a hires La’-Manche csa­tornán átszállítani, az most a szabad levegőn gyönge ködfátyolképen oszlik szét. E különös eset felett mindnyájan meg­voltunk győződve arról, hogy valami rendki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom