Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1881 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1881-05-29 / 23. szám

természet elé, lefesse az erény valódi alakját és a bűn valódi képét, elénk állítsa a kor er­kölcseit és cselekedeteit, s szellemét és jelle­mét*) Tagadhatatlan, hogy az erény ma nap- ság nem jelenik meg a maga fényében, a bűn a maga rémítő alakjában a színpadon, és nem is nevezhetjük a színházat jogosan az erény iskolájának, ami pedig még a pogány hajdan korban is volt. A 3zinpad manap — tisztelet a kivételeknek — nagyon is hódol a modern korszellemnek. Pedig ki tudná megszámlálni azoknak ezreit, kik ezen iskolát naponként látogatják! A fővárosi hírlapok csak nem régen hoztak egy érdekes statisztikai kimutatást, fő­városi színházaink tagjainak vagyoni viszo­nyait illetőleg. Eme adatok kiálták fel néme­lyek diadallal azon örvendetes jelenségről győződtetnek meg bennünket, hogy napjaink­ban a »magyar színművészet* hazánkban már szilárd alapon nyugszik. Igen, .magyar szín­művészet!* Csak az a kérdés, hogy van-e csakugyan magyar .színművészet* akkor, mi­dőn a magyar színirodalom idegen szellemű, selejtes darabokon tengődik! Nézzük csak vé gig a vidéki színházak műsorozatait. A zama­tos, magyar nékszinmfívek, a szivnemesítő, lélekemelő drámák ott vannak ugyan a re- portoire-on, hja! de ha a közönség nem szí­vesen nézi azokat végig, ha neki jobb tetszik a pikáns, Niniss-féle darab, melyben a nők .modern pongyolán* öltözködnek és fürdenek, vagy valami rabló história, melyben legalább is egy féltucat embert meggyilkolnak, egy II. Sándor cár-féle tragédia, melyben olyan élet­hűen lehet látni a zsarnok cár kínjait, lelki­furdalásait, borzasztó halálát és a — pokolba menetelét.**) Igen, lehet, hogy eme .szín­művek* szépek, gyönyörködtetik a szemet, a fület, megengedem, hogy a közönséget szóra­koztatják, mulattatják, igen; mindezt megen­gedem; de vájjon csak az é a színműnek fel­adata, hogy mulattasson ? Oh nem! Az szín­pad a felnőttek egyik oskolája. A színmű feladata: mulattatva oktatni, szivképzően hatni a fogékony, romlatlan kedélyekre. Pedig az említett színdarabok megmérgezik, megölik a szivet időnek előtte. Ez is társadalmunk egyik rákfenéje, me­lyet sürgősen orvosolnunk kellene. A színé­szet manap nagyon is szabad mozgásnak ör­vend. A színpadok — különösen a vidékiek — műsorozata valódi tutti-frutti, melyen min den genre kelendő. Ennek nem szabadna igy lenni. Az államnak, mint a közerkölcsiség övé­nek joga volna a színpad fölött is ellenőrzést gyakorolni. Most pedig térjünk át az említett té­nyezők egy másikára, melynek befolyása nap­jainkban hasonlíthatlanul nagyobb, mint a szín­padé. A sajtónak a társadalomra való befo­lyása az iskoláéval egy színvonalon áll, sőt bátran mondhatjuk, hogy a sajtó a szó szoros értelmében vett iskolának tekinthető, csak­hogy itt az oktatás nem szóbeli, hanem nyom­tatás utján történik. Minden lap egy iskolát alapít maga körül, melyet naponként az elő­fizetők száma szerint ezer meg ezer tanulé­kony, s szorgalmas tanítvány látogat. Igen helyesen mondja Lukas. ,A demokratikus és alkotmányos államnak nagyon is érdekében ben fekszik, hogy minden polgára bizonyos *) Hamlet III. 2. **) Ha jól emlékszem, e szörnydráma legelő­ször a szabadkai színpadon adatott elő a múlt kó elején. vüli esetnek kellett történni, mert tudtuk azt, hogy a hidegvérű angol puritán sokkal is inkább jobb gazda, hogysem valamely fontos ok nélkül ily pazarlást vinne végbe. A hajó parancsnoka mielőtt a történet okát megkérdezhettük volna, eltűnt előlüuk, s igy talány maradt az egész. Sokan azon nézetben voltak, hogy a hajó valamire vára­kozik, mások, hogy a hajónak valami lénye­ges baja történt, mig végre egy olasz utitár- sunk azon megjegyzést tette, hogy nem lát­ják önök, hogy a hajó az apály végett nem indulhat el Es csakugyan ekkor már hajónk a kikötő lágy homokjában megfeneklett amit mi nem vettünk észre. Most meg hat órát kell várakoznunk, folytatá utitársunk, mig nem a dagály könyörülni fog rajtunk, és ha­jónkat a szerencsétlen Prometheus helyzeté­ből ki fogja szabadítani. Minket e váratlan eset igen lehangolt és elkedvetlenített, mert a vá­rakozás már unalmassá kezdet részünkre válni. Hogy tehát az idő hamarább teljen a hajó egyes részleteit kezdtük szemügyre venni, mintha csak ösztönszerüleg éreztük volna, hogy ennek egy rémítő viharral kell majd megküzdeni. A hajó egy angol társaság tulajdonát képezte, mely a hires angol tengernagy Hav- kins nevét viselte. A hajó teknyője erős 15 mm. vasleme­zekből volt készítve. A hajó hossza 80, szé­lessége 10—12 meter lehetett, az egész bel- szerkezet három osztályt képezett. Az alsó osztály, mint rendesen a málhákat és más szállítandó tárgyakat foglalta magában a kö­politikai képzettséggel bírjon. Nálunk a poli­tikai műveltség tényezői az újságok, melyek nem annyira nyilvánítják, mint inkább csinál­ják a közvéleményt. A sajtó nagy hatalom, mely nemcsak minisztereket, hanem már ki­rályokat is buktatott. A sajtót nemcsak egy­oldalúan, hanem czélelleneseu is fel lehet használni. A sajtó sokkal gyorsabban é3 erő szakosabban működik, mint az iskola; sokkal könnyebben esik a pillanat zsákmányául és ki mondhatlannl csábítóbb működése tere a nyug tálán főknek, mint az iskola.***) A fenntebbi sorok elég érthetően Írják le a sajtó rendkívüli fontos befolyását a tár­sadalmi életre. Napjainkban a sajtó a lelnőttek iskolájának tekinthető, sőt mint előbb is mon­dottuk, hatásköre az iskoláénál is nagyobb. Már most, ha a mostani napisajtó határtalan romlottságát ismerni akarjuk és azon óriási veszélyeket mérlegelni, melyeket a sajtó sza­badon terjeszt, úgy átláthatjuk, hogy mennyire ártalmára van a magyarságnak s nemzeties érzelmeinknek a külföldi — különösen német irodalom féle — gyártmányaink terjesztése. A német napilapok túlnyomó és a magyar la­pok egy része többnyire az úgynevezett német és franczia eredetű rémregényeket hozzák. S minő .művek* ezek? Nincs szent dolog, me­lyet e férczelmény sárba ne rántanának; nincs erény, melyet tisztelnének; bűn, melyet nem tanítanának, dicsőitnének vagy legalább csá­bító alakban nem ajánlanának. Hölgyeink munkaasztalaikon ott hever­nek a német Mode puruálok, azt hiszik, ezek jobbak, mint a hazaiak; igen, mert ezek hozzák azon pikáns, csiklandós regényeket, melyeket a modern korszellem által világosodottságu, elnémetesedett érzelmű, idegen gondolkodású „magyar hölgyek* oly mohó gyönyörrel ol­vasnak, de mikből lassanként magukba szív­ják a kozmopolitikus nézeteket, hogy azokat gyermekeik szivébe is átültessék. Szomorú kép ez bizony; társadalmi éle­tünk egyik rákfenéje. A jelen viszonyok igy nem maradhatnak; erkölcsi és hazafiui köte­lességérzetünk, öntudata vessen véget e bajuak. Tihozzátok fordulok, ti hazámnak neme­sen érző ifjai és lányai! Nyissátok fel szemei­teket! Tekintsetek szét magatok körül! Nem-e nemtelen, hideg és a hazaszeretet tüzétől többé nem lelkesülő sziveket láttok minde­nütt! Ne feledjétek, hogy erkölcsi lények és hazafiak vagytok, hogy a jó szép és nemesnek kell benneteket életutaitokon vezetni. Ne ol­vassátok tehát az észbódíto, idegen eredetű féreműveket, a melyek lassan ölő méregként emésztik meg telkeiteket, sziveiteket! Óvjátok meg és ellensúlyozzátok magatokat a terjedő árként beözönlő germanismus átkos befolyá­sától !... Nem tudjátok, hányszor akartak bennün­ket legnagyobb kincsünktől nemzeti nyel­vünktől megfosztani? Irodalmunk minő küz­déseknek vala kitéve; hányszor szűnt meg az őt méltán megillető pártfogás, enyészett el hatásköre! És a küzdelem még folyvást tart. Irodalmunk újra idegen szellemet öltött ma­gára, elhanyagoljuk magunkat, saját érdeke­inket. Itt az idő, most vagy soha! Hazámnak ifjai nemes szivű lányai pártoljátok a magyart irodalmában! __________ Veszprémi Soma. ***) Der Schulzwang. zép osztály a 300 lóerejü gőzgép, gőzkatlan, tüzelőanyag és a hajósnép helyisége tölté be. A felső osztályban voltak az első és második hely egyes kabinjai, valamint a közös termek a legnagyobb csínnal és elegantiával bereu dezve. A fedélzet, mely az utasok legkedvel­tebb helyét képezi, két meter magas, erős vaslemez karzattal volt körülvéve. A kifeszí­tett vitorlakötelek között négy impozáns mentő hajó volt csigákon felvonva, úgy 50—60 sze­mélyre. A hajó közepén egy kimagasló emel­vény volt a hajókapítány és kormányos részére, itt volt az iránytű is a rézüstben elhelyezve valamint a kormány fogaskereke, melyet gőz­gép hozott mozgásba. Valamint a horgony leeresztés és felvonás, a vitorlák kifeszítése. Mind külön e czélra felállított gőzgép segít­ségével hajtatott végre, szóval a hajó a ten­gerészet legújabb technika vívmányaival volt felszerelve, mely az angol személyszállító ha­jók egyik legszebb hajóját képezte. Midőn a hat óra eltelte után a dagály a legmagasabb színvonalát elérte, mindnyájunkat uj öröm szállott meg, hogy végre elérkezett az indulás ideje. Az idő délelőtt 11 óra felé lehetett, midőn a hajó parancsnoka kijelen­tette, hogy a hajó az napon nem fog indulni, mert a vihar roppant nagy a sik tengeren s ő a 400 utas életéért a felelősséget magára nem vállalhatja, mert a biztos veszélynek menne elé, ha elindulna s ezzel ismét csaló­dásnak bizonyult előttünk az emberi terv. Mi volt mit tenni, mind meghajolni a végzet vas akarata előtt, s várni a bizonyta­lan indulási időt. PÁPA VÁROS. HÍRÜK. (S.-iját tudósítóinktól.) Pápa, máj. 21, *Gyanús tárgy letartóztatása. Sz. A. dabrouyi születésű s.-vásárhelyi lakos 52 de­kagramm darabokra vert és összeégetett ezüst darabokat hozott be eladni P. J. aranymű­veshez. — De az aranyműves előtt a tár­gyak gyanúsak lévén, Sz. A.-t a rendőrséghez kisérte. hol is az ezüstnemüek további ren­delkezésig visszatartattak, a s.-vásárhelyi plé­bános ur pépig felhivatott a tárgyak megte­kintésére, hogy nem-e az ottani templomból raboltattak azok el, a múltkori templomrablás alkalmával. *A folyó hó 26-áu tartott czifrakerti majális alkalmával egy darab egyes arany­függő találtatott. — Tulajdonosa a kapitányi hivatalban átveheti. * Veszett eb futott Poláuy és Ganna községek irányába. Elfogására a szükséges in­tézkedések megtétettek. *Hajlékzár feltörés. F. hó 27-ke virra­dóra Sz. V. urnák somlai szőllőjében a haj­lékot ismeretlen tettesek feltörték s onnan több tárgyat elvittek. A veszprémi felsővárosi temető rendelő bi\ottság által megindított gyűjtés al­kalmával adakoztak: Hingler Antal 2 frt, Hungler József 2 gyalog napot, Hungler József 2 gyalog napot, Lan- kesz István 2 frt, Beretz Boldizsár 2 gy. n, Kük György 2 gyalog napot, Kronstein Ferencz 2 igás.napot, Steigler János 2 gy. n., Léber Mihály 2 gyalog n., Jung József 2, Sindler Péter 1, Krammer János 1 igás napot, Páor József 2, Vingelman János 2, Magyar Sándor 1, Link Ágoston 1, Trosler János 1, Amrein Márton 1, Hutvagner György 2 gyalog napot, Link József 2 gy. napot, Paor Ferencz 1, Ventzel Ádám 2, Sárzó Dániel 2, Nef Vendel 2, Naj- mayer József 2 igás napot, Plavetz Pál 1 igás napot, Prépost Mihály 2 gyalog napot, Hor­váth János 1 igás napot, Hajda Gábor 50 kr., ör. Fenyő Györgyné 40 krt, Siki Károly 1 frt, Szerencsés Mihály 1, Honyetz András 1 gya­log napot, Rész János 40 kr., Strenner János 1 igás napot, Kriszmauics Péter 50 kr., Ko­rona János 1 frt, Hutveigner Mihály 1 gya­log napot, Csornai Károly 2 igás napot, Be- dets János 1, Permayer Mihályné 1, Hajda Mihály 1, Stefanits Ignácz 1, Bátskainé 1, Rábaközi Mihály 1, Branstetter Anlalné 1 gya­log napot, Nagy Antal 50 kr., Arbeit Jánosné 20 kr., özv. Kovács Józsefné 20 kr., Adometz János 2, Nyirő János 1 igás napot, ör. Sze­rencsés 40 kr. Pintér János 1 gyalog napot, Hók Ferencz I igás napot, Snelpak Simon 1, Reinfart Márton 1, Vingelman Mihály 1 gya­log napot, Fertig József 1, Maurer József 2, Fáth József 2 igás napot, Arnhofer Ferencz 1 gyalog napot, Veuczel János 1 igás napot, Brenner Gáspár 1, Lenner Márton 1, Babos Antal 2, Paor István 1, Leuner János 2, Róka József 1, Rózsa Imre 2, Srámek József 1, Pintér János 1, Jelinkó János 1, Jelinkó Jó­zsef 1 gyalog napot, Segesdi János 1 igás napot, Siffer Imre 1, Szukop József 1, Bren­Többeken látni akartuk a haragos ten­gert és megtekinteni a tengerparti erődítvé- nyeket. Elindultunk a tengerpart felé, mely egy óra távolságra lehetett a kikötőtől, alig hogy, a kikötő zürzavaránakk haoszából kibonta­koztunk, már távolról hallottuk a tomboló vihar üvöltését, mely a távolból is rémséges­nek tűnt föl, de végre elértük azon helyet is, a melynek látása őrökre bevésődött lelkem egész érzetébe. Sokszor olvastam a tengeri viharok bor­zalmairól, de mindezeknek eszményi rémképe eltörpült ott, a valóság színhelye előtt. Soha nem feledhetem el e borzalmas hely emlékét, élénk színben fog ez előttem örökre élni. Valamint igaz az, hogy a nyugodt sik tenger látása bátorságot és merészséget önt az emberi idegekbe, ép oly igaz az, hogy egy tengeri vihar látása is elég, megrendíteni a legbátrabb idegeket is, hát még az azzal való küzdelem átszenvedése ? Csaknem öntudatlan állapotba estem az elemek azon katalmas dulakodása felett, me­lyet a toronymagasságu hullámok a szélvi­harral összecsapva küzdöttek, egy ily látkép előtt eltörpül az emberi hatalom minden nagy­sága és önkénytelenül is bevallani kénytelen magának, hogy ő csak egy gyarló féreg ily hatalommal szemben. A tenger fenekestül látszott felfordulva lenni, az egymásra csapó hullámok sürü köd­felhőt képeztek a láthatár felett, mely a szép derült nap sugarait eltakarta szemeink előtt. A haragos dühöngő orkán mélyen be- csapot a tenger lágy ölébe és mint zugó vi­har tört elé a hullámok fehér fodra felett, ner Imre 1, Gyiinoti Pál 1, Koliuár Audrás 1, Farkas István 2, Gáspár János 1, Honyetz Mihály 1, Spel József 1, ör. Paor Sebestén 1, Vatzkő János 1, Paor János ács 1 gyalog napot, Megyesi József egy uj kapunak az anya­gok hozzáadásával elkészíttése, — és a régi kapu áthelyezésének szélesbítését, Leporis Te­rézia 10 frt, Link Antal 1 frt, Molnár Mihály 50 kr., Kováts Imre 5 frt és 3 igás napot, Knau Ferencz 1 frt, Nagy Mihály 30 kr. Pe tek György 1 igás napot, Sáfár Ferencz 1 gyalog napot, Angerman Lőrincz 2 igás na­pot, Babos István 2 gyalog napot, Csornai Ferencz 3 frt. Összesen 28 frt 90 kr., 30 igás nap, 78 gyalog nap. (Vége köv.) A VIDÉK. B.-Füred, május 22. (A „Veszprém“ szerkesztőjéhez.) Fényes ünnepéllyel nyittatott meg ma a balatonfüredi évad. — A Balaton dísze s merész kalauza a „Kisfaludy gőzhajó4 töilobo- gózva már reggel 6 órakor 2 ágyulövéssel ébresztő a még szunyadó s mitsem gyanító fürdő-vendégeket. — Kellemes meglepetés várt a vendégekre ; ritka élénkség s tisztaság min­denütt, a nyaralók, fogadók s fürdőházak szám­talan lobogóval voltak feldíszítve; különösen pompázott a Károlyi fogadója, a Balaton kis tengeri kikötővé varázsoltatott: Gosling angol főconsul, Youug, Némethi Ernő és Endrődi vitorlás hajói s több apróbb vizi jármű a „Kisfaludy* körül csoportosulva a fürdőház előtt horgonyoztak, — angol s nemzeti lobo­gókkal díszítve. 10 órakor ünnepélyes isteni tisztelet, volt melyen Écsy igazgató sa helybeli notabilitások és fürdővendégek teljes számban megjelentek. Az isteni tisztelet után az egy- begyült előkelőség, Écsy az orvosi karral, a savanyu forráshoz vonult, hol ágyuk dörgése között kiki ivott, mely a szokásos megnyitást jelképezi. Ezután az uj és díszes vendég-séta­terem tornáczán az arácsi ,szeretet-ház* árvái Nagy Áron igazgatójuk vezetése alatt gyö­nyörű magyar dalokkal füszerezék az ünne­pélyt, melyet a hallgatóság lelkesülten meg­tapsolt. Végül induló éneklése mellett katonás lépéssel elvonult a kis arácsi sereg. Fogadja t. szerkesztő úr stb. Dr. Sz.-Fehérvár, 1881. május 27. (A „Veszprém“ szerkesztőjéhez.) Ha akarnám sem Írhatnék másról, mint a választásról. Nem, mintha tán világrendítő „forpostokat* küldene hozzánk, mert ami ezt illeti, bizony szép csöndesen megy minden, hanem igen is azért, mert ebben egyik kiváló főurunk gróf Zichy Jenő is szerepel. E hó 24-én volt a „Zichy‘-párt értekezlete, mely­ben (s ezt mondanom nagyon is fölösleges) Zichy Jenőt léptették fel képviselőjelöltül. Pártállása mint most már biztosan tudjuk, .Zichy Jenő párti*. Megválasztatása bizonyos: jóllehet a függetlenségi párt engedni nem akar s mindent elkövet egy ellenjelölt fel lép­tetésére. Folyó hó 25. menesztett fel egy küldöttséget a fővárosba, mostani képvise­lőjéhez Juraszekhez — ki mérsékelt ellenzéki mely elnémított minden emberi hangot, el a világ minden ágyújának hangját, ha tán ez egyszerre süttetett volna is el. Mily borzasztó és mégis felséges látvány ez, ily óriási küz­delmet biztos helyről szemlélni. E küzdelem nagyszerű jelenete lekötve tartott bennünket a tengerparton a midőn észre vettünk a távolban a hullámok között egy fekete pont feltűnését, melyet hajótöre­déknek képzelénk, mert lehetetlennek hittük, hogy azon élő lény is lehessen, a hullám ár mindig közelébb közelébb hozta a fekete pon­tot felénk, mig végre egészen kivehettük, hogy az egész egy roppant nagy hajó, melyen sem­miféle emberi lény nem létezik. A hajónak árboczfája és vitorlái a vihar által levoltak szakgatva, a hullám ár az ala­csonyabb partoknál 15 —20 méter hosszúságba szökött fel, a partok többnyire hegyekké emel­kedtek, melyek függőlegesen le voltak vágva és szilárd kréta anyagot képeztek. A vihar a kihozott hajót egy ily hegy oldalához vágta, mely ezer és ezer darabra szakat szélyel, melynek darabjait a hullámok minden irányba szét vitték, mig nem végre a partra kido­bálták. A hajó nagyobb darabjai több tárgyat kihoztak magukkal, melyek zsákokban, hordók­ban, ferslogban különféle szállítandó tárgya­kat képeztek, miket a kikötőből kiérkezett 50—60 hajósnép megmentett. A hajó egy nagy amerikai vitorlás szállító hajó volt, melynek hajósnépe elveszett vagy menekült nem tudhattuk meg. (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom