Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1881 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1881-06-19 / 26. szám

VII. évfolyam. 1§§1.

S6-ik szám.

Veszprém, junius 19.

Magánvitáknak s gsemélyes jellegű támadásoknak a lap keretében beljr nem adatik. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Névtelen közlemények csak akkor vétethetnek figyelembe, ha valódiságuk iránt bizonyíték szereztetett be. — BérmeatetlíB, vagy német czim- I zetü leveleket a szerkesztőség nem fogad el.

A azerkesítíségl iroda : Horgos-utcza 105. sz. a. — Ide czimzeudő a lap szellemi részét illető minden közlemény.

Megjelen e lap a „HIVATALOS ÉBTESÍTŐ"-vel együtt minden [ vasárnap reggel. Rendkívüli esetekben külön lap adatik ki. — Előfizetési ár mindkét lapra: negyedévre 1 frt 50 kr.; félévre 3 frt; egész évre 6 frt. Egyes példányok ára 15 kr. Hirdetések dija: egy hasábos petitsor tere 6 kr.; nyiittérben 20 kr.; minden beigtatásért külön 30 kr állami bélyegilleték fizetendő.

Kiadóhivatal: Krausz A. könyvkereskedése Veszprémben. Ide küldendő minden előfizetés, hirdetés, melléklet s reclamátió.

közgazdasági-, társadalmi«, helyi- s Általános ördekü

megyei hivatalos heti közlöny.

m

Ki az éljen?

Veszprém, jun. 19.

Kibontva lengnek a lobogók szerte a megyében, szól a zene, hangzik az „Éljen!“

Pár nap múlva aztán odajárni népünk a népitélet urnájához s leadja szavazatát — a törvény, az igazság nevében!

Mi megvagyunk győződve, hogy ez a választás népünk közérziiletének tükre, szive verésének igaz viszhangja leend.

A mi romlatlan népünk szivéhez nem férhet a minden bűnök bűne, a megvesztegethetés és más pressiót, más nyomást sem tűr el, mint a hazaszeretet, a honfiúi kötelesség s a becsületes meggyőződés erkölcsi súlyát!

Tegyék választóink kezüket szivükre s amit az mond, csak arra hallgassanak, azt mondják a választás

döntő perczében-------a szive, az soha

se

m csalja meg az embert!

A becsületes meggyőződés visz- hangját várjuk mi a 24-én leendő nép- itélettel s e bizalommal kiáltunk é 1- jenta megvásárolhatlan lelkű választó polgárainknak!

Éljen a szabad meggyőződés!

Éljen a becsületes, őszinte szó!

= Veszprém, junius 19-én. (Hazai szemle.) A hírlapírók nyugdíjintézetének igazgatósága f. junius hó 17-én tartotta első alakuló gyűlését. — Díszpolgárrá választotta Szentes városa Horváth Gyula volt országgyűlési képviselőt. - 60 darab váltót hamisított meg Budapesten egy Stark nevű úri ember. — Id. Karolyi István gróf meghalt, igaz magyar, jó hazafi volt. Könnyű legyen neki a hant. — Agyonlőtte egy ná- dasd-ladányi 13 éves fin, egy ugyan odavaló 18 éves lányt véletlenségből. — Össze téptek egy magyar lobogót a románok Punke- neczen, majális alkalmával. — A baracconei házat meg akarják venni, e czélból, az adakozások már meg is indultak. — Élve temettek el Szoládou egy 3 hónapos gyermeket, anyja altatta el mákonnyal. A sírban fölébredt sirt, de mire kiásták meg volt halva.

— Geröfy színtársulata B.-Fűredre jön

— Alsó-Lendván (Zala megye) f. hó 10-én távirdai mellék állomás nyitatott meg. — Szegeden olasz consulatus lesz. — Rüstow hadnagyot, a kolozsvári szoknyahőst Albrecht főherczeg jószágai egyikére kezelési hivatalnoknak nevezték ki 1000 frt évi fizetéssel. Csak megmutatják azok a herczeguruk, hogy haragusznak a magyarra. — Inczédi László sajtópörét elhalasztották.

Veszprém vármegye közgyűlése.

(1881. juniushó 7-éu)

22. A Lajos-Komárom község ál tál létesítendő takarék-pénztár alapszabályai.

23. Fokszabadi község határozata a községi elöljáróság fizetésének leszállítása tárgyában.

24 Lajos-Komárom község határozata a községi biró fizetésének leszállítása tárgyában.

25. Jákó község kérvénye, hogy 1861-62 évi számadásának elkészítése alól mentessék föl.

26. A pápai állandó színházi választmány segély kérvénye.

27. Kis-Szőllős község kérvénye a község

1881. évi közmunka tartozásának a községi utakra való átengedése iránt.

28. Acsád, Felső- és Alsó-Görzsöny községek kérvénye 1881. évi közmunkatartozásuknak a pápa-böröllői útra való átengedése iránt.

29. A N.-Tevel és Jákó községekben behajthatlanná vált közmunka tartozásukról szóló kimutatást.

30. Kiss László pápai urodalmi igazgató kérvénye, az urodalmi bérlők 1881. évi közmunka tartozásuknak a pápa-mezőlaki útra való fordítása iránt.

31. Reviczky Ágoston palotai urodalmi igazgató kérvénye a palota-csernyei utón a Kuszlacza völgyi meredeknek közmunka erővel való leszálítása iránt.

32. A zirczi járás szolgabirájának előterjesztése, Závori Dávid, László Sándor és Mészáros Márkus utászoknak az első osztályú utászok közé való felvétele iránt.

33. A devecseri szolgabirói járásban tervezett utfentartási építkezések iránt Horváth Sándor vállalkozóval kötött szerződés.

34. Dégh község 1880. évi közmunka tartozásokból az Knying-szilasi utón a tiszaháti hídnál leszolgált 28 igás napszám elszámolása iránt való intézkedés.

35. Utmesteri jelentés az Enying-szilasi útvonalnak a czinkotai csárda és a siófoki hid közt lett átvágása tárgyában.

36. Az Enying-szilasi útra a 36/881. sz a. kelt m. biz. határozattal vállalati utón szállítani rendelt födanyagnak biztosítása iránt tartott árlejtés eredménye s ezzel kapcsolatban a 36/881. sz. a. kelt m. biz. határozat ellen Lajos-Komárom község és Bischitz Mór és érdektársai által beadott fellebbezések.

37. A megyei összes községi és körjegyzők kérvénye a jegyzői nyugdíj alapról szóló szabályrendelet módosítása tárgyában.

38. Az árvaérlékek átvételére felkért több küldöttségi tag lemondása.

39. Az enyingi szolgabirói járásban tervezett utfentartási építkezések iránt tartott árlejtés eredménye.

40. Somogy vármegye alispáni hivatalának 1272. sz. alatt kelt azon átirata, hogy a Sió zsilipnek 1879. év május 12-én az árvíz által történt elszakítása alkalmával somogyi munkások semmi nemű munkára nem voltak szorítva.

41. Tiszti ügyészi vélemény néhai Weizenfeld Ferencz városlődi tanító özvegyének nyugdíja tárgyában.

42. Pfeifer Ferencz és érdektársai már- kói lakosoknak azon kérvénye, melyben a néhai Tallián Pálué hagyatékához tartozó Csatár pusztai birtok vétel árából az általuk teljesített fizetésekre nézve törlési engedélyért folyamodnak.

43. Tiszti ügyészi vélemény a Veszprém város tulajdonát képező kőfejtő bérbeadása tárgyában.

44. Tiszti ügyészi vélemény a noszlopi

13. sz. tjkvben felvett ház eladására vonatkozólag.

45. Rozenthal Nándor és Margalit Ig- nácz veszprémi lakosok és kislődi bérlőknek a 71/1250. 881. számú és a Magyar-Polányi községi adó tárgyában hozott m. bizottsági határozat elleni fellebbezése.

46. Pápa városának 1879 —80 évi vámszámadása.

47. Néhai Ányos Sándor m. biz. tag helyett a tenyészmének megvizsgálására alakított választmányhoz egy tag választása.

48. Jákó község kérvénye az itteni körjegyzőséget érdeklőleg.

49. A várpalotai kis-badacsonyi hegybirtokosok által szerkesztett alapszabályok.

50. Mustos János és Kovács Gábor vámosi lakosok kérvénye, a Tallián Pálné-féle alapból kölcsön adás iránt.

51. Enying község kérvénye az 1881. évi közmunka tartozás leszolgálása tárgyában.

52. Pápa város fellebbezése a katona beszállásolási pótadó tárgyában 48/881. sz. a. hozott m. biz. határozat ellen.

53. Községi költségvetések és számadások és egyéb időközben beérkezendő ügyek.

A selyemtenyésztés érdekében.

Felső-Örs, jun. 18.

Népünk jóléte előmozdítására a hivatottaknak elég tág tér, alkalom nyűik. Az érdemet nem lehet eltagadnunk; egyesek, a magas kormány is minden lehetőt megtesznek a közjó emelésére. Újabb időben úgy látszik az elmélet, a bölcselet, a gyakorlatias iránynak hova tovább tágasb tért enged.

Nézzük csak a népnevelés széles mezején a munka, az életbe kiható haszonnal járó tevékenység kezd érvényre emelkedni. A szobatudós egyszersmiud kézi munkás, szabad

A „VESZPRÉM" TÁRCZÁJA.

A MAGYAR ZÁSZLÓ.

L

i

Szent lobogónk, csüggedt a te szárnyad; Mi verte le, tán valami bánat ?

Meg se lebben a nagy nyugalomba Mintha ennél egyebet se tudna.

Pedig tudott egykor, hajdanában Hős vitézek szép virágkorában Mint üstökös égi rónaságon Utaztál át te a fél világon.

S mint szilaj sas gyors közelgésire Kis madarak összefutnak, félve ;

Zugó szárnyad vészes suhogása Nemzeteket kergetett rakásra.

S hogy a félhold zsarnok lobogója Európát vészfelhőkbe vouta:

Szárnyad véres viharába vágtad S szélyel szórta azt is büszke szárnyad.

S mikor nyugat szabad lobogója Európát hajnalfánybe vonta,

S ég és pokol vít a szabadságért Ott röpködtél pompás vészmadárként.

Hős Rákóczy s nagy Kossuth korában ... De megálljunk, ennél még korábbau Történt más is, majdnem elfeledtem Most piruló, hajdan hős Egerben,

Pöl tehát és szárnyad bontsd ki szépen,

Mint egykor hős Dobó kezében;

Szállj előttünk s mind megyünk utánad,

Még csak egyszer bontsd ki büszke szárnyad!

II.

Oh ne tovább, igy felelt a zászló,

Három színem lenne inkább gyászló; Szárnyam csüggedt szomorú fűz lombja,

Szent szabadság ennek halottja.

És mikor a néma sírba dőlt le Mért nem lettem én a szemfödője,

Mit azóta tenni itt nem birtam Védeném a férgektől a sírban.

Hallottatok mi történt Egerben Vitéz Dobó sírja felett épen.

Szent sebeim, mikkel vagyok fedve Hitvány labancz „rongynak“ bélyegezte.

Volt-e csak egy, a ki síkra szállva Küldte vén a bitangot halálra ? I Szárnyam csüggedt szomorú fűz lombja Megse lebben a nagy fájdalomba.

Hejh, mert a ki értem sikra szállva Sújtaná a vakmerőt halálra,

A ki engem megboszulni jöne:

Alszik Dobé s hazám többi hőse.

(Vörös-Berény, jun. 18.)

HETES1 DÁNIEL.

Stuárt Mária megszöktetóse Loch-le- veni várfogságából.

— Történelmi-vázlat. —

Felsó Skóthcnt számos regényes vidékénél fogva méltán tündérországnak nevezhetni. Hogy elbeszélésem tárgya egy teljes kép legyen kell, hogy a szives olvasót azon gyönyörű tájak egyikére vezessem, a melyen fekszik a kevésbé ismert történelmi fontossággal biró Loch-leve tava s hasonnevű romvár, mely egymástól elválbatatlan helyrész nemcsak természeti szépségénél, hanem amaz érdekes népmondánál fogva is megérdemli figyelmünket minthogy Stuárt Mária itt töltött fogságával s csodálatos megszöktetésével áll szoros kapocsban s erről leginkább nevezetes. S egy nemzet sorsüldözött fiatal szép királynéjának kalandokkal bővelkedő viharos életpályája ne bírna érdekkel s ne fokozná tud- vágyunkat.

E hajókázható kis tenger a Kinroszi grófságban fekszik, s ámbár más tavakhoz képest kisszerűnek látszik nem tagadhatni meg tőle természet alkotta bájait, melyek annyira regényesé, vonzóvá, s látogatottá teszik. Négy mértföldnyi hosszú s annyi széles lévén területe mintegy tizenkét mértföldet ölel át némileg hasonlítható Balaton-Füred szép vidékéhez az egyet kivéve, hogy a szakadatlan lánczolatu szőlőskerteket itt beláthatatlan zöld róna pótolja. Keletről a Lomondi magaslatok, délről a Bernasty hegysor, nyugat s éjszak felöl a Kinroszi síkság körítik. Megemlítésre méltó, hogy e tóból egy e síkot átmetsző folyam ömlik ki, melyben sok a vörbenyeges husu ángolna, pisztráng és menyhal. Négy különvált sziget emelkedik ki a tó sima tükréből négyszög alakban, melyek egyikén a hasonnevű romvár az idők viharaival büszkén daczolólag meredez s letűnt dicső múltjára figyelmeztetőleg méltóságteljesen tekint alá a körötte elterülő délibábos rónára. Ez a skóttörténelemben egykor oly hírneves szerepet játszott várpalota hajdanta gróf Douglas Loch- leven ura tulajdona volt.

Ha Kinrosz felöl, mely a grófság székhelye Kinrosz-houzen hátamögött a díszes sir- kert tájáról Sir Villiam Bruce világhírű építész által saját kényelmére 1685-ben épített ritka Ízlésű kéjlakból tekintjük, úgy tűnik fel, mintha az egész romvár köröskörül levő gazdag lombozatu ős facsoportjaival a tó vizében úszna, e mellett szemünkbe ötlik még két más kisebb sziget is Paddock-dover és Reed- bover, melyek sürü bozóttal benőtt lejtős háttere a szelíden himbálózó tóra borul. E regényes tájkép szemlélete elragadólag hat érzékeinkre s igéző varázszsal telit el bennünket. Számos kisebb s nagyobb csapatokban tanyázó vizi szárnyasain kívül igen sok itt a varjú s a féuyes tollú csókamadár, melyek kavarogva tompa szárnycsattogás közt repde- sik körül a hajdau erős, jelenben magát túl élt korhatag falakat, fülhasitó egyhangú krá- kogásaikkal miutegy jelzők, hogy a természet örök törvénye szerint az emberi ész és erŐ- alkotta művek múlandóságnak alávetvók, méltó emléköket egyedül a kegyelet őrzi meg, melynek az idők emésztő vasfoga nem árthat.

Történelmi adatok szerint Dongár Pik-