Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1881 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1881-06-19 / 26. szám

iparos. Erre enged következtetni az iskolában meghonosított takarékpénztár, fatenyésztés, házi ipar, s legújabban a selyemtenyésztés. S nagyon helyesen! Tudós minden ember nem lehet, mun­kás kezekre, iparosokra, kivált nekünk keleti vérü magyaroknak nagy szükségünk van. Fa­junk felöl még feleink közül is sokan azon téves nézetben vannak, hogy tán mi magya­rok valami kitűnőt létrehozni, újat alkotni, képtelenek vagyunk. (Tán csak a kulacs fel­találása a mi érdemünk ?!) Óh nem! Annyira indolensek nem vagyunk, hogy a jó és szép iránt ne hevülnénk, azt elérni ne igyekeznénk. Természetes józan észszel, hála Isten, fel vagyunk ruházva; a czélhoz az irányt ki kell jelölni, a kivitel módozatait élőnkbe írni: a nyugati müveit s vagyonos nemzetekkel egyenlépést tarthatunk. Váljon kik erre a hivatottak, ki lehet ebben a kezdeményező, nemde a szülék?! Igen! Az ifjú nemzedék fogja munkásságunk gyümölcsét élvezni. Igen ám, de a mit Jancsi nem tanult, nem tudja azt János. A föld röge népünk munkakörét egyol­dalúig fejleszti, többoldalú muukássága elé mintegy korlátot von, de meg az egyoldalú nevelés a szunyadó tehetséget nála csirában hagyta, a testi erő, ügyesség az erőt igénylő durva munkanemben nyilvánult. Másodsorban áll a néptanító. Magasztos hivatása úgy hozza magával, hogy minden egyes tanítványában a szép és nemes iránt kedvet élesszen, abból az egyháznak buzgó, a hazának, a családnak hasznavehető munkás tagot neveljen A mai gőzerővel haladó korban a meg­élhetés nehéz gondja, az auyagiság kérdése kerül napi rendre. Evvel nekünk számolnunk kell. Mint fönnebb említettem volt, a selyem­tenyésztés egyik emeltyűje financzialis hely­zetünknek. Lamentálni, jeremiádokat sirni, a boldogság felső fokára nem segít feljutni. A rideg való, az édes ábrándozásból hamar ki­ábrándít. Naponkénti imánkban, midőn a min­dennapi kenyeret kérjük, a többi szükségese­ket is befoglaljuk. De tovább nem megyek, mert a felvilágosodás, tudományos műveltség ellenségének tűnhetem fel. Egyik szélsőségből a másikba esem. Ezt nem akarom, az arany középutat választom. A selyemtenyésztés nagy horderejét, a napokban elhunyt Gorove István 1868-ban felismerte. A selyemtenyésztés érdekében szak­értőkből bizottságot hivott egybe, a bizottság­ból, 7462. sz. a. tervszerű javaslatot küldött le az összes törvényhatóságoknak. Ebben ki­jelölte a selyemtenyésztés körüli teendőket. A termelt selyemgubók értékesíthetésére, eladá sára a vásár napokat is kijelölte. Veszprém­ben aug. 10-én. Pápán julius 2-án. Az eszme ugylátszik korán született; nem volt életképes, a selyemtenyésztés nem tudott gyökeret verni, tért foglalni szűk hatá­rok között, csak kevés helyen birt. Újabban a nagym. vallási és közokta­tásügyi m. kir. miniszter Trefort Ágoston ur vette a kezébe a fonalat, a selyemtenyésztés érdekében minden lehetőt elkövet. Keméljük, a népjólétére kiható fáradozásait óhajtott siker koronázza. Legtöbbet tehetnek ebben a nép­tanítók. Bár tenne minden néptanító kísérle­tet, ismertetné meg az iskolás gyermekekkel a selyemtenyésztés okszerű kezelését, hogy meghonosodhatnék hazánkban ezen ipar. Ez költséges beruházásokat nem kíván, a mezei munkától nem vonja el a munkás kezeket, termő földet nem igényel, kevés fáradsággal, úgyszólván költség nélkül, egy kis ügyesség­gel és szorgalommal a szegény ember egy pár hó alatt évi szükségletét beszerezheti. Első főkellék az eperfáuak a lehető leg­nagyobb mérvbeni tenyésztése s kifiltetése, mert mig a hernyók tenyésztésére kellő táp­anyaggal nem rendelkezhetünk, addig maga a tenyésztés gyakorlatilag nem teljesíthető, erre nézve legczélhozvezetőbb ut lenne, ha a köz­ségi faiskolák — mig a község utczasora, házak udvarai beültetve nem lennének — na­gyobb része eperfákkal ültettetnének el. Lehet a faiskolát eperfával keríteni, mint ezt Tömör Lukácsnál láttam Rátóton. Addig is mig a faiskola egyrésze eperfával beültettetnék, ajánlja mindegyik tanító az egyeseknek, az eperfa ültetést. Udvarokon az eperfának van helye, mert két hónapon keresztül élelmet nyújt a majorságnak, a mellett tiszta, minden féregtől ment lombozata hüs árnyékban ré­szesíti a ház népét, és mi fő levelei a se­lyemtenyésztésnek anyagot nyújtanak. Mig faiskolájából részesíthet a tanító másokat, hívja föl az eperfa ültetésre az egyesek figyel­mét. Jelölje ki a forrásokat, honnét az be­szerezhető. Én közelünkben ajánlom a füredi, giczi, rátóti faiskolát (ha a viz ki nem ölte ?) Veszprémben a Brásl faiskoláját, mint a hon­nét az megszerezhető. Addig is, mig gyakorlatilag érvényesít­hetné a tanító e nembeni munkásságát, a legjobb lélekkel ajánlom a selyemhernyó ok­szerű tenyésztése tanulmányozását. Egy kis igyekezettel elérhető, költségbe nem kerül. Legközelebb a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium „Rövid útmutatás a selyem- hernyó okszerű tenyésztésére* különös tekin­tettel a néptanítók használatára czimü füzetet adott ki. A füzet tartalma: A pete gondozása, a peték kiköltése, a selyemhernyók nevelése, a hernyó fejlődési állapota, felnevelése, a selyemhernyó betegségei, a beszövődés, a gubók megfojtása, petetermelés elkülönítő rendszer szerint, vagyis az úgynevezett re- keszpetézés. Fontos és figyelemre méltó a füzet hát­lapján olvasható figyelmeztetés. Erre kétsze résén felhívom a figyelmet: „Azok kik szederfa magot kívánnak vetni, felkéretnek ebbeli szándékukat az alulirt felügyelőséggel közölni, azon megjegyzéssel, hogy a jövő évben beve­tésre szánt terület (egy félliter szederfa mag számára 20 négyszög öl, egy liter szederfa mag számára pedig 40 négyszög öl) a meny­nyire azt az altalaj engedi, két és fél láb mélyre, tényleg fel van e ásva vagy sem. Á szederfa mag a jelentkezőknek csakis ingyen osztatik ki. Kik selymér petét kívánnak, forduljanak szintén az alulírott intézethez, de okvetlen jóval a tenyésztés ideje előtt. A selymér pete szintén ingyen oszta­tik ki A gubók beváltatnak: 1- ször. Fojtatlan állapotban Szegszárdon Tolnamegyében, Újvidéken és Zsablyán, Bács- Bodrogmegyében és Pancsován Torontálme- gyében, és pedig az első osztályú ép egész­séges kemény gubónak kilója 1 frt 20 krért, a másodosztályú puha, foltos vagy dupla ki­lója 50 krért. Fojtatlan gubók beváltatnak még N.-Czenben Sopronmegyében, és pedig kilója különbség nélkül arra, bogy első vagy másodosztályuak e, 1 írtért. 2- szor. Fojtott állapotban csakis Szeg­szárdon Tolnamegyében váltatnak be, és pe­dig első osztályú gubók 1 frt 60 krért, má­sod osztályú gubók 70 krért. Fojtott gubókülderaények csak akkor fogadtatnak el, ha postán küldetnek. Legczélszerübb azokat egyszerre oly mennyiségben küldeni, hogy az egész külde­mény csomagolással együtt 5 kilónál nehe­zebb ne legyen. A gubók az intézetnél újra válogattat- nak meg. Ha a gubók átvételénél a küldő vagy személyesen nincsen jelen, vagy képviselteté- séről nem gondoskodik, későbbi felszólamlá­sok tekintetbe nem vétetnek. Mindazon selyemtenyésztők kik e „Rövid útmutatást a selyemhernyó tenyésztésére* vagy pedig a jövő évben megjelenő kimerítő „selyemtenyésztési kézi könyvet* ingyen meg­kapni óhajtják, forduljanak a m. kir. selyem- teDyésztési felügyelőséghez Szegszárdon. ü^émeth Gerő. PÁRA VÁROS. Pápa, 1881. június 11. Már megbocsát t. szerkesztő úr, ha le­velemben ismét csak választási históriákkal kezdem; mert hát ki tehet róla, ha ezek ké­pezik a napi tárgyat. — Múlt szombaton este a 48-as párt jelöltje, Tömösváry László úr érkezett körünkbe s következő nap délelőtt tartotta programmbeszédjét meglehetős nagy hallgatóság előtt. Hogy a jelölt úr miket mon­dott, azt t. szerk. ur mint szintén jelenvolt hallgató úgyis tudja, tehát szükségtelen arról szólnom. — Délután régi képviselőnk, Ráth Károly ur tartotta beszámoló beszédjét, álta­lános lelkesedés között, mire Pap János kjr. tanácsos úr újból felkérte a hozzánk búcsúzni jött szeretett férfiút, vállalja el a mérsékelt ellenzék részéről a jelöltséget. A bizalom e ritka nyilváuulásának Ráth Károly úr sem állhatott ellene s újból elfogadta a jelöltséget, s igy most már valósággal három képviselő- jelöltünk van. Melyik fog győzni ? Azt e pilla­natban nehéz volna megmondani. Annyi áll, hogy a Láng és a 48-as párt minden követ megmozdít, hogy jelöltjét diadalra juttassa. Ma Láng Lajos úr érkezik városunkba, s pártja mint mondják, terjedelmes röpiratot fog közrebocsájtani a másik két jelölt ellené­ben. No erre csakugyan kiváncsiak vagyunk, mert ha ez okon lesz mint Láng úr prog- rammbeszédje, úgy nem lesz nehéz reá a fe­lelet. Vederemo! Szerdán délelőtt a Pápa esperességi kath. tanítók gyüléseztek s egyletté alakultak. Egy­házi elnökül Kolossváry József esp. plébános urat, világi elnökül fíannig Antal pápai fő­tanító és pénztárnokul Varga József pápai ta­nító urakat választották meg, Wellner Márton volt ugodi tanítót, ki 49 évi működés után a tanítói pályáról lelépett, úgy szintén Bánffy János pápai polg. leányiskolái igazgató urat is, ki mint vendég jelen volt s az Eötvös alap érdekében buzgólkodott s általán mint elis­mert tanférfiu a tanítók ügye iránt érdeklődik s azt tehetsége szerint minden utón és mó­don előmozdítja, tiszteletbeli tagokká válasz­tották meg. Jövő gyűlésük szeptember 22-én lesz, s kívánjuk ezen egyletnek, miszerint a tanügy emelése körül mennél sikeresebben működjék. A helybeli ref. jogakadémia hallgatói szenvedése iránt azok könyörületét. Szétszórt hívei titkon sorakozni s felfegyverezni kezdték magukat kiszabadítandók őt, de ezt megelő­zőleg fogságából kimenekülnie sikerült. Senki sem tudta elgondolni csodával ha­táros elmenekülését. Szeretet müve volt ez, mely azt lehetővé tette, a szív igaz szerelméé, mely ellen nem elég erősek sem a bástyafa­lak sem a vaszárak. Douglas György hatal­mas őrzőjének testvére egy Ízben meglátta Máriát kinek igéző szépsége az alig 18 éves daliás termetű ifjút annyira elbübájolta, hogy e pillanattól fogva szerelmes lett belé, snem tehette többé, hogy ne érdeklődjék sanyarú sorsa iránt, s ez érzelmet eddig sohasem is­merő keble annál hevesebb lángjaival ne fű­ződjék annak viszont szerelemtől égő szivéhez. Mária fönséges, nyúlánk testalkattal birt, szép mint egy Madonna. Arcza vonzó, szemei ragyogók miként, setétéjben az ég legfénye­sebb csillagai, s nyájasság és szelídség tük­röződött finom vonásain. E mellett előzékeny, s megnyerő modorú az udvarló Douglas iránt, aki valahányszor vele találkozhatott, mind­annyiszor a szerelem jelvényével szebbnél szebb rózsákkal kedveskedett neki, s ki egyszersmind annyira lekötelezettnek érezte magát a magas szenvedő iránt, hogy élete feláldozásával lel­tette magában kiszabadítását megkísérlem, mely czélból többeket iparkodott maga részére megnyerni segítendők Ót merész vállalata ki­vitelében. 1568. máj. 2. egy szép tavaszi napon a mint az ép jelenlevő kormányzó kedélyes estebédnél ült, sikerült egy összeesküdt tag­társnak a börtönkulcsokat magához csenni. Halkan kinyitá ez a börtön ajtót s miután a tegnap este tartották meg tavaszi mulatságu­kat a lövőház helyiségeiben. Csekély számú, de válogatott közönség jelent meg, s ha va­laha mint báltudósító szerepeltem volna, úgy a szép hölgyek nevének egész sorát iktathat­nám ide; de megvallom, hogy én e nemben ügyetlen vagyok, s igy tehát elég, ha azt mondom, hogy a mulatság mely éjfél után két óráig tartott igen kedélyes volt, s a mi egyedül feltűnt, az azon körülmény volt, hogy a jogtanár és ügyvéd urak közül egyetlenegy sem tartotta érdemesnek vagy szükségesnek a mulatságot megtekinteni, a mi minden esetre egy kissé — furcsa! Circumspex. A debreczeni ipar-mü-kiállítás — iránti készülődések mint minket értesítenek — országszerte mind nagyobb és nagyobb mér­veket kezdenek ölteni. A végrehajtó bizottság a kiállítási helyszínen a tér nagyobbításáról ennélfogva már eleve gondoskodott; annál in­kább, mivel a hazai gyárosok is nagy szám­mal kezdenek jelentkezni. Önálló iparosok, se­gédek és tanonczok közeli és távoli vidékekről már is küldik a bejelentéseket Debreczenbe, a kiállításban való részvétel tárgyában. Miután mindazáltal még most is vannak, kik a végrehajtó bizottsághoz az iránt intéz­nek kérdést, hogy más városban lakó iparos vehet-e részt a debreczeni kiállításban, tudatja a végrehajtó bizottság, hogy minden magyar- országi iparos, iparos-segéd és tanoncztól fo­gadtatnak el kiállítási tárgyak. Hogy pedig a legszegényebb iparos is résztvehessen a ki­állításban, elhatározta a végrehajtó bizottság, hogy a kiállítandó tárgyakért térdíj nem fi­zettetik, sőt a tárgyaknak Debreczenbe és vissza szállítására nézve a hazai vasuttársulatoktól tetemes díjleszállítást eszközölt. A mennyiben a debreczeni kiállításon a házi ipar is képviselve lesz, értesíttetik a hölgy­közönség, hogy a női-ipar szakba vágó min­dennemű készítmény szívesen fogadtatik. Szük­séges bejelentési iveket és egyéb nyomtatvá­nyokat a végrehajtó bizottság kívánatra azonnal küld bárkinek. A kiállítás hivatalos közlönye a Debre- czenben megjelenő „Magyar Alföld* czimü iparügyi hetilap lesz, mely a kiállítás tartama alatt naponkint fog megjelenui, s közölni fogja a kiállítási tárgyak részletes leírását és a ki­állítás körül felmerülendő eseményeket. Midőn tehát a t. közönség, különösen pedig az iparos osztály figyelmét újból fel­hívjuk a debreczeni kiállításra egyúttal nem lesz felesleges felemlítenünk a kiállítás határ­napjait: Bejelentések elfogadtatnak 1881. julius 1-ig. A tárgyak beküldendők julius 20-tól augusztus 10-ég. Megnyitás augusztus 20-án. A VIDÉK. Lajos-Komárom, 1881. jun. 16. (A „Veszprém“ szerkesztőjéhez.) Főtisztelendő Magyar János siófoki plé­bános ur a múlt napokban községünkben időz­vén, szives volt meglátogatni kisdedovodánkat, jól berendezett faiskolánkat és 100,000 her­nyóból álló selyem tenyésztésünket, tudakozó­dott takarék magtárunk állapotáról. A kisdedóvódában gyönyörködve szem­legcsekélyebb gyanú elhárítására s bekövetkez­hető vizsgálat meghiúsítására előzetesen a szük­séges óvintézkedések gondosan megtétettvék Máriát észrevétlenül kibocsátotta s bezárván ismét az ajtót, egy komorna kiséretében elve- zetteté a tópart azon kijelelt pontjára a hová őt hű imáiottja az ifjú Douglas kitárt karok­kal szerető kebléhez ölelendő vártan várta. Itt a kedves szabadító s királynő egy a mene­külésre készen tartott csolnakra ültek s gyors evezés közbeu a velők vitt börtön s kijárat kulcsait a tó közép táján a mély vízbe dob­ván öröm, remény, s kétes sejtelem közt a sürü nádas közt halászati és vadászati szem­pontból kimetszett hullámuton az óhajtott par­tot elérték. E sikerült merénylet azonban még azon éjjel el lett árulva. Mintha mindenki fejét vesz­tette volna oly rendkívüli nagy volt a zavar s sürgés forgás a várban, a szolgák fáklyákat hoztak elő, melyeket meggyujtván lobogó fé­nyüknél megkezdődött az átalános kutatás úgy, hogy nem maradt kikeresetlenül egy zúg sem. De mind hiúban! semmi nyom sehol! a me­rész szökevények jó csillagzatuk vezérlete mel­lett virradatra messze túl voltak a láthatáron. A partra szerencsésen kiszállva a király­nőt Lord Scaton, Sir James s Hamilton cse­kély számú kísérettel fogadták. A királynő lóra ült s mindeu pihenés nélkül Niedribe Veth-lothanba Lord Scaton kastélyába vágta­tott híveitől hűségesen vezettettve. Itt három napig pihant aztán Hamiltonba ment, másnap érkezve oda. — Ez fogsághelyének egyszerű tájképe s megszöktetésének rövid vázlata. Eplényi Márton. ták királyának Kongál nevű fia építteté egy­kor székvárául. Később, idők múltán Sir John Hirling 1355. ki Baliol Ede III. Eduard angol király dédelgettjének jeles hadvezére volt ostrommal vette körül oly szándékkal, hogy azt II. Dávidtól kegyura részére elfoglalja s neki megszerezze. Az ostromzás hosszabb időig tartott mert a várbeliek, ellentálló vitéz védelmén az os­tromlók legmerésszebb támadása mindannyi­szor meghiúsult. Végre a sok haszontalan kí­sérlet után az angolok a folyam elé hatalmas gátak emelésével s az ekép előidézendő ár­dagály segélyével vélték a várat önkénytes feladásra bírhatni. E hadmivelet elejénte czél ravezetőnek mutatkozott, mert a felfogott viz csakhamar hatalmas áradattá fajult minek láttára az angolok megörülve vezénylő tiszt­jeikkel együtt tömegesen Dumpferling-be a Szt.-Margit tiszteletére rendezett bucsúünne- pélyre gondtalanul elmenni bátorkodtak. A mint az ostromzároltak a hadvezérek s szá­mosak távozását észrevették, minden használ­ható eszközeiket elővették s átfúrták a viz- felfogó gátakat. A vad dagály a nyitott résen irtózatos zuhammal neki rontott az ellenséges tábornak magával sodorva mindent a mi út­jában állt mi által a legnagyobb zavarnak s veszélynek lett kitéve; az ostromlottak pedig örömujjongva tértek vissza fészkökbe anélkül, hogy ismételt támadástól tartaniok kellett A vizfogó-gát helye a folyam illető pontján még ma is meglátszik. Miután Mária 1567-ben Pinkiénél elfo­gatott az egyesült Lordok Holy-voodhouse-ból éj idején titkon ide szállították s bezárván itt az ódon várpalotába felügyeletét Murray édes annyára Douglas Lochleveni lord nejére bízták. E durva dölyfös nő kiengesztelhetlen gyűlö­letet táplált a szerencsétlen királynő iránt azon hiedelemben élvén, hogy fia a törvényes trónörökös kit a korona illet. Mária a szoros fogságnál többet szenve­dett de szende lelke fönséges tulajdonainál fogva békével tudta tűrni keserű sorsát s ne­mes szórakozásban találta örömét. S ha el­veszett szabadsága fölött néha el-eigondolko- dólag ideiglen búskomolyságba Í3 esett, s dúlt arczárói lehetett látni, hogy lelkében nagy vi­har tombol, nem esett kétségbe eleven sze­meiben a fáradhatatlan tevékenység élénk tüze ragyogván egyszer sem engedte meg, hogy az ölő unalom erőt vegyen rajta. Váltakozva női kézi munkával foglalkozott s naponta sokat irt s olvasott; állítólag itt irta érzelemdús lyrai költeményed a melyekbe búját s keser­vét Önté, s a melyeket nem egyszer oly meg­ható mélabús hangon eldalolni szokott. Ellenei nem elégelvén be azzal, hogy trónjáról lemondani kényszerítették hanem az arról kiállított okmányt sajátkezüleg aláirattat- ták sőt a szívből gyűlölt Murrayt még kor­mányzónak is elismertették vele. Keservesen sirt, s hangosan zokogó keblére záporkint omoltak hullatag köuyüi midőn a végzetes iratot szentesítenie kellett ez átkos pillanat­ban önmagának sem tudván kisegítő tanácsot adni. Keble egy hullámos tengerhez hasonlí­tott, szive vérzett a rengeteg fájdalomtól. Elhagyottan mindenkitől több hónapon át sinylett igy szomorú börtönében bú s fáj­dalomtól emésztetve. E közben Murray ha­tártalan szigora s büszke önkényuralma fel- izgatá sokak kedélyét s felkölté Mária hosszas

Next

/
Oldalképek
Tartalom