Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1881 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1881-03-06 / 10. szám
vállalstbúl lmvoukint 2 füzet jelenik meg Előfizetem ára fái ívre (12 füzet) 3 frt fin kr., egósz évre (24 füzet) 7 frt 20 kr. Fiizetenkint 30 kr. Megjelent a „űumorisztikus könyvtár“ 10 — 16. füzete, melyekben „A milliomos“ czíinű érdekes regény folytattatik. Dobrowsky és Franké budapesti könyvkereskedők mint e vállalat kiadói csupa víg és mnlattató regényeket nyújtanak abban az olvasóközönségnek, s az első évfolyamot a világhírű humo- risztikus regényíró Kock Pál regényeivel kezdték meg, melyekből az eddig kiadott füzetekben már „A szerelmesek útja“ és „Egy férj a ki nejét keresi“ ezímü két-két kötetes regények teljesen megjelentek, sikerült képekkel illustrálva. — „A humorisztikus könyvtár“ czimü regényfolyóirat hetenkint jelenik raefí> egy-egy négy íves füzetben. Előfizetési ára az egész évi folyamnak (52 füzet) 7 frt; félévre (26 füzet) 3 frt 60 kr. ; évnegyedre (13 frt) 1 frt 80 kr. Teljes számú példányok az első füzettől kezdve folyvást kaphatók Megrendelések „Dobrowsky és Franke könyvkereskedésének, Budapest, egyetem-utc.za 2. sz. czímzendők.“ — Ezen regényfolyóirat fiizetenkint is megszerezhető bármely könyvárusnál, egy füzet ára 15 kr. Mehner Vilmos kiadásában megjelenő következő müveket vettük s ajánljuk az irodalom kedvelők szives figyelmébe: Általános magyar-franczia szakácskönyv 4. 5. és 6. füzete, egy-egy szép szinnyomatu és Számos sikerült fametszetü képpel, fiizetenkint 30 krért megszerezhető. HÍREINK. Veszpém, márczius 6. *Rendes évnegyedes megyei közgyűlés tartatik holnap, esetleg holnapután is. Főtárgya természetesen az alis- páni szék betöltése leend. ügy halljuk, hogy Csapó Kálmán visszalépett az erre való jelöltségtől, s igy Véghely Dezső megválasztása bizonyos. A közgyűlés lefolyásáról jövő lapunk értesít. *Boidog családi eseményről értesült távirati utoii b. F i á t h Ferencs főispán ur ő excellentiája. Schmidt-Pauli Edgar velenczei patricziust s szabad-hamburgi nagy- birtokost, neje, főispánunk kedves leánya múlt csütörtökön egy erőteljes fiúgyermekkel áldotta meg. Szeretett főispánunk tizenkét unokája után e csecsemő a második tizenkettős uuokasorozatot kezdi meg. Azt hisszük, mindnyájunk szive érzelmét tolmácsoljuk, ha ez örvendetes családi eseményhez, a boldog nagyapának legőszintébb szerencsekivánatiukat fejezzük ki! *Esküvö. Horváth Kálmán, veszprémi m. kir. adóhivatali ellenőr íebr. hó 28-án tartotta esküvőjét Kapuvarott Furt Inna kisasszonynyal, néhai Furt József volt főszolgabíró bájos leányával. Áldás kisérje szív frigyüket! *Honvédségi ujonczozás Veszprémme- gyóbeu. Az 1381-iki ujoucz- és póttartaléki jutalékok kiállítása utáu íenmaradó mindazon hadkötelesek, akik a hadiszolgálatra alkalmasak, a véderőről szóló 18ö0-ik évi 40-ik t. ez. 32-ik szakaszához képest a honvédséghez sorozandók lévén, ezen jutalékok fedezésére, általában az újabb közigazgatási felosztás alapján szervezett újabb sorozó járások szerint, 1- a veszprémi sorozó járásból 117 ujoncz és 12 póttartalékos, 2. a devecseri sorozó járásból 105 ujoncz és 11 póttartalékos, 3. a pápai sorozó járásból 105 ujoncz 10 póttartalékos, 4. a zirczi sorozó járásbél 151 ujoncz és 15 póttartalékos, 5. az enyingi sorozó járásból 66 ujoncz és 7 póttartalékos, 6. a pápa városi sorozó járásból 31 ujoncz és 3 póttartalékos, 7. a Veszprém városi sorozó járásból 33 ujoncz és 3 póttartalékos állítandó ki. ^Számadás és köszönet. — A helybeli kath. uagygymuasium ifjúsága által febr. 26-án adott hangverseny összes bevétele 388 trt 80 kr., melyből a kiadások levonása után tiszta jövedelműi maradt 279 frt és 20 kr. Ezért a nagyérdemű közönségnek, valamint szives közremüködésökért Gallé Apollónia és Bojnitzer Gizella kisasszonyoknak, nemkülönben Matauschek László és Scliiil Gyula urak- uak, úgy szintén a szives télülfizetőkuek, kikhez még Kák János tanár úr járult egy forinttal, őszinte köszönetét mond — a rendezőség-. A veszprémi takarékpénztár folyó hó 10-én évi közgyűlést tart. lieküldötte hozzáuk vagyonkimutatását is az előző évről g ezt, valószínűleg, jövő lapuuk közlendi. *Aközegészségi állapot városunk területén február hó tolyamaban kedvezőtlen volt. Az uralkodó kórállapotok közül első sorban a légzés szerveinek részint hurutos részint lobos bántalmai említendők. Ezek mellet szórványosan hagymáz és vörheuy (Scarlatina) esetek is mutatkoztak. Dr. Fischer ‘Béla. *A veszprémi kereskedelmi társulat e hó 14-én évi rendes közgyűlését tartja, ' melynek tárgyai: Számadás. Költségvetés.Választása a kereskedelmi főnökök és békéltető bizottságnak; iskolai jelentés; a kereskedő if- i jak betegsegélyző egyletének átirata; esetleges indítványok. A közgyűlés a nevezett napon délután 4 órakor a polgári társaskör helyiségében fog megtartatni. *Az irgalom nevében! Az Istentől, embertől egyaránt elhagyott nyomorult Vargacsalád történetét, mely valamikor jóllétben élő iparos nép volt, vázolja lapunk mai második tárczája. Ha könyörülő polgártársaink kitekintenének hozzájuk ama parti odúhoz, hol egy borzasztó telet ruhátlan, étien átdideregtek, bizony nem kellene hozzájuk a könyörület hangján szólanunk. Mi sem vagyunk gazdagok s egymagán nem menthetjük meg őket a társadalomnak. Annyit akarunk nekik gyűjteni csak, hogy egy hóuapos szerény szobácslsát bérelhessenek s a férj szerszámokat vásárolhasson. Ez okból fordultunk egykori ismerőseinkhez, kikkel 1875 telén a népkonyhát megalapítottuk s mindhárom akkori társunk azonnal kész volt a segedelemre. így gyűlt be eddig a szerencsétlen család részére a következő összeg: Lapunk szerkesztője 3 frt, Unger Manó 3 frt, Deutsch Lipót 3 frt, Galamb István (Zirczről) 3 frt. Ezenkívül adományoztak Goreczky úr 35 krt s Kreutzer J. úr 25 krt. Összesen begyült tehát eddig 12 frt 60 kr. A szürkené- nék tisztelt fönöknője 7 db női ruhát, mosó- teknőt s szappant küldött e czélra. — Ami szives adományokat irgalmas polgártársaink s nemeslelkü nőink hozzáuk e szerencsétlenek részére beküldenek, lapunkban nyugtázni fogjuk. Az örök jó Isten számba veendi a könyörülök jótetteit egykor! ... *líj posta Veszprémmegyében. Vesz- prémmegye Viuár községében lolyó évi márcz. nó 6-án uj postahivatal lép életbe, mely levél- és kocsipostai küldemények, nemkülönben 200 forintig terjedő pénzutalványok és utánvételek felvételével, továbbítása és kiadásával, illetőleg kifizetésével fog foglalkozni. Ezen postahivatal a hasonló nevű vasúti megálló helyen elvonuló 101 és 102. számú nappali vouatokkal naponkint kétszer oda és vissza közlekedő gyalog küldöncz postajáratok által lesz összeköttetésben, forgalmi körét pedig Gergelyi, Nemes és Fórszalók, Szergény és Vinár községek fogják képezni. *Veszprémi karúéval. — Mint már 3 év óta, úgy ez idén is rendeztek helyi tűzoltóink farsang utolsó napján jótékony czélra egy álarezos bált s ezt megelőzőleg az egylet tagjaiból álló álarezos menetet, sűrű alkalmat adva a köznép mulattatására. Kedden délután 2 órakor indult meg a menet a »Nap“ vendéglőből ezernyi nép kíséretében, mely töbnyire gyermekekből állott. A menet élén „csacsi“- hátou miutegy 10 egyéu a iegkomiknsabb öltözetekben szamaragolt, utánuk egy rakás gyalog bohócz élükön a szóuokkal, ki a nevezetesebb helyeken, egy, a kéméuyseprősők által tartott létrára felmászva, a néző és résztvevő közönséget az estve tartandó bálra megjelenésre buzdította. A legjobb tanácsokkal szolgált azoknak, kiknek netalán nincs pénzük a bálra való bemeueti jegyre. Így p.: ,,adja el a kabátját,“ vagy: ,ha kabátja nincs, menjen lopni, csak vigyázzon, hogy észre ne vegyék, mert akkor hiában az 50 kr., nem mehet majd még sem a bálba...“ A szónoklatok végeztével a menet tovább induit. A gyalogok utáu következett a zenekar, állván ez: két kürtből és egy nagy »dob“ ból, melyet egy 6-os szamár fogatú szekérre toltak s ott ütötte egy mar- czialis bohócz, csaknem a beszakadásig. A zenekar után megint egy csomó gyalog- és lovas bohócz mindkét nemből, s ezek, mint mondani illett, »betették az ajtót.* A menet amerre csak ment, az ezernyi nézők által a legnagyobb hahotával fogadtatott s igy húzódott tovább. A bohóczok egyrésze a iegizet- lenebb tréfával mulattatták a nézőket, a férfiak a nőket és viszont. E tréfákban legtöbbnyire az ablakból szemlélő úrhölgyeink részesültek, szórván a bohóczok feléjök a csókok özönét. S ez igy tartott korcsmáról korcsmára, hol a bohóczok ittak és hevültek a bor füzétől. A boiióczok jelmezei valóban a legkomikusabbak voltak, de még nevetségesebbekké váltak akkor, — midőn visszaérkeztek körutjokból a ,Nap“ vendéglőbe s mindenikük nyakig csatakos volt. — Az estéli bál már nem volt oly látogatott, mint remélték, de a rósz idő daczáva is a siker eléretett, a mennyiben az egylet tőkéje javára maradt miutegy 30 frt felesleg maradt. A mulatság reggeli G órakor ért véget. *Geröfy sziutársulata nem jő vissza városunkba, mert körülményei odakényszeríték, hogy Kanizsára kellett menuie. Előadásait már meg is kezdette ott. ügy halljak, hogy Balogh színtársulata, mely most Tapolczáu időz, szándékozik városunkba jönni. Operettszemélyzete ugyan nincs, hanem azért jó drámai társulatuak mondják- A hosszú farsang után nem jósolunk nekik valami nagy sikert, hanem azért — probatum esti "Hózivatarok. Farsang utolsó éjjelén, | esti tiz óra tájban, egész váratlanul hózivatar támadt, mely pár pillanat alatt nem csak városunk utczáit, háztetőit, hanem egész vidékünket is 3—4 lábnyi hó alá borította. A közlekedés az egész vidékkel megszakadt, a nyugati vasutat Fejérvárig, mint rendesen, úgy most is eltorlaszolta a hó, s három napig még csak Budapestről sem kaptunk tudósítást. Az első vonat pénteken este 6 órakor érkezett városunkba s persze volt kelendőségük a három napos öreg hírlapoknak. Tegnapelőtt s tegnap is volt hóesés, de az idő olvadásra kezd válni s igy nem okoz nagyobb bajt. Azt hisszük, a tél ezzel adta ki utolsó mérgét. ^Helyreigazítás. Lapunk előző számában a hangverseuyi tudósításban tévesen jeleztük, hogy nagys. Devics József kanonok úr felülfizetése 2 írt volt, melyet ezennel 5 írtra igazítunk ki. *A Balaton télen. — A Balatont erős jégkéreg borítja még mindig. Örsről Siófokra kocsikon szállítják a köveket. Több helyen halászok lékeket vájnak, hogy a halászat rendszeresebb legyen. Fonyód vidékén a Somogybán levő nádasokat nagyszámú vadkácsák lepték el. A Sión szakadatlanul folyik a Balaton vize s a partokon meglátszik, hogy a viz jelentékenyen apadt. A kegyesrend őszödi gazdaságából febr. 24-én a Balatonon át egy kocsin kukoriczát szállíttatott Horváth József ispán. Mintegy harmad vizen a jég megvolt hasadva a lovak neki mentek, s bele szakadtak. A kocsis kiáltozására észrevette azt a szemesi stácziófőnök Jumay Lajos és vele szolgálatban levő Tóth János őrrel gyors léptekkel siettek a veszély helyére, s csakugyan szerencsére segíthettek a bajon s már 2 és fél öles vízből a jég alul a 300 frtot érő lovakat kihúzták, a kocsist s kukoriczát megmentették s a lovak feldörzsöltetvéu ismét haszonvehetőkké váltak. *Fiired-Fiuine. A következő felhívás közlésére kérettünk fel: Tisztelettel felhivom a M. athletikai kör, és a szegedi torna egylet tagjainak figyelmét ezen érdekes útra a Balatontól a tengerig, mely múlt évi szeptemberben elmaradt, s a melyet a tavasz közeledtével újra kitü/.ök. Indulás: Balatonfüredről hus- vét hétfőn (ápril 18.) Útirány: változatlanul a régi. Fő-állomások: Gleichenberg, Klagenfurt, Villachs, Gőrcz, Trieszt, Fiume. Dr. Dudics Miklós ismert fővárosi gyógytornász s a m. athletikai kör tagja szives volt az expe- diczió vezényletét elvállalni. Részletes pro- pozicziók nevezési zárnapja később fog közzé- tétetni. A részt venni szándékozó tag urak szíveskedjenek elöleges tájékozás végett ebbeli szándékukat velem, mielőbb tudatni. (Tata, Ujszőny.) Ha a jelentkezők száma megfelel várakozásaimnak s e társasgyaloglás gyakorlati igényeinek, akkor f. év márczius hó vége felé szerencsém leend az érdekelteket Bpesten értekezletre hini össze. Az idei húsvéti szünidő, mint éghajlatilag különösen kedvező, sze- meltetett ki ez ulra, mert április második és május első felébe esik, ekkor a styriai hegyek ösvényeiről már leolvadt a hó — a déliebb tájakon pedig még nem érezteti tikkasztó hőségét a nap. Dr. Dudics Miklós ur bő tapasztalatai mint praktikus gyalogló s mint gyógytornász csak előnyére leendnek ezen vállalatnak, mely inkább sportszerű kitartást, mint gyorsaságot igényel. Tatán, 1881. febr. 28. Gróf Esterházy Miksa a m. athletikai klub elnöke. Neveljünk családanyákat. i. Korunk társadalmi kérdései között alig keltett még fel valami oly nagymérvű érdeklődést, mint a nőnevelés kérdése, s a mozgalmak, melyek ez irányban mindenfelé jelentkeznek, azt látszanak bizonyítani, hogy ez korántsem oly meddő idea, melynek szerencsés megoldását remélni ne lehetne — s látszanak bizonyítani azt, mennyire, kezdi érezni a nagy közönség, hogy mily tévúton járt eddig a női hivatás megítélése tekintetében, — hogy mily fontos tényezői, előmozdítói a nők az emberi boldogságnak, ha valódi bivátásuk öntudatos ismeretére s gyakorlására vezettettek, — s hogy e kérdés szerencsés megoldását mily fennforgó tényezők akadályozzák s melyek viszont azok, miknek alkalmazása az ez irányban ezélzott sikert közelebbi s biztos kilátásba helyezné. A múltban uralkodott és jelenben uralkodó nézetek a női hivatás megítélése tekintetében egymástól a legvégsőbb szélsőségig eltérni látszanak, amennyiben az előbbiek° a nőt pusztán és kizárólag a legszűkebb körű család gondozása — és boidogítására vélték hivatottnak, mig ellenben az utóbbiak a nőt a családtól teljesen függetleníteni szeretnék, vagy megosztva szeretetéaek melegét egy oly nagy körbon mozgó tagjaival a társadalomnak, mely megosztás által jóltevő melegét egyrészt talán senki sem érezné, — vagy elzárva azt mindenkitől, s rideggé téve a nőt épen úgy önmaga, mint az őt környező embertársai [ számára. Alig szükséges tán megjegyezni, hogy mind e nézetek, habár nagyobb mértékben követőkre, kisebb mértékben ellenzőkre is találtak, s a nőnevelés körüli tapasztalatok s a valódi életnek helyes ismerete azon meggyőződésre vezeti az embert, hogy a valódi női hivatás felismerhetéso ott jelentkezik, hol e két szélsőségnek arany közép útja azok romjain mintegy észrevétlenül emelkedik. Ha a régibb kor nőit pusztán és kizárólag a család számára nevelték, ez ama körülmény által, hogy a no a csupán családi élet által elérhető boldogságnak legelső, el- maradhatlantényezője, teljesen indokolva volt; minden más, az emberi rendeltetés megoldása körüli teendőket, — amennyiben ilyenek az előbbiek is —.annak felfogása értelmében léteztek, — a férfinak jutott osztályrészül elvégezd; másrészről pedig sok tevékenységtől vonatott el jelen korunkban a lényegesen átalakult viszonyok következtében a nő, melyek egykor egy valóban jó házi nőtől feltétlenül megigényeltettek, — nem csoda továbbá az sem, ha a letűnt idők nőinek szellemi képzésével kevesebbet foglalkoztak, mert manapság a nő egykori házi teendőinek egy nagy halmaza az ő kezeiből ki van ragadva, melyeknek terhe annak idején egyébb irányú munkásságot teljesen kizárt és a melyeknek visszaszerzése sem vezetne semmi gyakorlati eredményre s maguk az ez iránti kísérletek is teljesen sikertelenek lennének, ellenkezésbe jővén a minden irányú fejlődés, előhaladás természetes, rendes menetével. A régi időkből megmaradt szokások, a megnehezített életviszonyok, létkérdés, — s ez utóbbiak által szült reális gondolkozási irány megszüntették a női rendeltetés helyes felfogását, mely abban áll, hogy a nő a család által boldogulva boldogítson és eszközölték azt, hogy csaknem kizárólag a févjhezmene- telben keresse és találja czéljainak netovábbját; s nevelték a nőt erre, nem pedig a családi életre, s a korviszonyok által megkövetelt hivatás betöltésére. Ez a nevelési rendszer után alkalmas csapdául is bizonyult házasulandó férfiak fogásara, nem bizonyult azonban alkalmasnak arra, hogy e csapda foglyaival magát meg- kedveltesse. Az ily nevelésben részesült nők közbejöttével létesült házasélet, — nem volt »Ábrahám kebele,“ honnan még senki sem tért vissza -- értesítendő az áhitozókat az abban uralkodó gyönyörökről, hanem a »dúsgazdag“ rettenetes pokla, honnan eljártak a boldog szabadok közé sorsuknak rabjai, hogy bizonyságot tegyenek eltévesztett paradicsomuk valódi állapotáról, s megteremtsék a nőről azon új fogalmat, melynek neve „báb,“ — s közmondássá tegyék azt, hogy korunkban nem nőket, — nem házi nőket, hanem »divatbábokat“ produkál a nevelés. A milyen hires, jó gazdasszonyok voltak nőink a múltban, olyan hírhedt rossz gazda- asszonyokat, préda piperkőezöket nyertünk az újabb nevelési rendszer által; ilyeneket pedig az újabb korviszouyok sokkal kevésbbé tűrhettek meg, mint a múltban létezettek. Kezdettük tehát belátni, hogy változtatni kell a dolgon; igen sok körülmény annak beismerésére vezetett, miszerint a nőnek a tőle megvont szabadságot kell megadai, azon földhözragadt állapotból, melybe őt az a körülmény helyezte, hogy létele csapán a nagyon bizonytalan családi élet által volt biztosítva, — kiragadni, szóval: őt képességeinek öntudatára, azok kifejezésére és szabad használatára vezetni. A nőemencipáczió eme kérdését azonban igen sokan helytelenül fogták fel, mert némely túlzókat annyira elragadott, hogy szinte azt látszottak elképzelni, miszerint az ily tervek létesülése esetén a nő tán teljesen függetlenítve lesz a férjes, családos élettől, s kielégítő tere az emberi,- női hivatásnak a hivatalszoba s módosabb nőinknek a nyilvános szereplés. Szinte feleslegesnek látszik fejtegetni, hogy ez pedig nem áll, mert az állításnak okai, ha nem az észben is, de az emberi kedélyben mindenütt oly nyilvánvalóan foglalnak helyet, hogy mindenki átérezte még azok is, kik az ideától elragadtatva kergetni kezdték azt, mert lelkűknek, — lelkűk azon leiének, mely nemcsak a mások, — de az önboldo- gításra is vágyik, kielégítést szerezni sohasem tudtak. Sokan azt látszanak hinni — a családi életből merített, tán nem épen kellemes tapasztalataik nyomán, hogy a női kérdés megoldásának legnagyobb ellensége: a nőnek a a családi élet által megkötött helyzete; mások pedig — a régi patriarchialis szokások hívei a valódi boldogság, a családi élet megölő gyilkosának tartják az emelkedőben levő nó'emancipatió kérdését. Nézetem szerint mindkét felfogás helytelen, vagy ha úgy tetszik: mindkettő helyes amennyiben, ha a nő meg- tosztatik a lehetőségtől — épen az egy czélra: a család czéljára való neveles által szellemi erőinek, tehetségeinek minden irányú kifejtésétől és felhasználásától, — azon ieüetőségtől, hogy a benne megvetett alapon némi ieun- költség, eszményiség felépíthető legyen: akkor
