Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1881 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1881-01-09 / 2. szám

Ipartörvényünk revisidja. Veszprém, jan. 7. Az ipartörvény, valamint a vele kapcsolatos ügyek czélbavett revíziója tekintetéből az ipar- s kereskedelmi minisztérium tudvalevőleg megkereste az ország összes iparhatóságait s tes­tületéit, hogy az e czélból hozzá in­tézett kérdőpontokra, melyek a revisio alkalmával irányadókul szolgálandnak, válaszukat küldjék be. Így kereste meg a budapesti ke­reskedelmi csarnok testületét is s mi­után jelentését — úgy tudjuk — a miniszter különös súlyúnak tekinti, közöljük a hozzánk is beküldött em­lékiratból a főbb részt. qA\ ipar megkezdése és gyakorlása kérdő pontjaira igy felel a memorandum : 1. Az 1872: VIII. törvényczikk 1-ső §-ában foglalt az az intézkedés, mely szerint „a magyar korona területén minden nagykorú vagy nagykorúnak nyilvánított egyén, nemre való tekintet nélkül, ezen törvény korlátái közt bármely iparágat, ide értve a kereske­dést is, bárhol önállólag és szabadon gyako­rolhat* — fentariandó-e vagy nem? Ha nem, mily feltételeket kellene kö­vetelni? még pedig valamennyi iparágnál-e (odaértve a kereskedést és gyáripart is), avagy csak bizonyos iparágaknál? és ez utóbbi esetben mely iparágaknál? Minden kérdés, mely az iparra vonat­kozik, visszavezet az iparszabadság elvére. Valamint a hit szempontjából a lelkiismeret szabadságát követelte minden felvilágosodott kor, a gondolkozás szempontjából a gondol­kozás és gondolatnyilvánítás szabadságát, úgy a 18. század végén az annyira elmaradt köz­gazdaság előmozdítására követelték az ipar­szabadság és kereskedelmi szabadság létesí­tését. És mi sem természetesebb. Követelték az iparszabadságot azért, mert az emelkedett ismeretek az egyén belátását emelték és az egyént önállóvá, az állam vagy hatóság általi vezetést fölöslegest tették. Követelték azért, mert felszabadulni kívánkoztak a sok szabály, akadály alól, mely a gazdasági életben a súr­lódást fokozta, az erőket ezen súrlódás le­győzésére emésztette fel és az ipar haladá­sát gátolta. Mint a járószékek, melyekkel a gyermeket járásra tanítják, a férfi szabad mozgását akadályoznák, ügy a számtalan szabály, mely az ‘ipar fejlődését zsenge korá­ban előmozdította, a megizmosodott iparra nézve csak gát volt, hátrány, nyűg, mely alól azt fel kellett szabadítani. Követelték az ipar­szabadságot azért, mert a régi rend nem tar­totta fenn magát eredeti észszerüségében, hanem, mint majdnem minden emberi alko­tás, idővel elfajult, számtalan visszaélést szült és védbástyája volt azon napról napra kisebb seregnek, mely önérdekét, tudatlanságát csak ezek mögött tarthatta fenn háborítatlanul. Követelték végre az iparszabadságot azért, mert az iparnak uj alakulása, a technika és tudomány nagy vívmányai alapján, a régi korlátok közé uem volt szorítható. Ellenállhatta)! erővel követelték ezen viszonyok az iparszabadság létesítését. És Európaszerte megindult a küzdelem, melynek eredméuye az lön, hogy a törvényhozás ki­mondta az iparszabadság elvét. Azonban itt egy kis hiba észrevétlenül csúszott be. Mindenütt azon nézetből indultán ki, hogy elég az iparszabadság elvét kimon­dani, elég azt törvény utján szentesíteni. De a tapasztalat arra tanított, hogy ez nem elég, hanem hogy az iparszabadság egy prob­lema, melynek megoldása igen nehéz és mely kellő biztosítékok nélkül nem a szabadsághoz, hanem a szabadossághoz, rendezetlenséghez, a vad háborúhoz, bellum omnium contra omnes, vezet. ^ Már pedig az iparszabadság alatt nem értettük az iparrend felforgatását, nagy társadalmi csoportok elnyomását olyanok ál­tal, kik a versenyben legv a km érőbbek, és azt a legveszedelmesebb es talán legaljasabb esz­közökkel vívják, hanem értjük az okszerű szabadságot, melynek a reud örökös őre, ép úgy, mint általában szabadság alatt nem a vad természeti állapotot értjük, hanem azon, a kölcsönös érdekben megszabott szabadságot, melyet a társadalom, melyet az állam nekünk biztosít. És a mint a meggyzőződés terjedt, hogy az iparszabadság is követel bizonyos biztosítékokat, óvadékokat, csakhamar történ­tek is ez irányban a szükséges intézkedések. Előbb csak a közegészségügy, később a köz- mívelődés és közoktatás érdekében, végtére azonban a közgazdaság érdekében is. Az iparszabadság tehát csak iparrend által lévén biztosítható, fentartandóuak véljük az iparszabadság elvét, melynek foganatosítá­sára és biztosítására azonban a későbbi pon­tokban^ szerencsénk lesz körvonalazni azou in tézkedeseket, melyekben a jövő iparrend alap­vonalait felismerni véljük. E szerint az 1872. évi Vili. t. ez. 1. §-ábaa foglalt intézkedést továbbra is feutartandónak véljük. Egyúttal azonban, netaláni félreértések kikerülése végett és a fogalmazás szabatossága érdekében, a törvény hivatott §-át akképen véljük szövegezendőnek, hogy minden nagy­korú, vagy nagykorúnak nyilvánított égvén, nemre való tekintet nélkül, a törvény korlátái közt, bármely iparágat, ép úgy, mint keres­kedést, bárhol önállólag én szabadon gyako­rolhasson. Az ipartársulatok és iparhatóságokra vonat­kozólag igy felel: Az 1872: VIII. törvényezikkel (ipartör­vény) végleg megszüntettek nálunk a ezéhek, melyeknek feladata abban állott, hogy az ön- kormányzat körén belül az ipar előmozdításá­ról gondoskodjunk. A ezéhek megszüntetése nem azért történt, mintha ugyanazon czél többé nem állana fenn, mintha az újabb ipar terén az önkormányzatnak nem volna feladata, hanem azért, mivel az eszközök, melyekkel a ezéh ezen czélt elérni, ezen feladatát megol- I dani kívánta, a teljesen átalakult újkori ipar- 1 szervezetnek többé meg nem leleltek. Az ön­kormányzati feladatok megoldására két út ál­lott nyitva a törvényhozás előtt, alkotni az új viszonyoknak megfelelő oly közegeket, me­lyek jogokkal és kötelességekkel felruházva, az önkormányzati feladatok megoldása iránt teljes biztosítékot szolgáltatnak, vagy pedig teljesen hódolván az iparszabadság elv kor­látlan felfogásának, egészen a magánérdekekre bízni, vájjon létesülnek-e szervek, melyek az ipar szabályozására hivatvák és képesek. Mint a legtöbb törvényhozás, úgy a magyar is ez utóbbi felfogásnak hódolt és egyszerűen az ér­dekeltekre bízta a szükséges szervek létesíté­sét. Ily tormán a törvény csak arra szorítko­zik, hogy az ipartársulatok keletkezését meg engedettnek jelenti ki és az ipartársulatokat a segédek és mesterek közt fenforgó viszályok esetére bíráskodási joggal ruházza fel; egy felesleges intézkedés, mert a törvény értelme szerint az illető bíróságnak joga csak a vi­szály kiegyenlítésére irányul, arra pedig spe­cialis jog osztogatása nem szükséges, mert viszályok kiegyenh'tésére, a két fél beleegye­zésével, kibékítésre tehát minden magán em­bernek is van joga. Daczára annak, hogy tehát e testületek számára a törvény által specialis teendők nem jelöltetnek ki, mégis a régi ezéhek ily ipartársulatokká való átalakítása esetében a ezéhvagyont a törvény az ipartársulatokra ru­házza. A törvényhozásban tehát tiszta felfogása hiányzott annak, hogy van-e az ipartársulat­nak általában működési köre, szükséges-e te­hát általában oly testület, mely az országban létező iparosok szerves összefoglalását, orga- nisatióját képviseli. De még inkább hiányzott az az illető iparosoknál és így csak termé­szetes következménynek kell találnunk, ha az ipartársulatok nem váltak életképes szervekké és egészben véve annyi erőt sem fejtettek ki, mint azt egy jól szervezett egyszerű egylettől várni lehetne. A kisiparunk terén felmerülő számos je­lenség annak bizonyítéka, hogy e téren vala­mit tenni kell, hogy az ipartársulatok szerve­zését s így az ipar önkormányzati feladatainak megfelelő megoldását előmozdítani szükséges volna, mert az ipar jelenlegi szervezeti álla­potában és az abból származó számos bajok elharapódzása mellett nem tud erőteljesen fejlődni. (Vége köv.) KÖZGAZDASÁG. Tapolcza, 1880. decz. 29-én. Borüzletünkben az utóbbi hetekben nagy mérvű hanyatlás mutatkozik, minek oka főleg azon körülmény, hogy a venni szándékozók kíváncsian néznek az uj borok fejtés utáni fejlődésére és a szerint fogják szükségleteiket fedezni. Igaz, hogy rendesen márczius havát szoktuk a fejtés haváuak nevezni, szükséges azonban, hogy az idén azt már január hóban végezzük, mert a szőlő rothadt voltánál fogva, rendkivül sok seprő lévén, ha a rendes fejtés idejét bevárnék, a borra ártalmas lehetne. A mostanában eladott borok nagyobbrészt ura­sági finom fajtájú borok, ezek fejtve 18 és 20 krjával adattak el, könnyebb bor csak kicsiny mennyiségben vétetett 12 — 13 és 14 krig, ó borok kevésbbé kerestettek és nagyobb mennyi­ségben nem is vásároltatott. („Z. K.“) Piaczi árak. A piaczi árak jegyzőkönyve. 1881. évi jan. 7-ről az ele- sógnek folyó ára — Búza, legjobb 79 kilogramm II frt 80 kr. Közép 77 ki. 11.20. Legalábbvaló 75 kl. 11 __kr. R0 Z8, legjobb 72 ki. 9.60. Közép 71 ki. 9.20. Leg­alábbvaló 70 ki. 9.— Árpa, legjobb 64 ki. 7.80 Közép 6á ki. 7 - Legalábbvaló 62 ki. 6.50. Zab, legjobb 40 ki. b.10. Közép 38 ki. 5.80. Legalábbvaló 37 ki. 5.70. Ku- koricza, legjobb 75 ki. 5.2J Közép 74. ki. 5.-Leg- alábbvaló 73 ki 4.80. Dara-liszt, métermázsa 20 frt, kilogramm 22 kr. Zsemlye-liszt mm. 18. ki, 19. Fehér­kenyér-liszt mm. 16 ki. 16. Fekete-kenyér-liszt mm. 14 ki. 14. Kukorieza-liszt mm. 7 ki. 8. Rizs-kása mm. 21 ki. 26. Búza-dara mm. 20. ki. 20. Árpa dara mm. 24. ki. 26. Borsó mm. lO.kl, 12. Lencse mm. 10. ki. 12. Bab mm. 10. ki 12. Köles-kása mm. 12,— ki 8. Métermázsa széna 3. — Ágy-szalma. 1.50. Takarmány-szalma 1.80. Alom­szalma.70. Köbméter cserfa 3.25 Bükkfa 2.75. Tölgyfa 2.75. Kőszén kovácsnak való mm. 1.76. égetni való mm. 1.76. Faszén hektoliter 35. Lámpa-olaj 40. 45. Kilogram Stearin-gyertya 1.12.Öntött-gyertya48. Petro­leum 24. Lámpabél m. 1%0. Kilogramm szappan 40. Nyers-faggyú 32. Tisztitott-faggyu 64. Marhahús 52. Disznó-zsir 96. Kömény-mag 60. Kősó 13. Czukor 50. Magyar-bors 120. Paprika 80.Vörös-hagyma 22. Fog­hagyma 24. Füstölt-szalonna 1. — Nyers szalonna 90. Marha zsir 1.20 Sertvés-hus] 56. Borju-hus 72. Tojásból 4 db 10. Boreezet 16. Burgonya 70.-. Hektoliter ó bor 24 frt. Ujbor 14.—. Liter ó bor 24. Ujbor 14. Liter szilva pálinka 80. Közönséges pálinka 40. ÜZENETEINK. V. P. Helyben. Nem üti meg közölhetőség mér­tékét. Jobbat — máskor. „A süllyedő hajó.“ Önnel tehetség született. Képezze magát. Forduljon ez iránt egy irodalom ta­nárhoz. Fáradozása nem lesz meddő. „MÍ8k0fcz“ szerk. Üdvözletünket! A lap megy. IcarilS. Jövő lapunkban. A. Gy. ZirCZ. Vettük. Legközelebb. Üdvözle­tünket ! R. Gy. Budapest. Kiszedve. Sorrenden. Hegyessy M. Nagyvárad, Nec aspera terrent 1 Csere indul. Pápa r. I. Tudósításait hetenkint várjuk. Álmos. VáCZ. Mindanuyiunk szives üdvözletét! B. Helyben. Nagyon odiozus ügygyé van fel­puffasztva. Olyant szólna, mint — a pukkadt hólyag. Több tárgyilagosságot! Mind ama szives jóakaróink, kik az újév al­kalmából rólunk megemlékezni ráértek, fogadják őszinte köszönetünkkel szívélyes üdvözletünket! NYiLTTÉR. A testületek, — mint az egyeseknek — kik hold. felejthetlek atyám halála és teme­tése alkalmából nemes részvétüknek bárminő módon kifejezést adni szívesek voltak, hálás köszönetét nyilvánítja Veszprém, 1881. január 5. Dp. Bezerédj Viktor. Meghívás. A „balatonvidéki takarékpénztár önse­gélyző-egylet* rendes évi közgyűlését f. hó 30-án d. u. 3 órakor saját helyiségében fogja megtartani, melyre a t. ez. tagok ezennel meghivatnak. 5 Napirend: 3-i I. Az évi mérleg előterjesztése. II. Egy igazgatósági tag választása. III. A ezégjegyzésre jogosult 2 igazgató­sági tag kinevezése. Kelt Siófokon, 1881. január 4-én. Az igazgatóság. Felelős szerkesztő s kiadó: K ompolthy Tivadar. Laptulajdonos: KRAUSZ ARMIN. 11 irdetés© k, Tüdőbetegeknek! Rögzött köhögés ellen az orvosok által eddigelé leghathatósabb és gyorsan működő gyógyszerül ajánltatik és pe­dig a tüdőgümőkór bármely fokán, gégehuvut, üdült köhögés és tartós rekedtség megszün- U2 tetősére: 7—7 Dr. IMILLIEIR loh'izörpe, mely a mellbetegségekben szenvedőkre megbecsülhetlen készítmény. Ezen Moh-szörp gyógyerejének legcsattanósabb bizonyítéka az, hogy a legrövidebb idő alatt a legnagyobb el­terjedtségre tett szert. Felnőttek és gyermekek számára. Eredeti tégelyekben, használati utasítás­sal együtt ára 50 kr. o. é. Első sorban az étkek s italok megvá­lasztásánál követjük el azon vigyázatlanságot, melynek következményei az emésztés szervei­nek megzavarodásában nyilatkoztak. Ez állapot kicsinylése és elhanyagolása idézi föl a sok és hósszan tartó gyomorbetegségeket: már pedig a jó gyomor íőfeltétele az ember egészségé­nek. Minthogy pedig a gyomor ellen a leg­nagyobb elővigyázat mellett is könnyen vét­kezhetünk, helyén találjuk mindenkit dr. Millernek, Bécsben hatóságilag vegyelemzett ÓV-BALZSAMÁRA figyelmeztetni, mely a gyomor tevékenységét szabályozza, a gyomor és belek mindennemű heveny és rögzött lobbjának elejét veszi, a há­nyást, hasmenést, sápkórt, a különféle gyomor­bajokat, étvágyhiányt, gyomorhurutot stb. meg­lepően rövid idő alatt megszünteti. Egész üveg ára három nyelven irt utasítással együtt I frt 50 kp., félfivegé 80 kp. VESZPRÉMBEN. Hirdetmény. Atótvázsonyi közbirtokosság min­den egyes tagját Tót-Yázsonyban f. 1881. évi január hó 16-ik napján dél­előtt 10 órakor tartandó közbirto- kossági gyűlésre a f. évi márczius hó 25-én tartott gyűlés jegyzőkönyvének 3-ik pontjához képest, ezennel meg- hivom. Főtárgya leend a gyűlésnek, még Freystadtler Antal ur jogelődei s a közbirtokosság többi tagjai közt, a tótvázsonyi külső csárda és a belső korcsmáltatási jog iránt létrejött, s birtoklással is megerősített csereszer­ződés telekkönyvi átvezetése körül fel­merült nehézségek tisztába hozatala. A meg nem jelenők a többség határozatához hozzájárulóknak fognak tekintetni. 1 2—2 Tót-Vázsonyban, 1880. évi decz. hó 18-án. Fodor Ferencz, vérségi felügyelő. Nincs többé köhögés! féle Legkellemesebb legbiztosabb gyógy­szer köhögés, pekedtség, to­rokbajok, és mindennemű nyák­bajok ellen. Eredeti dobozokban 25 kr. — 50 kr. (gger-féle giliszta chokoládé. Igen kellemes szer, gilisztában jszenvedő gyermekeknél, valamint felnőtteknél is. Eredeti táblácskák­ban minden nagyobb gyógyszer- tárban kapható. Szétküldés póstán utánvét mellett a készítő által naponta. — Kevesebb mint 1 frt értékű mennyiség nem küldetik. 138 EGGER A. 10-4 Budapest, Erzsébettér 9. szám. Kapható Veszprémben: Ferenczy K. Szente K. gyógyszerész, és Kindl S. kereskedő urnái. Pápán: Baranyai István gyógyszerész urnái, és az Irgalmas rendű gyógytárban. Tisztelt közönség! Van szerencsém tudomására adni, hogy üzlettáramat Béig és Kohu uraknak eladtam, a fennállott »Tuszkau M. és társa* ezég kö­veteléseit azonban magamnak megtartván, azok a régi üzlettel határos irodai helyiség­ben — Tuszkau-ház, Babóchay-tér 110. sz. kapubejárat jobbra, — fizetendők. Tisztelettel 1-1 Tuszkau Fáni, férj. Kadelburger. Veszprémben,188l. Nyomatott a laptulajdonos Krausz Armin könyvnyomdájában. Egy tanuló felvétetik ZKvittner Tártos fi-a vas- és füszerkereskedésében Veszprémben. Megkivántatik, hogy jó iskolai bizonyítványt felmutatni képes és a 14. életévet elérte le­gyen. Előny adatik annak, ki a német nyel- 6 vet is érti. .... 2—1 XXXXXXX XXXXX XXX

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom