Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1881 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1881-01-30 / 5. szám

mek esik áldozatul. — József föherczeg — számláló lapjáról: Született 1833. márczius 2.-án Pozsonyban. Honossága Alcsuth. vallása rom. kath. anyanyelvé magyar v beszéli a tót és német hazai nyelveket, — U Fensége neje magát magyar és frauezia anyanyelvűnek, két fiát és két leányát pedig egyedül magyar anyanyelvűnek Íratta a számláló lapra. — A függetlenségi párt Budapesten folyó hó 23-án tartott országos értekezletén mintegy 600 vidéki küldött vett részt. — Blaháné Evva Lajossal Rákosi Jenő utódával megkö­tötte szerződését. Fizetése 18000. frt lesz. — Kaposvárt a bevégzett új népszámlálás sze­rint körülbelül 9700 lélek lakik. — Zalamegyei gazdasági egyesület f. évi május hó 1, 2, és 3-án Zala-Egerszegen gépkiállítást, szántás és ekeversenyt, cselédjutalmazást rendez. —- A keszthelyi polgári olvasó-egylet a leg­közelebb tartott közgyűlés alkalmával a Bécs- ben megjelenő magyarfaló „Kikeriki“ czímfí élczlapot az egyletből kitiltotta. — A buda- györi vasút kiépítését mint a pénzügymi­niszter kijelenté, még ez ülésszakban fogja szorgalmazni a képviselőház előtt. Kivégzés Kassán. A már említett Sarkadi József czi- gány katonát f. hó 27-én végezték ki. — A pénzügyminiszter a lánczhidhoz rézpénz- szedőkül két nőt nevezett ki. — Országos vásár lesz Nagy-Kanizsán f. hó 31-én. — Pozsonyban egy ékszerárustól 35 000 frt értékű ékszert loptak el ismeretlen tettesek. — A kolozsvári Dinsztli-iigy mint hírlik, a befejezéshez közeleg s így nemsokára meg­halljuk az Ítéletet, mely a két lajdinantra ki fog mondatni. — A trónörököst mint írják, — keleti utazásának tartamára a pápa föl­mentette a böjt alól. — Bankóhamisító ban­dát fedeztek fel Pancsován. A banda tagjait és mííhelyöket egy özvegy asszony fedezte fel a kapitányság előtt névtelen levélben. — Hu­szonhét évet töltött el börtönben battai il­letőségű Németh Ferencz, ki állítólag 42 évre lett elítélve gyilkosság miatt 1858-ban. Most kegyelmet kapott és kiszabadult. — Két far­kas Akasztó mellett egy farkast ragadott el és rövid időn felfalták. Széli Kálmán orsz. gy. képv. lakását feltörni és kirabolni kísérte meg két fiatal ember, azonban észrevételek s az egyiket megcsípték- — Veszett macska Szombathelyen egy férfit, egy nőt és két gyer­meket megmart. Gyógykezeltetnek. — Sop­ronban az új népszámlálás szerint 25.000 lélek lakik. A szaporodás 300. — Keszthe­lyen az ott felállítandó kisdedóvoda javára Kartonbált rendeznek febr. hó 12-én. — A tátra-füredi fürdőt a lőcsei hitelbank és a szepesi takarékpénztár 80.000 írtért meg­vette. Balatonszabályozási értekezlet Siófokon. (1881. évi január 26-án.) A Balaton szabályozása ügyében a kor­mány által Bóné Géza kormánybiztos elnöklete alatt Siófokra összehívott értekezlet múlt szer­dán tartatott meg. A Bálatonügy kiváiólag érdekelvéu Vesz­prém, Zala, Somogy, Tolna s részbeu Fehér­megyét, e megyék érdekeltségeinek küldöttei már előző nap érkeztek oda a délutáni és esti vonatokkal s pedig oly nagy számmal, hogy a két fogadó csakhamar képtelen volt a még folyton érkező küldöttek befogadására s az éj meg a mai reggel folyamán érkezőket magán­házaknál kelle elszállásolni. Ha mégegyszer valami más csillagban a világra jövök, iparkodni fogok mesebeli herczeg- nővé lenni. Akkor majd lesz nekem is gyöngy­házzal berakott, rózsafabutoros,rózsaszín pelucbe és brokátselyem és mousselin felhőkkel kárpi­tozott boudoirom, — addig csak álmodjunk róla és elégedjünk meg a crettonos szobával. Álmodni szabad. Tehát peluche? Szólj már! hangzik az újabban, kissé sürgetőbbéi), kissé türelmetle­nebbül feltett kérdés. Peluche? az tudod, hogy .gyönyörű,* * .költői* az én felfogásom szerint; egy peluche báli ruha (szép nőn, mert a rútnak az se hasz­nál) elragadó ,mez,“ de — meleg! Ez az érv döntött, elvetettük. Hát a virág ? De édesem, most már én szóltam türel­metlenül, hagyj nekem békét itta te „toilette gondjaiddal,* meg a kasinó báloddal, aztán el is rejtőzhetett valaki a bokrok közé és kilesi az „államtitkot;* majd otthon, párolgó, illatos thea mellett képes leszek képzelmemet ezen a terü­leten erőltetni meg, és pontosan lefestem, hogy a déli égőv ragyogó, szinporapás, most legdiva­tosabb virágaiból, vagy a mi Flóránkat az üveg­házi, büszke szépségeket vagy a rét és erdő sze­rény gyermekeit válaszd-e „első* báli ruhád ékéül. ízlés dolga, de a kedélyé is. Soha se sze­rettem úgy semmit,mint ibolyát, gyöngyvirágot és a bájos gyengéd hallgatag"thearózsát. Válaszsz! Kiváncsi vagyok reád! André Gyula né. Előértekezlet megtartása volt tervben az előző est folyamán, de az egyes érdekelt­ségek alig pár perczuyi értekezés után belátták, ' hogy nézetkülönbség tekintetében sokkal tá­volabb állanak egymástól, hogysem a másnapi nagy értekezletre nézve némileg megállapod­hatnának a főbb elvekre nézve. így aztán az érdekeltségek küldöttei külön csoportokra oszolva cserélték ki néze- I teiket a nélkül, hogy a holnapi ügyrendre nézve irányadólag megállapodhattak volna. Az értekezlet délelőtt fél 11 órakor ala­kult meg; e czélra a nagy vendéglő étterme jelöltetett ki. Az értekezletre következő küldöttségek jeleutek meg: Zalamegye részéről jelen volt Sturm György kir. főmérnök s a megye műszaki kép­viselője. Az érdekeltség részéről Csesznek László kir. tanácsos vezetése alatt Modrovits Gergely zalavári apát, Árvay István, Zathu- reczky Zsigmond a fallini urod. jogi képviselője, Trstyánszky Lajos, Hertelendy Béla, Svastics Gyula, Csendes József, Hanny Imre, Hencz Antal, Beck Sándor, Sallós Mihály mérnök s Bogyay Máté. Veszprémmegye részéről Véghely Dezső m. főjegyző, Kenessey Károly m. tiszti ügyész, Paál Dénes kir. főmérnök, Purgly Sándor, Tóth Kálmán, Tallián Lázár kanonok s Ke­nessey Miklós szolgabiró. Somogymegye részéről Jankovich László elnöklete alatt Jankovich Tivadar, Makfalvay Géza, Lechner Sándor, Vásony Sándor s Vá- souy János a társulat részéről; a megye ré­széről: Somsich Andor, Bárány Dénes, Sze- menecz János, Lászig István, Horváth Gábor, és Bosnyák Gusztáv. Toluamegye részéről: Fördős Vilmos, Pesthy Mór, Dobrovszky Kálmán, Bobits Antal és Tóth Ödön. Ezeken kívül az összes balatoni társu­latok küldöttei, és pedig: A fehérmegyei sárvizi társulat részéről: gr. Zichy Nándor, gr. Széchényi Sándor és Say Ferencz mérnök. A kaposi társulat részéről Fördős Vil­mos és Tóth Ödön. A sió-berki társulat részéről Baday Já­nos elnök, Krisztinkovich Aladár igazgató. A somogy-balatoni társulattól Jankovich László elnök, Lechner Sándor. A tihanyi apátság részéről Trstyánszky Alajos. E küldöttségek bemutatván magukat a kormánybiztosnak, ez elfoglalta az elnöki szé­ket s jegyzőül Kenessey Miklós enyingi szol- gabirót kérvén föl, rövid szavakban üdvözli a megjelent küldöttségeket. Ezután az ügy­rendre tér. Elmondja, hogy a Balatonszabályozás történetének vázolására itt nem terjeszkedhetik ki, mert erre az idő rövid, de meg — úgy hiszi — ismeri azt az értekezlet minden tagja. —• Tény, hogy a tó áradása s apadása egy­aránt panaszokra adott okot. — Eleiutén, mi­dőn az áradás bajait még nem éreztük meg oly nagyon, az apadás okozott károkat; most ép az ellenkező kalamitás állt be. Az itt megjelent küldöttségek ép úgy, mint ők, isme­rik érdekeiket s e bajok forrását — a szerint a helyzet iránt tisztában van az értekezlet. Tudjuk tehát a bajt s törekedtünk is annak elejét venni, de legnagyobb ellenségünk maga a természet, melylyel szemben küzdel­meink részbeu meddők, részint csak korlátok közt mozoghatnak. Főczélunk mindenesetre csak az lehet, hogy a viz niveau-jáuak oly nor­malis pontot jelöljünk meg, melyen felül vagy alul a viz soha se álljon. Nyáron, mikor a lepárolás a vizapadást nagyban előmozdítja, e vizszinnek megtartása rendkívüli nehézségekkel jár s az áradások idején mikor a lepárolás nem áll arányban a viz gyülemlésével, ezt csak mesterséges úton vezethetjük el. Nincs erre egyéb eszközünk a Sió-zsilipjénél, minél fogva erre keilend íófigyelmünket fordítani. Minél több vizet vagyunk képesek leve­zetni, annál inkább közeledünk czélunkhoz — magához a szabályozás előmunkálataihoz. A mostani áradat vizoszlopa már 7 emtrel nyomta félre magát a zsilipet s félni lehet attól, hogy ha e zsilip meg nem erősítettnék, az kiszakad. Ez némileg meg is történt, de fő az, hogy a Balaton és Sió vizszempontja közt a kü­lönbözet 1 meterrel ne legyen sohasem több. E czél elérése szempontjából kívánatosnak látszik egy új zsilip állítása, mely czélszerííbb legyen erre. A kormány 12 év óta kiséri figyelemmel a Balaton ügyét, de rendeletéi nem sok ta­pasztalattal gazdagíthattak; azt azonban ta­pasztaltuk, hogy az áradattal szemben leve­zetésünk mindig hiányos. Képesíteni kell tehát a Sió s a ientebbi Kapóst és Sárvizet, hogy a vizfölösleget elszállíthassák, mélyítenünk kell medreiket s mentüket szabályoznunk. Ezekről s egyébről tanácskozni keilend a jelen értekezletnek, s bár igen jól ismeri az egyes parti megyék érdekeltségei közti érdekkülönbözeteket, kéri a küldötteket, hogy a kölcsönös lojalitást szem előtt tartva, te­kintsenek el lehetőleg a korábbi káros egyez­mények merev szavaitól s igyekezzenek a sza­bályozás ügyét vállvetve előmozdítani, mert ez immár annyira sürgős, a jelen helyzet annyira tarthatlau, hogy ez nemcsak az ő, de egész Dunántúl érdeke. (Éljen!) Bemutatja ezután a közlekedési minisz­tériumnak az értekezletre kiküldött képviselő­jét, Kiszely Károly kir. orsz. középítészeti felügyelőt. A miniszter meggyőződni akarván a Balaton ügy állásáról, kiküldötte őt, hogy tanulmányozván ezt, erről véleményes jelen­tést tegyen- Kiszely meg is felelt e kikülde­tésnek s tanulmányt szerkesztett tett tapasz­talatairól s véleményt irt ehhez A kormánybiztos e tanulmányt oly fon­tosnak tartja, hogy azt kinyomatni fogja s megküldendi az egyes érdekeltségeknek. lm felolvastatja s kéri az értekezletet, fogadja azt el tanácskozmáuya bázisául. Kenessey Miklós értekezleti jegyző fel­olvassa a tanulmányt. Ezután elsőnek felszólal Jankovich László somogyi főispán s behatólag világítja meg az egyes érdekeltségek viszonyait, valamint a Balaton-szabályozásban eddig történteket. Ja­vaslata oda irányul, hogy a kormánybiztos által kifejlett intencziók szerint vetessék eleje a bajnak. Krisztinkovics Aladár, a sióberki társu­lat jogi képviselője azután elmondja az ő ér­dekeltsége panaszait, mik főként a Sió-zsilip önkénytes kezelésére vihetők vissza. Bóné Géza kormánybiztos Ígéri, hogy az e fölötti felügyelet ezután szigorúbb lesz min­den tekintetben s úgy fog kezeltetni, hogy lehetőleg sem a fel — sem az alvidékuek kárára ne legyen. Ezzel kapcsolatban Fördős István tol­namegyei tiszti ügyész konstatálván, hogy a Sió-zsilip okszerűen máskép nem Kezelhető, mintha az alvidéken a 3 levezető csatorna mentén ugyan annyi vizmérczeállomás állítta- tik fel, melyek egymással s a Sió-zsilipet kezelő közeggel folyton összeköttetésben áll- ván, mindig megállapítható lenne, hogy az alvidéki vízálláshoz mérten, mily arányban lehetne Siófokon a zsilipet megnyitni annak a veszedelme nélkül, hogy az alvidéken a rizievezetés kárt okozna: Ebből kifclyólag in­dítványozza, hogy az egyik állomás Kölesden, hol a vízviszonyokat a Duna nem befolyásolja, — a másik a Szakálhiduál a Kaposvölgyön, a harmadik a szegszárdi vámhidnál állíttas­sák föl. Bóné kormánybiztos Ígéri Herteleudy Béla (Zala) aggályaival szemben, hogy e mér- czeállomásokat ha ezek az érdekeltség által nem létesíttetnének, a kormány fogja fel­állíttatni. Gr. Zichy Nándor megjegyzi, hogy az egyes állomások tekintetében Kölesdnél czél- szerűbbnek vélné az állomást Simontornyán fölállítani, hol a távírda rendszeresítésében a vidék is hozzájárulna anyagilag. 0 ez iránt egészen biztos. Indítvány — módosítványa elfogadtatván, Fürdésnek így módosított javaslata egészben s egyhangúlag, mint ez idő szerint legczél- szerübb, elfogadtatott. Az értekezlet elhatározta végül, hogy a siófoki zsilipet, miután az ár immár mindent elbontással fenyeget, megnyitja, s pedig a vi­szonyokat tekintetbe véve február 3-án, 2.20 méter megkezdéssel s a csatornán addig öra- leszti le a vizet, mig az rendes niveau-ját el nem éri, vagy mig távirati hír nem érkezik a kormánybiztossághoz arról, hogy a Kapos is duzzad, s igy a további levezetés veszél­lyel járna. Elhatároztatott gondoskodni arról, hogy az alvidéken a levezető csatornák medre lehe­tőleg gyorsan mélyítessék s megkeresendő lenne a kormány, hogy a Duua azon részét, hol a balatoni csatorna abba torkolódik, azon­nal s aztán folyton kotortassa. A Kölesd-Simontoruyán, a szegszárdi vámhidnál s a kaposvölgyi Szakállhldnál fel­állítandó s távírdával rendszeresítendő viz- mércze figyelő állomásokra lehetőleg kormány­közegek alkalmazását indítványozta az érte­kezlet azért, hogy ezek az ellentétes érde­keltségektől távol állván, minél kevésbé befo- lyásoltassanak jelentéstételeiben Elnök ezutáu üdvözölvén az értekezlet tagjait, berekeszti a gyűlést, mely után részes bankett tartatott Karlberger dicséretes be­rendezésű nagyfogadójában. Törvényszéki csarnok. (Bűnügyi tárgyalások a jövő héten.) Jan. 31. Hatóság ell. erőszak bűntettével vád. Ninnok István és társai ell. ügyben végt. Vesztegetés vétségével vád. Csergey József ell. ügyben végt. Közbiztonság ell. kihágással vád. Boldizsár Ignácz és társainak kir. t. it bird. Sú­lyos testi sértéssel vád. Volf Heinrichnek cnriai it. hird. Febr. 1. Súlyos testi sértés vétségével vád. Nagy János ell. ügyben végt. Könnyű testi sértés vétségével vád. Kis János ell. ügyb. végt. Sulyus testi sértés vétségével vád. Görhes Né­met István és társainak kir. t. it. hird Bírósági közeg bántalmazás miatt vád. Balikós Sándor­nak kir. t. it. hird. Csalással vád. Szenyspanos Imre és nejének kir. t. it. hird. Febr. 3. Súlyos testi sértés bűntényével vád. Dózsa Károly ell. ügyben végt. Hamis eskűvéssel vád. Tót Kis ! Mihály ell. ügyben végt. Dohány tilalom ellenes birtoklással vád. Szabó János ell. ügyben győri kir. tszéki it. foganatosítás. A VIDÉK. Pápa, 1881. jan. 25. (A „Veszprém“ szerkesztőjéhez.) Lehetetlen az e lapokban a helybeli casinobeli dolgokra vonatkozólag mondottakat szó nélkül hagynom, annál is inkább, miveit. szerkesztő úr a casino zsidó tagjainak azon eljárását, mely szeriut a casinóból kilépnek, helyteleníti. A ki a helyi viszonyokat ismeri tudhatja, hogy a zsidó tagok nem annyira Istóczy badarságainak meghozatala, mint in­kább azon zsidóellenes szellem miatt, mely a casinóban uralkodik, léptek ki a casinóból. A casinóegylet csakis az Istóczy badarságok ho­zatalának megszüntetésével mutatta volna meg, hogy az egyletben zsidóellenes szellem nem uralkodik, és hogy nem volt czélja eljárásával semmiíéle felekezetet megsérteni. Mert egy egylet, melynek választmánya, persze közgyűlési határozat folytán, a tagokat mustrálni akar­ván olyformán jár el, hogy csakis .zsidó* tagokat tesz kérdésessé, egyik zsidó tag be­csületével meg azért játszott, mert az illető Esterházy grófot hírlap utján megtámadni merte, és ezen eljárását még azzal tetézi, hogy a „Budapesti Szemle* és más pártolásra méltó szépirodalmi termékek mellőzésével mint az Istóczy irodalom pártolója csap fel, zsidó tagjait megsértette és ha ezen sértett tagok elégtételt vártak, csak helyesen csele­kedtek. A casinó-egyletben uralkodó zsidó- ellenes szellem egyesek részéről több alkalom­mal nyilvánult már, de az egylet köz- és vá­lasztmányi ülésein, fájdalom, csak a legutóbbi időben adatott annak kifejezés. Fogadja tek. szerkesztő úr, stb. Egy volt casinobeli {sidó tag. HÍREINK. Veszprém, 1881. jan. 30. Jótékonyság. Méltós. Zsoldos Ignácz úr, boldogult neje temetése alkalmából 25 frtot adományozott a helybeli jótékony nő­egyletnek, szegényei között fára leendő ki­osztás végett, melyért e helyen is, a szűköl­ködő ínségesek nevében hálás köszönetét fejezi ki — az elnökség. *A balatonfüredi bál f. hó 22-én fényesen sikerült. Pár év óta ez az első, a mely visszaemlékeztet a régebbi jóhirnevfí füredi bálokra. A füredi ifjúság a mulatságok e nemét most ismét kellő méltatásban kezdi részesítni, s helyesen, mert ha a mai Savanyu- viz messze túlszárnyald a 10 év előttit s maholnap egy csinos kis várossá fejlődik, nem hanyatlani, hanem megfelelő mértékben fej­lődni s élénkülni kell benue a társas életnek is. Az első négyest 22 pár tánczolta. Éjfél után 2 órakor vette kezdetét a füzértáncz, melynek leleményes rendezésében nagy ügyes­séget tanúsított dr. Engel Gyula úr. Utánna következett csárdás, „disznégyes* és ismét csárdás, kivilágos virradtig. Megkísértjük em­lékezetből fölemlíteni a jelenvolt nőket. Ott voltak Veszprémből: Szabó Imréné, Mórocza Zsigáné, Imrék Béláné és Pap Mili k. a. Ne- mes-Pécselről: Imrék Jánosné, Sörös Gézáné és Chepely Klára k. a. Kövágó-Örsről Vörös­marty Ilona k. a. Aszófőről: Hennigh Matild k. a. a helybeliek közül: Orbán Ignáczné, özv. Hets Lajosné, Mórocza Kálmánná, Segesdy Miklósné, Young Richárdné, Téringer Nina, Saáry Nelli és Rabsch Anna kiasszonyok, Somogyi Zsigáné,Károlyi Nándorné,Vargha Já­nosné, Hermann Edéné, Arkauer Tóbiásné, Keller Károlyné stb. Hisszük, hogy e szépen sikerült mulatság újabb bizalmat keltett a nagy számmal jelen volt vidékiekben, a fü­redi téli bálok iránt. *A zágrábiak részére a „ Veszprém“ utján eszközlött gyűjtésűnkre vettük s adjuk a miniszterelnökségnek szerkesztőségünkhöz intézett következő nyugtáját: 250. sz. m. E. Elismervény 20 frt azaz húsz forintról, melyeket a földrengés folytán ínségre jutott \ágrábi lakosok felsegélésére a ,,Ves\prém“ czímű lap tek. szerkesztőségétől, hogy átvet­tem, elismerem. Budapest, 1881. évi január hó 24-én. A m. kir. miniszterelnökség nevé­ben Huszár Adolf, kir. tanácsos és segéd­hivatali igazgató. *A veszprémi fiatalság reuniójajővő szombaton febr. 5-én fog tartatni. A buzgó rendezőség mindent elkövetett e mindenesetre kellemes és igen látogatottnak Ígérkező estélynek minél élénkebbé tételére s részünk­ről is hinni akarjuk, hogy méltó utóda lesz a fiatalság 19-iki pompás báljának. Erről szóló tudósításunkat már jövő lapunk hozandja. *Auer Lipót hírneves 'hegedűművész hazánkfia s városunk szülötte, kiről nem rég

Next

/
Oldalképek
Tartalom