Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1881 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1881-01-30 / 5. szám

irtuk, hogy Nagy-Kanizsán rendezett hangversenyt, mint Bécsbö'l értesítenek, ott mnlt szerdán kitűnő sikerrel hangversenyzett. A bécsi sajtó elragadtatással ir róla azóta. Vajha körűnkben is mihamar viszont láthatnók!

♦Károly-napját városunk Károlyai házában kedélyesen ülték meg múlt csütörtökön estve. Különösen fényes névestély volt az, melyet Balogh Károly polgártársunk házáuál ültek meg városunk legelőkelőbb polgárai s iparosai, kik ott teljes számban, mintegy 25-en megjelentek. Kellemes meglepetés volt az, mikor az első felköszöntés után kívül egyszerre megszólalt a helyi dalárda üdvözlő dala, melylyel derék elnöküket tisztelők meg névestélyén. Mondanunk sem kell, hogy elmésebbnél elmésebb toasztokban sem volt hiány; majd tánczra kerekedett a vidám társaság s kitűnő kedvvel mulatott éjfél utánig. A jelenvoltak bizonyára kedves emlékezésül őrzendik e kellemes est emlékét

*Esküvö. Wellner Lajos helyi derék aranyműves kedves művelt leányát, Vilmát, február hó 6-án d. u. 3 órakor vezeti oltárhoz Klein Zsigmond jóhirü debreczeni kereskedő. Áloást kívánunk a tiszta szerelemből kötött frigyre!

♦Lévay Imre lapunk volt szerkesztője és gymnasiumi igazgató ellen a múlt hét folyamán négy fővárosi lapban, igy a „Pester Lloyd“ „Egyetértés“ „Sociale Kritik“ és a ,,Függetlenségiben erősebbnél erősebb támadások foglaltattak: mintha ő a veszprémi zsidó- ellenes mozgalom élén állana, ő hozott volna lapunk kiadója Krausz könyvkereskedő nyakára konkurrenst s meghagyta volna az iskolában a gyermekeknek, hogy csakis annál lehet ezután, de Krausz A. úrnál semmi szin alatt valamit vásárolni. E nyomoru vádak ellenében Lévay űr bizonyára megtalálandja a leghelyesebb czáfolat útját; részünkről csak konstatáljuk azokat, mert a közbeszéd s bírálat tárgyát képezik s a miről mindenki beszél, arról mi sem hallgathatunk. Örülni fognánk, hahogy e vádakat illetékes sorokkal czáfolhatnók meg itt, hol ezek czélzatos kéz által a legnagyobb port verték.

*Az újévi üdvözletek megválitására e héten a helybeli jótékony nőegylethez a következő adományok jöttek be, és pedig: Takács Ádám 3 frt, Koller Sándor 1 frt, Töt- tős8y Mihály 1 frt. Paál Dénes 1 frt, Acsády Sáudor 1 frt, Matyók Kálmán 50 kr. Kopácsy Árpád 2 frt. Szőke Ignácz 50 kr. Összesen 10 frt. Ezen kegyes adományokért fogadják a t. urak a nőegylet hálás köszönetét. Veszprémben, 1881. jan. 29. Ferenczy Teréz nőegyleti alelnök.

*Bál Almádiban. Több almádi birtokos közelebb elhatározta, hogy Almádiban a jelen farsang folyamán piknik-bált rendez. A rendezőség e czélból már megalakult s elnökéül Brenner Lőrincz urat választá. A bálra vonatkozó meghívók legközelebb küldetnek szét. Oly érdekes vállalkozás ez, mely bizonynyal széles körben keltend érdeklődést és a legjobb sikert biztosítja.

♦Az iparos ifjúsági önképző- és be- tegsegélyző-egylet elnöksége e helyen köszönetét mond Stern Emil úrnak azon nagylelkűségéért, hogy egy veszített fogadás összegét — tíz forintot — szabad elhatározásából az egyletnek adományozta.

♦Bogyó színtársulata már útban van városunk felé. A társaság titkára Ebergényi úr holnapután kezdi meg a bérletaláirások gyűjtését városunkban. Megjegyezzük, hogy ez alkalommal a bérletjegyek még nem adatnak kézhez. Ezeket csak az igazgatótól lehet majdan, a társaság megérkeztekor, átvenni — e- szerint Ebergényi úr az alájegyzésen kívül sem bérletfizetést, sem előleget nem fogadand el. Ajánljuk közönségünk szives pártfogásába.

♦Majdnem szerencsétlenség történt múlt csütörtökön a Balog-tón. A diák-népség csuszkáit azon s mikor legsűrűbben sürögtek- forogtak a jég hátán, az egy helyen beszakadt alattuk s hárman elmerültek a vízben. A többi pajtások s S$abó István gymnasiumi tanuló szerencsére segítségükül lévén, mind kihalászták őket s az ijedségen és kis meghűlésen kívül egyéb kár nem esett az apró hunczutokban. Egy kis virgács, meg egy kis iskolai dutyi bizony elkelne közöttük.

*A thea-estélyek ívada állandó au beköszöntött. A ma este tartandó estélyre, mint számos forrásból értesülünk, sok család fog megjelenni s igy egyike a legkedélyesb mulatságoknak lesz.

*Uj üzletek. A legközelebb múlt ta- “~®8®lésben a következő iparosok s kereskedők nyertek igazolványt, Béig és Kohn fűszer, nombergi és díszmű áru közös kereskedésre, Bedoca János bognár üzletre, Miskei Eszti szatócs üzletre, Vízügyei János csizmadia üzletre.

*Czimbalom-iskola alakítása van tervben városunkban. A kik ez ősi, kedves, egyedüli magyar hangszert tanulni óhajtják, azoknak bővebb felvilágosítással szívességből lapunk szerkesztősége szolgál.

nnH áí:j?Sy veszprémi borbélyüzlet tulajdoni A t6Lag0s. bűnügyében határozott le<*kö- a Ítélő tábla. A tényállás az volt,

víebe annak 1(ieÍéQ Lechner M. helyi polgárember azon kérelemmel lépett be ho»v mmtán o szegény ember és foghúzásra pénze nincs, húzná ki fogát díjtalanul. Répásy bor- bely erre vállalkozott is, de oly szerencsétlenül ütött ki a műtét, hogy Lechnernek álkapcsája tetemesen megsérült, minek következtében nemsokára bele is halt. Az első bíróság Ré- pásyt elítélte, de a kir. tábla tekintetbe véve.

“ÜnV ®?tétre Répásy csupán jó indulatból vállalkozott s a sérülésnek nem lehetett közvetlen oka — fölmentette. — Mindenesetre commentárra szoruló ítélet.

*Az iparos ifjúsági bálra, mely látogatottnak ígérkezik, már szétküldettek a meghívók. Február hó 12-én lesz a „Korona“ vendéglő nagy termében s kezdődik - szokásosan 8 órakor. A belépti jegyek ára: egyes személyre 1 frt; családjegy 3 személyre 2 frt, 4 személyre 2 frt 50 kr. s előre is válthatók — a meghívó felmutatása mellett — Auer E. és Eszterházy Ferencz úrak kereskedéseiben. A kik tévedésből meghívót nem kaptak s erre igényt tartanak, szíveskedjenek e végett Lang Miksa úrhoz (Lang F. úr czipő-üzletében) fordulni.

*A vár lejárójára tétettünk figyelmessé egy panaszlevél által. A várból a piaczra levezető lejtős úton az iskolába járó gymn. kisebb tanulók csúszkáló jégpályákat rögtönöztek, a melyek veszélyessé teszik a járókelőkre nézve az utat, különösen akkor, ha hóesés van s nem lehet a jégtükröt észrevenni. Figyelmeztetjük erre úgy a t. gymnasiumi igazgatóságot, mind a rendőrséget.

*Egy finom legyező a casinoi bálon a ruhatárban maradt; tulajdonosa Auer Ignácz szobafestőnél átveheti.

*A közegészség városunkban, a múlt hét folyamán. Az egészségi állapot a lefolyt héten ismét kedvezőtlen volt. A betegedések általában a torok és gógebáutalmak különösen szaporodást tüntettek fel. Dyphteritis e hét folyamán sem merült fel.

♦Halálozások az elmúlt héten: Hegyi Jánosné, 74 éves, végelgyengülés. Schuellpach Anna, 3 éves, gyermekaszály. Berger Mór, 5 éves, gégelob. Fischer Károlyné, 67 éves, gutaütés. Birnbaum János, 2’/* éves, torokgyík. Biró Mária, l‘/4 éves, fogzási görcsök. Szabó Károlin, 11 hónapos, torokgyík.

Dr. Fischer Béla.

♦Az ónos idő sok helyen a városban síkossá teszi a járdákat, mely körülmény a járókelőkre mindenesetre élet veszély ly el jár. Háztulajdonosaink megtehetnék azt, hogy az ilyen helyeket hamu vagy fürészporral behin- tetnék, miáltal elejét vehetnék az eshetőleges bajnak.

Állítsunk nép- és iskolakerteket!

Az anyatermészet az embert az élet tjára két becses adománnyal látta el, e ettő a kedély és és\. A kedély felfogja a enyomásokat s összegyűjti azokat, mig a lassú fejlődő ész azokat később tapasztalatai serint megítéli és felhasználja. Az ember eveltetésénól igen nagy fontossággal bírnak ma benyomások, melyeket a gyermek kedélye Iső életéveiben felvett, mert épen ezek azok, íelyek a többiek fölött később uralkodni )gnak. Ha azok jók voltak, úgy őt a jóra ezetik, ha rosszak, úgy a gyermek szivében 1 van hintve a rosznak csirája, s el van jntva, mielőtt először átlépi az iskola üszöbét.

Pedig az iskola keveset segíthet a győriek hiányos avagy rósz nevelésén, mert ennek íás feladata van, t. i. az észt ismeretekkel Uni el. E tapasztalat már régóta ismeretes z emberek előtt s már évekkel ezelőtt be- ozták az úgynevezett Frőbel-féle gyermek- skolákat; hogy azonban ezek elegendő számán vannak-e azon néposztály számára, melyek legjobban van rájuk szüksége, ez oly érdés, melyet egy más alkalommal szándéozom megbeszélni. .

Minden embernek maradtak emlekei, enyomásai ifjú korából, a melyek niaradandó atással vannak életére, azért egyik feladata nevelésnek olyan eszközöket választani, íelyek maradandó erkölcsös benyomásokat eltenek a gyermek lelkében. Mindenesetre zt csupán olyan eszközökkel lehet elérni, íelyek természetszerű alapon nyugszanak, 'apasztalatilag bebizonyított tény, hogy ami z élő természettel összeköttetésben áll, _leg- ikább érinti az ifjú kedélyét. A természet zemléltetését már Pestalozzi, Francke és az ngol Locke is kiemelték nevelési elveikben. L természet minden földi lény anyja, ezért az, mely iránt a bölcsőtől kezdve egesz a irig a legnagyobb érdekkel viseltetünk, ízért a benyomások, melyeket tőle ifjú ko- uukban nyerünk, a legmaradandóbbak.

Annál inkább kell eme benyomásokat tt létrehozni, a hol a körülmények nem al- almasak azoknak előidézésére, mint pl. na- ■yobb és népesebb városokban.

’ Hírneves hazai és külföldi paedagógusok lismerték már e dolog fontosságát, so. többen a kormány részéről is részesültek támogatásban. Mar több külföldi városban összen^SKKák-aZxuSk0lákat kertekkel> melyeknek

nvEÍlr-SZéb?n.a kertészetet é8 faművelés oktatását összekötöttek az iskolai tanítással

Különösen a svédek tüntették ki e téren ma- gukät hlmek jelenleg több mint 200 kert- müvelo iskolájuk van. Utánok Belgium és Franc7.iaország következik. Ausztriában, hol Mám Terézia kormányzása alatt felkarolták az iskolakertek eszméjét, Schwab gymn. igazgató kezdeményezésére szintén 200 ily kert rendeztetett be. A Schwab-féle iskola- kertek el vannak látva iskolateremmel, torna- nelyiséggel, aquariumokkal, madárházakkal stb. Nem tagadható, hogy eme intézetek a természetszerű nevelés legkiválóbb eszközei közé számíthatók, minthogy azonban ezek csakis egy iskola tulajdonát képezik, működésük nagyon egyoldalúnak tekinthető. Eme ok bir arra, hogy e dolog gyakorlati oldalát is megbeszéljem és iskolakertek helyébe népkertek felállítását ajánljam, melyek nemcsak az iskoláknak, hanem a közönség rendelkezésére is álljanak. Hogy eme intézetek szükséges voltát bebizonyíthassam, vissza kell mennünk 29 30 évvel. Ezen időben a kézműves, kereskedő még együtt lakott gazdájával; ahol dolgozott, ott evett és feküdt s vasárnap a műhely vagy irószoba rendelkezésére állott. Jelenleg másként áll a dolog, mert a kézműves függetlenül él, ott lakik, eszik és alszik, ahol neki tetszik. A régi patriarchális viszony a munkaadó és munkás közt megszűnt és senkisem tagadhatja, hogy a napjainkban divó corruptio tulajdonképeni oka ebben rejlik. Vannak ugyan társulatok, melyek dicséretre méltó eszközökkel iparkodnak, fáradoznak a munkás osztály javának előmozdításáért, de ezeknek száma elenyészőleg csekély azokéhoz képest, melyek azt nem teszik.

Mi tevő legyen a munkás szabad idejében? Hogy idejét valamivel eltöltse, a korcsmába megy, s hogy mi az eféle látogatásoknak eredménye náluk, azt mindenki tudja. Pedig sokan örömmel fogadnák az alkalmat, mely megengedné nekik szabad ide- jöket kellemesen és hasznosan tölteni, mert valóban több oly ember létezik, kinek szive ily komoly érzelmekkel van eltelve, mint hinnők. Menjünk tovább. Kisérjük figyelemmel egy nős kézműves, mesterember vasárnapi életét. Mily édes örömmel keresne fel sok családapa valamely intézetet, hol ételen, italon kívül még valami hasznos szellemi élvezetben is részesülhetne. Minthogy olyan helyiségeket, hol erejét meghaladó belépti díjat kellene fizetnie, nem látogathat, családjával a korcsmába megy, s hogy a benyomások, melyeket itt a gyermek felvesz, erkölcs- telenftő hatással lesznek rája, mondanom sem kell. Azon gyermek, kinek nevelőhelyisége a korcsma és utcza, tanítója a rósz példa, erkölcsös emberré nem lehet.

Ezek után arra a meggyőződésre jutottunk, hogy ideje eme mindinkább elharapódzó társadalmi rákfenének elejét venni. Hogyan lehetne pedig ezt természetszerűbben és jobban elérni, mint nép- és iskolakertek felállítása által, melyek hétköznapokon iskolai oktatásra leunének használva, estve, vasár- és ünnepnapokon pedig a közönség rendelkezésére állnának.

Az ilyeu iskola- és népkertek természetesen a körülményekhez képest különbözők lehetnek, azért azokat csak általános szempontból vázlatosan rajzolhatom le.

A berendezést ilyen formán ajánlanám:

Hazai növények ügyes csoportosításán kívül gyógy- és mérges növények tenyésztését tanácsolnám. Az iskolai czélokra és a háztartáshoz szükséges növények termesztése szintén figyelembe veendő. Egy csermely vagy tó nagyon emelné a kert szépségét. Emlékszobrok, régiségek, romok igen czélszerüek lennének e kertekben. A fővárosban a be- és kijárat közelében egy szabad téren restauratio, lakás a vendéglős, kertész és felügyelők számára olvasótermekkel, gyűjteményekkel, és végre játszó- és tornahelyiséggel.

Most pedig, miután bevégeztem egy főpontjaiban jellemzett nép- s iskolakert leírását, avval a reménynyel végzem be soraimat, hogy a jelen, a tevékenységtől nyughatatlan korban nem fog azoknak felszólalása pusztán elhangzani, kik társadalmi állapotunkban a szükséges reformok minélelőbbi behozatalát sürgetik és az ahhoz alkalmas eszközöket kijelölik.

Veszprémi Soma.

közgazdaság.

BROMUS INERMIS.

Hogy a rozsnok-nem e faja könnyebb vegyü- letii meleg, száraz talajon otthonos és a magas fokú nyári hőnek s hosszú szárazságnak sikeresen ellent- áll, Mágócson (Csongrádmegyében), hol e nör ny honunkban először lett a szántóföldre átültetve, évtizedek óta eonstatált tény.

Az árva rozsnoknak felkarolását és terjesztését

mezőinkben mindenekelőtt az Indokolja, hogy e növény nem idegen klímának olyan sarja, mely ma gyár földön még acclimatisatióra szorulna, hanem mint honi virányunk szerencsés lelencre érvényesíti hivatását évtizedek óta mint takarmánynövényeink egyik legfontosabbika.

Ugyanis a legtartósabb aszálynak eUentálló szívósságán kivül, ajánlja magát a Bromus inermis azzal, hogy zölden és szárítva, jászolból és legelőn mindenféle jószág nagyon szereti; hogj magasra nyúló száraival és nagy széles leveleivel a kasza alatt gazdagon fizet. Mágócson volt eset, hogy egy vágásra ISO mázsa szénát adott 1200 négyszög ölről ; tehát annyit, mint ugyanott a luczerna három vágásra szokott adni, e mellett erős töresedésével és számos évekre kiható tartósságával mint legelőfü is rendkívül jutalmazó Mágócson egy held ilyen legelő eltart tizenkét juhot, van pedig ott tábla, mely már 13 év éta szolgált, előbb mint kaszáló, utóbb mint legelő; nagy előnye továbbá e fűnek még a luczerna felett is az, hogy termő- s altalajnak sem természetére, sem humusztartalmára nőm oly követelő; ét álló helye számára messze se kiván oly költséges ét gondos előkészítést, mint ez utóbbi; végre, hogy termesztésének sikere az által is biztosabb, hogy nincsen olyan veszélyes ellensége, minő a luczerná- nál például az aranyka; sőt vegyesen vetve luczer- nával, ha e veszélyes élősdit egészen ki nem ölheti is, terjedését legalább bizonyos határig gátolja.

Lehetőleg korán tavasszal tavaszi kalászos növényre szokták vetni, tavaszi búzára, árpára, zabra, mivel igy a főidet jobban kihasználhatják} mintha a fűmagot tisztán vetnék el, mintán az első évbén a rozsnok úgy sein kaszálható, és legeltetni sem tanácsos, nehogy a legelő marba libával a gyenge növénynek földszinén elterülő gyökereit kivágja, — Lehet a rozsuokot ősszel is vetni, sőt sok tekintetben az őszi vetés (novemberben) sikeresebb. Rendesen őszi hazára vetik.

A fűmagot a felszántott, elboronilt főidre kézzel szórva vetik, figyelemmel arra, hogy egy kis szélben történhessék a vetés, azon okbél, mert a fűmag könnyűségénél fogva csendes időben csomósán hull a főidre. Ha pedig kedvező mérsékelt szél fáj, akkor szél alá kedv szerint teríthető a főidre.

Ha ez megtörtóut, akkor nyomban a sorvető géppel a kalászos növényt vetik ugyanazon főidbe; így a sorvetö géppel az előbb elvetett fűmag a főidbe könnyedén bole boronáltatik; magától értetik, hogy még a sorvetés után a föld tövis boronával elsimítandó.

Ha az árva-rozsnok luczernával vegyest {vettetik, előbb a kalászos növényt (ha t. X. a luczerna felillvetésnek történik), azután a fűmagot, és utoljára a lnczernát vetik a fentebbi módon sorvetővel. Ha pedig felülvetés nélkül teszik, akkor először a fűmagot beboronálván kora tavasszal, ennek kikelése ntán a lnczernát reá sorozzák.

A luczernával való vegyes vetésnek az az előnye van, hogy az aranka terjedését meglehetősen akadályozza. Nem gátolja ugyan meg az aranka pusztítását, de terjedését lassítja; az arankafoltos a luczerna helyett ott marad érintetlenül a fü, s ha idővel 4—5 év múlva a luczerna akár az aranka pusztítása, akár a föld tulajdonsága miatt kivesz — vagy táléli magát, a fü még ezután is sok évoken át diadalmasan ott marad, ■ a legjobb, legkitűnőbb kaszálóval fizet.

Annyi sok évi tapasztalás után mondható, hogy ilyen keverve vetett fümagvas kaszálónál nigyobb- szerü, a luczerna-rozsuok takarmánynál tápdosabb

nem létezik.

A rozsnokmagból egy 1200 négyszög őlsi holdba kell: 25 — 30 kilo, luczernával vegyest 18—20 kilo. Megterem ott, a hol a luczerna, de ott is, hol a luczerna már nein díszük. Egyáltalában nem követelő növény, nem is éli úgy ki a tabyt, mint a luczerna. .Szereti a könnyű homok vegyületü, a kissé szikes kötött fekete földet egyaránt, és a mi fődolog, hogy 12—15 évig is teljes erőh9n diszlik.

Kaszálása akkor legczélszerübb, midőn zabját (kalászát) kibánita virágsás előtt — Egy kaszálásra ad auuyi szénát, mennyit a luczerna 3—4 kaszálás után. — Táptartalomra a luezernát sokszorosan fölülmúlja. A jószág igen szereti.

Ha netalán a rozsnok nagy ssárazság vagy más tényezők miatt ritkán kellne ki, akkor az első vágást akkor kell tenni, midőn már magjából egy keveset elrepített, így önmagát megbokrosítja. — Különben ha magba hagyjuk is menüi, szénája azért megtartja értékét.

Ekként hangzanak a mágúeti tapasztalatek alapján szerzett informátiok és noha a mágocsi termőföld nagyobb részében nemcsak könnyű és meleg, de egyszersmind telovéuytartalomban épen neui szegény fekete talaj is, mégis a történt kísérletek bizonyítják és ezek alapján nyilatkozik 1876. évi márezius 14-én az országos gazdasági egyesület földmivelési szakosztályában tartott felette érdekes előadásban hazánk első gazdái egyike Tauárky Gynia ur, hogy az árva rozsnok háromféle homokba, sőt egyenesen futóhomokba vetve, nem tagadé felette értékes tulajdonait.

Azon páratlan nehéz helyzetben, melybe a magyar gazdát aszályos éghajlata a mesterséges ta- karuiánytermesztéssel szorítja; midőn az egész aö- vényország ezernyi fajai közül csak egynéhányat ismer, melyek közül előtte e tekintetben ae adott viszonyokhoz mért választás nyitva áll, megérdemelné a füfélék eme kiváló faja, hogy általánosan elfogadtassák és hogy haszoahajtó képessége tele- véurben kevésbé gazdag könnyű talajok»« Wj nesin sárga és futó homokon is beható kísérteié tárfjává tétessék.

Iljnemü nővéajrmafvak valódi minfoéfbea