Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1880 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1880-02-15 / 7. szám

csoportonként adókezelőket állítani föl. De hát a magyar közigazgatás talaja nagyobb szabású reformok gyökerére nem alkalmas. — Pedig ez a közsé­geknek legcsekélyebb terhet sem szülne. Sőt előny, nagy előny származnék ez uj intézmény behozatala által. Ennek | életbe léptetésével szükségkép a külön­ben is gyűlölt adóvégrehajtás hajtó­vadászatát lehetne véglegesen meg­szüntetni. Egyelőre, átmeneti intézkedéskép czélszeriinek látszik a segéd-jegyzők rendszeresítése is. És ez elódázhatat- lan. De hát ki díjazza, ki élelmezze a segéd-jegyzőt? A jegyző? Ez teljes lehetetlenség. Legtöbb helyen a jegyző fizetése 400 frt készpénz és szabad lakás élvezetéből áll. Ebből, ha nőt­len, kosztjára, ha nős a konyhára 200 forintot éven át bizonyosan kiád. Tűzi­fára nem elég 30 forint. Cselédnek kell okvetlen 40 frt; jegyzői nyugdíjra 20 frt; családjára ruházat czimén 60 frt, saját maga ruházatára 40 forint, adójára 4 frt; világítóra 6 forintot, mint nélkülőzhetlen kiadásokat levonva a 400 írtból marad — semmi. Ebből a semmiből aztán díjazhatja a segéd­jegyzőt. S amit „accidentia“ uév alatt ismer a világ, abból mai napság a jegyzőnek oly édes kevés jut, hogy nem elég oly féle tartalék-alapra, melyből bizonyos önkéntelel járulékok fedezendők. Hanem bizonyos mennyiségű ösz- szeget nézetem szerint segédjegyzői illetményképen minden község meg­szavazhat és pedig anélkül, hogy ma­gát ez által túlságosan megterhelné. Mert ha például a segédjegysői állo­más a bitokosság arányához képest általánosan rendszeresíttetnék, csak egy kis erély kell ahhoz, hogy e rend­szeresítéssel egyidejűleg a most oly kellemetlen és nagy teherrel járó adó- végrehajtók alkalmazása is feleslegessé, nélkülözhetővé váljék. S ez esetben a község megmenekülvén a végrehajtási költségek visszatérítésétől s a község pénztárába folyván a végrehajtási il­leték, igen kevés lenne pótlandó, hogy a segédtartásra megszavazott illetmény kiegészíttessék. S minő előny az e csekély teherhez képest. úgy akár ki se tedd a szobából lábadat soha. Irén nem akar anyjával szótváltani, csak az ablakba vonul s két forró könyet elrejtve gondolja magában, hogy mégis jó lenne néha apusra is hallgatni. Mert Szénássy úr nem a hivatalba ment, hanem egy kicsit a szabadba, hogy kiszellőz­tesse fejét az éjjeli álmatlanság után, melyet az este kezébe nyomott tekintélyes nőszabó­számla, egy nem megvetendő czipészkontó és egy takaros adómegintés okozott.... * Hiába, csak régi igazság az, hogy nincs okosabb dolog a világon, mint a gondtalan élet. Ilyen körülmények közt az a reggeli után bekövetkező időpont valósággal nem egyéb, mint második álom, ébrenálmodása annak, hogy milyen jó boldogan élni. A kis Fridolin még egy darabka friss kalácsot gyűr be, aztán szépen megtörölgeti kis szájacskáját, fölkel, kezet csókol a ma­mának meg a papának és készül az iskolába, mert a tudományok elemeinek elemeivel most kezdett megismerkedni. A gondos mama szép selyemkendővel bekötözi nyakát, ráadja az új téli kabátot s nyakába akasztja a fényes táskát. Papája olyan szerető kedvteléssel nézi e kedves jelenetet, vastag füstfelhőt fújva óriás csibukjából. A kis Fridolin pedig elméláz a füstfelhő után, s mikor az már alaktalanná vált, okos arczczal odafordul papájához: — Édes apus, a tanító bácsinak nincsen csibukja? — Nem tudom én, kis fiam. És van még ennek egy más ol dala is. A jegyzőség bizonyára nem olyan, mint az idegen nyelv, melyet bárhol is elsajátíthatni; hanem olyan mint az úszás, melyet csak gyakor­latban szerezhetünk meg. Ha a rend­szeresített 8egéd-jegyzőség életbe lép- tettetik, tér nyílik sok olyan számára, ki most kénytelen vándormadár mód­jára csipegetni. A jegyzőség mintegy gyakorlati képezdét nyerne. Gondolkozzanak e kérdés fölött azok, kiknek a megye gyűlésén szólás­joguk van. Karolják fel ez ügyet, mert ennél szükségesebb és raéltányo- sabb indítványt nem pártolhatnak s a jegyzőség ilyetén rendezése által csakis a közügynek, a közérdeknek hozná­nak hasznos szolgálatot — hideg, fel sem vevő közönyük által pedig kiszá- mítbatlan hátrányokat. HÉT ESS V DÁNIEL, Törös-berényi körjeg-yzö. Heti szemle. — febr. 14-én Oroszország egén még mindig setétlenek a vészterhes felhők, czikáznak a villámok, ijesztő a láthatár. Az éjszaki koloszszus remeg a nihilismus véres szájú éhes szörnyétől, mely ha egyszer alkalom-adtán titkos rejtőkéből fejét magasra emelve kilép, vérnyomok fogják jelezni a téreket, melyeken keresztül haladt. A czár nemsokára megülendi uralkodásának 25-ik évfordulóját. Nem fogják-e a nihilisták ez ünnep fényét valami borzasztó tónynyel elhomályosítani ?! Az ekkorra kilátásba he­lyezett alkotmány alig fog megfelelni az ő kívánságuknak, alig fogja őket kibékíteni, mi­után a nihilista forradalmárok és a czárság közt alig képzelhető a kibékülés. A sajtó ál­talában aggódva néz Oroszország jövője elé; mert minél több belbaja van ez országnak, annál inkább vannak fenyegetve általa szom­szédai. * Czetinnyóben a helyzet komoly. Az albá­nok a keresztények által lakott Kucsi-Krajna átadásába ugyan hajlandók beleegyezni, de a Montenegró által követelt többi terület áten­gedésébe nem. Erről a skutarii olasz konsult is tudósították Prizrendből. Montenegró nem tekinti Rucsi-Krajnát elegendő kárpótlásnak Plava és Gusinye fejében, azért ragaszkodni fog a berlini szerződés határozataihoz, ha más kielégítő területi kárpótlást nem kap. Hir szerint az olasz kormány felfüggesztette egyelőre a közvetítést. Ennek kapcsán felemlítjük, hogy az olasz kormány körjegyzékben fejtette ki a nagyha­talmak előtt, hogy azért tett közvetítő lépést az albánok és Montenegró közt, hogy ne ke­rüljön vérontásra a dolog és föntartassék a béke az Adria keleti partján. * Nagy sensatiót keltett néhány külföldi lapnak azon hire, hogy Bismarck herczeg — A tanító bácsi talán nem is reggeliz, ugy-e mama? — Dehogy nem reggeliz. — Akkor hát miért nem szi csibukot a tanító bácsi is? A kis Fridolin aztán egész utón arról gondolkozik, hogy a tanító bácsi reggeliz-e, meg csibukozik-e ? Persze még most nem jut eszébe az, hogy a tanító bácsi nem ér rá reggeli után csibukot színi. * Egyszer egy nagy költő olyan formán fejezte ki magát, hogy az ábrándozás az élet megrontója; nem mondom, hogy szórul szóra így mondta, de ilyenformán. No én nem adok neki mindenben igazat. Az ábrándozás legalább édes kárpótlás azért a sok rideg valóért, mely úgyis annyi keserűséget terem. Boldog az, aki még ábrándozni is tud. A szép Vilma egyedül van szobájában. Atyja eltávozott, anyja a kouyhában van, tér vezi az ebédet, meg a napi teendőt a cselé­deknek. Ép most reggeliztek, s aztán kiki dolga után lát. Vilma odalép az ablakhoz; virágai mo- solygva kívánnak neki jó reggelt.* Reggeli után első teendője kis virágait megöntözni. Ezt soha másnak nem engedné; különösen azt a kis hónapos rózsát. Ezzel már szinte be­szélni is tud; persze úgy, hogy ő beszél, a virág meg hallgatja. Hanem mit beszél! Ha azt meg lehetne kérdezni attól a hónapos ró­zsától ... Vilma ezen a farsangon volt először a bálban. Valakit azóta nem tud elfeledni, az meg ötét. Nem is tudja, hogy történt, csak i congressust akar összehívni Berlinbe, a mely- j ; nek az lesz feladata, hogy közös rendszabá­lyokat állapítson meg a communisták, nihilis- ' ták, soczialisták és mindenféle forradalmárok ellen. A német kanczellár ezen szándékából azt következtetik, hogy Bismarck herczeg a j radikálisokkal való szakításra akarja kénysze­ríteni Francziaországot, vagy pedig elszigetelni egész Európától, nevezetesen pedig Oroszor­szágtól. Ha a congressuson képes lesz meg­oldani feladatát, akkor a külföldi lapok véle­ménye szerint, indítványozni fogja az általános lefegyverkezést és maga fog példát adni a német hadsereg lefegyverzésével. (?) Az angol kormány titokban tartja a Ka- I búiban talált állami okiratokat, melyek Orosz- j j ország cselszövényeire világot derítenek Lon- ' doni hirek szerint ezen okiratok Oroszországot Angliával szemben annyira compromittálják, hogy azoknak közzététele talán háborúra is vezethetne. Az orosz fondorlatok egészen Cavagnari őrnagy s a britt követség meggyil­kolásáig tartottak. Orosz kéz dolgozott e rémes gaztett elkövetésében is. * Tartja magát az a hir, hogy Anglia szö- j vétségét kötött Perzsiával és megengedi, hogy Perzsia elfoglalja Herátot. Ennek fejében kö­teles Perzsia támogatni Angliát Afganisztánban. * A Chili és Peru közt folyó háború al­kalmából önként ajánlatot tett Németország az osztrák-magyar tartománynak, a melynek nincsenek ott hadihajói, hogy elvállalja az ausztria-magyarországi alattvalók védelmezé- sét. A bécsi kabinet köszönettel elfogadta az ajánlatot. A' közigazgatási bizottság ülése. 1880 febr. 9-én. Az alispáni iktatóba beérkezett 1058 db ügy, deczeraberről maradt 62 db. elintéz- tetett 1076. megyebizottságba helyeztetett 18. nyilvántartásba tétetett 6. elintézetlen maradt 20. db. — A közigazgatási bizottság iktató­jába érkezett 47, elnökileg elintéztetett 16, ezen ülésen tárgyaltatott 31 db. ügy. — Az alispáni hivatal január-havi pénzforgalma: vadász-jegyekért befolyt 846 fit. m. nyilv. betegápolási alapra 129 frt. 99 kr. a köz­munkaalapra 6766 frt 4 kr. a jegyzői nyug­díjalapra 323 frt 40 kr. a megyei pénztárból a nyilv. betegápolási alapra kiutaltatott 476 frt 82 kr. magánosok által megtérített táp- díjak 604 frt 3 kr. Kopácsy József úr ő mélt. által a Talliánné-féle nevelési alapra 2700 frt, különféle pénzforgalom 435 frt 62 V, kr. összesen — 12181 frt 90*/2 kr. és egy db császári arany. — A közbiztonság január hóban kedvezőnek jelezhető. Tűzeset négy merült fel mintegy 1165 frt kárral, melyből 700 frt volt biztosítva. Hirtelen haláleset 3 morült fel. Egy eltűnési eset is volt Tucska Márton öskfii iüetőségű egyén személyében. A bőrgyártás és hamisítás meggátlása végeit leérkezett magas belügyminiszteri rendelet szoros miheztartás végett az illető hivatalok­nak kiadatott. Az alispán úr Pápa város nyo­masztó viszonyainak enyhítésére 1000 frt államsegély kiutalványozását kérelmezte. A megye területén még kinn levő gyámi szám­abban egyeztek meg, hogy majd egyszer az a valaki eljön hozzájuk, s ba Vilma akkor egy hónapos rózsát ad neki, akkor minden jó lesz. Azért részesül olyan nagy gondban a kis virág. Istenem, ba a hónapos rózsa addig el­találna hervadni!... * íme, itt is egy, aki ábrándozik. S úgy tetszik, szintén reggeli után van, legalább a körülmények arra mutatnak. Krrevetén elnyújtózkodva, izmos szárú csibukot tart kezében, melynek legutóbb ki­bocsátott tüstje még ott lézeng feje körül, mint valami dicskoszorú; szemei félig be- húnyva. Előtte egy asztalon üres kávés edény, mellette szanaszét könyvek, nagyrészt költők. Semmi kétség, hogy valami poetikus kedélyű teremtés, s valósággal most is valami nagy gondolaton tűnődik. Egyszerre idegen hang tolakodik magá­nyába. A csibuk leesik, gazdája íelretten. — Megállj, megfoglak!... — Eérem, kéziratért jöttem. — Vigyen el az ördög kéziratoddal együtt. — Előbb tessék adui, aztán elmegyek magam is. — Ja, úgy. — Kéziratot? az még nincs, de sorsjegyet kaphatsz. Nesze, itt van kettő is, ezer arany a főnyeremény; de ezek nem nyertek egyet sem. — Kérem, kaphatok mindjárt kéziratot? — Fiú, óh reménynyel teljes utóda a nagy Gutenbergnek! — légy egyszer te is adásoknak beadása érdemében alispáni körren­delet adatott ki. A megyei árvaügyben örvendetes jelen­tés tétetett. Az elmúlt év negyedik negyedé­ben a gyámoltak száma szaporodott 284-gyel, a goudnokoltaké 1-gyel. Ellenben ezen szám fogyott nagykorúság elérése által 61-gyel, haláleset által 6-tal, e szerint maradt a me­gyei árvaszék hatósága alatt az elmúlt 1879. év végével 11466, a gondnokolt 63, összesen 11529 egyén. Tekintve az árvaszék tevékeny­ségét a múlt év harmadik negyedének végével maradt hátralékban 465 db ehhez számítva a negyedik negyedben beérkezett 2401 db ügyet, lesz összesen 2866 db ebből elintézett feo- pácsy Viktor árvaszéki elnök 999. Kőrössy Imre árvaszéki ülnök 326. Tőttössy Mihály 520. Pongrácz Dániel 493. Kopácsy Árpád jegyző 338. összesen 2676 db ügyet. Ezt le­vonván a fenti összegből, maradt az év végé­vel 190 db ügy, de ebből is 77 el volt intézve, de az elnök közbejött betegsége miatt elő nem adathattak és igy a januáriba számíttat­tak be. Az árvaszéki elnök, ismét sürgősen kéri az irodaerő szaporítását, végül jelenti, hogy az első magyar általános biztosító tár­sulattal az árvasági épületeknek tűzkár elleni biztosítására kötött kedvezményes szerződés múlt év okt. 1-én életbe iéptettetett és eddig már mintegy 200,000 frt értékű épületek biz­tosíttattak. E jelentést a közigazgatási bizott­ság örvendetes tudomásul vette. A megyei főorvos jelentése szerint a január havi közegészségügyi állapot kedvezőt­len volt. Különösen mellhártya- és tüdőlobok voltak gyakoriak. Járvány a megye területén nem uralkodott, szórványosan azonban a vör- heny Csékút községben mutatkozott; a beteg­ség elterjedése ellen a szigorú óvrendőri intéz­kedések megtétettek. Hirtelen haláleset 3 volt Kramli Ferencz, tótvázsonyi, Csizmadia Pál tüskevári és Pócza János ajkai lakos szemé­lyében. A haszuos házi állatok egészségi álla­pota kedvező volt, szórványosan lépett fel a lépfene és takonykór. A főorvosi ügyforgalom 33 darab, ebből elintéztetett 23. A Pápa-városi adóhátralék leírását ér­deklő kimutatások ügyében teljesített hivatalos vizsgálat folytán határoztatok, miszerint tekin­tettel arra, hogy a közigazgatási bizottság f. é. január 10-éu 3% 1880. sz. a. hozott hatá­rozatának alapján teljesített hivatalos vizsgá­lat kiderítette, miszerint azon kimutatások, melyek Pápa r. t. város polgármesteri hiva­talának f. é. január hé 3-án 16. sz. a kelt jelentése kapcsán a veszprémmegyei m. k. adófelügyelőhöz a velük kitüntetett adóhátra­lékok leiratásának czéljából beterjesztettek, a m. k. pénzügyminisztérium ide vonatkozó és Pápa r. t. város polgármesteri hivatalával is közlött rendeletének figyelembe vétele nélkül készíttettek és a valódi tényállásnak nem fe­lelnek meg; tekintettel továbbá, hogy az így készített kimutatásokért az ezeket aláirt Woita József polgármester, Czink János rend­őrkapitány és Pókay Antal v. pénztári ellenőr első sorban felelősek: Woita József polgár- mester, Czink Jánes rendőrkapitány és Pókay Antal pénztári ellenőr ellen a fegyelmi vizs­gálat az 1876. V. t. ez. 18. §. a. pontjához képest elrendeltetik és egyidejűleg Pókay Antal pénztári ellenőr hivatalos állásától föl­függesztetik, a fegyelmi vizsgálat teljesítésével az ügyiratok kiadása mellett a megye alispánja bizatik meg. irodalmi ember, mondj nekem egy eszmét, akármit; csak a farsangról ne, mert az el­csépelt, a böjtről meg éppen ne, mert az unalmas! Én nem tudok mást, mint azt, hogy még ma nem reggeliztem. — Nesze, itt egy piezula, hagyj bókét nekem, s egy óra múlva jöjj vissza. És a csibuk újra megtömődik, s keserves füstölések közt elkészül a tárcza, amilyen, olyan; de lehet-e külömbet várni, mikor a szegény tárczairőnak még reggelije után sem hagynak békét? ' P. K. Miszter Young Balaton-Füreden. Szégyenszemre ismét meg kellett érnünk, hogy egy idegen, külföldi, angol embernek kellett közénk jőni, aki megmutatja, hogy ezt a mi szép Balatonunkat élvezetdússá és jö­vedelmezővé is lehet tenni. Értjük azou derék angolt, mi8zter Youngot, aki Balaton-Füreden telepedett le és ugyaucsak hozzá látott, hogy a Balatont a jövő fürdőidőre népessé és von­zóvá tegye. E derék férfiú életmódjáról Ígértünk múlt számunkban egyet-mást, amit most Rans- bourgh Zsigmond úr szives közlése folytán be is váltunk. Szobájában a pamlagra az angol lobogó van terítve, hogy azonnal felismerje a belépő, hogy angol alattvaló. Életmódja: Reggel legelső teendője a hideg fürdés még a legkeményebb télen is. Jellemző, hogy alig várja, hogy a Balaton jégmentes legyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom