Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1880 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1880-02-15 / 7. szám

Szózat egy bakony-felsö vidéki kath. iskola ügyében! Sokszor hangoztatva volt már ezen ké­rés: »nevelés jöjjön el a te országod!* S hála a felvilágosodás korszakáoak, mióta megalkot- tatott a népiskolai országos törvény, mind a tudományos ismeretek közlése, mind czélsze- j rííség tekintetében, szép előmenetel tapasztal­ható a nevelés országában. Ugyanis az eddig szokatlan, de az életre nagyon szükséges ta­nok, az ifjú nemzedékkel megismertetve s közölve vannak; czélszerííség érdekében pedig annyi uj iskolák jöttek létre, mennyi félszá- I zad alatt sem. Ez az intézkedés nagyon kívá­natos és szükséges is volt, mert sok régi is­kolai helyiség, annyira kényelmetlen s egész­ségtelen volt, miszerint csodálni lehet, hogy az úgy maradhatott hosszú idők sorain! — Sok helyen a közöny s Ízlés hiánya, legtöbb­ször az anyagi tehetetlenség akadályozta, a nevelés templomának díszesebb s czélszerübb felszerelését! — Most örömmel szemlélhetni, i legtöbb helyeken, még falusi községekben is, j a csinos iskola-épületeket. Sajnos, hogy a Bakony felső vidékén, van egy iker-község, melynek iskolája, három évvel j ezelőtt leégett, a tanítói lakkal együtt, és sem egyik, sem a másik, mind ez ideig felépítve nincs! Nagy hátrány ez a családos szegény ; tanítóra nézve is, hogy gyakran kell egy bér­lett helyről máshova hurczolkodnia, s e kelle- j metlenség mellett, tandíj jövedelme is csorbát szenved! — de káros különösen az iskola 1 kötelezett gyermekekre nézve, mivel alkalmas tágas helyiség nem találtatván, a százan felüli magzatok közül, fele alig részesülhet kellő ; oktatásban! Oh pedig ha a gyermekeknek szebb és boldogabb jövőt óhajtunk, az okta- j tásra fordítandó időt elvesztegetni engedni nem szabad! A tudatlanságban felserdülés ártalmas következéseit bizouyosan megsínyli a gyermek sereg, mert az életre szükséges tanulmányok­tól elzárve lévén, sok esetben idővel magán segítni nem lesz képes, minden lépten nyomon fennakadásnak s csalattatásoknak van kitéve; sorsával együtt járó kötelességeit nem ismer­vén, sürü botlásokat s erköcsi kihágások köve­ténél el. Tanítás nélkül a társasági illem, rend, becsület, engedelmesség üdvös szabályait nem értve, mikép lehetne rendszerető, törvény- tisztelő, jámbor s hasznos tagja a társada­lomnak ? Igaz volt s igaz marad, hogy az ol­tatlan Iából, ha felnő is csak vadfa lesz, gyümölcse pedig, ha megérik is, vad gyümölcs­nek marad! B.-Sz.-László község elöljárói! ha a tan­felügyelőség bizonyos tekintetből elnézte is az iskolátlanságot, a gyermeksereg üdvét tekintve, az iskolát romjaiban heverni immár ne hagy- játók! Higyétek el, jobb örökséget, maradan­dóbb s drágább kincset nem hagyhattok gyer­mekeiteknek, mintha az iskoláztatás áldásiban részesítitek őket? Ébredjetek fel tehát a közömbösség tes- pesztő álmából: az anyaszentegyház vetemé­nyes kertjét parlagon ne hagyjátok; lelkesed­jetek a szent ügy mellett, egyetértsetek ma­gatok közt, de az áldozathozatalra még magatok megerőltetésével is készek legyetek! Elmúltak a régi idők, melyekben az uraságoktól lehetett mindent várni, a régi vi­szonyok megváltoztak, megnehezült az idők járása ezek felett is! A fukarság, önzés, közjó iránti részvét- * 11 lenség gyalázatja volt s lesz mindég a né­peknek! Csak lelkesedjetek hát! a jó igyekezet­hez, a tehetség szerinti áldozatkészséghez, Isten is nyújtja áldását. Bezárom igénytelen szózatomat, á költő szavaival; Két jó van, mi felett sorának nincs semmi hatalma. A tudomány s az erény; földön az, égben ez áld. Ttakonytdji. A V I CD É K. Város Löd, 1880. febr. 9-én. T. szerkesztő úr! Folyó hó 7-én Város- Lödön a nagyvendéglő nagytermében az itt állomásozó dragonyos ezred 5-ik századáuak altisztjei igen csinos zártkörű tánczvigalmat rendeztek, melyben úgy helybeli, mint a kör­nyékből néhány igen tisztelt család szerencsés volt részt vehetni. Elismerést érdemelnek a terem csinos díszítéséért Machart és Srschen őrmester urak, kik alig egy hót alatt valóban minden várakozáson feliül oldották meg szép feladatukat. A jelen volt úrhölgyek közül T. Jetter Fereuczné helybeli szádosné ő nagysága szel­lemdús modorával és szeretetreméltóságával besugarazta az egész tánczestélyt s a táncz­vigalmat Jakob Ferdinád főhadnagy úrral meg­nyitotta. A kedélyesség, mely e szép társasá­got mind végig fenntartotta, Mayer György Lázár Benedek urak családjának helyből, — Pollák Ferencz német-bányai erdész csa­ládjának és bájos sógorasszonyának, Lázár Sámuel, Ney Mór családjának Kislődről kö­szönhető. Lázár Lina, Lázár Teréz kisasszo­nyok ízléses magyar pórnő öltözékükkel barát­ságos modoruk- és jó kedélyükkel mindenki elismerését és dicséretét megnyerték. Éjfélkor nagyszerű álczás menet volt, melyben külö­nösen kiemelendő Mayer Györgyné úrnő, ki szintén, mint máskor Zsoldosué-öltözékben miudeuki tetszését és dicséretét megnyerte; volt ugyan több más és különbféle jelmezben felöltözött hölgy és úr is, de mind leírni fö­löslegesnek tartottam. Ez után következett a jótékonyczélu sor­solás, melynek tiszta jövedelme a helybeli sze- géuysorsu gyermekek részére vásárlaudó os­kolai könyvekre volt szánva s a bejött tiszta jövedelem 15 írtban azonnal át is adatott. Árvái lelkesítő nótái mellett a fiatalság íőtiszt és altiszt urak majd agyon tánczolták magukat, a négyest 16 pár tánczolta. A táncz­nak még a hajnalhasadta sem vetett végett, benyúlt az a következő napba délelőtti 8 óráig. St. % Siófok, 1880. február hó 10-én. Tekintetes szerkesztő úr! Ma Siófok lakosai közül azok a családok, melyek egymást tisztelik, szeretik, becsülik s kölcsönös egyet­értésben élnek egymással, öszpontosított öröm­estét, vagyis batyubált tartottak. Határtalan kedélyes mulatság volt ez, — minden tagja az estének iparkodott egyik a másikának a már amugyis vig kedélyét a leg­magasabb fokig emelni. A szeretetre méltó nők, tudva azt, hogy a mai este őszinte barátainknak — ismerő­seinknek lesz szentelve — leirhatlau s kü­Ezután következik a reggeli, mely igen frugal. Ennek utána a műhelybe megy dol­gozni, miut azt minden angol gyáros teszi, nagy bőrkabáttal, mely selyemmel vau bélelve. Munkásaival, kiket igen dú^an fizet, vagy mnemotechnice, vagy pedig a mondandó le­rajzolásával közlekedik. 11 órakor dejeuné-t vesz, húsfélét és egy üveg savanyúvizet, 6 órakor ebédel 6—8 félét s mellette egy üveg bort, mely igen jól ízlik neki, és két üveg savanyú vizet, mely­nek hatását nem tudja eléggé csodálni. Társalgási modora igen finom és geutl- raann — mint általában az angol — szolgái irányában igen generös és minden vevési al­kalommal igen gavalléros. A borravaló nem ismer határt. Ransbourgb úrral boxirozott, ki ezt Angolországbau megtanulta, — de őt jólehet maga állítása szerint igen jó boxirozó — könnyű szerrel legyőzte. Ereje csodálatra méltó. Ez legjobban észlelhető, midőn karjait megmutatván ezeket megfeszíti. Ekkor idegei s erei oly vastagok lesznek, hogy azt hinné az ember, hogy kö­telek vannak karjaira csavarva. Roppant erejét kimutatta Balaton-Füreden, midőn egy társa­ságban kiki erejét akarta megmutatni. Aján­latba hozatott egy kettős bezárt ajtót betörni. De mindenki kudarczot vallott. Ekkor Young megfeszítette karját és öklével akkorát ütött az ajtóra, hogy keze az ajtón átment. Önkény­telen Toldy Miklós roppant ereje jut eszünkbe. Ez alkalommal nyilatkozott, hogy karját min­den fegyvernél többre becsüli. Veszprémben egy tbea estély alkalmával egy nagy társaság jelenlétében a magyarokra thoastot mondott, — melyet Ransbourg Zs. angol tanár tolmácsolt, kimondhatlau örömét i fejezte ki könyek közt azon nem remélt vendégszereteten, melyben itt részesült, mit azonnal nejének megirt és biztosította, hogy itt 1 hónap alatt több barátnőt fog szerezni, t mint otthon tíz év alatt. Ezért, háláját csak j olykép bizonyíthatja be — monda maga ! Young Richard úr, hogy Füreden — jólehet ő tengeri kapitány — maga fogja miut egy­szerű matróz a hajót kormányozni, mert előtte a magyar nemzet élete oly drága, hogy ő maga akar életükért felelős lenni. A ma­gyar nemzet előzékenységét, hazájában meg­jelenő lapoknak is megírta, mi valószínűleg még több családot is fog ide vonzani. A magyar nemzet iránti szeretet azzal is tanúsítja, hogy magyar sapkát visel és hogy a magyar nyelvet is 6 hó alatt elakarja sájá- títani. Legnagyobb öröme, ha bármely alka­lommal mondhatja »Éljen a magyar* és hogy magyar ember. Atyja képviselő volt és Salis­bury benső barátja E napokban barátja az angol consul 3—4 napra meglátogatta. Nyilatkozott, hogy itt igen olcsón él és igen jó izü ételeket nyer. Már több száz forintnyi bevásárlásokat tett, és örül, hogy igen soiidúl szolgálják, és megígérte, hogy további bevásárlásait itt teszi s igy valószínű, hogy szép összeg pénzt fog itt hagyni. lönbnél különb-féle nagy mennyiségű s igazi magyaros zamatu étkekkel halmozák el az estét Különösen ki kell emelnem Karlberger Gyula urat és szeretetre méltó nejét — mint kiknek kedves hajlékukban lett az összejövé­teli est megtartva — azon páratlan szívesség-, baráti és vendégszeretetért, — melyet mint mindenkor, — úgy most is szeretett vendé­geik — illetve barátaik irányában tevének. Az esti étkezés után megkezdődött a táncz, melyben az öröm a kedélyességgel pá­rosulva, feltüzelte és kigyullasztá a résztvevő­ket — mig nem a reggeli 6 óra egymástól jó emlékezettel elbucsuzásra szóllítá a kedves családokat. Jól esik az embernek, ha itt kint a vi- í déken, hol annyira egymásra van társadalmi tekintetben utalva az ember, ily őszinte csa­ládi otthont lát, — s adja Isten, hogy jövőre a családok között — még szorosabb s őszin­tébb kapocs jöjjön léire, — s adja Isten, hogy mindazok a családok — melyek még ez ideig a rideg elzárkozottságban élnek — jö­vőre a társadalmi összeköttetésnek is szentel­hessenek egy estét. K. J. IRODALOM. A magyar szabadságharcz története 1848 — 1849. Irta Yargyas Endre. — E jól szerkesztett füzetes vállalatból vettük a 16. 17. 18. 19. és 20. füzetet telve számos tör­téneti képpel. A történet folyama a 20. füzet végén az érdemrendosztásig haladt, mely Debreczenben történt. Egy-egy füzet ára csak 20 kr Ajánljuk tisztelt olvasóink pártfogásába e vállalatot. A föld és népei füzetes vállalatból, me­lyet irodalmunk körül sok érdemet szerzett Mehner Vilmos dr. Toldy László szerkesztése mellett ad ki, vettük a 15, 16, és 17 füzetet. Igen érdekes szép képeket és műmellékleteket találunk, melyek a művelt közönség igényeit teljesen kielégítik. E füzetek tartalma Ame­rika lakóival foglalkozik, kiknek életmódját, szokásait hűen és érdekfeszítően adja elő. Égy egy füzet ára 30 ki- A mű magamagát ajánlja. A német kultúra befolyása áMagyar- ors^dgra. Társadalmi tanulmány. Irta Tlarczi Iván. A nagygondu tanulmánynak jelszava: Magyarország mindenek fölött mutatja, hogy szerző mily szempontból fogja föl a tárgyat. Aki culturalis viszonyainkkal foglalkozik, az ezen műben felette sok érdekes anyagot talál. Mint kiváló szaktanulmányt ajánljuk e művet a történészeknek és a tanító pályán műkö­dőknek. Ára 1 frt. Kiállítása vonzó. qAz emberi mivelödés története. Irta P. Szathmáry Károly. — Tettey Nándor- és társának mivelödés történetünkben nagyon is nagy hiányt pótló vállalata a nyolczadik tű­zetik jutott. A szép kiállítást különösen emeli a sok szép kép, melyeknek száma 25—30 füzetben mintegy ezerre fog menni. A tárgy maga vonzó, az előadás és irály könnyen ért­hető és világos. Ajánljuk a vállalatot Egy-egy képpel telt füzet ára 30 kr. HÍREINK. ‘Gyászhir. - Éhen János, Éhen Karolin, Éhen Lujza és férje, Somogyi Mihály, kir. törvényszéki biró maguk és kiskorú gyermekei, Károly és Géza nevében, fájdalomtelt szívvel jelentik forrón szeretett édes atyjok, ipa, illetve nagyatyjok, Éhen János m. kir. postamester­nek, f. é. február hó 6-án, végelgyengülés következtébeni gyászos elhuny tát, életének 73, évében A boldogultuak hült tetemei f. é. febr. hó 8-án délután V24 órakor fognak a deve- cseri közös sirkertbe a reformátusok szertar­tása szerint őrök nyugalomra tétetni. Béke hamvaira! *Veszprémmegye alispánjától. — Vesz­prém vármegyének 1880. évi 1 ső évnegyedes megyebizottsági ülése f. évi márczius hó 1-én reggeli 9 órakor lévén megtartandó ezen gyű­lés alkalmával első rendben a megyei árva- székhez felsőbb helyen engedélyezett árvaszéki pénztárnok, és könyvvivő fognak megválasz­tatni, továbbá az 1879. évi utfentartási alap­ról készített számadás megvizsgálása úgy az 1880 évi közmunkafelosztás, mégis az év folytán építendő műtárgygyal s egyéb folyó kiadások érdemébeni költségvetés, végre egyéb a megyei bizottság elé tartozó s az ideig be­érkezendő ügyek tárgyaltatni. A gyűlést meg­előzőleg az állandó választmány üléseit feb­ruár hó 25, 26 és 27 napjain, mindenkor reggeli 9 órakor tartandja, a számonkérő szék pedig február hó 28-án reggeli 9 órakor végre a márczius havi közig, bizottsági ülés tekin­tetéből márcz. 8-án fog megtartatni- Miről a t. megye bizottsági, állandó választmányi, szá­mon kérő széki s végre közig- bizottsági tag urak értesítetvéu a megjelenésre és részvétre tisztelettel felkéretnek. Veszprém, 1880. febr. hó 10-én. ‘Bezerédy Gyula, alispán. ~A batyubál. - A veszprémi fiatalság az idei farsangot a bál- és reuuióhoz teljesen méltó batyubállal zárta be múlt hétfőn, febr. 9 én, a nemzeti kaszinó termeiben. A nők versengve írtak válogatottabbnál válogatottal^ ételnemeket alá, hogy a tisztán fiatal férfiak­ból álló élástárőröknek mennél kevesebb okot a zavarra, mennél többet a büszkélkedésre szolgáltassanak. Úgy lön. Hétfőn délután a fiatalság örömtől sugárzó arczczal és dagadó kebellel fogadott minden szolgát és szolgálót, aki az ígért étel* és italnemeket hozta, és ügyes tapintattal rendezett el minden egyes ételt, italt a maga harmonikus helyére a kö- rtílálló dillettaus szakácsok kaczajtfakasztó élczei közt. A nap estére hajlott, az éléstár kulcsa zsebre került, mint melyet többé ava­tatlan szem nem lát. Nyolcz, kilenczedfél, ki- lencz az idő és még a nagy terem üres, csak Jancsi helyezkedik el barna társaival a Grá- cziák helyére sóvár pillantást vetve fel a kar­zatra, honnan a rendezőség szigora leparan­csolta, nehogy úgy észrevétlenül a kórusnak hol egyik, hol másik tagja valamelyik sarokba szundikálja be magát és a közönség kénytelen legyen a zene megfogyatkozását a terem fül­ledt levegőjének, meg az előre haladt hangu­latnak tulajdonítani. Kilencz után mind job­ban, jobban telik a terem; minden belépő nő karon fogva tartozik az éléstárt megtekinteni és a felett helyeslő véleményt mondani; á férfiaknak meg volt engedve, hogy az éléstár lefüggönyözött üvegajtaján keresztül sejthessék, hogy ott van az ő számukra is éltévé valami. Amennyire kongott a nagy terem nyolczkor, annyira zsúfolásig meg volt telve tízkor. Vá­rosunk szine java együtt volt itt és a nők egyszerű majdnem házias öltözékükben száz­szorta szebbek, kedvesebbek voltak, mint a báli kosztümök nyűgöző feszességében, ennek tu­lajdonítható azután a kedélyességnek azon magas foka is, melyen úgy a táncz, mint a társalgás folyt a termen belül, úgy mint azon kivűl. A tánczterem a francziákuál szűknek bizonyúlt, mert a tánczoló 50 pár alig tudott elhelyezkedni. A szűnóra alatti étkezés képezte a kedélyességnek gyúpontját. A lovagiasság a nőknek parancsolt elsőbbséget, az éttermet a nők foglalták le; de a leleményes férfiész itt is érvényesítette magát és hol egyik-másik nő mellé sompolygott, hogy annak kegyelméből kaphasson egy-egy ízletes falatot, hol a táncz­terem egyik sarkában kuporodott le a padlóra többedmagával, hogy az oda kicsent étel- és italporcziókat két szál czigány kesergő hangja mellett vígan elkölthesse. A nők férfiasán hozzáláttak a falato záshoz; az éléstárnokok kilogrammos cseppeket i zzadtak; nagy feladat a nőket kiszolgálni és a tolakodó férfiakat egy időben elzargatni az éléstár gyenge reteszű ajtajától. Miudkettő sikerfíllt; a nők duplán, j a táncz- és vacsorától, kipirúlva, elégedetten tértek vissza a tánczterembe, és helyöket jó ét és- itvágyú férfiak foglalták el, kik azután j csengő poharat emeltek a kaszinó köztiszteletű elnökére Ruttuer Sándor urra, ez a fiatalságra és annak elnökére Kemény Andor úrra, majd egymásra, amint ez már szokás ilyen alkal­makkor. E közben a táncz a teremben újra megeredt és folyt összhangzó szépségben; kár, hogy e szép összhangot egy-két fiatal ember­nek csakugyan nem ily művelt körbe illő sza­kadatlan ás fülsértő bár lelkesedésből fakadó kurjantgatása némileg megzavarta. A késő reggel még együtt találta a tánczoló szép csoportot; kivilágos,- kiviradtig volt a jelszó, hisz e mulatság egyszersmind temetője volt a nagyon is rövid farsangnak, de mely társas- életünkben nem hagyott maga után rósz em­léket. *A veszprémi polgári dalárda alakuló gyűlését f. hó 15-én d. u. 2 órakor a „Nap* vendégfogadóban fogja megtartani, mely gyű­lésen megjelenni kéretnek mind azon tagok, kik neveiket a kibocsátott aláírási ivekre je­gyezték. Egyúttal szives megjelenésre kéretnek fel miudazou t. ügybarátok, kik a dalárda ügyét pártolni óhajtják, de véletlenségből alá­írási ívekkel felkeresve nem lettek. Tárgyak: ! tisztviselők választása, az alapszabályok át- ! vizsgálása, indítványok. — d — 'Az iparosok bálja. - Februarius 7-én szombaton, tartotta az ipar és kereskedelmi kör az iparos ifjúsággal egyesülten ez idei tánezmulatságát a „Korona nagytermében. Fenyőfaágakkal, tükrökkel, képekkel díszített lépcsőfeljárat fogadta az érkezőket; a szintén Ízléssel dekorált uagytei’em jó hatást tett a belépőre. Első tekintetre meglátszott az egye­sült erővel szervezett mulatság, mert oly népes volt, hogy alig lehetett mozogni. Mintegy 65 70 pár lejtette a francziát. Hogy a kedv mily fokra hágott, könnyen megítélhetjük onnan, hogy még hatvau-hetven éves öregeket is lát­tunk versenyt tánczolni a fiatalokkal. E min­den izében sikerült tánczmulatság másnap reggelig tartott és a jótékony czéira elég szép összeget eredményezett. "Thea-estély. — A polgári társaskör theaestélyei nemcsak nem hanyatlanak, de sőt hétről hétre nyernek úgy látogatottságban, mint kedélyességben. A legutóbbi, mely február 8-án volt, szintén fényesen sikerült és válogatott közöuséget csoportosított a kör helyiségeibe. *A diphteritis. - Kádárta községben, mint értesülünk, a diphteritis meglehetősen uralkodik. A bajt növeli azon meggondolat­lansága is a szüléknek, hogy beteg gyerme-

Next

/
Oldalképek
Tartalom