Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1880 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1880-07-04 / 27. szám

VI. évfolyam. 1880.

27-ik szám.

Veszprém, Julius 4.

=3«

és „Hív. Értesítő ‘

tnegielen oisdeo Tasireip.

Előfizetési dij:

Egész évre 6 írt - kr. j| Fél évre 3 frt — kr. Negyedévre 1 frt 50 kr.

j Egyes példány ára 155 Ur.

0-< =

KÖZGAZDASÁGI, HELYI

ÉRDEKŰ, MIVELÖDÉSI ÉS

VESZPRÉM

MEGYEI HIVATALOS HETI KÖZLÖNY.

=3*

'S

are -------" S

zerkesztőség és kiadó' hivatal:

Vár, 4. sz.

Hirdetéseket, valamint helybeli előfizetéseket is. elfogad és nyugtáz

KRAUSZ ARMIN

Msyvk.retltáii. Veitprémbea. ||

HIRDETÉSEK: egyhasábos petitsor 6 kr.

NYILTTÉR

|j petitsoronkint 15 kr., s j kQlön minden beigtatásórt 30 kr. bélyeg.

h

re

=om

Közegészségügyi észleletek.

i.

!

A hagymáz gyakoribb esetei merültek fel Veszprémben is a folyó évi ápril és májas hónapok folyamában, voltak oly esetek, a melyek igen súlyos kórtünetekkel jártak és viszont voltak enyhébb lefolyásuak is, azaz olyanok, a hol csak egye3 jellegzőbb tünetekből lehetett enyhébb hagymáz jelenlétét felismerni.

Nem czélom itt a hagymáznak tárgyilagos leírásába bocsátkozni, mert a nagy közönség előtt az úgyis kevés érdekkel bir, a gyógykezelő orvosoknak pedig úgyis alkalmuk volt a kór lefolyását súlyosabb és enyhébb tüneteivel együtt szorgos figyelemmel kisérni; csak azt jegyzem meg röviden, hogy a gyorsan egymásután és egy időben történt számosabb betegedések által figyelmünk eleve oda iráuyult, hogy esetleg ezen fertőző kór nagyobb kiterjedést, azaz járványos mérvet ne vegyen, ez irányban tétettek meg a szükséges óvintézkedések is a betegség szórványosan legnagyobb részt kedvezőleg folyt le; I megemlítendő mégis az, hogy nagyobbszámu hagymázbetegedést ez idő szerint épen nem vártunk, legfellebb valamely hevenyfertőző küteget, különösen vörhenyt, s ezt is csak azon oknál fogva, minthogy az a megye egyes községeiben u. m. Zircz és Bakony M.-Szom- bathelyen márczius és ápril hónapokban járványosán uralgott és más községekben Í3 már szórványosan mutatkozott.

Ha okokat fürkészünk az ez időszerénti hagymázos kórfolyam kifejlődésére majd alig találunk biztos kutforrást, s ha a betegség eredeti okainak kikutatása szempontjából a betegeknél tett tüzetes kérdésekre adott feleleteket tekintjük, a tőlük nyert, de nem teljesen megbízható értesülésekből többnyire a meghűlés káros befolyását tudtuk meg.

Ezen indok csak némi részben volt elfogadható egyes betegedésekre nézve, de legtöbbjére nézve nem, mert tudjuk azt, hogy meghűlés után hurutos-lobos vagy csúzos bán- talmak szoktak legtöbbnvire kifejlődni, s mért, hogy most az ilynemű bántalmak helyett hagymáz keletkezett?

Ezen jsllegü betegség kifejlődésére nézve nézeteimet az alább következő sorokban fogom kifejteni.

Szerencsém volt jelezni a közigazgatási bizottág majd minden havi ülésein beadott jelentésemben a betegedések elősorolásánál azt, hogy a többi közt .gyéren hagymáz esetek fordultak elő*; ebből még nem következtethető az, hogy azon gyér esetek által a most fellépett hagymáz, amely kisebb fokban már majdnem járványos mérvet kezdett felvenni, már előre jelezve lett volna, mert ismert dolog az, hogy a hagymáz esetei főkép városokban majd soha sem szűnnek meg teljesen, hanem egyes esetek itt ott mindig előfordulnak, sőt időnként nagyobb kiterjedést is vesznek, amely főkép akkor tapasztaltatik, midőn a föld és lakszobák talajában rejlő szerves anyagok nedves időjárás, légmérséklet enyhülése, szóval kedvező melegebb napok alatt bomlásnak indulnak, s ártalmas kigőzölgések által az egészségre fertőzőleg hatnak.

Hogy ezen természettani indokok kór- oktani szempontból a hagymáz és más fertőző kórok kifejlődésére és terjedésére jelentékeny befolyással vannak az általánosan ismert dolog.

Azonban ezen befolyásokon kívül meg kell jegyeznem még a következőket:

Kik a betegedések időnkénti változásait élénk figyelemmel kisérték, azt lehetett tapasztalunk, hogy a kóresetek az időszakonként változólag uralgó kórjelleg szerint alakulnak s a fertőző kórok átmenetet képeznek időnként egyikből másikba, nevezetesen tudjuk azt, hogy kisebb nagyobb mérvű kanyaró, vör- heny, himlő, s mocsárgerji lázak nélkül soha sem folyt le egy év sem, az az ha a kanyaró járványos irányt vett fel, s ilykép bevégezte lefolyását felváltotta azt a vörheny, ezután vagy ezt megelőzőleg. De amazokkal együttesen is jöttek gyakoribb himlőzési esetek, némely évben pedig a mocsárgerji lázak uralkodtak óriási kiterjedésben, járványosán, súlyos sőt számos esetekben veszélyes alakban, mint ezt az 1879-ik év Őszi hónapjaiban is volt alkalmunk tapasztalni, s ezek között voltak oly súlyos kórtünetekkel járó lázak, hogy egyes egyéneknél a rohamokat csak nehezen lehetett a szokott szereléssel megszüntetni, hosszabb ideig tartottak a betegek orejökből t rendkívül lesoványodtak, s betegségökbe a leggondosabb elővigyázat mellett is számosán több Ízben visszaestek, mert a visszaesésekre való hajlomosítás a reájok nézve állandóan fennálló kedvezőtlen helyi-élet-viszonyokban és beteges egyéniségökben rejlett.

S ha ezúttal amennyiben szándékom volt csupán a folyó évi ápril és május hónapokban mutatkozott gyakoribb hagymázesetek okait kutatni, s erre vonatkozó nézeteimnek a fentebb elősorolt alapul szolgáló kórokokban némi kifejezést adni, nem lesz felesleges ha további tényezőként egyes egyének betegedé- sére vonatkozó okok keresésében még nem csak a fertőző helyi és életviszonyokra avagy a kóros egyéniségben rejlő hajlamra, hanem ezeken kívül még az alig lemult tavasz hónapok alatti időjárás viszonyaiból eredt ártalmas lefolyásokra is figyelmet fordítunk.

Ismeretes előttünk, hogy a legközelebb lefolyt szigorú s kemény téli napok alatt semmiféle járvány nem uralgott, a betegek száma sem volt nagyon jelentékeny, s az időszerű hurutos, lobos bajokat és egyes roncsoló toroklob-féle eseteket kivéve, melyek itt ott egyes községekben előfordultak: az egész téli időszakon át a közegészséget általában kielégítőnek nevezhetjük. Márczius hóban már midőn a talaj a lassanként enyhülő légmérséklet folytán a téli kemény fagyból felengedett, kezdett a vörheuy néhány községekben s itt ott a himlő is mutatkozni, a mocsárgerji lázak pedig, melyek a múlt őszi időszak óta az egész télen át szüneteltek, ezen tavaszi hónapokban már ismét szaporodni kezdtek. Ápril hó már meleg napokban íeltünőleg bővelkedett, s mondhatjuk, hogy kiválólag ritka szép s meleg ápril hónapunk volt oly annyira, hogy több napokon a meleg 16—18 Reaumur fokra is felemelkedett, a gyümölcsfák virágzásnak indultak, a Bakonyerdő amely más években csak május hóban kezdett jobban zöldelni az idén már ápril hóban kihajtott s zöldelésnek virulásnak indult oly nagy mérvben, hogy az mint szokatlan esemény általánosan feltűnést gerjesztett, szóval a legszebb és legenyhébb tavaszi napokat élvezte ezen év ápril havában minden a Bakony ege alatt úgy annak éjszaki és déli róna területein is.

Ezen, mindenki által óhajtva várt szép tavaszi napoknak a mennyire örvendett minden élőlény, és a menynyire üditőleg hatott az a tél szigora elől lakházaikba visszahúzódott öregekre, meleg téli öltönyökbe burkolód- ! zott munkás osztályra, ifjakra, s gyermekekre;

oly veszélyt hozó volt az egyesek egészségi ! állapotára a gyakran és hirtelen hűvösre változott légmérséglett által; mert a kik a megszokott téli meleg öltönyt a meleg áprilisi napok alatt könnyebb öltönynyel cserélték fel avagy a nap heve által melegített s a téli időszakon át bevett nedvességéből kipárolgásban volt földre lehevertek s ott hosszabb ideig nyugodtak azok, közül többen hagymáz- ban betegedtek meg.

Ezen időszakban kezdtek ezen jellegű

I kóresetek szaporodni.

Kitűnik tehát, hogy egyrészt a hagy: máz váratlan szaporodása az áprilisi meleg napok alatt a talajviz ingadozásaival és a talajlég veszélyes áramlásaival egy időre esik, kitűnik továbbá az is, hogy egyesek saját egészségi állapotukra nézve mily káros következményét tapasztalták a csalékony korai melegben helyezett túlságos bizalomnak, a mennyiben ezen az egészségtan szabályai ellen elkövetett vétségük következménye a fent jelzett súlyos betegség lett. Ezt jelenleg tények bizonyították.

Czélom leven még a hagymáz ez idő szerinti feltűnésének okait egészségügyi és orvos-rendőri szempontból a lehetőleg megvilágítani és a közönség figyelmét a káros befolyások veszélyes következményeire fordítani azon okból, hogy a bajoktól magát és családját a viszonyokhoz való helyes és észszerű alkalmazkodás, czélszerü életmód és egészséges házi intézkedések által óvni tudja, e végből a fentebb rajzolt kóroktani viszonyokon kívül a kór kifejlődését elősegítő más egyéb gerjes befolyások kutatására is kiterjeszkedtem; s itt megjegyzem, hogy a már említett beteges egyéniségbeu rejlő hajlamon kívül voltak egyes számosabb tagokból álló jómódú, szükölködést nem ismerő, jól táplált, egészséges szervezetű családok, a hol az egyik család tagnak vagy gyermeknek betegülését a többi is követte s a mely gyermekeket meghűlés veszélyétől gondos anyai kezek óvták, még is hagymázban betegedtek meg, ott már kétségtelenül nem csak a fentebb leirt módon történt meghűlés avagy a nedves földre történt lefekvés, hanem a lakszobák nedves talajában levő szerves anyagok erjedése és az ebből eredt ártalmas kipárolgások által megromlott levegő, életrendbeli hibák, karöltve az időjárási viszonyokkal gerjeszthették fel a hagymáz mérgét a mely egyes házak családtagjainak és növelde ifjainak egymást követő betegülésében nyilvánult.

S egészségügyi szempontból itt szükséges különösen kiterjeszkednem arra, hogy mily fontos a lakszobák s ágyi ruhák gyakori tisztogatása és szellőztetése, főkép nevelő intézetekben, a melyek szoros teljesítését ezúttal csak röviden mindenkinek mindenkorra komoly figyelmébe ajánlom. Különös súlyt kell fektetnem azonban a tápszerekre és italokra; itt először is meg kell kérdeznem azt, hogy zárdákban kisebb és nagyobb nevelő-intézetekben, hol nagymennyiségű a fogyasztás a téli főzelékek eltótelénél figyelmet fordítanak-e, a megelőzött téli időszakon át kiürült s a jövő őszig valószínűleg penész gombákkal telt hordók kellő kiforrázására? — A konyhaedények tisztaságának fontosságára való figyelmeztetésnél pedig meg kell jegyeznem azt is, miszerint : van-e figyelem és gond fordítva minden háznál arra, bogy miután némely házbeli cseléd hanyagsága miatt az edények zugaiba, hasadékaiba bevett, s a meleg konyhában erjedésnek indult avas, zsíros mosadék részek mint bomlásnak indult szerves anyagok, a melyek sokszor az egész konyha sőt a ház nagyrészének levegőjét is romlottá teszik: kellőleg tisztán tartatnak-e?

Meg kell említenem még a takaréktüz- helyek víztartó edényeiben levő vizet is, a mely talán több napokon át teljesen ki sem üríttetik, hanem a benne kórhadó s szerves anyagok terményeivel telt poshadt vizet tartalmazó edény mindannyiszor C3ak tele öntetik

Nem vádolok senkit az ily szabálytalanságokkal, csak azért hoztam fel ezeket mert fontos dolog egészségügyi szempontból a csekélységnek látszó tárgyakra is komoly figyelemmel lenni, ha a családok és nevelőintézetek egészségi állapotát fentartani és biztosítani akarjuk, minthogy az ily rendellenségek elősegítik a csorvás lázak kifejlődését sőt a hagymázbani betegüléseket is; azért szükséges, hogy utánna nézzenek a zárdák és nevelő-intézetek gondnokai annak, hogy az asztalra beadandó főzelék-félék közé ne kerüljenek rothadt növényrészek, a tej, túró, ne legyen savanyodott, a zsir és vaj avasodott stb.

A lakházak tisztasága mellett tehát kiváló gondot szükséges fordítani az arra hivatottaknak a konyhaedények, ételek italok és a télre eltett főzelékféléknek az egészségtan szabályaival megegyező tisztaságára mint közegészségi szempontból igen fontos tárgyakra különösen zárdákban és nevelő-intézetekben, hol nagy a fogyasztás, s hol a legtöbb visszaélések történhetnek.

Egyébkéut a gondos tisztaság kedvelő szakácsok és szakácsnők azokra úgyis figyelmet fordítanak.

Kelt Veszprémben, 1880. junius hóban.

Tár. Kerényi Károly.

Heti szemle.

— jul. 3-án.

A berlini conferentia tanácskozásairól szóló legújabb hirek kétségbe vonják, hogy Francziaország a határozatodat esetleg fegyveres hatalommal fogja végrehajtani. A conferentia a végrehajtás kérdésevei különben még nem foglalkozott, s egyelőre még nem bizonyos, vájjon egyáltalában tanácsosnak fogják-e tartani a hatalmak biztosai, hogy e kérdést rendes ülésben szellőztessék. A legutóbbi ülésekben az azonos jegyzék szövegezése volt napirenden, amely neu a határozatokat a két érdekelt fél hivatalos tudomására hozzák. E jegyzék mellé a határvonalat megállapító ülés jegyzőkönyvét csatoljak, s ezenkívül a melléküerdesekre vonatkozó megállapodásokat tanács alakjában közük a két fellel. Még csak a korfui csatorna ügyében tartanak egy, legfeljebb két ülést, s ezzel a conferentia működése véget ér.

*

Konstautinápolyi birek biztosan állítják, hogy a nagykövetek már tárgyalták azt a jegyzéket, melyben a porta a montenegrói kérdésre válaszolt. Úgy hallatszik, hogy a nagykövetek abban állapodtak meg, hogy a jegyzékre azt fogják válaszolni; Minthogy a Montenegrónak az áprilisi conventió alapján átengedett terület új megszállása abban az alakban, amint azt a porta indítványozza, bizonytalan időt vesz igéuybe, a nagykövetek azt javasolják a portának, hogy az áprilisi egyezség kárpótlásául Dulcigno kikötőjét s

Lapunk mai számához egy félív „Hiv. Ért.“ van csatolva.