Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1879-11-02 / 44. szám
VI. évfolyam. 1879. 44-ik szám. Veszprém, Nov. 2. f , •• ■fg ....... fr» Szerkesztő ség és kiadó- , KÖZGAZDASÁG. HELTI SÍP ÉRDEKŰ, MIVELŐDÉSI ÉS hivatal: Vár, 4. sz. és „Hiv. Értesítő1 megjelen minden Tiiirmp. sS|PF (''WfACA'DEMTíí'N Hirdetéseket, valamint helybeli előfizetéseket is. elfogad és nyugtáz KRAUSZ ARMIN Előfizetési dij: Egész évre 6 frt - kr. 1 Fél évre 3 frt — ir. Negyedévre 1 frt 50 kr. Egyes példány ára VESZPRÉM kSnyrkerejkedése Veszprémben, j HIRDETÉSEK : egyhasábos petitsor 6 kr. NYILTTÉR petitsoronkint 15 kr., s külön minden beiktatásért 1Í5 lil éi f< *£■==---------------QJi ME GYEI HIVATALOS HETI KÖZLÖNY. § —- ro ....—pm elzárják, hogy tiszta levegő mentül kevesebb jöjjön a szobába, beül 4—5 asszony, leány fonni, a férfiak erősen pipáznak, a zsiros ködmeny, bunda s másféle szagok olyan levegőt terem- | tenek, hogy más, az ehez nem szó- i kott egyént ha bemegy, az ájulás környékezi, azonfölül a kályhába reg- j gél, estve jól betüzelnek, sokszor 20—22 fok R. is van, s ebben az elromlott levegőben kell a csecsemőnek lenni, igen természetes, hogy megbetegszik. Van azután egyéb is, mi a levegőt rontja, ugyan is a gyermek vizes vánkosait, egyéb ruháit ott szá- rogatják, ott mosnak, az ágy alá teszik a burgonyát s egyéb zöldséget, s ha még takaréktüzhely is van a szobában, az azután koronázza a levegő romlását. Ezek mind összevéve okozzák, hogy a kisded tüdeje vére megtámadtatik, melynek halál a vége legtöbb esetben. Vannak kivételek az igaz, de ezek megmaradásukat annak köszönhetik, hogy vagy tavaszszal vagy nyáron születtek, amikor is a levegőre kivitetnek s annyira megpíösöd- nek, hogy a jövő téli időszakot valahogy csak kiállják. A jobb módú falusi gazdák között van egynéhány, kik ha nagyobb családdal vannak, a nagyobb szobát használják téli lakásnak, de azért ott vannak valamennyien, s ott történik minden, sokszor az erkölcsi romlás is itt veszi kezdetét. Mind ez a gyermek egészségét megtámadja, — tiszta levegőjű, száraz lakás szükséges a gyermeknek, azért a lakásokat szellőztetni kell naponta többször, túlságos meleg ne legyen, semmi olyan, mi a levegőt rontja, a szobába ne helyeztessék, a gyermek ruhái kint a szabad levegőn száradjanak. A tisztaságra vonatkozólag a csecsemő naponta föröztessék, de ez úgy történjék, hogy a kisded kissé emeltebb fejaljjal fektettessék a teknőbe, a viz langyos és annyi legyen, hogy a mennyire lehet, a hast a viz befödje, ha ez nem lehetne, a hast a vízbe mártott meleg vizes ruhával befödjék, mert a locsolgatás rendesen ártalmas, a belek ez által meghűlnek s a gyermek görcsöket kap, ez a módja a förösztésnek csak addig történjék míg a gyermek karon ülő lesz, azután a fürdő vizet már nem teknőbe, hanem egy sajtárba öntsük, a kisdedet bele ültessük, a viz a gyermeknek hóna aljáig érjen, a gyermeket megfogjuk és legfelebb 20 perczig benne ültessük, kivéve, meleg ruhákkal megszárítsuk, naponta tiszta ruhát adjunk reá, a napontai förösztést legalább is egy évig alkalmazzuk, kivéve ha a gyermek beteg, s az orvos a förösztést eltiltja. Nagyon szeretik a falusi asz- szonyok gyermekeiket, kinek anyateje van, két három évig is táplálni emlőjükön, s nagyon örül neki, ha gyér- Ul^kc viszi 8. gycwlogj „édes anyám, üljön le majd szopok egy kicsit,“ — a csecsemő ne kapjon anyatejet tovább, mint legfelebb egy évig, ha egészséges, jól kifejlődött, húslevest, tejet már megeszi, elég kilencz tiz hóig az anyatejjel való táplálás, az elválasztáskor legjobb egy hóval előbb tehéntejre szoktatni s nappal csak azt adui, mig éjjel anyatejet, s lassanként mindig kevesebbet úgy, hogy a gyermek egészen elfelejtse az anya tejet. Ha a gyermek az {első évét elérte, tápláléka húsleves kevés tojás- sárgájával, sült hús, de legtöbbször tej, gyenge kávé legyen, a mennyire csak lehetséges, lisztes anyagokat ne A gyermek nevelése. ii. A hol anyatej nincs vagy csak igen kevés van, ott legjobb a szoptatást el sem kezdeni, hanem mindjárt tehéntejre fogni a csecsemőt, első két hónapban egy harmadrész tejet két harmadrész vízzel elegyíteni, kissé megédesíteni, 3—6 hóban fele tej, fele viz, 6—12 hónaposnál két harmada tej, egy harmada viz adandó, mindig azonban csak alja-tejet, föle el legyen távolítva, megjegyzendő azonban, hogy a gyermek bizonyos időben, például két óránkint kapjon, és pedig ne szopó üvegből, hanem egyszerűen egy pléh kanál végét csucskára összehajtjuk, s a csucskába levő kis nyíláson át eresz- szűk a tejet a gyermek szájába, mig az megtanul pohárból inni. Minden iparkodás, gondosság mellett is eshe- tik a gyermeknek baja, nem jó p. o. ha a gyermeket sokan csókolják, ez által sok olyan betegség csempésztetik be a családba, miről csak hallás után van fogalma; a csókolgatás még azért sem jó, mert igen sok delejes villamosság vezettetik a gyermekbe, azt nagyon felizgatja s megbetegszik, ezt nevezik általában szemverésnek, ilyenkor van azután sok dolga a szenes víznek, s mindenféle babonának, pedig egyszerűen egy kevés mandola- tejjel segíthetni a bajon, ha pedig nagyobb a baj, orvost kell hivatni. A második főkellék a gyermek neveléséhez a tiszta levegő. Ez faluhelyen a szobában csak nyáron van, mert akkor ajtó ablak tárva nyitva áll, — télen a falusi ember mindig a legkisebb szobájába húzódik, ott sokszor 8—10 egyén tartózkodik, éjjel nappal, az ablakokat agyaggal betapasztják, az ajtót amennyire lehet, A „VESZPRÉM“ TÁRCZÁJA. nyílt levél a „Veszprém“ t. szerkesztőjéhez. A múlt XVIII. század elején Békássy Ferencz Imre Rómában a jezsuiták collegiumá- ban tanult és 1719-ben aprilhó 4-én ugyanott tudori oklevelet is nyert. Ezen oklevél is megvan a családi levelek között. Békássy Ferencz Imre később káli, majd szombathelyi plebánus és kaporuaki apát lett. A győri tanuló-ifjuság által előadni szokott színdarabok leendő ismertetésének czél- jából közlöm Apffalter Jó3efnek miut Békássy János és István tanuló-ifjak nevelőjének 1756. évi juniushó 15-én Győrött kelt s az ifjak édes anyjához intézett leveléből az ide vonatkozó részt, a mely igy szól: „És bizonyára nem ok nélkül, mert ha volt a Jánoskának a comediáján dolgom, ha volt gondom, ha volt fáradtságom, van bezeg mostanában az Istóknak a comediáján, melytől kétség kívül távol lennék, ha a t. asszonynak jelenlétében bizhatnék, ha magát erre az óhajtott vásárra megalázta volna. Mert spanyol-ruha kellenék, melyet (egyéb Bécsben) nehéz találni, a t. Vice-Ispány uram pedig a mint maga is tudja a t. asszony az ilyenekbe magát épen nem akarja keverni. Mi tevők legyünk tehát mivel már a comediának ideje tudniillik hétfő elérkezik. De mégis mivel máskép nem lehet, találtunk módot. A méltóságos asszony maga pénzén addig pántlikákat, mely nem kevés, annak az fekete spanyol ruhának kiékesítésére kívántatik, vetetett. A spanyol ruhát pedig egy német szabótól kikérte, de azt sem ingyen. A fejkötő csinálónénak is reményiek fizetést adui a felöltözésért; nem kételkedvén, hogy ő neki is meg ne adassák. Arra való nézve alázatossággal kérjük a t. asszonyt, hogy azt, melynek a mint vélem mégis tűrhető ára leszen, megadni ne terhelje. A mennyi pedig lészen nem sokára fogom megírni a t. asszonynak. A mi pediglen a többi aprólékot illeti úgy mint köveket, hamis gyöngyöket, czipellőt, vöröstollal bekerített aranyprémes kalapot és több effélét csak felhaj- hászszuk.“ Az időkori divat ismertetésére szolgáljon Békássy Jánosnak édes atyjához 1760. évi november hó 9-én Győrből intézett levelének következő része: „Az mentére micsoda prém illenék kérdeztem mind a zsidótól, mind az szabótól és azt mondták, hogy föstetlen nyest illenék reája, hanem kérem Uram Atyámat az szűcs a ki megprémezi az mentéket az ujján hasadékot hagyni el ne felejtsen.* Az eddig ismertettek érdekes kiegészítéséül néhány okmányt azok közül is közlök, melyeket Békássy Károly barátom szives volt emlékül nekem ajándékozni. Nem kisérem megjegyzéssel ezen okmányokat, elég világosan beszélnek ezek. Az első 1588-ról szól és egy menyegző körülményeivel ismertet meg bennünket. Szó szerint való szövege a következő: „Szolgálatomnak utánna, mint bízott uramnak. Minap innét Csejtéről Deső Mihál által küldtem vala kegyelmednek egy levelet, hogy az Orsikének menyegző napját ez jövő JV Lapunk mai számához félív Szent Andrásnap után való vasárnapra végezték Laky László urammal, arról kegyelmedtől énnekem semmi válaszom nem jőve, hanem az város ir egy levelet, hogy k: protestálni ment volna ő kegyelmekhez, az háznak romlandóságáról, arról én ő kegyelmeknek választ tettem. Hanem mostan is örömest értenék kegyelmedtől, mint s hogy akarja k: haza házasítani az atyáéból, mert tudja k: a\ meny eg\őhö\ sok dolog kell, legelsőben gyolcs, selyem, arany e^üst fonál, lepedő, abros kesfkenyő, bor, \ab, s{éna, tyk, lúd, vaj, túró, kappan, borjú, bdrán, fűszer s\ám, ec\et, hal, rák, szalonna, noha nagyon nem vihetjük, de mégis e\ek nélkül nem lehet, ha csak három vagy négy asztal vendég lesben is. Mindezekről azért mégis értenem akarok kegyelmedtől és ha mi kegyelmednek akaratja lészen, Írja csak feleségemnek meg k: mig haza mehetek, mert az el h ..........az én házamnál lészen. Az ur Isten tartsa meg kegyelmedet minden jóval. Kelt a\ pöstyéni hévízben 25 die Septembris iuxta vetus Calen- dariurn Anno 1588 Servitor et fráter Parnas János /m. p.“* Érdekesebb ennél Káldy Istóknak két levele, melyeket Becsből és Gréczből bátyjához Káldy Péter kapitányhoz ir. A levelek igy szólnak: a, „Szolgálatomat ajánlom kegyelmednek mint bizodalmas uramnak bátyámnak, Istentől kívánom az kegyelmed életét meghosz- szabbittatni. Az kegyelmed hozzám való jó * Kívül: Egregio Domino Petro Kaldy etc. Domino et fratri observandissimo Soprouy. „Hiv. Ért.“ van csatolva. kapjon, vagy ha kap is, egy kis kifli csúcsát szárazon rágicsáljon, tejét, levesét mindig tisztán kapja, zsemlye vagy kenyér ne legyen bele aprítva, 8 szintén egy évig igy folytattassék nevelése, nagyon melegen ne legyen öltöztetve, betenkint kétszer háromszor langyos vízben, egy sajtárban fürösz- teni, igen egészséges, reá kell szoktatni, hogy éjjel ne egyék, hanem egy kevés vizet igyék, miután ismét elalszik és nyugszik, íestve 6 órakor megeszi tejét, ha egy félliter is, vagy húslevesét, s azzal lefekszik, s elalszik, vigyázni kell, hogy csicsógatásra vagy éneklésre ne szokjék, mert igen sok baj lesz vele, nappal a gyermek ne aludjék, ha csak magától el nem alu- szik, akkor elérjük azt, hogy a gyermek egész nap jó izüen eszik s este 7 órakor elalszik. A táplálás a további években ez irányban történjék, tésztás eledel, burgonya, zsiros húsfélék mindig mellőzendők, tiszta ruházat, naponkinti mosdás, és lassanként reá szoktatás a hideg viz-mosdásra, meleg nyakl__j:m. — ~-i- - j -i-----ij-, de n kicsiségre torokgyuladás fejlődik, meleg báránybéléses sapka nem való gyermeknek, a ruházat mindig az évszakhoz legyen alkalmazva, se túlságos meleg, se túlságos könnyű. A legfőbb teendő, midőn a gyér mek fejlődik az, hogy a gyermeket engedelmességre szoktassák, mert ha most nem szokik a gyermek reá, később nagyobb korban még jobban bele rögzik az akaratosság, s ez a szülék öreg napjaira igen szomorú órákat okozhat, — bor, pálinka veszedelmes a gyermekre, makacsságát csak neveli, de másrészt egészségét rontja. Neveljétek gyermekeiteket ész- és akaratját jó néven veszem és adja Isten, hogy kegyelmednek meg is szolgálhassam. Kegyelmed azt írja, hogy megtudakozzam ha taníttat a Pápa, igaz hogy taníttat, de a fejébe hogy pappá legyen és vannak azok többen 20-nál, de mind pappá lesznek és pap-ruhába járnak, de én nekem a papságra még eddig akaratom nem volt, nem is leszek. Kegyelmed azt írja, hogy az Jesuitáknál többet tanultam volna, de bizony ott is az kinek kedve nincsen hozzá, nem tanul, még több latorság esik ott benn, mert számtalanan vágynak szitkozódás és harczolás és igen keveset bírnak az Jesuiták velek, mert én mig ott benn voltam egy mestert a\ apró gyermekek könyvekkel igen meghajigáltanak estve. Én csak egy kántorig akarnék tanulni Bécsbe és annak utána Turóczba akarnék menni, ott is Jésuiták tanitnak és jobban hogy nem mint itt, mert ott egy iskolába 30 gyermek ha vagyon, kik egyféle leczkét hallgatnak és mind az mesternek mondják föl renddel az leczkéket, de itten egy iskolába kiben másfél száz, kiben száz vagyon és ha mind az mesternek mondanak föl, bár csak azt hallgatná eljönne addig az négy óra, hanem egynek, vagy kettőnek mondja az kit kezdi hogy fölmondjon és ha egyszer tudja egy holnapig sem kerül reá az mester. Az Collegiumba itt be nem megyek, mert itt immár ötven forintot adnak mindnyájan, azok is az kik negyvent adtak, mert igen eldrágitja az sok ember Bécset, mert valamennyi hadakozó nép onnan feliül jön, mind erre jön és hol egy hétig, hol kettőig ellakik itten. Igaz hogy harmincz forintig találnak szállást, de
