Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1879-12-07 / 49. szám

két gzemélykocsi pedig keresztben diót a vá­gányra. A merénylet-tevők azt gondolták, hogy ezen utazik a czár; azonban a czárt vivo vonat előbb érkezett meg. A házat, honnan a robbanó anyag meggyújtása eszközöltetett, fel­fedezték ; most a gonosztevők kikutatásán fára­doznak. Tehát a czarismus és nihilisztikus forra­dalom közti barcz még most sem dőlt el. Ki tudja, mikor és miként fog eldőlni!?.... A hírlapok kárhoztaiják a czár elleni merény­letet. * Dánia is fegyverkezik ! A kormány ja­vaslatot nyújtott be, mely szerint 35000 em­berből fog állani a mozgó had, 30000-ből a várőrség és 25000-ből a népfelkelés, úgy hogy 100000 főre rúgna az egész hadsereg. A had­ügyminiszter szerint a kormány által tervezett ntézkedéseknek czélja, hogy azt a tudatot ébressze fel az országban, hogy amennyire csak erejéből kitelik, meg van védve nemzeti és állami függetlensége az esélyek és megle­petések ellen. * Napokig tartotta magát az a hir, hogy Mukhtár pasát, a .győzelmes hadvezért“, Osmán pasának a hősiességben egyetlen ve- télytársát, ki az egyetlen tábornok volt, ki az orosz-tőrök háború alkalmával az oroszokat saját területükön is képes volt megtámadni, midőn Gusinját és Plevnát kellett volna át­adnia Montenegrónak, az albánok kíséretével együtt lemészárolták. A legújabb táviratok alaptalannak jelentik e hírt. Több albán törzs, jelesül a hottik, klementik és malisszorik, tartott ugyan néhány nap előtt gyűlést, de az ismeretlen, hogy minő határozatokat hoztak. Az albán liga főnökeinek előzékeny viselete Mukhtár pasával szemben azt engedi követ­keztetni, hogy a kérdéses tartományok át­adása békében fog megtörténni. De az is könnyen megtörténhetik, hogy a tőrök csa­patok elvonulása után kezdődik el a harcz az albánok és montenegróiak közt. * A bolgár kormányválság igen éles mér­veket ölt; a fejedelemnek nincs más válasz­tása, mint a berlini szerződést ellenző szélső­ket elfogadni miniszterekké, vagy lemondani. — Francziaország, Törökország és Olaszország szintén kormányválság előtt állanak. * China és Japán közt az egyezkedés meghiusúlt s közel áll a hadüzenet. * A magyar képviselőházban két törvény- javaslat nyujtatott be: a Francziaországgal ezidén jan 20 án, s a Németországgal múlt évi decz 16-án kötött kereskedelmi szerződé­sek hatályának meghosszabbításáról. A kőolaj­adó vámjának fölemeléséről s az ásványolaj­adóról szóló törvényjavaslatot 142 szavazattal 116 ellenében 26 szótöbbséggel elfogadták. A védelmi-adójavaslat is tárgyalás alá került. A véderőjavaslat az osztrák képviselő­házban végre elfogadtatott a részletes tárgya­lás alapjául. Megyei rendes közgyűlés — decz. 1-én. B. Fiáth Ferencz főispán úr ő excellen- tiájának hivatalos akadályoztatása miatt a közgyűlésen Bezeródy Gyula alispán úr elnö­költ és rövid megnyitó beszéddel üdvözölte az ipar védelmére az általuk szükségesnek vélt védegylet létesítésével. Veszprém megye küldöttsége úgy fogta fel megbízatását, miszerint ő a hazai iparnak a kiállításon feltűnő képéről beható jelentést készíteni van hivatva, és ezen jelentés alapján azután küldői meghozaudják határozataikat az ipar érdekében szükségesnek mutatkozó intézkedésekre nézve; de nem érezte magát feljogosítva arra, hogy megbízói véleményét praeoccupálja, és határozatukat megelőzze egy oly országos mozgalom elősegítésével, mely­nek — ha a megyék adandnak alapot és irányt — eredménye kedvező leend, de mely könnyen czélt téveszthet, ha már alapjából tévesen indul ki, ezúttal nem hivatottak köréből, és nem csak hogy első mozzanatainál már nélkülözné a szükséges támogatást, melyet neki az ipar fejlődése iránt érdeklődő megyék adhatnak a leghatályosabban: sőt egyesek kezében lévén oly irányú is lehet, hogy az ipar haladását szivén hordó legjobb akaratú nagy közönség előtt is visszatetszést szül; és így — mig a kívánt czélhoz nem is vezet — megbénítja a hivatott közegek működését, időt veszteget, és oly viszályt idézhet fel, a mely alatt a megvédendő ipar csak szenved­het, de nyerni nem fog. A kérdés megoldása végre is abban áll hogy: szerveztessék és fejlesztessék az iparos szaktanítás, a hitelképesség és társulás. Ha törvényhozás és társadalom e téren a szük­ségeseket megteszik, ha egy részről az iparo­sok, más részről a törvényhozás és a társa­dalom az iparnak kifejlődésére szükséges esz­közöket megadják: akkor ama határozatlan a módfelett rósz idő daczára is elég szép számmal egybegyült bizottsági tagokat. Főispán úr nov. 28-án 171. sz. a. kelt átiratával tudatja, hogy Matyók Kálmán urat tiszteletbeli aljegyzővé kinevezte. Miután az igy kinevezett aljegyző hivatalos esküjét a közgyűlés színe előtt letette, az átirat tudo­másul vétetett. A m. k. belügyminisztérium sokalja, hogy a megye árlejtés utján a megye részére szükségelt tűzifa ölét 11 frt 95 krért szállít­tatja. A közgyűlés e téren megtakarítást le­hetetlennek tart, és így az árlejtési jegyzőkönyv szerint határozza a nevezett árt kérelmezni A m. k. belügyminisztérium a megyei tiszti ügyész mellé kért dijnok engedélyezését megtagadja. A megsokasodott teendők, továbbá az a körülmény, hogy a közigazgatási bizott­ság ügyforgalma is a megyei alispáni iroda által végeztetik, és ezután a tiszti ügyészé is, szükségessé teszik, hogy az alispáni iroda személyzete egy dijnokkal szaporíttassék. E dijnok engedélyezését határozta a közgyűlés kérelmeztetni. A m. k. belügyminisztérium a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló 1877. XX. t. ez. alapján alkotott megyei szabály­rendeletnek egyéb részeiben jóváhagyása mel­lett, a járási szolgabirák részére a hagyaték tárgyalása alkalmával nem napi, hanem eljá­rási dijat kíván megállapítani. A szabályren­delet ily értelemben átalakittatik. A m. k. belügyminisztérium a gyám­pénztári hivatalhoz csak egy pénztárnoki és egy ellenőri állást helyez kilátásba A köz­gyűlés a gyámi pénztár szervezésére nézve újabb indokolt felterjesztést rendelt, egyúttal megbízta az alispánt, hogy a gyámpénztárnál engedélyezendő állomások betöltését a leg­közelebbi rendes közgyűlés napirendjére vegye fel, a megyei árvaszék pedig ugyanazon köz­gyűlésre az árvaértékek átvételére járásonkint alakítandó küldöttségek iránti javaslatát ter- jeszsze be. A m. k. belügyminisztérium újólag meg­tagadta a megye kezelő- és segéd-személy­zetének drágasági pótlék iránti kérelmét. A közgyűlés tekintetbe vette az élelmi szerek méregdrágaságát és újólag elhatározta, hogy a folyamodók kérelmét indokolt felterjesztéssel pártolni fogja. Vajon ennyi sürgetésre meg- lágyülnak-e ott fenn a szivek? A földmivelés- ipar- és kereskedelem­ügyi m. k. minisztérium helybenhagyja az euyingi járási szolgabirónak Wocher Lajosné szül. Battyáui Erzsébet grófnő hódosi erdejére elrendelt és a megye által is jóváhagyott zárlatát. Wocher Lajosné beterjesztett üzemter­vének a helyszínen való megvizsgálására Kenessey Miklós, Purgly Sáudor, ifj. Kun György és Paczli Jenő urak felkéretuek. A katonai menetrend térképe egy pél­dányban a törvényhatóság részére megren­deltetni határoztatott. A Kemenes Hőgyész-mezőleki útvona­lon építendő hidakra vonatkozó megközelítő költségvetést a legközelebbi közgyűlésre ké­szítse el és mutassa be az államépítészeti hiva­tal. Egyúttal tudomáséi vétetett Vasmegye azon átirata, melyben a közeli kavicstelep használatát kilátásba helyezi. A m. k. belügyminiszter Sopron, Győr, és Veszprémmegyeiekből az ötvenes években alakult Rábaszabályozó egyletnek előleget adott, most ezen előlegnek vissza nem fize­tett részét követeli. Az illetők kinyomozására — tehát előre meg sem bírálható ipar — véd- mozgalomnak úgyis csak azon ártatlan fel­adata maradhat: miszerint kiállításokkal ver­senyre tért nyisson, de ezen kivül gyakorlati hatása nehezen lesz, mert reá alapja nincsen. A küldöttség e véleményének helyessége a túlnyomó többség véleményében csak meg­erősítést talált, midőn az szavazatával a véd­egylet — határozatra törekvők indítványát elejtette, és helyette az elnöklő gróf Zichy- nek indítványát fogadta el, a mely indítvány a következőkben központosult: a küldöttségek járjanak el megbízatásuk keretében és tanulmányozzák a kiállítást, — tegyenek jelentést küldőiknek a látottak és tapasztaltak felül és hassanak oda hogy a megyék és a kamarák az ipar érdekében a sorompóba lépvén, annak előmozdítására ezélzó határozatokat hozzanak. Ez értekezletből pedig választassák a hazai ipar előmozdítására egy huszonnégy tagú országos bizottság. Továbbá kéressenek fel a megyék kül­dőik által, a hozzájuk adott jelentést ezen bizottsággal közöljék, nemkülömben a hozott határozatot is, hogy ezen bizottság feladatá­hoz képest, — a küldöttségek által gyűjtött anyagot értékesítvén, a megyék határozatait, a hazai ipar fejlesztésére és védelmére ezélzó tevékenységében irányul felhasználhassa. Ezen elfogadott elnöki indítvány alap- jáu a bizottság választása megej tét vén, tagjaiul megválasztattak: Gr. Dessevffy Aurél, dr. Fáik Miksa, gr. Zichy Ödön, gr. Károlyi István, br. Lipthay Béla, gr. Apponyi Albert, Hegedűs tiándor, Oszvald Dániel, Tóth Dániel és Horváth La­jos urak küldetnek ki. A megyei szabályrendeletek ki fognak nyomatni és a bizottsági tagok közt tanulmá­nyozás végett kiosztatni és a legközelebbi ren­des közgyűlés napirendjére tűzetni. Az alakulóban levő „Veszprém-vármegye történelmi és régészeti társúlat* alapszabá­lyait jóváhagyás végett bemutatja és jelenti, hogy Bezerédy Miklós választott püspök és nagyprépost az egylet czéljaira 300 frtuyi alapítványt tett. Az alapszabályok jóváhagyás végett felterjesztetnek a belügyminisztérium­hoz ; a lelkészek, szolgabirák és polgármeste­rek utasíttatnak, hogy a talált régiségeket az alispán úrhoz küldjék be. ha lehet, ha nem, legalább e történt' leletekről értesítsék- To­vábbá az azelőtt több évvel Budapestre kül­dött enyingi pénzlelet visszaküldése szorgal­maztad Végre Bezerédy Miklós nagylelkű adományáért jegyzőkönyvileg köszönet szavaz- tatik. A megye monographiájának megírására már jó ideje, hogy pályázat hirdettetett, de eddig egy pályázó sem jelentkezett. A pályá­zat újabb három évre kihirdettetik. Hajdú megye a katouabeszállásolással járó teher egyenlővé tétele, illetőleg az 1879. XXXVI. XXXVII. t. czikkek módosítása tár­gyában a képviselőházhoz intézett felirata ha sonszelleművel pártoltatni határoztatott. Budapest fővárosnak a phylloxera ügyben a képviselőházhoz intézett felirata hasonszel- leművel pártoltatni határoztatott. Egyúttal Forintos István, Gaál Lajos, Kenessey Ká­roly, Csapó Kálmán, Kiss László, Auerham- iner Ferencz, Ruttner Sándor, Csolnoki László, Perlaky József és Audrovics Imre urak ki­küldetnek, hogy a budapesti bizottsággal ma­gukat érintkezésbe téve, állapítsák meg és hoz­zák nyilvánosságra, mi óvintézkedések teendők, továbbá mily amerikai szőlőfajok állnak leg­inkább ellen a phylloxerának. A megye területén elhelyezett négy szá­zad lovasság számára szükséges laktanyáknak a törvényhatóság költségén leendő felépítése batározatilag kimondatok. Ajánlatok tétettek Siófok község, gr. Eszterházy Móricz pápai uradalma, gr. Eszterházy Pál örököseinek de- vec3eri uradalma, b. Üchtricz Zsigraond, Ihász Lajos, Pápa város és Enying község által. Eze­ket a vegyes bizottság meg fogja vizsgáld a hely színén. Hogy azonban a kaszárnyaépítéshez a megye hozzáfoghasson, 1880-ra 63470 forint pótadó kivetése határoztatott el. Megjegyez­tetik azonban, hogy habár a pótadó kivetése az 1880-ik év első felében megtörténik is, annak behajtása tekintettel az idei aratás si­lány eredményére, csakis a második félév kö­zepén veendi kezdetét. A pápai molnárok ügyében hozott hatá­rozata a megyének e közgyűlésen félretétetni határoztatott,mely ellen azonban a tiszti ügyész, miután ez által a megyét kompromittáltatva látja, azonnal fellebbezést jelentett be. IRODALOM. ‘Petőfi Sándor életrajza. Több hazai lapban Petőfinek állítólag Balázs Sándortól regényalakban megjelenendő életrajzára vonat­kozólag közlött hirt Mehner Vilmos kiadó Ráth Károly, dr. Schnierer Gyula, dr. Szabóky Adolf, dr. Szvetenay Miklós, Baross Gábor, Rakovszky István, Melczer Gyula, Lederer Sándor, Mudrony Kornél, Ilavrauek József, Simonfy Imre, Katnermayer Károly, Helfy Ig- nácz, Neisziedler Károly, Bonné Géza, Szalay Imre, Jagocsy Péterffy József. Miután egy általános áttekiutés felis­mertette velünk a gazdászati és iparkiállítás azon részeit, melyek az egész országot egy­aránt érdeklik, úgy azokat, melyek különösen megyénkre nézve tanulságosak: mi azon arány­lag rövid időt, melyet kiküldetésünkre fordít­hattunk, törekedtünk úgy felhasználui, hogy mindkét irányban tanulmányozhassunk. Hogy tanulmányozásunk eredménye: ezen jelentés meg fog-e felelni a tettes megyei közönség várakozásának, alig merjük reményleni. mert hangsúlyoznunk kell, hogy a sz. fejérvári ki­állítás mint terjedelménél fogva, mind érdekes anyagával néhány nap alatt nem tanulmányoz­ható, mert arra hetek kellenének. Mi itt tehát csak az általános áttekintésnél nyert benyo­másokat és a kiállításnak töredékeit fogjuk ismertetni; és még feladatunk ilyetén megol­dásánál szives elnézését kell kérnünk a tettes megye közönségének, mert telve a legnagyobb jó akarattal az említett okoknál fogva ezen kiállításhoz méltó jelentést adni nem tudunk é3 örülni fognánk, hogy gyarló munkánkkal me­gyénknek — iparunknak — s gazdászatunknak csak valamiben is némileg használhatunk. Nem lévén feladatunk a sz fehérvári kiállítás mikénti létre jöttéről, — az a körül működött derék férfiak érdemeiről, —■ a kiál­lítás czélszerü berendezéséről és szépségéről 1 kérelmére következőleg igazítjuk ki. A neve­zett kiadó, ama eszméjének valósítása végett, hogy a magyar olvasó közönség számára ! nemzett kedvencz költőjének kimerítő s igazsághű életrajzát von\ó ugyan, de nem j regényes kép\elmi alakban Írassa meg, nem Balázs Sándort, hanem Áldor Imrét nyerte meg, kinek irói neve a feladat kielégítő meg­oldására nézve teljes biztosítékot nyújt. Továbbá ez életrajz nem füzetekben, hanem 1880 január elejétől kezdve a már nagy olvasó-közönség kezein forgó .Képes Családi Lapokéban közöltetik, és csak azután fog külön lenyomatban megjelenni. „Képes Családi Lapok“ negyedik füze­tének tartalma. Szöveg: 7. szám. A cserháti idyll. Víg beszély. Irta Lauka Gusztáv (Foly­tatás). Fut az idő- Költ. Pósa Lajostól. Uta­zás a pokol felé. Elbeszélés, irta Margitay D. A hareztér álmai. Zóla Emiltől. Al-dunai képek. Óriás borostyán-fa. Házasság-közvetítő intézetek Amerikában. Gyürky Sándortól. A távozók búcsúja. Az emu és a zebra-farkasok. A bankár úr titkai. Braddon E. regénye. Sakk-játszma egy emberéletre. Történeti vázlat Milesz Bélától. Népmondák Dobsina vidékéről. II. A zsugori. Mikulik Józseftől. Orvosi tanácsadó. A betegség ismertető jelei kis gyermekeknél Kemenczky K.-tól. Hasznos tudnivalók. Humor. Adomák. Angolosan. Dehogy ürügy! Sakktalány. Szerkesztői üzene­tek. A 7. szám képei! Al-dunai képek. Rész­let a bolgár partokról. A vaskapu. Óriás borostyán-fa. A távozók búcsúja. Az emu, zebra farkasok által üldöztetve. Angolosan. Dehogy ürügy. Szöveg: 8 szám. A cserháti idyll. Víg beszély. Irta Lauka Gusztáv. (Vége) A kéregetőnő. Költemény Benedek Aladártól. Utazás a pokol felé. Elbeszélés, irta Margitay Dezső. A hareztér álmai. Zóla Emil eredetije után fordította Hevesi. J. A spártai dromos. A vadmacska. Pipa és szivar II. Dr. Imrik Pétertől. Az árvák. A spanyol király házas­sága. A bankár úr titkai. Braddon E. regénye. Humor. Adomák. Lord Pakonpart és a med­vék. Idegrázó történet. Sakk-játék. Talányok. Szerkesztői üzenetek. A 8. szám képei: A spártai dromos. Vadmacskák. Az árvák. Bay- len herczeg Krisztina főherczegnőnél. Lord Pakonpart és a medvék. Hat képpel. A melléklapokon: A hét hírei. — Talányfejtések és megfejtők nevei. — Kérdések és feleletek. A múlt füzetben jelzett külön szabásminta az illető külföldi műintézetből még mindig nem érkezvén meg, azt csak az 5-ik füzethez mellékelve küldhetjük meg t. előfizetőinknek. Uj könyvek. A Frankiin-Társulat kia­dásában Budapesten, újabban megjelentek: és Kraus\r Árminnál kaphatók. Olcsó könyv­tár szerkeszti Gyulai Pál. 89—92 füzet. Tar­talmuk: 89. Lord Lytton Bulver Edvard. A jövő nemzedéke. Regény. Angolból ford. Fáy Béla. Ára fűzve 40 kr. 90. Karr Alfonz. A normandiai Penelope.Regény. Fraucziából ford. Fáy Béla. Ára fűzve 50 kr. 91. Pulszky Fe- reuez. Eszmék Magyarország története philo- sophiájáboz. Ára fűzve 30 kr. 92. Macaulay T. B. A pápaság. Angolból ford. B. P. Ára fűzve 20 kr. Történelmi könyvtár, a magyar népnek és ifjúságnak ajánlva 63—68 füzet. Égy-egy füzetnek ára fűzve 40 kr. 63. Erzsébet angol királynő és kora. Irta Dr. Lázár Gyula. 64. Az ozmán birodalom fénykora és hanyat­lása. Irta Dr. Lázár Gyula. 65, Khina és Ja­pán. Történelmi és mivelődési rajz. Irta Dr. Lázár Gyula. 66. A népvándorlás története. Irta Dr. Lázár Gyula. 67. II. Lajos és kora. leírást készíteni, szivesen átengedjük e fela­datot a mienknél hivatottabb tollaknak, de részünkről constatálhatjuk azt, mit általánosan mindeuki elismert, hogy t. i. a sz. fehérvári kiállítás eddigelé a legnagyobb és systemati- kus elrendezésére nézve a legsikerültebb ma­gyar kiállítás volt. Valamint örömmel adhatunk azon meg­győződésünknek is kifejezést, miszerint e ki­állítás bizonyítása szerint gazdászatunk fejlő­désében haladást és iparunknál, habár csak csirájában is, de mindazon kellékek meglétét találtuk, melyek azt versenyképes fejlődésre juttathatják. A kiállítás 17 csoportba volt osztályozva. A kiállítók száma 2916. I. CSOPORT. Erdőtermények és félkészítmények, nehezebb faipar. Ezen csoport megtekintésénél örömmel tapasztaltuk, hogy a mi Bakonyunk erdejéből kiállított faszerszámok u. m villák, gereblék, talyigák stb. a legszebbek és legjobbak a ki­állítottak között. Tanúskodik erről egyébiránt már az is, hogy a faszerszámokból óvről-évre nagyobb mennyiség vitetik szét tőlüuk az or­szág legtávolabb vidékeire, és hogy — mint jól értesültünk — erdélyi vállalkozók éppen e kiállítás alkalmából beutazták Bakonyunkat, hogy ott közvetlen tanulmányozzák és otthon meghonosítsák az itt megismert faipart. Megyénkben, melynek fő gazdasága er­deiben rejlik, a faipar fejlesztése — ezen a természet adta ezer alakban értékesíthető anyagoknak minél több féle módon s minél jobban értékesítése volna fölöttébb kívánatos.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom