Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1879-12-07 / 49. szám

Irta Áldor^ Imre. 68. IV. Béla és a tatárjá­rás. Irta Áldor Imre. Dr. Nyáry Ferencz. A faiskolakezelés és gyümölcsfa-tenyésztés kézi­könyve. A magyar kisbirtokosok számára. Szá­mos a szöveg közé nyomott fametszetü ábrá­val. Ára főzve 60 kr. „Kor történelmi rajtok“ czim alatt jelent meg dr. Neményi Ambrus jeles essayista kétkötetes müve, melyet közelebb tüzetesen jogunk ismertetni; egyelőre közöljük gazdag tartalmát: Újság és köuyv, A journalismus bős korából, Julcs Grévy, Kenunlernő a fran- czia akadémiában, Dupanloup, Littré, Czemi- euznél, Paul de Cassagnac, Clément Duveruois, A berlini sajtó, A német birodalmi-gyűlésből Bismarck herczeg a parliamenetben Bismarck és Palmerston, Roma IX- Pius halála után, A bibornoki collegium a siitini kápolnában, XIII. Leo, Egy római népgyülés, IX. Piu3, Alessandro Francki, A római zsidók. Minden­féle nemesek, A jelentéktelenek, Országgyűlési ifjúság, Iskolabetegség, A tábornokné, Kémál bej, Adah-Káléb, Reform vagy forradalom, Királyok a száműzetésben, Névtelen Orosz­ország, Castellar az Opportunismus mellett. E könnyedén és voazóan irt essayk lapokban elszórva jelentek meg, és annak idején nagy tetszésben részesültek. Hatásuk igy egybe­gyűjtve még előnyösebb. A díszesen kiállított mű (e kötet ára 3 frt) Aigner Lajos kiadá­sában jelent meg, ki azon kevés kiadóink egyike, kik a jelen mostoha idők daczára sem szűntek meg, irodalmunkat egy-egy maradan­dóbb becsű munkával gyarapítani, a mi ma­nap határos a hazafias áldozattal. HÍREINK. •Személyi hir. - B Fiáth Ferencz fő­ispán űr ő excellentiája a fővárosból ismét körünkbe érkezett. •Gyászhir. - Alulírottak mélyen meg­szomorodott szívvel jelentik forrón szeretett anyjuk, nagyanyjuk, napúk őzv. Udvardy Jó- zsefné szül. Kögel Annának élete 62-ik évében nov. 29-én délelőtt 10 órakor tüdoszélhíídés következtében hirtelen történt gyászos elhuny- tát. A boldogult hült tetemei deczember 1-én délután 4 órakor fognak az alsóvárosi teme­tőben eltakaríttatni. A lelke üdvéért tartandó sz. miseáldozat pedig decz. 2-án reggeli 10 órakor mutattatik be a sz. ferenczrendiek templomában. Gyermekei: Anna, Rozália, La­jos, Gyula. Unokái: Mária, István. Veje: Szmertuik Béla. Menye: Kremser Julia. •Halálozás. Halimbáról veszszük e sorokat: Auerhammer Eleonora 19 éves haja­don nov. 25-ikén Padragon, hova sógora láto­gatása végett ment, a halotti szentségek fel­vétele után lelkét kiadta. Daczára azon ritka rokoni szeretetnek és önfeláldozó ápolásnak, melyben Schill János körjegyző úr mint só­gora, s neje Auerhammer Lujza, és a boldo- gultnak folyton jelen volt édes anyja húsz na­pig tartó kínos betegsége alatt részesítteték, s daczára az orvosok minden jó törekvésének, e szelíd lelkületű s vallás erkölcsös érzülettől hevülő szív szüleinek, rokonainak s tisztelői­nek őszinte fájdalmára megszűnt dobogni. A szomorodott szülők fájdalmas emlékkel tériek haza T. Dörögdre, de nyugodjanak meg azon tudatban, hogy az égnek egy liliom kellett, s azt szivükről Vette.Legyen jutalma örök üdv! •Szép ajándék. - Bezerédy Miklós, vá­lasztott püspök úr ő méltósága az alakulóban levő veszprémmegyei történelmi és régészeti | társulat czéljaira 300 forintot ajándékozott, j A megyei közgyűlés e szép ajándékért jegyző- könyvi köszönetét szavazott. •Egy megyei ügy, amelyből nem lesz semmi. — Évekkel ezelőtt megyénk pályá­zatot hirdetett Veszprémmegye monographi- ájának megírására, de eddig egyetlen egy pályamű sem érkezett be A legutóbbi köz­gyűlés ezzel is foglalkozott. Mi felszólaltunk és azon indítványt tettük, hogy miután a nyílt pályázat czélhoz nem vezetett, és meg­győződésünk szerint ezután sem fog vezetni, lépjen a megye egy vállalkozó tudóssal szer­ződésre és azzal írassa meg a tervbe vett ; munkát. Egy megye monographiája nem i színmű, nem beszély vagy költemény, melyre minden bokorban akad vállalkozó, hanem oly j mű, mely anyagi befektetést is igényel, költ- J séges utazásokat, levéltárak hosszas kutatását és tanulmányozását, esetleg okiratok megvé- j telét. Felszólalásunknak nem volt sikere; a ; megye három évre ismét fenntartotta pályá- ! zati hirdetését azon alakban, amelyben eddig mitsem eredményezett. Három férfiú neve került mint pályázóé a közgyűlés elé, e három férfiú Véghely Dezső, Thallóczy Lajos és Eötvös Károly. Azok után, amik a közgyűlé­sen felmerültek, nem hiszszük, hogy Véghely Dezső főjegyző úr, habár eddigi nyomozásai j után ítélve talán legtöbb adatnak vau is birtokában, a pályázók közé lépjen. Thallóczy Lajos úrról, kit pedig személyesen van sze­rencsénk ismerni, ez az első eset, hogy ezt { halljuk, halljuk pedig Eötvös Károly úrtól. ! Hogy Eötvös Károly képviselő úr csakugyan pályázni fog, azt azért hiszszük el, mert ő j maga nyilvánította azt az egész közgyűlés előtt és ez által morális kötelességet is vál­lalt magára. Irigyleudő szép tehetségei, ügyes tolla őt csakugyan alkalmassá is avatják e mű megírására és megyénk csak nyerne, ha monographiája ily avatott kézből kerülne ki. De megváltjuk őszintén, mi félünk, hogy a t. orsz. képviselő úr nem egészen komolyan ejtette ezen Ígérő szavakat, és így a monog- raphia ügyéből — nem lesz semmi. •Nöegylet. — A veszprémi jótékony nő- egylet decz. 2-án d. u. 2 órakor özv. Márton Józsefué úrhölgy lakásán választmányi ülést tartott, mely alkalommal a minapi közgyűlés által kiküldött bizottság az egylet iratait át- , vizsgálta és az új titkárnak rendezés végett j átadta, egyszersmind egy tervezet Ion elfő- j gadva, mely az egylet iratainak rendszeres vezetését a jövő 1880-ik évtől lehetővé teszi. A más hírünkben említett ruhakiosztás ügye is megbeszéltetett. •Felruházás. — A veszprémi nöegylet azon 25 írthoz, melyet valamint minden év­ben, úgy az idén is Kopácsy József ő méltó­sága szegény gyermekek felruházására adott, még 25 frtot csatolt és így 50 frt fog jelen­leg e czélra fordíttatni. •Kérelem a nemesszivü családokhoz! - Lapunk tüzetesen kifejtette már nem egy, de több ízben azon embertelen eljárást, amelyet egyes községek a tolonczok iránt tanúsítani elég szívtelenek. Most, midőn oly kemény telet élünk, hogy a jóravaló ember még a kutyáját is födél alá veszi, most szállíttatnak, illetőleg hajtatnak éhen, szomjan, ruházat nélkül a tolonczok napokon keresztül egyik községből a másikba úgy, hogy mire váro­sunkba ér egy-egy transport, nyomdokaikon vérpiros a hó és sok ezen szereucsétlenek közöl, a nagy elcsigázottság miatt csak halni ér ide. Városi kapitányunk látva ezen szeren­csétlenek szomorú állapotát, fizetésének, vala­mint saját és hajdúi magánruháinak jó részét évek óta ezekre fordítja, mert semmi más alap nem áll rendelkezésére; de a naponkint növő számával a tolonczoknak, kikhez váro­sunk nyomorúlt szegényei is csatlakoznak, erői meg nem küzdhetnek, és így már magán­úton, sajátjából nem segíthet, tehát városunk nemesszivü családjaihoz fordúl, ha van bár­miféle elhasznált ruhájok vagy ruhadarabjok, ne dobják azokat el, hanem küldjék ő hozzá, ő azt az utolsó foszlányig felfogja használni, legyenek azok férfi- vagy női ruhák, kicsinyek vagy nagyok számára, mindegy, mert a város­házánál naponkint fordúl elő eset, hogy egy- egy mezítlábas toloncznak vagy koldusnak ruhát kell csizma hiányában a lábára teker­getni, hogy az Isten hidege meg ne vegye, naponkint fordúl elő eset, hogy az együngbeu levőkre valami melegebb pokróczot vagy melegebb ruhadarabot kell vetni, hogy csonttá ne dermedjenek. Különösen felhívjuk városunk jószivű hölgyeit, tekintsenek a társadalom nyomorúltjaira, essék meg azokon szívok és enyhítsék a nyomort, amennyire azt enyhíteni módjokban vau! •Theaestély. — A polgári Társaskör harmadik thea-estélye nov. 29-én igen szépen sikerűit. Mindkét nemből sokan voltak jelen és kedélyesen mulattak. *Uj bélyegjegyek. - A magyar korona területén 1868. évi augusztus 1-ső napjától kezdve forgalomban levő, zöld alnyomattal ellátott magyar bélyegjegyek helyett, 1880. évi január hó 1-ső napjától kezdve, más színű alnyomattal ellátott, de változatlan alakú je­gyek fognak forgalomba hozatui, és pedig e forintos kategóriájú jegyek alnyomata rózsa­szín, a krajczárosoké pedig sötétbarna lesz. A jelenleg használatban levő bélyegjegyek 1880. évi január hó 31-ével fognak használaton kí­vül helyeztetni. — A használaton kívül he­lyezett bélyegjegyeknek 1880. évi január 31-ike utáni használat a törvényes bélyeg-kötelezett­ség nem teljesítésével egyenlőnek fog tekin­tetni, s az illetéki törvény szerint ezzel egybe­kötött hátrányos következményeket fogja maga után vonni. A forgalmon kívül helyezett, el- j nem használt bélyegjegyeknek a törvényes határozmáuyok megtartása mellett, a bélyeg­raktáraknál és kir. adóhivataloknál, iugyen leendő adókicserélésére 1880. évi február hó : 1-től 1880. évi ápril hó 30-ig terjedő határ­idő tűzetik ki, mely határidő folytán a forga- j lomból kivont bélyegjegyek sem kicseréltetni, | sem megvétetni nem fognak. Ipar és kereske- ! delmi könyvek, nemkülönben oly váltóürlapok, számlák stb., melyekre még az eddigi bélyeg­jegyek 1880. évi január hó 31-ike előtt esz- j közölt szabályszerű hivatalos felülbélyegzés j által alkalmaztattak, ezen időponton túl is j akadálytalanul vétethetnek szolgálatba. •Enyingen, mint a „Szókesfej érvár“- | ban olvassuk, november 27. és 28-ik napjain a község által nagy vadászat rendeztetett, melyen városunkból is sokan vettek részt. A sikerült vadászat alkalmával 209 nyúl löve­tett. A vadászatot este társas vacsora követtp az ottani nagy vendéglőben. A vendéglős miud jó borairt, mind jó étkeiért dicséretet érde­mel. A vadászatot számtalan sikerült felkö­szöntés fűszerezte. •A nők figyelmébe. - Kolozsvárott Stein Jáuosnál jelent meg De Gerande Antouinától „Nőtan“ czím alatt egy társadalmi mű, mely a nő hivatásával foglalkozik. Addig, mig Örülnünk lehet ugyan, látva miként az előbb említett faszerszámok készítése elismert tökélyre jutott, úgy hogy már utánzásra is érdemesíttetik; de ha elgondoljuk, hogy ez áldott anyagot még másként és mennyivel jobban lehetne értékesíteni! — ha elgondol­juk, hogy például a talicska-készítésnél mennyi esedék vész kárba, — fájó szívvel kell beis­mernünk, hogy mi erdei kincseink értékét még nem tudjuk kellőleg megbecsülni. Ezen helyen látjuk itt megyénk tekin­télyes birtokosainak figyelmét a faipar más ágaira is fordítani. Így ajánlauók például a hajlított fabútor-ipart. És ha mindjárt ily gyárak felállítására azonnal hajlandóság nem mutatkoznék, — talán — bevezetésül megki- sérlendőnek ajánlhatnék a fa-butor nyers anyagának, a bükkfa-lécznek, kevés investitió- val járó előállítását. A nagyváradi latin szert, káptalan urodalma kiállított iéczeivel megmu­tatja erre a módokat, és vannak közelünkben gyárak, — már mint a sz. íehérvári fabútor- gyár és mások, melyekben a felkészítmények hálás feldolgozása találtathatnék. — Nem ke- vésbbé ajánlhatónak véljük a kádárfa készí­tését. Erdeink a keresett fanemben még elég kincsesei bírnak s ha a közeli vasutak elké­szülvén, a tölgynek slypperek alakjában érté­kesítése megszűnt, ennek helyét a kádárfa pótolhatná. Láttuk a kiállításban Benkő István derék iparosunk szép hordóit, méltányoltuk rajta a szép kádár-munkát, de láttuk az arra hasz­nált gyönyörű világos tölgyfát is, mely gr. Nádasdy Ferencz perei és nánai erdeiből ke­rült ki; és tudjuk, hogy nem csalódunk, ha feltesszük, miként a nemes gróf, ki ismeri a bánya értékét, melyből e kincs kikerült: len­dületet fog adni megyénkben az általa már megkezdett kádár-fa-előállításnak. Megösmerkedtünk e csoportban még egy megyénkre nézve érdekes iparággal és ez a tölgyfa-kéreg (alias cser) készítés. Schmidl és Vohl tölgykéregtermelők Losouczon (Eger-Torna-Allya, — Zólyom fő­telepeikkel) sokat mondó laconismussal beszé­lők ol — alig feltűnő, mert igénytelen külsejű anyagok kiállításánál — miszerint: Évi termelésük 20—30000 m. m. — „munkásaik száma 800 — 1000“, .segéd esz­közeik 3 gőzgép és több legújabb szerkezetű aprózó készülékek“, .közvetlen kivitel Német­honba és Schveitzba“, .árak a fenti vasúti állomáshoz:“ I minőségű kéreg 5 frt 25 kr. I Közép faj 4 frt. II minőségű kéreg 3 frt 25 kr. pr. métermázsa. A számok beszélnek itt, ehhez commen- tár nem kell, csak azt jegyezzük meg, miként egy tekiutélyes erdőbirtokosunk s erdészünk kijelentése szerint: a fa-kéreg 30 eszteudő alatt 3-szor nyerethetik s hogy a 30-ik évben a törzsek meglugyatván, még elég életerősek, hogy belőlük erdő neveltessék. Háládatos iparág volna még a faczipő- készítés is. Faczipőket a szappan-gyárak mun­kásaik részére eddig Styriából importálnak, pedig ezek nálunk a házi iparnak egyik köny- nyen megtanulható ágát képezhetnék. Podrágyi Popper Lipót úgynevezett sze­gedi házában, a mely erdő terményeinek igen csinos Keret gyanánt szolgált — bemutatja | nekünk, mily ritka kereskedelmi ügyességgel és gazdászati tapintatossággal értékesíti ő erdőterményeit. Elkészíti őket a külföld igényeinek meg­felelő alakban: mint épületfát, léczet, deszkát; és exportálja igy a szélrózsa majd minden irányában, de nevezetesen Németországba és Frankhonba. Meg kell említenünk megyénkből Gróf Sztáray Antal nagymihályi és várpalotai ura­dalmaiból való nevezetes kiállításait. Ezek már a fának külömbféle igen czélszerü fel- használásáról tesznek tanúságot. De nem hagyhatjuk említés nélkül az Arvay családi urodalom imposans kiállításá­ból az ott talált kifejlett faipart, faszerszáinok előállítását, és a náluk még ismeretlen fa- papir készítését. Láttuk ott utánzásra méltó példáját az erdészetre fordított kiváló figyelemnek. Mert feltehető, hogy az urodalom, mely kiállításában ismerteti az erdőnek kártékony férgek — és rovarokat, úgy a fák betegségeinek különféle nemeit: midőn igy tanít a távolbau — tudo­mányát bizonyára saját háza táján még in­kább értékesíti. A zaiugróczi fametszészet és botgyártás megmutatja még, mily egyszerű és czélszerü módon lehet az erdészetnek ez iparággal is háládatos mellékjövedelmet biztosítani. Ami az erdészeti kiállítást általában il­leti, róla elmondható, hogy honuukban a gaz- dászat e terén haladás mutatkozik. Oiyszerü haladás, amely rationalis beosztással értéke­síteni törekszik mindent, de azért erdeinket nem teszi ki devastatiónak. (Folyt, kav.) I áttanulmányozhatjuk, egyszerűen jelezzük a I mű megjelenését, később tüzetesen foglal- ' kozunk vele. •Szép vidra. — R&th Iván püspöki i jószágkormányzó úr egy gyönyörű szép vidrát ajándékozott a helybeli nagygymnasium szer­tárának, melyet a napokban Ősiben lőttek. Az igazgatóság az adományért ezennel őszinte i köszönetét mond. •Dicséretre méltó. - Keresztülutaztam - ban a .Korona* vendéglőbe szálltam, hol sürgős ügyeim miatt tárczámat pénzzel és több értékes iratokkal feledtem, melyet azon­ban délután sértetlenül azon helyen feküdve visszakaptam. — Kérem tek. szerkesztő urat, hogy ezen utánzandó példát becses lapjában közzétenni szíveskedjék. Tisztelettel maradok tek. szerkesztő urnák alázatos szolgája Stark Tál, utazó Budapestről. •Farkasok. — Időjárásunk annyira téli­esre fanyarodott, hogy nem csodáljuk, ha a farkasok is eltévednek a nagy hóban, kődben és az erdő helyett a falvak és városok felé tartanak. Ismét láttak Csatár körül farkasokat. Vajon vadászaink nem egyesülhetnének egy férfias farkas-vadászatra ? •Előfizetési felhívás ily czimü munkára : ,A szent Angyalok története világkormányzati s embergondviselési szempontból.“ A sz. írás, egyházi és világi tekintélyes irók s egyéb hi­teles kútfők nyomán irta: Munkay János, esztergomfőmegyei áldozópap, Léva kér. h. esperes, tanfelügyelő, garamujfalusi plébános. A főméit, esztergomi érseki hatóság jóváha­gyásával. Az egész munka nyolezvan díszes ábrázolati képpel illnstrálva, öt füzetben fog megjelenni. Mind az öt füzet előfizetési ára bérmontes szétküldéssel 3 frt, mi tekintve a 46—50 ivre terjedő munka nagyságát, s a képes illustrátiót telette csekély. Bolti ára 5 frt. A szives előfizetéseket, vagy egyszerű megrendeléseket f. évi decz. 15-ig kérem egyenesen hozzám Garamujfaluba (Barsmegye, utolsó pósta helyben) vagy Esztergomba Bu- zárovits Gusztáv úrhoz, könyvkereskedés s nyomdatulajdonosához mielébb megtenni, hogy magamat a nyomatandó példányok száma iránt tájékozhassam. Az 1-ső füzet a jövő 1880. év elején fog megjelenni s a t. előfize­tőknek bérmeutesen meg küldetni. Munkay János, s. k. garamujfalusi h. esperes plébános. •Előfizetési felhívás. — A „Magyar Jo gász* (és Curiai Értesítő) V. évfolyamú jog­szaki és közigazgatási napilap mindenekelőtt a magyarországi ügyvédi kar veszélyeztetett érdekeinek buzgó védője, a helytelen codifi- cátió erélyes ellenese. Érzett hiányt pótol a jogszaki irodalomban, és főleg az ügyvédi osz­tályra s bírákra nézve mutatkozik valóban nélkülözhetlennek, amennyiben mindennap tel­jes kivonatát adja a .Budapesti Közlönyének, s a jogi heti szaklapoknak, bírálat kíséreté­ben közli a kir. táblán, a legfőbbitélőszéken és a semmitőszéken előadandó ügyeknek jegy­zékét kifüggesztésük előtt, úgy a már elinté­zettek lajstromát az előadást követő napon, a miként történt eldöntés megjelölésével. Tájé­koztató cikkek, tartalmas hírrovat, a külföldi jogélet nevezetesebb mozzanatainak ismerte­tése, curiai döntvények, törvényszéki csarnok stb. képezik a .Magyar Jogász* (és Curiai Értesítő) többi tartalmát. A lap előfizetési ára negyedévre 4 frt, félévre 7 frt 50 kr., egész évre 15 frt. Az előfizetési pénzek Budapest, J József-tér 3. szám alá küldendők. •Eötvös-Naptár. — A Franklin-Társulat díszes és gondos kiállításában jelent meg az Eötvös-Naptár képekkel és dús, a tanügyre, Eötvös-alapra vonatkozó tartalommal. Ára 60 kr. •Gr. Teleki Sándor. — A Petőfi Társa­ság kiadásában jelent meg gr. Teleki Sándor .Emlékeim,“ czírnű érdekes művének első kötete. Ára 1 frt 80 kr. Tüzetesebb átolvasás után ismertetni fogjuk. •Mivelödés-történet. - Vettük a kegyes- tanítóreudiek trencséni társházának és az ottani főgymnasiumnak történetét, melyet a ház és gymnasium fennállásának 230-ik, a kegyes- tanítóreudieknek Trencsénbe való bevezetésé­nek 103-ik évi emlékére és az egész háznak és gymnasiumuak 1879-ben történt teljes át­alakítása- és helyrehozatalának ünnepélyére irt Pfeiffer Antal kegyes-tanítórendi áldozár és a trencséni fŐgymnasium igazgatója. Az érdekesen és élénken irt füzetke teljes átné- zetet nyújt felvett tárgyáról, miértis ajánljuk az érdeklődők figyelmébe. •Köztársaság. — E czim alatt Buda­pesten Színi Károly szerkesztése mellett tár­sadalmi hetilap jelent meg. Előfizetési ára egész évre 4 frt. •Névtár. - A magyarországi kegyes ta­nítórendnek 1879/g0-iki tanévre szóló névtára megjelent. Van a szerzetnek a 9 arauymi- séssel együtt 212 áldozára, 80 növendéke, 12 újoneznövendéke, 1 rendtársa, összesen 305 tagja. A lefolyt 187%-iki tanévben összesen 7192 tanuló részesült általuk oktatásban, tehát 479-el több mint 1877/g-ban. A tagok közöl 1878. novembertől 1879. novemberig tizen­egyen haltak el. •A tükörből — czimü műre hirdet a .Somogy“ tisztelt szerkesztője, Roboz István megrendelési felhívást. A szerző erőteljes és magvas irálya, eszméinek gazdagsága és elő­adásának határozottsága kezeskedik a mű él-

Next

/
Oldalképek
Tartalom