Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1879-01-12 / 2. szám
VI. évfolyam. 1879. 2-ik szám. Veszprém, Január 12. r■ ét „Hív. Értesítő" aegj.lu mindea Tiidrat;. Előfizetési dij: Egész évre . . 6 írt - kr Félévre ... 3 írt — kr. Negyedévre .lfrtőOkr. KÖZGAZDASÁGI, HELYI ÉRDEKŰ, MIVELODESI ÉS ■1 Egyes példány ára 155 kr. VESZPRÉM »iö= i MEGYEI HIVATALOS HETI KÖZLÖNY. pSzerkesztőség és kiadó* hivatal: Vár, 4. sz. Hirdetéseket, valamint helybeli előfizetéseket is, elfogad és nyugtáz KRAUSZ ARMIN ketrTier9ir9Ídtt V9::pr<ab9a. HIRDETÉSEK eoyhaíábos petitsor 6 kr. NYILTTÉR j.etildurmikiut i.r) kr. k kiilíín mimlen beiktatásért 30 kr. bélyeg-. Előfizethetni a „Veszprém“ és „Hiv. Értesítö“-re Egész évre . . . . 6 frt — kr. Félévre............................3 frt — kr. Negyedévre . . . 1 frt 50 krral. Még: egy szó az árvamenliázról. E lapnak ez új évi első száma egy czikket szentelt az árva menház- nak, természetesen a Veszprém városában építendő megyei árva-mífcnház- nak, mert azt a megalkotott megyei szabályrendelettel hozta kapcsolatba, mely is az árva-menbázat a megye közönségének az árva-értékek öszpon- tosított kezeléséből származó tartalék- alapból helyezi kilátásba. Az egész czikket azonban egy sóhaj lengi át, mely azt súgja: bár csak úgy lenne. Tehát a czikkiró maga sem hiszi teljesen, hogy úgy lesz, s így az olvasók sem; vagy, ha hiszik is, tán csak száz év múlva reményük annak első alapkövét letehetni. Ez okból is, mert lehetnek még a zöld asztal körül is, kik már ha más okból nem, a jelen községi kezelés iránti előszeretetből e nagyszerű eszme kivitelét csak jámbor óhajtásnak keresztelik ; e bal hiedelem megczáfolá- sára bizton állítom, hogy a szabályrendeletet alkotó választmány, illetve megyei bizottság Ígérete nem a légből kapott; de bizonyítsanak helyettem a számok. Hivatalos kimutatások szerint a megyebeli árvasági tőkék összege — Veszprém és Pápa városok kivételével — kerek számban egy millió száz ezer forint, ennek évi 7% kamatja hetvenhét ezer, az az 77000 forint, és ebből 10*/0 kezelési díj 7700, az az hétezerbétszáz forint, az árvapénztáré; mivel pedig a megyei szabályrendelet határozottan kimondja, hogy a kamatbeli jövedelem 10%-nak csak egy negyedrésze fordíttathatik a a kezelési költségekre, három negyed, része pedig, ha a 100 ezer torintot meghaladja, egy megyei árva-menház építési- és fentartási költségeire fordítandó, eme határozathoz képest 5775 forint évenkint az árva-menházi alap javára tőkésítendő. De ez évenkint meg hat ezer forintra is kiegészíthető, mert: a kezelési költségre fent marad a 7700 forintnak egy negyedrésze 1925 forint, továbbá a hetvenhét ezer forint kamat utáni nyeremény 4042 forint, e nyeremény t. i. onnét származik, hogy az árvák kamatjövedelmei mindig csak a következő évben tőkésíttetnek, míg ellenben az adósok a kamatokat félévi részletekben előre, avagy késedelmi kamatokkal együtt tartozván fizetni, minden egy-egy forint után 556/ioo krajczár, s így a 77000 forint kamat után 4042 frt nyereménye van a pénztárnak, végre a kezelési költségek fedezésére szolgál az őrzési díjak, s egyebekből bizton várható 300 forint, s így összesen 6267 frt azon összeg, mely évenkint tisztán a keze- 1 lési költségekre íordíttatik; minthogy pedig az összes kezelési költség éven át nem rúg többre 4150 írtnál s így fenn marad még 2117 forint különféle czélokra, például vagyontalan árvák segélyezésére; világos, hogy az 5775 forint, — ha az árvaszék úgy akarja — évenkint 6000 forintra kiegészíttethetik. — Ha pedig évenkint hatezer forintot rakunk félre, a kamatokkal együtt 1890-ik év végén az árva-menház alapja 107336 frt leend. íme a valóság. Ezen számítást részben csak azon kalamítás dönthetné meg, hogy ha az árvasági pénzek bármi okból 7% kamattal ingatlanokra kikölcsönözhetők nem volnának, azokat kevesebb kamatokra, pénzintézetekbe, állampapírokra vagy az adóhivatalokba kellene elhelyezni. „Jobb későn, mint soha“ mondja még az idézett czikk. Mintha csak szemünkbe mondaná: hogy kezünkben vou már a szent ügy 1861-ben, midőn az öszpontosított kezelés virágzásnak indult, s mi azt szétszedtük; kezünkben volt 1867-ben s bár éreztük szükségét egy ily intézménynek, a helyett, hogy magunk erejére támaszkodva, a kezünkben levő eszközt — az árvaértékek öszpontosított kezelését — ragadtuk volna meg, átnéztünk a szomszéd Zalamegyébe, s készpénzfizetés mellett egy pár árvát könyörögtünk be Füredre, ahol már a szeretet is tanyát ütött, míg nálunk az életrevaló eszme nem fogamzott meg; kezünkben volt 1872-ben; ekkor relegáltuk az ügyet a törvényhozásra; no 1877 meghozta a törvényt, csak végre kell hajtani; úgy tettünk, mint a rósz fizető, aki csak végrehajtás útján fizet. No de „jobb későn, mint soha.“ Végül egy kérdés merül fel; Veszprém és Pápa külön állnak, s ha évenkint nem járulnak az alap növeléséhez, lehet-e annak idejében igényünk a megyei árva-menházhoz ? pedig népesség tekintetében e két város több, mint egy nyolczada a megyének. Kasencky János. Forradalom a világforgalomban. Az orosz lapokban nem rég közölt azon hír, mely szerint az Amu-Darja ismét visszatért régi medrébe s e szerint többé nem az Arai — hanem a kaspi tenger közelében levő Sary tóba ömlik, a Teheránból jött hírek szerint is megerősítést nyer. Az orosz birodalom számára ez által — Sary tó s a kaspi tenger közti földszoros könnyen lévén átmetszhető, — uj vizi és kereskedelmi ut nyilik fel egész Afghanis- tanig. Az Amu-Darja ugyanis felfelé egész Bal- kig lévén hajózható, e város rövid idő múlva már Astrachan és Moskvával vizi ut által lehet összekötve. E természeti esemény következményei a középázsiai államok kereskedelmére 8 politikájára egyelőre még fel sem foghatók; Oroszország azonban általa mindenesetre közelebb jutott Indiához, mi a keletázsiai vasutak építésére is visszahatással lesz. __________ (V. KJ He ti szemle. — jan. 11. A képviselőház 5-én rövid ülést tartott, melyen a pénzügyminiszter beterjesztette a folyó évi költségvetést. A költségvetést 22,802,398 frt hiányt tüntet fel. A ház a budgetet a pénzügyi bizottsághoz utasította, s az exposét akkor fogja a pénzügyminiszter megtartani, ha a bizottság jelentése a ház elé kerül. * A franczia senátor-választások a köztársasági párt előnyére ütöttek ki. Az összes A „VESZPRÉM“ TÁRCZÁJA. Az óriások. Berhida, 1879. jan. 7. Tek. Szerkesztő úr! Nagy és rendkívüli időket élünk, ép azért ne tessék kicsinyes dolognak nézni, ha ebben az uj aerában szeszélyes levelem nagy és rendkívüli tárgyra szorítkozik. — A természetben koronkint előforduló nagy és rendkívüli tünetek megfigyelése s gondos szemmeltartása mindig szórakozást nyújtván, úgy vélem: hogy midőn az óriásokról, fajunk és nemünk eme csodás alakjairól egy érdekfeszítő „Képcsoportot“ állítok össze, épenséggel nem pazarlóm el a drága időt holmi érdektelen dolog megírására; — aztán, — ha e csodálatos farsangi „műkiállításommal“ nem is idézek elő oly roppant hatást Veszprémben s vidékén, mint a Budapesti „spiritiszták“ szylveszteresti szellemidó- zése a fővárosban, vagy a tízt.-pétervári tauúlók forradalmi tüntetésének „hű és igaz- ságs{erii“ leírása a sajtóban — de azért komolyan mégsem mondhatja el róla még a „legs{őrs{dlhasogatóbb areopag“ sem, hogy kár volt reá vesztegetni annyi betüfestéket. Belevágom tehát „a fejszét az óriási műbe — a nagy fába“ de szükségkép egy , jókora feneket is kell kerítenem neki“ hogy az egész egy kikerekített ,,dombormű“ legyen, melynek keretébe „óriásaimat“ beilleszthessem. A pogány mythologiai, rendkívüli óriások egykori létezését tárgyalván, azoknak oly mesés termetnagyságot, s ezzel járó természetfölötti erőt tulajdonít, miszerint Ossa, Pelios, és Olymp Thessalia legmagasb hegyeit is összehordani, s egymásfölé halmozni képesek voltak, hogy ekép a „menybeli egeket“ könnyebben megostromolniok lehessen. — Sőt regéli, oly erősek voltak, hogy iszonyú nagy fákat gyökerestől kitépni, kősziklákat, s egyes szigeteket ide s tova szórni, s hajigálni nekik csak gyermek játék volt. — Ez óriások személyében a Titánok, Kyclopsok, s Gigások szerepeltek, kiknek száma nagy volt, s kik közt Ramler Károly Vilmos szerint a legismertebb: Titan, Ocean, Cőus, Kreus, Japetus, Saturnus, Typhon, Enceladus, Mimas, s. a. t. Valamennyi közt azonban a legtekintetélyesb Typhon volt, ki előtt még maga villámos Jupiter is többi isteutársaival páni félelmében megbátrált; Egyptomba tutván, ott különböző állatokká változódtak át, midőn ez őket harczra kihívta. — Ez azon később bekövetkezett életkalálharcz bizonyára, melyet allegóriái képletben egyik művész hazánkfia e czím alatt: „Titánok harcza az olympi istenekkel“ remekül megörökített. A régi iratok Adám apánkat mondják a legrégibb óriásnak, mi ha való: úgy rólunk a paradicsomon kívül tőle egyenesen leszármazottakról tekintve korcselfajzásunkat méltán elmondható „messze gurult el az alma a fájátólAztán magában a bibliában is jönnek elő óriások, Og, Magog, s Goliáth nevezet alatt, kiknek mind rendkívüli termet s természet fölötti erő tulajdoníttatik. Az újkori tudomány azonban az óriások irányában sokkal szigorúbban s kérlelbetle- nebbül jár el az ókorinál s kétségbe vonja azok hajdani létezését döntő érvül felhozva, hogy a Geológiának nem sikerült eddig még a kövületekben felfedezni oly csontvázokat, melyek azok egykori létezését kétség kívül helyeznék. Maguk az egyptomi múmiák is czáfolhatlan bizonyítékok arra nézve, hogy vízözön előtt sem lakta e „siralom völgyet“ magasb, s rendenkivül termetesb fajtájú nép, semmint jelenleg. Bitka tüneménykép azonban minden időben találkoztak rendkívüli nagyságú csodás egyedek, természetesen nem 50—60 méteresek mint a mythologia regéli, hauem a közönséges emberi nagyságot több-kevesebb centiméterrel meghaladó lények. — Csodálatra méltó különösség, hogy Irlandból került ki a legtöbb óriás, a kikről hiteles tudomással bírunk. így 0 Brion Károly 3 méter, 47. ctm. s 6. millimet. vagy is 11. 4. (hüvelyk) magas volt, — ott termett, — s úgy tűnt fel mint az óriások királya, mert magasság tekintetében állítólag őt eddig senkisem múlta fölül. Életében mindig attól félt, hogy holtteste egykor orvosok bonczkése alá kerül, azért halála után a tenger fenekére való elsülyesz- tetósét rendeletileg hagyta meg. De Kunter Villiamnak sikerült bulláját 500 font sterlingért magának megszerezni. Magrath Kornél szítén Irlandi 2. m. 50. cm. s 2. mm. vagy is 7’ 11” mért. Cotter Patrik ugyan irlandi oly magas volt, hogy Northamptonban az utczai lámpáknál szokott pipára gyújtani. György, Angol királynak is volt egy 3. mét. s 16. cm. — 10. láb magas kapusa. — A hírneves Cromvell is birt egy horíhorgas rendkívüli termetű Daniel nevű ajtónallóval, ki egyszersmind művelt s tudományos ember volt, s később megtábolyodott. A legujabbkori óriások közül legfeltűnőbb példány Brice József franczia, ki 2. m. 39. cm. ó 6. mm. az az: 7. 7. magas volt s azon chinai 2. 44. cm. ó 9. mm. vagy is 7. 9. Chang-woogó nevű, ki 186%-ben pénzért mutogatta magát Europa minden népesb városaiban, igy Pesten, sőt Veszprémben is, hol magam is bámultam ő — nagyságát. Ama chinai óriás is, a ki „Budapest“ legközelebbi ujságolása szerint m. é. nov. hó utolsó napjaiban Metzben fordult meg, 2 m. 35 cm. vagy is 7 lábnál jóval magasabb volt. — Kár hogy neve nem kőzöltetett. — Holubár, amaz elbizakodott hetvenkedő cseh- lovag, kit Corvin Mátyás fénykorában vitéz Kinizsink a nyeregből kikapott, és diadalmasan a főidhez sújtott, párját ritkító óriási egyén volt. — Kik Hadzsi Lóját a megkegyelmezett bosnyákfelkelő vitézt látták, 2. méternyi daliás termetűnek mondják. — A múlt évben Oszt- rák-Magyarország mindkét fővárosában tisztelgő bosnyákküldöttség közt Hadzsi Mijaga Szelinovits s Mustaj beg Lakisits, mint válogatott 2 méternyi óriási különösségek úgy említettnek. Frigyes Vilmos, — Nagy Frigyes atyja, — arról nevezetes, hogy a világ mind a négy zugából ősszevásároltatta s gyűjtötte a legmagasb termetüeket, s azokból egy egész gránátos gárda ezredet alakított. E legcsodá- latraméltóbb óriási gyűjtemény Potsdamban volt a múlt században látható, melyben egy gránátos sem volt 2 méter 21 cmnél kisebb. — Lapunk mai számához egy félív »Hiv. Ért.“ van csatolva.
