Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1879-01-12 / 2. szám
senátorok közöl 176 köztársasági s 121 con- j servativ Az uj senátus elnökének Arago van kijelelve. — A íranczia-tunisi conflictus remélhetőleg békés utón fog kiegyenlíttetni. Állítólag a tunisi bej felkérte az olasz kormányt, hogy járjou közbe a bejnek Franczia- országgal való kibékülése ügyében. Depretis ily értelemben küldött is utasításokat Cialdini tábornoknak. Különben egyes hirek szerint Toulonban sietve szerelik és élelmezik a franczia hajórajt, ezen intézkedés azonban alig áll összefüggésben ezen ügygyei. * Némely lapok tudni vélik, hogy a porta megkötötte Oroszországgal a végleges szerződést. Azonban semmi bizonyosat sem lehet tudni; csak az a tény, hogy a porta itt is, ott is alkudozik; alkudozik Ausztria-Magyar- országgal, Görögországgal, Montenegróval és Oroszországgal. — A conventió a no\ibazári szandsák megszállása tárgyában egyes lapok hírei szerint már megköttetett, tényleges keresztülvitele azonban csak akkor fog megtörténni, ha a bród-serajevói közlekedés lehetővé válik. — A török és görög meghatalmazottak most tárgyalják a határrendezést, lesz-e sikere, bajos volna megmondani. — Fodgoricza és Szpuzs átadásának akadályait a porta minden módon elhárítani szándékozik, annyival inkább, mert Oroszország a török terület kiürítését eme helyek átadásától tette függővé * Azon hirt, hogy a kabuli emir Oroszország pártfogását kérte, Pétervárról megczá- folják; mindeddig azt sem tudják, hová menekült az emir. Állítólag Jakub kán is előkészületeket tesz a menekülésre, látván azt, hogy Cabulban tehetetlen. Az angolok ügye jól áll. — Monarchiánk és Románia közt létrejött a megállapodás az államvaspályával annak idejében kötött üzleti szerződés ügyében. — Állítólag az Auersperg-cabinet megalakult; a csehekkel tovább folynak az alkudozások. A közigazgatási bizottság ülése. Veszprém, 1879. jan. 7. Az alispáui szakjelentés szerint az al- ispáni iktatóba decz. hóban befolyt 945 ügydarab, mihez járult nov. hóról 9, elintéztetett 899, megyebizottsági ülésre félretétetett 30, nyilvántartásban maradt 7, elintézetlen 18. A közigazgatási bizottság iktatójába beérkezett 75 ügydarab közül elnökileg elintéztetett 31, a jelen ülés napirendjére pedig 44 tűzetett ki. Az egész lefolyt 1878. évben az alispáni iktatóba 12228, a közigazgatás bizottságiba 685, a központi választmányhoz 123, összesen 13036 iigydarab érkezett be, mi 1877-hez képest 1195 darabnyi növekedést tüntet fel. 1878-ban volt 5 rendkívüli és 2 rendes közgyűlés, melyen 796 ügy nyert elintézést, ezeken kívül a központi választmány 50 az igazoló választmány 24. a bíráló bizottság 3, a fegyelmi választmány 3, a statistikai bizottság 3, és a vészbizottság 1 ügyet intézett el. Deczember hóban 3 tüzeset fordult elő 1112 írt kárral, melyből biztosítás által 510 trt volt fedezve. A közbiztonság kielégítő volt. Az árvaszéki elnök jelentéséből örvendetes jelenség gyanánt említhetjük, hogy árvaszékünk hatalmas lépést tett a hátralékok megszüntetésére; november hó végén maradt ugyanis 388 elintézetlen ügye, mihez járult deczember hóban 380, elintézett pedig gyülé- sileg 294-et, gyüléM-n kívül 180-at, összesen 470-et, az elintézetlen ügydarabok száma tett deczember végén 294-et, tehát 94-el kevesebbet mint az előző hónapban. Az államépítészeti hivatal főnöke örömmel jelenti, hogy a deczember hóban beállott nagyobb mérvű havazások okozta közlekedési akadályok a közigazgatási közegek tevékeny közreműködésével gyorsan el lettek hárítva. A közmunka leszolgálására vonatkozó adatok még nem érkeztek be, a megváltására vonatkozó alispáni értesítések pedig kedvezőtlen eredményt mutatnak. Beszéljenek a számok : a veszprémi járásban előirányoztatott 4786 frt 60 kr, hefolyt 1190 Irt 60 kr, kint van 3596 frt, Veszprém városban előirányoztatott 1171 frt 80 kr, a zirczi járásban előirányoztatott 5484 frt 30 kr, befolyt 873 frt, kint van 4611 frt 30 kr, a devecseri járásban előirányoztatott 4662 frt 80 kr, befolyt 1505 frt 53 kr, kint van 3157 frt 27 kr, a pápai járásban előirányoztatott 5049 frt 40 kr, befolyt 2857 frt 98 kr, kint van 2191 frt 42 kr, Pápa városban előirányoztatott 900 frt 40 kr, befolyt 800 frt, kint van 100 frt 40 kr, az enyingi járásban előirányoztatott 2096 frt 40 kr, befolyt 1507 frt, kint van 589 40 kr. Az egész megyében előirányzott 24151 frt 70 krból befolyt 8734 frt 11 kr, kint van 15417 frt 59 kr, mely eredmény nagy ellentétet képez az országút hálózat eshetőleges változtatása és újabb útvonalok felvétele tárgyában kiküldött járási bizottságok részéről beterjesztett jelentésekben kifejezett igényekkel, és ha a hátralékok behajtatni nem fognak, 1879-ben még a rendes országút fentartási kiadások is alig fognak elégséges fedezettel bírni. A kir. adófelügyelő jelentése szerint daczára, hogy a megye területén 32 adóvégrehajtó szakadatlanul működött, a lefolyt év adóbefizetési eredménye kedvezőtlenebb mint volt az 1877-ik évé. Befizettetett ugyanis 1878-ban 1149195 frt 75 kr, mig 1877-ben 1224366 frt tehát 75140 frt 57 kr több folyt be. Most midőn sok helyen a kereseti és egyéb pénzszerzési források kimerültek, czél- szerüuek vélte az adófelügyelőség, a végrehajtást mindazon helyeken beszüntetni, hol vagy a község anyagi körülményei azt követelték, vagy a befizetés a viszonyokhoz képest csak némileg is kielégítő. Ennek folytán decz végével 25 adóvégrehajtó a szolgálatból elbocsáttatott, a megtartott 7 részint ott fog működni, hol mint p. a bortermő vidékeken, a múlt év utolsó hónapjainak mulasztásai csak a jövő hónapban lesznek pótolhatók, részint pedig ott, hol a befizetés a viszonyokkal nem áll arányban, mint Veszprémben és Pápán, az előbbinek ugyanis 1877 évi 28330 frt 85 kr, hátralékához 1878-ról 5000, az utóbbinak pedig 14657 frt 96 krjához 10000 frt járult. (A megyei főorvosnak minden tekintetben érdekes, de különösen az állategészség ügyre vonatkozó részében a gazdaközönséget közelebbről érdeklő jelentésével jövő számunk foglalkozik.) A veszprémi „Nemzeti Casino1 közgyűlése. — jan. 6. A Az egyleti tagok a közgyűlésre feltűnően nagy számban jelentek meg; ennek oka abban rejlett, mert hire járt, hogy az egylet szeretett és tisztelt elnöke a jövőre nézve állását megtartani nem akarja, a tagoknak tehát tüntetniök kellé elnökük mellett. Különben a közgyűlés főbb pontjaiban a következőleg folyt le. Bezerédy Gyula elnök, megnyitván az ülést, rövid beszédében visszapillantást vet négy évi elnöki működésére s nyugodt lélekkel mondhatja, hogy ezen idő alatt minden tőle telhetőt megtett az egylet ügyeinek előmozdítására; azonban a jövőre nézve oly nézetben van, hogy megmaradása az egylet élén annak inkább ártani, mint használni fogna; ezen okból kéri folmentetését. Elnök benyújtja egyúttal tiszttársai s a választmány lemondását is. A közgyűlés e lemondások folytán korelnöknek Pápay Miklós, és körjegyzőnek Kemény Andor tagokat kéri fel. Pápay Miklós az elnöki szék elfoglalása után meleg szavakban emlékezik meg Bezerédy Gyula elévülhetlen érdemeiről s indítványozza, hogy a közgyűlés jegyzőkönyvileg fejezze ki elismerését volt elnöke fáradhatlan tevékenységéért, melyet az egylet mindennemű ügyeinek elintézésében hivataloskodása alatt folyton tanúsított. A jelen indítvány elfogadása után újra szót emel a korelnök s a lelépett elnökhöz fordulva kifejti, hogy azon idő alatt, mig Bezerédy Gyula állott az egylet élén, az intézeti ügyek minden tekintetben virágzásnak indultak. Annak megítélése — mondja szóló — képes lesz-e Bezerédy Gyula az egyletnek a jövőben használni, nem ő hozzá, hanem a közönséghez tartozik. Szóló ez ügyben értekezett az egyleti tagok többségével; e többség egyértelműig oda nyilatkozott, bár sikerülne Bezerédy Gyulát a jövőre nézve is megtartani az egylet elnökének. E szavakat lelkes éljenek követték, miknek lecsillapultával azonban Bezerédy Gyula újból kijelenti, hogy megmarad lemondása mellett. Erre ismét felszólal a koreluök, s megemlíti, hogy a jelen körülmények közt senki sincs, akit elnöknek választhatna az egylet Bezerédy Gyulán kívül, kit figyelmeztet, hogy a közügyek terén nincs helye a túlérzékeny- kedésnek s kérve kéri őt, ne utasítsa vissza az egyletnek személyébe helyezett bizalmát. Az újból felharsant éljenek végre megtörték Bezerédy Gyula vonakodását s általános lelkesedés közt elfoglalta az elnöki széket Ezután a közgyűlés a tisztikart s a választmányt alakítá meg. A választás egyhangúlag történt. Alelnöknek megválasztatott Ruttuer Sándor; főjegyzőnek Szabó Ferencz; aljegyzőknek ifj. Gaál Lajos és Wurda Adolf; pénztárnoknak Menczl Adolf; háznagynak Hecs Ferencz; könyvtárnoknak Krizsán József; segédkönyvtárnoknak Kleczár Ferencz és ügyésznek Fodor Gyula. A választmány tagjai lettek: Beck Alajos, Cseh Alajos, Cseresnyés Nándor, Cserny László, Dunszt Ferencz, Fülöp József, id. Gaál Lajos, Hankóczy Sándor, Hochsinger Salamon, Ke- uessey Károly, Kenessey Móricz, Kenessey Pongrácz, Kézsmárky József, Kisovics József, Kőrössy Antal, Kutassy Ignácz, dr. Láncz Nándor, Lévay Imre, Márton József, Nagy Károly, Paál Dénes, Pápay Miklós, Plosszer István, Rikóty Ede, Véghely Dezső, Pótválasztmányi tagokul megválasztattak: Bohu- niczky Ödön, Cserna Vincze, Halász Gyula, Imrék Béla. A pénztárnok számadása szerint az egylet múlt évi bevétele 2681 frt 66 krt, kiadása pedig 2247 frt 65 krt tett ki; tehát a múlt évi tiszta jövedelem 433 frt 79 kr. Megtörtént a szokott két részvény kisorsolása is; és pedig a 184. és a 37. számú részvények sorsoltalak ki. Egyéb belügyek elintézése után a közgyűlés eloszlott. Fölhívás! Midőn a mostoha viszonyok s a közjótékonyság sokoldalú igénybevétele daczára kérelmet bátorkodunk intézni a nagytekintetü magyar közönséghez, azon tudat buzdít bennünket, miszerint a magyar nemzet még sohasem tagadta meg segélyét s pártfogását oly intézményektől, melyek hazafias és közművelődési czélokért buzgólkodnak. Két éve, hogy Bécsben, a külföld egyik leghirnevesebb egyetemén, a magyar nemzetiségű tanuló ifjak egyesületet alapítottak. A fő indok, mely tömörülésre készteté az akadémiai magyar ifjúságot, azon fájdalmas tapasztalat vala, miszerint a magyar korona országaiból évről-évre Bécsbe sereglő, az ezeret meghaladó s felében magyarajkú tanuló ifjak nagy száma egy a hazafias lelkületet megőrző menhely hiányában önkéuytelenül is, de jobbadán agitatió folytán besodortatváu az itt fennálló számos, nemzetiségi czélú és jellegű akadémiai egyesület ténykedési körébe, a hazától elidegenülve vagy hazafiatlau eszmék szolgálatába lépett, vagy legalább a haza ügye iránt való közönyösség által megmételyezve tért vissza szülőhelyére. Jogosan fájlalták a hazai körök is a tanuló ifjúságnak különösen Bécsbe való tömeges kivándorlását, és mi bátran kimondhatjuk, hogy ily körülmények közepette egy akadémiai magyar kör létesítése Bécsben nem csupán üdvös és czélszerü, de elodázhatlan szükség és kötelesség volt. Megalakult tehát a .bécsi akadémiai magyar olvasó- és társaskör,* hogy zászlaja alatt egyesítse az egyetem, műegyetem és az akadémiák magyar ifjait és azokat, kik magokat magyaroknak vallják; megalakult, hogy megőrizze híven a hazafias érzületet, hogy emelje a nemzeti öntudatot, hogy művelje a tagokat minden irányban, de mindig és mindenütt magyar szellemben. Ez volt körünk törekvése eddig, ez lesz programmunk ezután is. De a szép czélu kör méltó fenntartása és hatályos működése anyagi áldozatokkal van egybekötve és bár kétszáz tagja van már egyesületünknek, a tagsági díjakból befolyó pár száz forint csupán rövid időre biztosítja annak fennállását. Alázatos kérelmet intézünk ennélfogva a hazai körökhöz, kegyeskedjenek pénzzel, könyvadományokkal vagy bármily czélszerünek ígérkező módon ügyünket gyámo- lítani és nagybecsű pártfogásuk által körünk fennállását lehetővé tenni. Bizton reméljük, hogy hol kevésbbé jelentékeny nemzetiségek, magokévá téve fiaik helybeli akadémiai egyesületeinek ügyét, dús gyá- molításban részesítik ezeket, a magyar nemzet sem vonandja meg tőlünk áldozatkész hazafias részvétét. Bécsben, 1879. január havában. gr. Károlyi László, SMátray éMiksa, elnök. főjegyző. Ajtay Ödön, "Pintér Gyula, biz. tag. alelnök. Kegyes adományokat elfogad a „bécsi akad. magyar olvasó- és társaskör* bizottsága (I., Teinfaltstrasse 6, Bécsben.) Mind a mellett nem erről maradt ám fent ama buzdító jelmondat „a gárda meghal, de meg- nem adja magát.“ Óh más! a kis Napoleon — óriás császár és hadvezér gárdája volt az! Az óriások „ellenlábasai“ a törpék lévén, ha az azokról hasonlóan vezetett naplómat némely adatokra nézve kiegészíthetem, — úgy ezekről is t. szerkesztő ur szíves engedelmével annak idejéu, — hanem is egy ezredet, — legalább egy „dís{s$akas{t“ far sangi kedvcsapongásból kuriosuuikép a „Ves{- prérn"" „tábor állásán“ mozgósítani, s ellóp- tetni fognék. S ezzel fogadja üdvözletemet. Eplényi dMárton. Karczolatok. ii. Vajon a tulajdonhoz való ragaszkodás pusztán a jog vagy a jog kifoiyása-e,s ahhoz valamint szellemi élveinkhez, nem ragaszko- duuk-e előnyeiért? — Nem helyes mások önzését csak úgy ítélni meg, amint ránk nézve kedvezőtlen. A mások tetteinek épen oly jogosultsága van, mint a magunkéinak, tehát ha helyesen akarunk ítélni, épen úgy kell azokat is megbírálni mint a magunkét. Vagy magunkét úgy mint másokét, a mi végeredményében egyre megy ki. Vizsgálva az önzést, mely szemünkben másoknál felötlő, ép úgy figyelnünk kell arra, hogy ha egyben ártott, de az illetők személyiségétől különböző egyéneknek hasznára volt, s mindaddig, míg a fenálló rendet 9 az ennek védelmére szolgáló törvényt nem sérti, csak az erkölcs-biró Ítélhet felette helyesen, a ki a tettek indokait is vizsgálja. 8 váljon az erkölcsbiró állása szempontjából elzárkózhatik-e a külömbség elöl, a inely- lyel az általa megbírálni szándékolt cselekvő azokat, kik hozzá közelebb állanak, mások felett előnyben részesíti? Csakhogy mindezek oly dolgok, melyek hogyha valakire, akkor mindenkire is illenek s legkevésbbé valók arra, hogy belőlök kiindulva, külömbségeket állítsunk fel másokra és másokra, e külömbséget alkalmazva zsinórmértékül. A polgárosult világ szellemi kincsei a nemzetek közvagyonává váltak annyira, hogy egyik sem külömböztetheti meg magát azok kizárólagos birtokosa minőségénél fogva. A haladás minden egyes vívmánya, érdekelje az anyagi vagy a szellemi világot, bár a valóságban nehéz ily megkülönböztetést tenni, mert egyiknek előnye a másiknak is használ, azon válaszfal lebontásához járul, mely a nemzeteket egymástól elkülöníti. Nem akar ez többet, hogy ha valaki valamely követendő igazság ismeretére jutott, csupán az ismeretnél maradjon, s ne legyen annak befolyása tetteire. Igaz, más öntudatos akarattal tettekben megvalósítani az igazságot, vagy csak annyiban követni, a mennyiben az, ha felfogtuk, nézeteinkre, érzületünkre s igy cselekvényeinkre befolyással van, amely elől elzárkózni nem akarunk. Talán ez vezet nyitjára a kiváló és a közönséges emberek, a vezetők és követők közti külömbségnek, s mig amazt kevesebben teszik, ezt cselekszi minden ember, a ki amaz igazságot ismeri s kinek egyéniségében ész és akarat nem annyira különállók, hogy egyiknek a másikra egyátalán nincs hatása. Vizsgálódásunk eredménye tulajdonképen attól függ: amaz igazság szerinti cselekvésnek mit veszünk. Azt-e, mi nyilván a sokak által észrevehető, de hisz akkor oly társadalmi létet kellene feltételeznünk, amelyben minden cse- lekvény nem csak a nyilvánosság világánál megy végbe, indoka nem csak ismert, de arról a sokak szükségkép tudomást is nyernek ! Távol legyen annak, ami általánosan ismert, értékét kisebbíteni, de abban nem nyilvánul olyan szellemi erő, amely a társadalmi fejlődéshez elégséges, vagy sőt annak erejét magában foglalja ás kimeríti. Az legfeljebb az erő jele. Az erő magva és teljessége azon számtalanok lelkületűben van, kik amaz igazság szerint éreznek és gondolkodnak, s működésüknek, de sőt életüknek amaz igazság ép oly szükségképi alkotó eleme, mint a mily szükséges a tisztán fizikai létnek a levegő. Eredménye az a haladás a társadalomban, melyet óráról órára megjelelni, megkülönoöztetui lehetetlen, de melyuek nemes arányai a kort vizsgáló előtt a duzzadó erőtelj élénksége által tűnnek ki. 8 hiszed, hogy-e fejtegetések, ha van bennök valami igazság, a nemzeti érzületre nem alkalmazhatók? 8 nem alkalmazhatók épen korunkbau? Ha látni nem akarsz, bizony nem. De ha megfigyelésre érdemesnek tartod, felismered az intézők tetteiben, fel a sokak azon hangya szorgalmában, mely alkot észrevétlenül, nem fárad nem pihen, ma a léteiért küzd, holnap épületén dolgozik s ha ez meg- rontatik, ismét újra Kezd. Apathiáról beszélsz? Itt uincs. Egy em. beröltön keresztül sok mindent megértünk- Sokban csalódtunk. Tán még teljesen ki se ábrándultuiik. Tán épen most megy végbe a nemzet életében az a folyamat, melyből egészség és erő forrja ki magát. Tán most forrja magát. De forrja! Az alkotás foly. Másként látunk, mások kívánalmaink ma, mint évekkel előbb. Szerencsénk, hogy azok vezérlete alatt nő fel a nemzedék, mely a jövőben alkotni, fejleszteni hivatott, kiknek bölcsője egy nagykor boldogító eszméi légkörében ringott, maradván az utánuuk jött nemzedéknek azon nem csekély érdem, hogy egy gyászos idő daczára a múltat a jelennel összekapcsolni segítették. De van itt sok, ami különösnek iátszha- tik, a mit dicsérni nem lehet. Megütközhettél azon feltevéseu, mely az igazán intelligens emberek között is uralkodó, s mely kizárni látszik, hogy hivatalos állású bár független egyének oly jogokat, melyek gyakorlatát szabad intézmények között feluőtt férfi legtöbbre tartja — függetlenül s meggyőződés szerint gyakorolhassanak. Egyik például természetesnek találja, hogy államhivatalnokok képviselő- választások esetén nem fognak ellenzéki jelöltre szavazui, a másik megköveteli, a harmadik legalább felteszi. S mégis nem tudom, nem-e inkább azon kell megütköznünk, ha látjuk hogy némelyek minden a közttgyek terén tör- tónendőket egyéui érdekekre vezetnek vissza még az intézők részéről is, de sőt szavaik után Ítélve oly eszmekörbeu élnek, hogy ennek ellenkezőjét tartanák természetellenesnek. Te felkiáltasz: váljon a kőzügyekhez méltó felfogás csak könyvekben lerakott eszme, vagy
