Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1879-08-03 / 31. szám
31-ik szám VI. évfolyam. 1879 SserkesztSség él kiadó* hivatal: Vár, 4. 8Z. Hirdetéseket, mUmint helybeli előfizetéseket is, elfogad és nyugtáz KRAUSZ ARMIN tlVTknnkiltii Vmvlitii. HIRDETÉSEK egytiasábos petltsor6kr. NYILTTÉR petit.soronUint 15 kr. s kiiliin minden beigtatiiaért 30 kr. bélyeg. ÉRDEKŰ, MIVELŐDÉSI ÉS K02GAZDASAGI, HELYI es „Hív. Értesítő“ aetJales mini«» »»Űrnap. Előfizetési díj : Egésa évre . 6 frt — kr. Félévre ... 3 frt kr. Negyedévre . 1 frt 50 kr. MEGYEI HIVATALOS HE I I KÖZLÖNY Veszprém, 1879. évi julius lió 24-én. Ismét valami bajnak kell lenni oda át az úgynevezett polgári társaskörben, mert a „Veszprém“ utóbbi számában a Veszprém jó barátja valószínűleg jó censerie reményében azon sokszor elcsépelt kérdést feszegeti, hogy mily felesleges városunkban az a három társaskör, mely fennáll; csakhamar iparkodik is a jó tanácscsal szolgálni, ajánlván az iparo- rosoknak, hogy körüket, mely szerinte a három fennálló társaskör közül legfeleslegesebb, szüntessék be, már csak azon rendkívüli döntő oknál fogva is, mert az iparosoknak külön körük Magyarországban egy kisebb városban sincs, s receptképen ajánlja, mint egyedül üdvözítő szert, a polgári társaskörbe való belépést, hol el lehet sajátítani azon szellemi magasabb műveltséget, melyre különösen az iparosoknak oly nagy szükségük van, és utal a polgár firmára, mely gondolkozni tudó ember előtt a legtisztességesebb firma. Valóban nincs szebb firma a világon, még ha a Hatvani Deutsch nemes levelét oda számítjuk is, mint a „polgár“ firma, ha tiszta, csakhogy rövid idő múlva azzal is oda jutunk, a hova a szabadelvűvel jutottunk, hogy manap, ha azt kérdezik még a legszabadabb gondolkodótól is, hogy ő is szabadelvtí-e ? előbb megrázza a fejét és csak azután nagyot gondolkozva commentár mellett mondja ki, hogy igen, de nem ilyen vagy amolyan értelemben; azonban nem erről akarok beszélni, sőt még arról sem szólok, vajon hasznára válik-e a polgári társaskörnek, ha mellette egyik vagy másik censal erőlteti magát, mert azt a tények leginkább igazolják, de hogy milyen az a szellem, melyben a Veszprém jó barátja meg akarja az iparosokat úsztatni, azok kik a polgári társaskörnek több éven keresztül tagjai voltunk, igen jól tudjuk, ép azon szellem okozta, hogy nem kiváltunk, mint a Veszprém jó barátja tévesen felemlíti, de egyenként ott hagytuk a társaskört. így alakítottuk azokkal együtt, kik ezelőtt soha semmiféle társaskörnek tagjai nem voltak, az iparoskört, melynek ma a felemlített társaskörök közül legtöbb tagja van, pedig nem is házaltunk a tagok aláírásánál, s mégis erről a körről mondja a Veszprém jó barátja, hogy legkevesebbet tud, csak sajnálni lehet azokat, kik feluőtt korukban is oly tudatlanok vagy elfogultak, bogy a szálkától, mely szemükben van, nem látják meg a gerendát, mert, hogy szerényen lárma nélkül dolgozik és fárad a kör az iparosok érdekében, tanúsítják a kiállítások körüli buzgoikodásai, ott volt a győri, szegedi, különösen pedig a veszprémi és székesfehérvári kiállítás, hol az iparoskor megtette kötelességét, melyet az iparosok érdekében elvállalt, az összes hazai iparosok érdekében tartott országos értekezleten és gyűlésen képviseltette magát, tartott többszörösen felolvasásokat és értekezéseket. Hogy pedig a Veszprém jó barátja is tudjon valamit a veszprémi iparosok köréről, és hogy láthassa, hogy megalakulásukkor valami czélt mégis tűztek maguk elé, közlöm itt a kör alapszabályainak bárom első pontját, melyet a menynyire lehetséges, mindenki iparkodik megtartani. 1. §. A veszprémi iparos olvasó kör czélja: a veszpémi polgárság részére oly érintkezési gyülpontot képezni, mely a művelt társaséleti élvezetek megszerzése mellett alkalmat szolgáltat, a polgárságot közvetlen érdeklő helyi közérdekű, kiválói ag ipar- és kereskedelmi kérdések feletti eszmecserére. 2. §. E czélból a kör saját helyiségében alkalmat nyújt a napon- kiuti fesztelen társalgásra, értekezések s felolvasásokra, valamint a kör hatáskörében felmerülő egyes kérdések ífeletti tüzetes tanácskozásokra. 3. §. A kör tagja lehet minden feddhetlen jellemű, nagykorú, önálló polgár, és kivel a kör tagjainak többsége társulni akar. Hogy mennyiben felel meg ezen kör hivatásának, megtudják bírálni azok, kik iránta jó indulattal viseltetnek; hogy rövid fennállása óta rendkívüli eredményeket nem tudott felmutatni, azt ne csodálja senki, hiszen a magyar közmondás is azt mondja, hogy: lassan járj, tovább érsz. Aligha igaza nincs a tisztelt szerkesztő úrnak, midőn azon hitben van, hogy nem oly hamar fog bekövetkezni a Veszprém jó barátjának azon jóslata, hogy előbb mint gondolnók, a két egylet mennyei dáridók között egy akol és egy pásztor lesz. Kérem a tekintetes szerkesztő urat lapjában legyen kegyes a fen- nebbieket közölni. Kitűnő tisztelettel a t. szerkesztő úrnak kész szolgája Balogh Károly. Heti szemle. — aug. 2. Kelet-Ruméliában egyetlen orosz katona sincs már. Bolgárországban még van 3 lovasezred, főleg azon okból, hogy a bizottságok kíséretéül szolgáljanak; de a meghatározott időre ezek is ki fognak vonulni. — A szerb minisztertanács jelentéktelen módosításokkal szentesítette az osztrák magyar vasúti con- ventió tervezetét. — Törökországban ismét kormányválság volt. A szultán eltörölte a nagyvezéri méltóságot, miniszterelnökké Aarifí pasát, külügyminiszterré pedig Szavfet pasát nevezte ki. — A íranczia képviselőház elnapolta magát, a görög képviselőházat pedig leloszlatták. — Különben a lefolyt hét semmi nevezetesb mozzanatot nem ölelt magába. Kiállítási levelek. XI. Sr.-Fehérvár, jul. 31-én. A magasabb tanintézetek közül a keszthelyi gazdasági tanintézeté az elsőség. E gyűjteményt változatosság és gazdaság jellemzik. Az állat- és növéuyboncztan, a kisérleti ter- mészettau körébe tartozó tárgyak, a szemléltető módszer taneszközei, a számos praepara- turnok megannyi ékesen szóló bizonyítékai az intézet jelességének. A magyar-óvári gazdasági akadémia kiállítása is nem kevésbbé ügyeimet keltő. A növénytermelés és trágyázási kísérleteket mutató tervrajzok, 1879-ben aratott főbb termények, a talaj physikai tulajdonságaira vonatkozó eszközök, a gyapjú tulajdonA „VESZPRÉM“ TARCZAJA. Naplómból. B.-FUred, 1879. jul. 28. Veszprém legmegelégedettebb és legboldogabb embereinek egyikével M. F. úrral egy átkozott drága üákerbe vetettem magamat, hogy szórakozási körutamat megkezdjem. Ba- laton-Füred volt a jelszó. Be hova is mehetne egy veszprémi magyar ember szórakozni először, ha nem Balaton-Füredre 'l A természet már úgy intézte, hogy mindenféle baj ellen mindenkinek a közelben engedett gyógyírt is teremni. Ez a mélységes titok, amit nagyon de nagyon kevés ember képes felfogni, mert legtöboen bajaiknak orvoslása végett bejárják Tolnát- Baranyát és utóvégre is az gyógyítja meg . őket, ami közvetlen közelökben van. Nekünk is veszprémieknek Balaton-Füreden van minden bajunk ellen orvosságunk. Péuz- túltengésben szenved valaki, menjen Balatou- Füredre, fittessé a kínálkozó élvezetek sodronyszálain keresztül a lapos mennykőt az erszényébe, fogadom azt az egyet, úgy meg fog lapúlni, mint a pite a tepsziben, üa zsírral nyakon öntik. Pénz-sorvadás fenyeget valakit, álljon be üákeresnek, vigyen egy-két fürdövendéget Füredre, szent hogy erszénye oly hasat kap a bankóktól, amilyet annak a híres Balassának gyógybicskája még nem operált. Szédeleg valaki, Füredre menjen, itt akár hamisan, akár becsületesen bukik az uszodában, mindig felszínre kerül, talpra áll és hozzá még pirulnia sem kell miatta. Hitelező-iszony bánt valakit, ne essék kétségbe, hajtasson Füredre, adja ki magát kolerás betegnek, még az ördög is kikerüli száz angol mértföldnyire. Világfájdalom bizsereg valakinek a baloldalában, Füredre menjen az Anna bálba, vegye ott szemügyre a bálkirálynét, Ligethy Margit kisasszonyt és elhiheti, hogy kedvet kap az élethez. özóval nincs baj, amely ellen Balaton- Füred nem tudna medicinát nyújtani. Vajon lehet-e csodálni, hogy magam is ide jöttem először? Az igaz, hogy az Anna-bálról elkéstem és így a szép bálkiralynét nem láthattam, de veszprémi ember volt, aki referált róla és így el kell hinnünk, hogy az volt ott a legszebö, a legkedvesebb teremtés, akit ő kiralyuéuak választott, a veszprémi fiataloknak pedig, mint tudjuk, szép Ízlésük van. Itt vagyok tehát ismét Füreden; egy évvel, az igaz, idősebb vagyok, mint tavaly ilyenkor voltam, de ez a Balaton-Füred, úgy tetszik nekem, mintha évről évre üatalaob lenne, mert csakugyan oly szépen kezd vedleni, mint az ázsiai papagály, mely régi tollát csak addig tűri, míg az új alkalmas lesz, akkor azután megrázza magát, a régi tolla szélnek megy és ő — újra születik. Balaton- Füreden is mindinkább kezd elenyészni, ami avult, ami régi és helyébe lép az új, épületekben, emberekben, társaságban, modorban, mindenben. Amilyenek voltak maguk a régi emberek, olyanok épületeik is. Ők maguk kevés igényűek, szűk latkörrel, a kis társaságoknak es így a beusőségnek kedvelői. Épületeik is szükek, alacsonyak, sötétek és az embereket összebúj tatók. Ma mindenben azt mondjuk a sógorokkal: mehr Licht! és így épületeink is tágasak, magasak, szobáink, termeink világosak, folyosóink szélesek; ablakaink nagyok, de azután a bensőség, a kedélyesség, a valódi társasélet is sokszor ki szalad rajta úgy, hogy a jó mulatás- és boldogságnak csak nyomát ütjük odabenn. Ily üatalmas ellentétet képez itt az új gyógyterem csinos épülete a régi épületekkel, örömmel legeltetjük szemeinket a hatalmas épület küldíszén és nem zsémbelödünk a miatt, hogy e fürdő-idény alatt nem adattatott át a közhasználatnak, a közélvezetnek. Vessünk az időre. A szakadatlan esőzések nem engedték, hogy a falak jól kiszáradjanak és így a legnagyobb erőfeszítés mellett is maradt volna valami új, valami nyers szag a teremben, ami pedig tudjuk vajmi sok gyeuge idegzetűnek nem épen van ínyére és egészségére. Nehogy tehát csak egy eset is elöiördúljou, hogy az áj épület valakinek ártalmas lett, a fürdő- igazgatóság helyesen iutézkedett, hogy nem nyitotta meg. Vajha másutt is, különösen a fővárosban figyelembe vennék, mily ártalmas újonnau épült és így még ki nem száradt lakásba hurczolkodni. A férfiak csakhamar belenyugodtak ebbe, de a nők, azok a kedves nők, de sokszor szeretik ép az ellenkezőjét tenni mindannak, amit a férfiak határoznak. így történt ez Balaton-Füreden is. Ha már meg nem nyílik is számukra az egész gyógyterem, legalább anuak egy iczi-piczi szegletje mégis adassák nekik rendelkezésükre, hogy szép markocská- jokba csaphassanak és buszkén mondhassák, hogy ismét legyőzték a férfinemet. Annak a Lapunk mai számához fél ív „Hív. Ért.“ van csatolva. '4f0t& jó fürdő-igazgató úrnak meg- megvan az az áldott gyengéje, hogy biz az hamarább enged azoknak a rimánkodó, kérő, esengő szép angyaloknak — a nőknek, mint a parancsoló ördögöknek — a férfiaknak és így történt, hogy a gyógyéptílet női osztályánál egy terembe beállíttatott egy zongorát és egy óra hosszáig harmincz erős krajczár lefizetése mellett korlátlanul rendelkezésre adja a zongorát az üres teremmel együtt és uram fia, ki hinné, napestig szól a zongora a jó akusztikájú teremben, a zongora-művésznők oda seregeinek férfi- és női tisztelőikkel együtt és ha már férfi és nő együtt van és még hozzá oly csábító haugok a talp alatt, vajon meglehet-e állni, hogy táuczra ne perdüljenek? Vén legény vagyok, de magam is meggaloppiroz- tatuám pipaszár-lábaimat, ha ilyen körülmények közé jutnék, azért csak tisztességes távúiból néztem azokat a boldog nőket, akik diadaluk mámoros tudatában kegyesen megengedték, hogy az Écsi-engedólyü válogatott férfiak is élvezhessék. Távul tartottam magam a teremtől, nehogj az irigység lángra lob- bantsa keblemet és még utóvégre a fürdőigazgatót részrehajlással vádoljam. Kedves olvasó! ha e naplótöredékemet vizenyősnek találod, ne csodálkozzál, most jöttem a Balaton partjáról, az alsó sétányról. Megesett a szivem, mivé lett az a gyönyörű sétány? De erről bővebben máskor. — jul. 29-én. Rosszul aludtam. Megmondom az okát. II. József császárra ráesteledett egy faluban,
