Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1879-08-03 / 31. szám
ságainak meghatározására szolgáló készülékek, a górcsövi praeparatumok ügyes rendezőre vallanak. A magyarországi kőkorszakbeli kultúrnövények összeállítása, a jelenkoriak mag- vaihoz hasonlítva, némi világot vet hazánk területén kultivált növényekre a történelmi időszak előtti időkben; másrészt tanúságot tesz a kiima ás kultúra befolyásáról a növényekre. Az érd-diószegi vinczellérképezde egészséges és beteg szőlőlevelekből, különféle szőlőfajokból egybeállított gyűjteménye meglepő. A szőlőpusztítás egész processusa látható, nemkülönben aszőlőmüvelés számos eszközei részint kisebbített, részint természetes nagyságban. A selmeczi bányászati akadémia kiállítása meggyőz bennünket arról, hogy az a mai igények szinvonalan áll. Kiállítja taneszközeinek egy- részét, nevezetesen azokat, melyek az erdőgazdaság szakszerű ismertetésére különösen hivatvak. Lathatók fabetegségek és szabályellenességek, rovarok által okozott és más ron- gálvanyok, talaj mi velósi eszközök, a fa és ké- regtermeléséuél és szállításánál hasznait gépek és műszerek s végül mutatványok a hallgatók rajzaiból. Az országos miutarajztanoda díszes és gazdag kiállítása méltó a legmagasabb elismerésre. A figurális rajz és festészet, ornamentika és iparművészét, az építészet, a mértani szakok, a szobrászát és fametszészet köréből vett festméuyek, rajzok, miutazatok és meiszvényea megannyi jelei a nevezetes és szüaseges intézet virágzásának. A magyar kir. állatorvosi tanintézet gyűjteménye, mely ló- physiologiáL patkolastant tüntet tel, igen érdekes. A közeptanodak, képezdék és neveldék csaknem kivétel nélkül részt^ vettek a kiállításban. A jelesbek közül kiválnak : a székely- keresztúri állami tanító képezde. lázép faragványai közt érdekes egy virágtartó. A budapesti intézetek kiállításai méltán lekötik figyelmünket. A pápai ref. főtanoda tárgyai kőztigen érdekes egy „Emlék-könyv* 1841-ből, melyoen Fetóíy, Jókay, Kerkápolyis más hírneves férfiak sajátkezüleg irt dolgozatait olvashatják. A szabadkai all. tanítóképezde kiállításában egy aranynyal gazdagon hímzett terítő, egy lüggöny íorgácskoszoru, aranyos papucsok ügyeimet keltők. Nem kevésbbé érdekes Treucsón megyéből egy 2558 db. posztóból Ízlésesen összeállított szőnyeg. Kiváló elismeréssel kell szólanunk az Orsolyák tan- és nevelőintézetéről tioprouból. Egy misemondó ruha igen gazdagon vau aranyozva, egy párnán a visegrádi Öalamontornya bámulatos ügyességgel van hímezve. A hosszufalusi (Brassó megye) all. felső népiskola müfaragászati osztályának műtárgyai valódi remek művek. Ez iBkola jelességét legjobban kiemelem, ha fölemlítem, miszerint alig volt képes küldeni a sok tárgyat a megrendelőknek. A veszprémi nagygymuasium rajzai, az apácza növendékek munkai szintén jelesek. A kocsigyarosok közül szintén kiemelendők: Porst Ferencz (Budapestről). Különösen szép és elegáns a József főherczeg számara készült s kék átlássál bevont kocsija. Kovács György és iieiter István kocsii elsőrendűk. Ozoilenstein egy kékkel bevont kocsija kiválóan ügyes kézről és Ízlésről tanúskodik. Fülöp Mihaiy és Kováts József tárgyai versenyképesek. Mind a három veszprémi. A gazdasági szerek kiállítói közt kitűnnek: Kühue Ede (MoBonyból.) Sorvetői és tneurjei méltán keresettek. Strobel, Paris és Kollerich (Budapestről) arató, sorvetői, szecskavágói, úgy sajtolója és zuzómalma lekötik ügy elmünket. A hírneves Vidats testvérek gyara a legjobb és legkapósabb ekéket kiszíti. Lukáts Zsiguioud gabona rostája már a párizsi kiállításon feltüuest keltett. Walser Ferencz (Budapestről) czélszerü és kitűnő tüz- oltószereket mutatott be. Elismerést érdemel Szilagyi Minály (Veszprém), ki bortisztítót, szeszpárlókkal ellátott hűtőket küldött. Misnem akart tovább menni, beszállóit egy polgárhoz. A polgár és csaladja mélyen hajlongott a császár előtt, ki azt a kérdést iutézte a remegőkhőz: Van-e itt nagyobb úr, mint én? — A szegény polgár nem tudta mire vélni e furcsa kérdést ős tőle telhetőleg erősen bizonyította, hogy az nem is lehetséges. Erre 11. József szépen megmagyarázta, hogy tulajdonkép Ő azt kérdezte, hogy van-e itt kis gyerek, csecsemő, mert az nagyobb úr, mint ó, annak ő nem parancsolhat. A polgár megnyugtatta ő felségét, hogy az anyjuk innen- onnan már beválik öreg anyjuknak is. Ő felsége szépségesen elfogadta a szállást. — Magam is ilyenformán jártam azzal a külömbséggel, hogy mikor e szobát elfogadtam, nem kérdeztem meg, vajon vau-e itt a szomszédDau nagy úr, aki még egy szerkesztő tolla hegyétől sem fél. Nyugalomra hajtottam fejemet es már-már átsurrantam a boldogok hazájaba az álmok országáoa, mikor a szom- szédszobak egykéből valami oiyau gyermek- sírás-fele ütötte meg fülemet. Majd elhallgat, gondolám magamoau, én mzouy tovább alszom Azonban perczről perezre nagyoob-ua- gyobb, extensiv- és mtensiveob lett a sikoltás, úgy nogy mar haragos és káromkodó morgást is hallottam az almukban megzavart egyeb szomszédoktól. A sikoltás nem szűnik, kolczy testvérek a többi közt fekvőgőzgépeket állítottak ki gőzmalmok és gőzszeszgyárak hajtására; továbbá deszkametszéshez szükséges rácsfürészgépeket, gőzszivattyut s más gépeket. Krompach hernádi vasgyárából rácsfürészt, kisebb fekvő gépet, szivattyúkat és öntvényeket. Geitner és Rausch szivattyúkat, tüzoltószereket, sárospataki kitűnő minőségű malomköveket mutatnak be. Simor prímás szénagyüjtőket, rostákat, boronákat, s igen practikus borsajtolókat, a mennyiben nagy erőt lehet kifejteni. Rock István Budapestről fekvő gépek, járgányok és kisebb kézi cséplők érdekes gyűjteményét állítá ki, mely a malomipar legújabb vívmányai szerint minden- úgy a közönséges-, valamint a műőrléshez szükségelt gépekkel és eszközökkel van ellátva. A kiállítás egész tartama alatt működésben volt, s így czélszerüségéről mindenki meggyőződhetett. A magyar államvasutak gépgyára szalma- préselőket, egyesített arató és kevekötő-gépe- ket, sorvetőket, konkolytisztítókat küldött. Clayton és Schuttleworth kitűnő gózmodonyo- kat és cséplőgépeket készít. Az altalok felállított Eclipsenea elég bamulója akadt. Robey és társa jeles gőzmozdouyokat és cséplőket küldött. A Brogle és Müller ezég kitűnő tneu- röket szállít. Marschall Sohn-fele ezég gőzmozdonyai által tűnik ki különösen. A régiségek közt nevezetes és érdekes id. Szőgény .László néuány régi asztala, arauy- doboza s több feszületé. Br. Miske Imre kiállított tárgyai közt ügyeimet kelt egy szép arany serleg, egy ezüst burnót szelencze, egy régi értékes arany gyüríi. Modrovits lgnácz üunyady Mátyás butikomat állította ki. Zech bárónő pedig köszöntő kártyákat a század kezdetéről. Nem kevésbbé érdekesek néhány mágnás régiségi tárgyai is. Üuka Kálmán egy arany szeienezét küldött, melynek rugóját megnyomva, egy kolibri szökik elő, énekel, s aztán ismét eltüuik. Moenich Károly ezéh pecséteket, okmányokat, és Fejérvár régi képét állította ki, midőn még kőfallal, csatornákkal volt kerítve. Moliuarics N. kapitány egy szép és értékes kandz3árt mutatott be, melyet a közelebb lefolyt bosnyák harcz- ban szerzett. Kuliffay Adolf gyűjteménye sok érdekes tárgyat foglal magában. Római edények, ékszerek, egy kis Herkules szobor, Krisztus előtti érmek, egy Krisztus föltámadását ábrázoló elefánt csont faragvány stb. A 3-ik zászlóalj szalagja. A debreczeni főiskola Rá- kóczy czimerét és ezüst serlegeket küldött. A jászberényi muzeum s a pozsonyi régészeti egylet több jeles tárgygyal vett részt a kiállításban. Végül hamis bankó gyűjtemény is látható. Ezek közöl legiukább néhány sem írni, sem olvasni nem tudó juhász hamis tízforintosa köti le figyelmünket, melyek ügyes kézre mutatnak. Szomorú, hogy ebbeli tehetségüket másra nem fordítják. És ezzel befejezem úgy is hosszúra nyúlt tudósításomat az orsz. kiállításról; csak azt említem még meg, hogy a kiállítást mintegy 150000 ember látogatta s a tiszta jövedelem több 28000 forintnál; adja az ég, hogy a szellemi haszon meg kiszámíthatlan legyen. Szabó József. Nevelj az igazságra! Tanulmány Engel Mórtól. (Folytatás.) Az iskola igazságra neveli növendékeit először a tudomány által, amennyiben bennük az igazság iránti érdeklődést felkölti. — Tudomány és igazság szorosan egymáshoz vannak fűzve, az első a második nélkül meg nem állhat. — Igen messze terjed a tudomány birodalma, túlterjed az a föld határán. Építmény az, melynek oszlopai az égboltozaton felül érnek, s alapja a föld mély és mind haragosabb lesz a «Czacza* — kiáltás, amit én álmos füllel mindig ,dada“-nak hallottam. Es már erre iunen is, onnan is megnyíltak az ajtók, innen kicsoszogott szobájából a nemzet bárója és stenton káromkodó hangon, mely végigreszkedtette a folyosót, kutatta a fűlüasító sikoltás okát, onnan a «Somogy* derék szerkesztője lépett ki szerkesztői pongyolában és mint a közrend- és cseudnek őre vetette tiltakozó és egyszersmind torló hangját az éji sötétségnek latjába huszonöt botot helyezvén kilátásoa azon dajkáuak, aki eny- nyire nem respektálja az alvás — logikáját. Egy perezre engem is megszállt a buzgalom; gondolkodtam, vajon ne egészítsem-e ki a folyosó pongyola-triaszát, hogy szavunknak annál nagyooo súlya legyen az előtt a becsukott és torkaszakadtaoól még mindig sivító gyerek előtt. Be azután meggondoltam magamat, hátna valamelyik szobaoól meg a «Borsszem Jankó* szerkesztője talál elóoujai és mindhármunkat szépségesen bepöndórít éji kosz- tdmdukoen a lapjaoa, akkor lesz ám nadd el, nadd. Veszteg maradtam tehát. E kózoeu mar nők is vegyültek a folyosói concertoe, ki ide, ki oda futkosott, majd a kulycsiyukon keresztül csitította a kis hórcsökőt, aki a urmara megjoohan megijedt és még éktele- neboúl ordított. Végre felcsőngették a szooasötét ölében nyugszik. Ezen erőteljes építményben korlátlan hatalommal uralkodik az igazság. — És mi az igazság? E kérdésre még egy halandó sem felelt meg elegendő képen, bármennyit is czivódtak e földön a bölcsek fölötte. iSaisí szerint elleplezett kép ez, melynek takaróját — mint az egyiptomi Hierophantus a tud vágyó ifjúnak óva — intve kiáltá — hívatlan kézzel egy halandó sem leplezheti le, melyet egy sem látott s látói sohasem fog. — Ez a királyné az, melyet a világ és az emberiség ural. ,0h királyné igazság! igy kiált föl Pindar, vezetője az embernek minden magasztos erényhez!* Tudjuk, hogy honnan származik, tudjuk, hogy kihez vezet, de látni szemmel, akár szellemi szemekkel egy halandó sem képes azt. De mégis, ha el is van tiltva nekünk az igazság ősképét látni, szomj és ösztön vau beléuk plántálva, hogy hozzá közeledjünk, hogy őt keressük; meg van nekünk engedve, a szellem szemével jelenlétét fölismerni. E törekvés és fürkészés az igazság után a tudomány alapfeltétele. — Amennyire a tudomány terjed, auuyira található az igazság. Az éjkék csillagos égen lebeg és magasan felemelkedik a világüroeu; nyugszik a mélységben, föltalálható a föld felületén, a hegyek magaslatán es a tenger fenekén; él az ernber- beu és vele; mindenütt, ahol van, keresi és fürkészi a tudomáuy. — Az egyes tudományágak igen kütóubözók, de a szeretet az igazsághoz és enuek keresése általános. Csöndes és egyszerű szépségben áll az igazság a mennyiségtanban, nagyszerű különösen ott, hol megoldást nyer a csillagászatban. — Keskeny alapon, egyszerű eszközökkel, kevés fogalmakból kiindulva, oly épületet emel a mennyisógtudomány, melynél erősebbet egy tudomány sem állíthat. Ez épület a gondolkodásnak tiszta törvényein nyugszik és nem szorul külső és összetett segéd eszközökre. — Csekély föltevéseket fogad el, de melyek minden egészséges észnek világosak; tételt tételre bizonyít és kizár minden kételyt. Nem czívódik, hanem bizouyít és éppen ez által tűnik ki az összes tudományok közül. Az igazságnak ez a fenséges szépségé öntudatosan leuez minden kételkedést; ki ezen tudománynak odaadással szenteli magát, ki az igazság szépségét tisztán magába fölveszi, annak bensőjére meguyugtatólag és üditőleg hat és jogosan mondja Goethe : „A mathema- ticus csak annyiban tökéletes, amenyibeu ő tökéletes ember, és amennyiben ő az igazságnak szépségét magában érzi.* Vannak tudományok, melyek többoldalúnk, mint a mennyiségtan, melyek gyümölcsözőbbek az értelem és kedély mivelésére, de egy siuC3, melyben az igazság tisztább, egyszerűbb szépségben mutatkoznék. A természettudós szeretetteljes odaadással mélyed el a természet erejében, hogy hatásait kikutassa és az emberiség javára felhasználhassa. A történész az események lefolyását és okozatait keresvén, fürkészi a szereplő egyéniségek jellemét s a jövőre következtetéseket von. De hol van egy része is a történetnek, ha mindjárt még oly kicsiuy is, mely oly bizonyos és igaz, hogy minden kétséget kizárjon? Valóban itt el lehet mondani, hogy egyik nap a másikat tanítja, mert végtelen a tévedések száma, melyek napról napra a történész kutatásai által helyreigazíttatnak. Erről, valamint minden egyeb tudományról joggal állíthatjuk, hogy náluk az igazság utáni kutatás sohasem fog véget érni, addig míg ember és emberi szellem lesz. Ki a tudományt ismeri, az előtt világos, hogy a tudomány igazság után kutat és hogy egész lényege ebben rejlik. A tudomány előcsarnokaiba vezeti az iskola növendékeit; belső szentsége még ugyan nem nyílik meg előttük, elébb lányt, felzavarták a pinezért, portást, a tatár tudja, ki mindent még, és végre, épen éjfél utánra kihozták a síró magzatot és egy kell- ner elvitte a dajka után, ki kíváncsiságból átszaladt volt a Győry-villában adott táncz- estélyhez hallgatózni. A kis hörcsők amint a kellner karjáról megpillantotta a dajkát, azzal fordult .felé, hogy «Czacza, én is eljöttem a muzsikát hallgatni!* — Na tessék, még csak nem is lehet rá haragudnunk, ilyenek ám ezek a nagy urak, akiktől még II. József is félt. Egy álmatlan éjjelembe került ez a komédia, na de amin nem igen változtathat az ember, legjobb azzal úgy tenni, mint Halász Péter bácsi a tihanyi visszhanggal — kibékülni vele. A szép alsó sétány, ahol én a múlt években olyszépen elandalogtam, szomorú képet öltött. A gyönyörű jegenye-fasor megiugott, nagy részében még mindig viz van és egyes szép fapéldányai szomszédjaikra borúltak, úgy keseregnek. Be azért a hatás fürdő közönség most is felkeresi e szép nelyet Ó3 élvezi a szép kilátást azon kis helyről is, mely elra- boitatott a viz elől és feltöltetett. A balatou-fúredi színi életnek lendületet adott ma, Tamasi József, a népszínház első rendű tagjának fellépte ,a falu rosszabban. előkészíttetnek, hogy később a szentélybe hatolhassanak; de mégis naponta foglalkoztatnak a tudománynyal, naponta új, fontos igazságokat nyernek ennek kincséből, az igazság tejével és kenyerével tápláltatnak. (Folyt. k8v.) “Veszprém városának minapi közgyűlése által elfogadott tűzrendészed szabályrendelet. (Vége.) Vi\készlet. 16. §. Minden háztulajdonos, esetleg lakó köteleztetik könnyen hozzá férhető helyen legalább egy hektoliter vizet tartani s azt szükség esetebeu elővigyázati, vagy oltási czélból rendelkezés alá bocsájtani, tűzvész esetében a házakban levő kutak, vagy külön víztartók vizének igénybe vételét megtagadni nem szabad. A rendőrségnek kötelessége ezen §. határozatát végrehajtani, a mulasztókat I—20 írtig terjedő bírsággal fenyíteui. Oltó szerek. 17. §. A városi önkéntes tűzoltó-egylet megfelelő oltó, mentő és személyes szerelvényekkel ellátva lévén, ezeket jó karban tartja és a szükség szerint szaporítja és kiegészíti. 18. §. Minden háztulajdonos köteles egy olyan létrát, melynek segélyével a tetőzetre is felhatolui lehessen, továbbá egy tűz vedret, dézsát, avagy kannát és egy kézi lámpát beszerezni és kéznél tartam; az e tekiutetbeui felügyelet a rendőrség kötelessége. Tűzvédelem. 19. §. A tűzvédelmi szolgálatot az ön- kéntes és fizetéses tűzoltók gyakorolják, a rendőri felügyelet a rendőr kapitányt, vagy helyettesét illeti. 20. §. A tűzoltó parancsnokság jelenlétét nappal magasan lobogj piros zászló, éjszaka piros lámpa jeleli meg rendelkezik, a tűzoltón és a megjelent munkás szakaszok felett és a tűzoltást eszközölteti, a tűz tovább terjedését szakértőileg meggátolja, — tettéért a képviseleti közgyűlésnek felelősséggel tartozván. Kötelezettségek a tűzvész alatt. 21. §. A ki egy keletkező tüzet észrevesz, kötelezve vau azt kikiáltani, vagy az őrtanyán avvagy a rendőrségnél bejelenteni. 22. §. A kigyuladt épületek szomszédai köteleztetnek minden nyilast elzárni, a tetőzetre vizet hordani; ez óvintézkedésekre a távolabbi házak lakói is, különösen a kik a szél irányában vaunak, köteleztetnek. 28. §. Éjszakai tűzvész esetében a tűzoltó tanyától a tűzhöz vezető utczákban a házak ablakai kivilágítaudók, téli időben és fagy esetében a tűzhöz vezető uiczák hamu, fűrész- por s egyéb alkalmas anyaggal behinteudok. 24. 3. A veszélybeu forgó házak lakói mindent elkövetni kötelesek, hogy a tűzvész elfojtassék. •> 25. §. A kapitány urnák kötelessége intézkedni, hogy a szivattyú- és fecskendő-nyomáshoz elegendő erő alkalmaztassák. 26. 3. A tűzvész csillapultával a tűzoltók mindaddig működnek, mígnem a tűzvész színhelyén minden nyílt és sziporkázó lánggal égő tűz el nem fújtatott, ennek megtörténtével a megfelelő őrség marad vissza. 27. 3. Tűzveszélyek alkalmával a czélszerü oltást, és tüzhezi közeledést gátló közönséget a rendőrség eltávolítani köteles, köteleztetik továbbá a tűzvész elfojtása után a tényálladókot felvenni és arról, nem fordult-e elő oiyau ami dicséretet, feddést, vagy pótl'ó intézkedést kiváu a v. tanácsnak jelentést tenni és a jutalmazandókat jutalomra ajánlani, első sorbau ezen rendeletben megállapított birsá- 1 ■ ---------------------------------------------—* Má skor csakúgy kong a színház, ma zsúfolásig megtelt szép és jól mulató közönséggel. Az Auna-bál óta valamicskét megcsappant a fürdő-közönség, de az idő tulajdonkép csak most vált igazán fürdőképessé és így hihető, hogy még sokau jőnek vagy akik itt vannak, megnosszabbítj ák itteni tartózkodásukat. A veszprémiek közöl, sajátságos, möst a férfiak vannak túlsúlyban képviselve; veszprémi nőt Diogenes lámpájával alig láthatsz, pedig a veszprémi szépségek Balaton-Füred hölgy koszorújában majdnem mindig a legszebb rózsákat képviselték. A férfiak közöl itt láthatod az örökké vígkedélyü és leereszkedő br. Fiáth Ferencz főispán urat, ki ép e pillanatban kapaczitál a sétányon egy fiatal veszprém- megyei országgyűlési képviselőt, hogy bizony az agglegényeit szánalomra méltó társaságából töröltesse már ki magát. Amott láthatod Bezerédy Gyula alispán urat, ki valahányszor csak veled találkozik, mindig előránt adomatárából egyet-egyet úgy, hogy, még száját ki sem nyitotta, netted már majd megpukkadja hasad nevettedbeu. hát még ha régig elmondja, akkor aztán fuss és nevess ám, mert különben ki nem állód. A fiatalok közöl itt látod Bezerédy Viktort, Kopácsy Árpádot, kik az itteni fiatalság élén szerepelnek. ’ ‘ Lévajr.
