Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1878 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1878-11-10 / 45. szám

napos uralkodás után megbukott, mert el akarta napolni a házat.

Az indiai alkirály ultimátumát 2-án kézbesítették az ali-musjidi várparancsnoknak, másolatát pedig Peshawurből futárral küldötték meg az emirnek. Az angol-afgán viszály kitörése alig szenved kétséget. Számos muszka tiszt afgán szolgálatba lép. E háború előjátéka lesz az Európában kitörendő fergetegnek.

— Waddingtou körjegyzéket intézett a nagyhatalmakhoz a görög határ rendezése ügyében.

— A keleten kitört bolgár lázadás mindinkább terjed. Gyönyörű kilátások a tavaszra.

Megyei közgyűlés.

Veszprém, 1878 nov. 4

A megyebizottsági tagok nem épen nagy számmal voltak jelen a november 4-iki közgyűlésen, melyet b. Fiáth Ferenc/ főispán úr ő méltósága rövid bevezető beszéddel nyitott meg, örömmel jelentvén, hogy a megye ügyeiből egyetlen egy sincs hátralékban, mi örvendetes tudomásul vétetett. Ezután ő Felségének kéziratai olvastattak fel, melyekben a politikai hatóságoknak a mozgósítás alkalmával tanúsított odaadó maguktartásáért mond legmagasabb elismerést. Jobbágyi hódolattal tudomásul vétettek. Több íolyó ügy gyors le- tárgyalása után egymásután felolvastatott Győr vármegyének Bosznia és Herczogovina occu- patiója ellen, Liptó vármegyének Törökország területi épségének fentartása és az osztrák- magyar-augol szövetség megkötése iránt, Somogy vármegyének a kormány keleti politikája és az előfogatok kirendelése ellen, Szabolcs vármegyének a kormánynak felelősségre vonása iránt, végre Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyének a kormány keleti politikája, a katonai előfogatok kirendelése és Földváry Mihály Fegyelmi vizsgálat alá vonása ellen, majd a kormánynak felelősségre vonása iránt a képviselőházhoz benyújtott felirata. Az állandó választ- máuy ezen leliratokat tudomásul vétetni ajánlotta. Pap János, bizottsági tagot az állandó választmányvéleménye nem elégíti ki; ő az occu- pátiót pénzügyi és politikai szempontból tekinti és kötelessége felszólalni, mert a külpolitika terén sokkal roszabbnak tartja a hibát, mint a bűnt. A mi államférfiaink bűnt követtek el által, hogy beleegyeztek, miszerint egy szomszéd-tartomány minden hadüzenet és elégséges ok nélkül elfoglaltassék. Bűnt követtek el az által, hogy Philippovics haditörvényszékét '.ierajevóban eltűrték. Hibát követtek el, hogy Szerbia függetlenségi kísérleteit nem akadályozták meg és beleegyeztek, hogy a párizsi szerződés felbontassák. A kormány valóságos páu- szláv politikát üz és azt véli, hogy a pánszláv kígyónak fejét tiporja szét, pedig a pánszláv kígyónak feje Oroszországban van.

De legválságosabb az occupatio pénzügyi tekintetben, mert az állambukás kikerűlhetlen, melyen még az arany reute kibocsátása sem segít, Bosznia sem fogja magát jutalmazni, mert rósz földje miatt hasznavehetetlen. Az occupatio nagyúri passió volt, ennek kellett áldoznunk. Alkotmánysértés van a berlini mandátum elfogadásában, alkotmánysértés a fuvarok kirendelésében. Pártolja Somogy vármegye feliratát, hogy a kormány vád alá helyeztessék.

Pap János után Szabó Imre állott fel kifejtve, hogy ő sem az occupatioban, sem Philippovics haditörvényszékében bűnt nem

riadónak velőt rázó hangja volna; majd meg- nyngtató, mintha az édes anya szelid szava volna, aztán merengő; mintha az ábrándozó lélek imádsága volna — lassan, elbaión, míg végre átolvad a kesergésbe, mintha a kétség- beesett szív jajgatása volna. Azt csak a mi apáiuk tudták használni — most már nincs ember, aki ajkaival életet lehelne belé!

Ezek a hősök hangszerei voltak, — a dalnokok a lantot használták (chelis.) Megálltak a mulató vendégek előtt, ábrándos szemük belemerült a terem homályába, mintha múlt idők balavány emlékeit akarnak fölkelteni... "Reszkető újjaik végig futnak a húrokon — s az aeolkárfa hangjaira leteszik a mulató leventék a poharat, ajkukon elhal a szó... A dalnok kezd énekelni, szól a régi dal régi régi dicsőségről, sírban nyugvó apákról, lányka szerelméről, — harczi kard vérrózsáiról: s a férfiak szemében lellobog a lelkesedés lángja, az aggok szemében fölfakad az a köuy, amit uem kell szégyeneiül, s a kis gyerek oda térdel a dalnok elé, úgy elhallgatja ábrándos lelke, amit az a hattyú őseiről regél.

Kedvelt hangszerök volt a sip (tibia) is, melynek kíséretében a dalnok úgy a táborban, mint a lakomákon énekelni szokott. De a népnek is megvolt a maga hangszere, a recsegő hangú duda (tibia utriculariorum.)-e mellett mulatott a magyar ember csárdában, paszitán, lakodalomban stb...

Ezek után, úgy hiszem, fölösleges a harmadik kérdésre felelni. Elvesztek, kínálták ezek — csak egy újabb dal kerekedett felül s fogja magát tartani — mig a magyar magyar lesz, az a csöndes, amiben néha megint csak előfordul a — »banda.* — th.—

lát. A berlini mandátumból nem lehet kiolvasni a conventiót, a haditörvényszékre meg a maglaji orvtámadás és egyéb embertelen kegyetlenségek adtak okot, melyek az önvédelmet provokálták. A külügy egységes vezetése megkívánja a két kormány hozzájárulását valami ügyhöz, miről a két kormány azután utólag is tehet előterjesztést. Hogy rosz-e vagy jó-e a kormány politikája, azt mindaddig meg nem lehet mondani, mig, mint egy perben, kihallgatás nem történt. Határozott véleményt nem mondhat a külpolitika felett, a közvélemény elitélő és így ő azon indítványt teszi, hogy a képviselőház feliratilag kerestessék meg, tekintve, mikép azon politika, mely Bosznia és Herczegovina occupatiojában cul- minált, szemben az ország ellenkező közvéleményével, Veszprémmegye közönségének is aggályait költi fel;

tekintve, hogy azon pénzáldozatok, melyeket ezen politika eddig igényelt és előreláthatólag, még ezután igényelni fog, az ország pénzügyi helyzetét veszélylyel fenyegeti:

méltóztassék összes tekintélyével és döntő befolyásával oda hatni, hogy a kormány által eddig követett keleti politika minél kevesebb áldozattal és minél röridebb idő alatt más irányba tereitessék.

Csapó József Szabó Imre indítványát nem tartja kielégítőnek és csatlakozik Pap Jánoséhoz. — Sárkány Miklós az állandó választmány véleményét akarja, hogy elfogadtassák, mert e fontos ügy mar ugyanis a ieg- illetékesebb forum előtt van, t. i. az ország- gyűlés előtt. A kormány magát még nem igazolta; az occupatiót illetőleg a legitimitás nálunk van, mert királyaink Bosnia királyságnak a czímét viselik. Várjuk be a felvilágosításokat, most úgyis magyar ember van az ügyek élén. Ajánlja az állandó választmány véleményét.

Kasenczki Liptó vármegye feliratát pár- tolólag akarja felterjesztetni, a többiét csak tudomásul venni.

Ezután főispán úr szólal fel és kiemeli, hogy Pap János bizottsági tag igen súlyos támadásokat intéz a kormány ellen; hogy a kormány téuyeiben bűn van, tényáiladék Piában bebizonyítani nem képes; hogy hiba van, az relativ felfogás. A berlini mandátum nem háborúra, hanem csak békés occupatióra szói, a hadi törvényszékért Philippovits a felelős. A terület épségének megvédése a területen kívül bírja súlypontját. Nem kell a hatásköröket összezavarni és így ajánlja a Szabó Imre közvetítő indítványának elfogadását. Tíz tag írásban névszerinti szavazást kívánt és így Pap János és Szabó Imre indítványa felett névszerinti szavazásra került a dolog, mire a bizottsági tagok ciszéledtek és a szavazáshoz mindössze csak 44-eu járultak. Ezek közöl Szabó Imre indítványára 23, Pap Jánoséra 21-en szavaztak. A szavazás eredményét a főispán úr kihirdette, amivel a közgyűlésnek legnevezetesebb tárgya el lett intézve. A gyűlés többi ügye már módfelett megfogyott számú bizottsági tagok előtt tárgyaltatott, miről lapuuk folytatólag fog megemlékezni.

Most még csak a november 5. gyűlésben elfogadott felirat szövegét közöljük:

Mélyen tisztelt képviselőház!

Két éve már, hogy a keleti kérdés újabb felszínre kerülte izgatottságban tartja Europa közvéleményét, mely feszült figyelemmel kiséri az ott folyó nagy dráma egyes mozzanatait.

Két éve már, mióta különösen mi magyarok aggodalommal nézünk a jövőbe s minden hazafi keblében és szüntelen felmerül a kérdés, vajon a jövő hazánkra örömet vagy gyászt rejt-e méhébeu?

Nem akarjuk ezúttal ismételni az eddig lefolyt eseményeket, nem akarjuk bírálni kormányunk eljárását, nem azért, mert az eddigi események indokai a külpolitika szövevényei előttünk teljesen ismeretlenek.

De nem fojthatjuk el hazafi aggodalmainkat, mert a politika, mely eddig Bosznia és Herczegovina occupatiojában culminált, nem nyújt támpontot, melyre vetve tekintetünket, hazánk, nemzetiségünk jövőjében megnyugodhatnánk.

S a keleti ügyekben eddig követett politika eredménye aggodalmainkat csak igazolják. Bosznia és Herczegovina occupatioja nem lehet előnyös a dynastiára, mert annak érdekei hazánk érdekeivel csak egyek lehetnek, nem előnyös, sőt határozottan hátrányos, hazánkra és a monarchiára, mert amúgy is zilált pénzviszonyait az eddig felmerült és még ezután szükséglendő túlságos kiadások romlással fenyegetik s az elfoglalt tartományok széthúzó ellenséges népei óusúlylyai nehezedvén reá, mozgásában gátolják és majdan válságos pillanatokban erejét megosztani fogják.

Ezen nyomasztó aggodalmaktól sarkalva s tudatában annak, hogy a mélyen tisztelt képviselőház a legközelebbi napokban lesz hivatva a kormány keleti politikája felett bírálatot mondani, s felette dönteni, hazafiui bizalommal kérjük a mélyen tisztelt képviselőházat •hogy tekintve mikép Bosznia és Herczegovina occupatioja hazánk és a monarchia pénzügyeit romlással fenyegeti;

tekintve, hogy az occupatio véderőnk egy részét folyton lekötve tartván, hadászati- lag is rendkívüli hátrányos,

méltóztassék összes tekintélyével és döntő befolyásával oda hatni, hogy a kormány által eddig követett keleti politika mielőbb és minél csekélyebb áldozatok árán más a nemzet közvéleményére megnyugtatóbb irányba tarel- tessék.

Kelt Veszprémben, 1878. november 4. tartott m. bizotts. közgyűlésünkből.

Ves^prémv ár megye közönsége nevében.

T. szerkesztő úr!

Jövő év május havában Székesfehérvárott mű-, ipar-, kézipar-, gazdasági- és állat-, egyáltalában a magyar korona országaiban előállított termények kiállítása fog meguyittatui. Ő cs. kir. fensége József főherczeg kegyeskedett ezen kiállítás védnökségét elfogadni; és miután a magas kormány, valamint Fehérmegye és a kiállítás székhelye a város maga is, ezen országos vállalatot minden irányban hathatós pártfogásukkal lényegesei! előmozdítják, a budapesti országos ipar-egyesület ezen kiállítás érdekében egy külön bizottságot küldött ki, melynek tagjai: Mudrony Soma, igazgató, Szabóky A. tanár, Fáik Zsigmond, Báth Károly orsz. képviselő, Posner K. L. Kölber F. és Adler H., mely példát az ország legtöbb nevezetes intézetei követték. Ezen minden oldalról nyilatkozó érdeklődés, mely ezen vállalat irányában mutatkozik, a legbiztosabb sikert helyezi kilátásba, annyival is inkább, mert ily időnkénti országos kiállítások a hazai ipar előmozdítására, fejlesztésére és versenyképességére bizonyára sokkal alkalmasabbak, mint a nagy világkiállítások, melyeknél az egyes országok sajátszerű érdekei természetszerűleg sohasem juthatnak annyira érvényre, mint az a szóban forgó országos kiállításnál lehetséges, a melyek azonkívül még a kiállítót hasonlitlauul csekélyebb mértékben terhelő költségeknél fogva is sokkal köuyebben hozzá férhetok.

Ezen a szegedi mintájára rendezett kiállítás 17 csoportra van osztva, melyeknek élén országos nevű, az illető szakma legkiválóbb tekintélyeivel találkozunk, ilyenek: gf. Eszterházy Mór, gf. Károlyi Gyula, Korizinics László, gf. Audrássy Manó, gf. Nádasdy Fe- rencz, Gelléri Mór, Bakai Náudor, gf. Zichy Edm., gf. Cziráky János, gf. Forgách A , Kozma Ferencz, Hegedűs Lajos, Dr. Haynald Lajos érsek, Holtán Ernő, Gönczy Pál, gf. Brunswick Géza, és még többen. Tekintetbe véve ezeken kívül még azon körülményt is, hogy a kiállítás elnöke a lankadatlan buzgalmú, hasonnemü vállalatok rendezésénél már több ízben érvényesült szakavatottsággal biró és fényes tehetségű gf. Zichy Jenő, kinek közbenjárása folytán a végrehajtó bizottságnak sikerűit a kiállítási iroda főnökéül megnyerni; a 11. csoport elnökét Lederer Öándor urat Budapestről, ki fáradhatlan munkása és sokoldalú tapasztalatainál fogva hathatós előmozdítója a kiállítási eszme létesítésének, s ki készséggel vállalkozott azon felette terhes feladatra, hogy mint a kiállítási iroda főnöke annak belső szervezését és vezetését eszközölje; és hogy végre Fehérmegye főispánya tízőgyéuyi- Marich László ö excelleatiája a tiszteletbeli elnökséget elfogadta — mindezekből a kiállítás fényes sikere annyival biztosabban várható, mert már máig is sok és nevezetesebb kiállító jelentette be a kiállításban való részvételét.

Midőn jelen tudósítást becses lapjában közöltetni kérném, bátorkodom egyúttal t. szerkesztő urat felhívni, szíveskednék hogy ezen kiállítást azon érdekkel és figyelemmel Kísérni, melyet az valóban megérdemel; hogy igy nemcsak a hivatalkodók fáradozásai, hanem művelődési tényezőinknek emelese és fejlődése jól felfogott érdekében is teljesüljenek egész mérvében mindazon várakozások, melyek jogosan ezen kiállításhoz fűződnek.

Becses kegyébe ajánlva magamat, maradok tisztelettel

Frank Károly,

kiállítási irodai tiszt.

AVIDÉK,

Ns.-Szalók, 1878. okt. 30-án.

T. Szerkesztő Ur! Ságh hegyén az általános szüret folyó évi október hó 22-én s következő napjain megtartatván, ez alkalommal mint szülőföldemre én is haza rándultam. — Legelőször is szülőimet kerestem fel, honnót jó ismerősök és barátoknál tettem látogatást s mindenütt szives fogadtatásban részesültem.

A szüret napját nagyszerű puskaropogások, ágyúdörgések, s a hegy oldalairól a a szél által messze elvitt és nem csekély részben meglepő zenei hangok jelezték.

.Nagy volt az öröm nemcsak a szüretölők, hanem a vendégek részéről is, és ritka hely

volt, hol kisebb nagyobb mulatság ne lett volna.

Kemenesalja ki is szokott tenni magáért minden tekintetben, s habár nyomasztó helyzetünk viszonya miatt a szüreti mulatság ez évben nem volt oly nagyszerű, mint egyébkor szokott lenni; mind az által más sok vidékekkel szemben máig is megállja a sarat.

Ilyen körülmények közt, midőn az ember jól érzi magát, nem csoda, ha két — három éjszakát kiin a hegyen tölt, s a barátságért egy kis egészséget is feláldoz. — No de ezért bajunk nem lett s néhány napi szüretelés után tudtuk már a szüret eredményét. Bor az idén itt is annyi termett, hogy a szőllős gazdák hordók hiánya miatt nem tudták hova tenni boraikat; mindenfelé hordókért jártak, 2 Irt 50 krért kaptak egyakósat, holott pedig a bornak ára is csaknem annyi, mert általában 3 írtért veszik akaját.

Az ujbor minőségét tekintve Ítéletet hozni felette még egészen nem lehet, hauem igen valószínű, jobb lesz a tavaiméi s mindenütt azt hallani, hogy annyi bor, mint az idén lett, nem volt a 34-ik év óta.

Alidon tek. Szerkesztő Urat mindezekről rövideden tisztelettel értesítem, egyidejűleg nem mulaszthatom el fájdalmas érzelmeimnek nyílt kifejezését adni a felett, hogy özv. Takacs Imréné urhölgynek igazán bájos és szeretekre méltó kedves leánya Irma kisassony súlyos betegsége következtében a szüreti mulatsagou nem lehetett jelen. — Ezt valóban igen sajnáljuk, s vigasztalja a szerencsétlen özvegy anya fájdalmát az idő Őszinte részvétünkkel együtt azon reményben, hogy jövőre jobb öröm és egészségben találjuk fel egymást!

Somogyi Ferenc

Törvényszéki csarnok.

(Folyta tis.)

Ki hát a tettes?

Az orgyilkosság mint rendesen, úgy ez esetben is oly titokszerüen — minden előjel és utóuesz nélkül hajtatott végre, hogy a tettes büualany megjelölésére szolgaló közvetlen bizonyítékkal — minő az igazolt önbeismerés — a ténytanú vagy tetten éretés — a vádló nem rendelkezik; — ámde halmozott össze a vizsgálat annyi közvetlen gyanúokot — bűnjelt és tanúvallomást — a mennyi rendszeresen combinálva teljesen elég arra, hogy a tettes bünalauy Simon Ferencz személyeben megállapítható legyen. És itt következik a vádbeszed legfoutosabb része : az alanyi tényálla- dék megállapítására szolgáló bizonyítékok felsorolása, melyeket a vádló ekként ad elő:

Ha valamely hasonló bűntény tárgyi tényálladéka merül föl, s a tettes ismeretlen: ennek kutatásánál a legközönségesebb észjárás mellett és rendszerint — kiindulási pontok gyanánt azon kérdések szolgálnak; kinek volt rá oka, hogy a tényt elkövesse? kinek volt ebből auyagi vagy erkölcsi előnye ? kinek volt a végrehajtásra legjobb alkalma? Ezek a legegyszerűbb, de legpracticusabb kiindulási poutoit! Alkalmazzuk őket a jelen esetben ! Ő ha a föltett kérdések mint iáimon Ferencz személyére vezetik a feleletet — vizsgáljuk részletesen az ügyet tárgya és alanya közti összefüggésben — s lássuk mindenek előtt a lehetőséget — mert ha ez — a látszat daczára — physikailag vagy moraliter kizárva vau: úgy figyelmünKet más irányban kellene terelnünk.

Tekintsük a physikai lehetőséget, először !

Karabelli János robustus erőteljes ember volt; Propotnik Lőrincztől — közeli lakására esti 7 óra körül — kezében meggyuj- tott lámpával indult el azon határozott kijelentés mellett, hogy .olvasni akar, azért megy ily koráu haza,* minélfogva el kell fogadnunk tény gyanánt, hogy Karabelli nem egyebüvé, hanem haza ment!

Leveretésének tehát vagy útközben, vagy otthon szobáján kívül, vagy szobáján belül kellett történnie.

De ám az erőteljes — józan — lámpával haladó Karabellit a falú főutczájáu — esti 7 órakor — a midőn mint Honig János vallomásából kiderül a közeli korcsmábau fönt voltak, sőt az utczáu is fordultak meg emberek, megtámadni uem volt volna tanácsos — leveretése pedig miuden esetre észrevehető zajt keltett volna, s így az a lehetetlenséggel lett volna határos!

Azt láttuk már föntebb, hogy lakszobájában erőszakos cselekvésnek semmi nyoma nem volt sőt az éjjeli elrendezésében érintetlenül találtatott.

A physikai lehetőség első sorbau a tér és idő által jelöltetik meg. A fenn elősoroltak után lehetett-e alkalmasabb tér a végrehajtásra: mint Karabelli lakásáuak udvara, hol a zárt kapu mellett a kertben álló tettes legbiztosabban érzi magát.

Lehetett-e alkalmasabb idő — mint az est homálya — mely a tettest rejti, s mely után egy deczemberi hosszú éj következik? Valóban nem!

A gyilkosságnak tehát Karabelli lakása