Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1878 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1878-11-10 / 45. szám

udvarán deczember 7. este 7 óra körül kel­lett végrehajtatni. Karabelli János pedig Simon Ferencz házában lakik, és Simon Ferencz házában nem lakik más, mint Karabelli János az ál­dozat és Simon Ferencz családjával. Vajon merészelhette-e idegen, hogy Simon Ferencz udvarára lopozzék, a mikor még a házbeliek is fenn vannak s végrehajtsa baltávali leverés mellett e gyilkosságot anél­kül, hogy ez ugyanazon födél alatt néhány lábnyi távolságban lakó gazda általi észrevé- tetésnek magát kitegye? Ily merészség föl nem tehető — ily gyilkosság kivitele lehetetlen idegennek, — s ha gyilkosság mégis megtörtént, úgy azt ki­zárólag az otthon biztonságában levő gazdá­nak lehetett és kellett végrehajtani. De ám a physikai lehetőség még az egyéni képességtől is tügg. Simon Ferencznél ez sem lehet kétes: ime — robustus — erőteljes ember ő, kinél a testi erő bizonynyal nem hiányzott e fel­adat megoldásához. Voltak-e alkalmas fegyverei? Egy bárd, egy fejsze, és egy balta fog­laltattak le nála s küldettek be mint megfe­lelő eszközök, büujelek. Íme a physikai lehetőség bizonyítékai! De lássuk az erkölcsi lehetőséget! Karabelli szobája estéli elrendezésében érintetlenül találtatott — de — a kutatás al­kalmával — pár nappal a gyilkosság után — annak értékpapírjai, kötvényei, nem azon rej- tekben, hol azokat a katonailag pontos ember kizárólag tartani szokta, hanem egy szennyes ládában a ruhák fölé mintegy oda dobva ta­láltatlak. Ezen papírokat valakinek kézbe kerítni, s utóbb e helyre bedobni kellett. Erre pedig kulcsok voltak szükségesek, mert Karabelli szobája két kulcscsal záratott, s ezenfelül zárva volt a szekrény is! Vajon e kulcsokat megkeríthette-e, használhatta e más mint Si­mon Ferencz — ki ismert minden rejteket lakója, Karabelli szobájában! És ám semmi sem veszett el! Okmányok a ládában, pénz a hulla ruhája zsebében megtaláltattak, csak a kulcsok nem találtattak meg. Simon Ferenczről hallottuk, hogy zajos előélete volt! Tudjuk, hogy tetemes összeggel tartozott Karabellinek és mások által is pénzért zak­lattatok ! Azt is tudjuk, hogy Karabelli nyug­díj nyugtáit korábban ő szokta aláírni. És igy tudnia kelleti, melyik időtájban kapja ez pén­zét; s Karabelli épen deczember ö-én vette azt át a hídvégi postául Adósságától menekülni, s emellett egy csomó pénzhez is jutni épen Simon Fereucz- nek lehetett a íöntebb ismertetett körülmé­nyek között legtöbb vágya és hozzá legjobb alkalma. Az előélet, az adósság, a készpénz-kilá­tás, a jelzett kedvező körülmények között két­ségtelenné teszik az erkölcsi tehetséget az inger hatalmas működését és így a physikai és morális lehetőség Simon Ferencz személyé­ben oly szembeötlők, hogy a tettes más sze­mélyben nem kereshető és pedig annál ke- vésbbó keresendő is, mert vannak a felsorol­takon kívül positiv bizonyítékok is részben tárgyiak, melyek a gyilkosság tényéből mint utánnyomok a titok homályába vezetnek, rész­ben tanúvallomásiak, melyek Simon Ferencz némely cselekményeiből kivonva és combinálva a tárgyias bizonyítékokhoz oly közeli kapcso­latba lépnek, hogy a gyilkosság mint tény és Simon Ferencz mint cselekvő közt a teljes ösz- szefüggés azokból megállapítandó. A tárgyias bizonyítékok közt ott vau elő­ször is a véres ing! Láttuk már, hogy Simon Ferencz az ing foltjait először festékanyagnak mondta, láttuk, hogy disznóölésből származtatta s midőn a disznóölési mese meghiúsult oly indokhoz folyamodott, a mely a föltevés erején túl nem emelkedhetett s mint ilyen az írásbeli előter­jesztésben teljesen megczáfoltatott; minek foly­tán az ingnek vérfoltja kimagyarázatlan ma­radt s kiáltó bűnjelként szerepel. (Vége köv.) IRODALOM. Révai Miklós élete és munkái. A m. t. akadémia által a Frakuói—Horváth díjjal jutalmazott pályamű. Irta Bánóczy József. Egy korszakalkotó férfiúnak életrajza fekszik előttünk, megírva bőveu és terjedel­mesen, megkoszorúzva az akadémia által. Kévai nem volt diadalmas hadvezér, nagy fejedelem, hogy neve hagyományként szálljon az utókorra; Kévai nevét — érdemeit kevesen ismerik már — e munkára szükség volt, hogy új életre keltsék azon férfiúnak emlékezetét, ki egykor — az élet keserű szenvedései kö­zött — a magyar nyelvtant megteremtette. Bánóczy műve nemcsak hogy terjedel­mesen, hanem hű a valóhoz, és méltányos. Elítéli a nyughatatlan, mindenütt üldöztetését látó piarista Kévayt, s elítéli vele együtt azo­kat, kik Kévay parancsaiból kiindulva a pi­arista rend ellen vádakat szórtak. Üldözöttnek hitte magát — úgymond Bánóczy, pedig csak az volt a baj, hogy ő neki parancsoltak s nem ő parancsolhatott másnak. De másrészt menti is őt szerencsétlen természetéért, mely­nek neveltetése volt oka. Révai sohasem tudta, mi az édes anyai szeretet — gyermekkorától kezdve folyton idegenek közt bánylódott. E mellett önérzetes volt a túlságig, annyira, hogy volt idő, midőn minden elvi ellenmondást sze­mélyes sértésnek vett. E megférhetlen természete okozta, hogy elöljárói mindig más helyre tették; de habár ez kitüntetéssel történt, ő mégis elégedetlen volt. Járt Kecskeméten, Tatán, Veszprémben, Nagy-Károlyban. Itt Károlyi gróf vette párt­fogása alá. — Ugyanő szólíttota fel 1776-ban, midőn Kévai Nyitrán volt, hogy utazzék az ő költségén Bécsbe „az építés tudományában bő­vebb tapasztalást tenni.“ — Kévai kapott az alkalmon, mert ez által szerzetétől is meg­szabadulhatott, s Bécsbeu néhány hónapot töltvén, N.-Váradon, Károlyi gróf főigazgató­sága alatt a rajztanítói állást foglalta el. Bécsben sokat látott, sokat hallott; volt a császári könyvtárban s itt ébredt föl benne az irodalmi régiségek iránti tisztelete; meg­ismerkedett a királyi magyar testőrség fiatal s két, akkor jeles német költővel. Látköre szélesedett. Ez volt Kévay fejlődési kora, mely idő alatt foglalkozott históriával, mathematikával, philosophiával, görögméretfí „alagyák“ készí­tésével, egy szóval mindennel és semmivel. Nagy-Váradon történt első irói föllépése. Tan­könyveket irt az iskola számára a consisto- rium megbízásából, de magyar nyelvtanát nem fogadták el. E munkájával bukott meg miut néptanító, s ugyanezzel húsz év múlva mint egyetemi tanár. 1779-ben megnyílván N-- Váradon az akadémia, Révai a philosophia rendkívüli tanára lett, de muukavágyó lelke lecsalta őt a kathedráról s félév múlva vissza­hajtotta Bécsbe. Bécsben a Pálfiak nevelője lett, hogy megéljen. Bécsben Faludi kézirataira akad s megismerkedik Cornides Dániellel, ki vele egy régi magyar éneket közöl. A Halottas beszédet már Lajnovics művében látta. Fől- lelkesülve tesz közzé a „Magyar Hírmondó“ 1782. január 16-iki számában névtelenül egy fölhívást a közönséghez, melyben régi ma­gyar költők kiadását tervezi. Már e felhívás­ból kitetszik, hogy Révai figyelme fólébredt a tájszók és népdalok iránt. így adta magát Révay a nyelvművelésre. .... Nem lehet czélunk, hogy Bánóczy müvét végig ismertessük meg. Jbhez sem időnk, sem terünk. Két fejezetnek rövid tar­talmát adtuk itt, hogy olvasóink láthassák, mily részletesen dolgozta fel a szerző a fel­vállalt anyagot. A könyv összesen nyolcz fe­jezetre s számos szakaszra oszlik. Irálya tiszta, világos. Ajánljuk a művelt közönségnek.-th. Az irodalom schwindierei.- Fény- és árnyképek. ­Irta Sólyom Jenő, Budapest. Ára 40 kr. A két ívnél néhány lappal többre terjedő röpirat, mely szerkesztóségüukhöz beküldetett, ismét egy új jelenség arra, hogy vannak, kik az irodalmi iparlovagok és üzérek ellen harczra óhajtauauak kelni, kik a közvéleményt s az olvasó közönséget helyes útra akarnák terelni, de félünk, hogy a röpirat szerzője is csak — kiáltó szó lesz a pusztában. — Os­torozza az irodalmi klikket és klakkot, el­mondja újra a zúgirodalomról sokszor hangoz­tatott vádakat; ostorozza a kufárkiadókat, szól a kalendárium gyártásról, a rémregényeket terjesztgető, mindenhova leszemtelenkedő col- porteurökről, kik — hogy a közönséget kizsákmányolják, nem más az oka, mint a hang­zatos czimeken s az üres selejtességeu kap­kodó közönség. — Az üzérkedő kiadók, élhe­tetlen firkászok — s a jóhiszemű közönség az, akiket szerző megszól, de magasabbra nyúlni, a fensőbb darázsfészekbe hatolni nem mer. — Ne felejtse el a szerző, hogy vannak oly országos társulatok — ezek közt egy az ország pénzén — ahol legtöbbnyire a klikk üli diadalát. — Voltak, vaunak nagyobb ki­adói társulatok, de kiadványaik nem kellenek, nem kellettek — miért ? — Ezekről kellene első sorban bírálatot mondani, mert „a bove maiore discit arare minor. “ — Helyteleníti, hogy vidéki jobb Íróink is csak fővárosi la­pokba dolgoznak, ahelyett, hogy tömörülve, vidéki irodalmi és közművelődési köröket alapítanának. Mert csakis igy lehetne a vidéki olvasói közönséget az irodalmi kufárok ellen megvédeni. — Buzdítja az e czélra alakult „debreczeni kört“ — kitartásra. A jó és nemes szándékkal, s magyaros irályban irt röpiratot ajánljuk az irodalom hitelét óhajtó nagy közönség figyelmébe. — th. HÍREINK. 'Előléptetés. — B. Fiáth Ferencz me­gyei főispán úr ő méltóságának mindkét fia Miklós és Pál tart alékos hadnagyokból fő­hadnagyokká léptetettek elő. »Kimutatás — Azon kegyes adományok­ról, melyek e hét folyamában a megyebeli sebesültek, úgy a mozgósított egyének hátra­hagyott családtagjai felsegélésére ezen megyei alispáni hivatalhoz beérkeztek, u. m. Mészöly Gyula enyingi kir. járásbiró ur által bekül­detett 20 forint, ehez járult: Mészöly Gyula 5 forinttal. Kovács József ügyvéd 1 frt. Kor- pádi Gábor 1 frt. Bartos Lajos 1 frt. Schle­singer Áronné 9 frt és Rácz Gyula 3 írttal. Kátóth község 2 frt 30 kr. és 5 mérő rozs. Litér község 2 frt 10 kr. és gabona- tízeutgál község 20 frt 1 kr és gabona. Papkeszi köz­ség 10 frt 4 kr. és eleség. Gyiróth község 3 irt 60 kr. Vöröstó község 1 frt 65 kr. Kádárta község 12 frt 42 kr. Almádi község 2 frt 8 kr. Hochmuth Ábrabám veszprémi főrabb úr által Szeutgálou gyűjtött 20 forint. A pápai járásból beérkezett egy csomag ruhanemű. — Tóth Bikássy Laura urhölgy Devecser 2 frt és ruhanemű. Itt megjegyeztetik, miszerint a beküldő urhölgy világos kívánalmára ezen 2 frt nem a megyebeli sebesültek részére for- díttatván, hanem a magas belügyminisztéri­umhoz felküldetett. Mindezen kegyes adomá­nyokért az illető urak úrnők és testületeknek midőn a szerencsétlenek nevében hálás köszö- nelemet nyilvánítom, egyszersmind megjegy­zem miszerint a beérkezett pénzbeli adomá­nyok kiosztásig gyümölcsözés végett a hely­beli takarékpénztárba elhelyeztettek, a gabona- nemüek nyilvántartásba vétettek, a ruhanemüek pedig a m. honvédelmi minisztériumhoz fel- küldetuek. Veszprém, 1878. nov. 9. Be\erédy Gj ula, alispán. 'Elismerés. - A nagyméltóságú föld művelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. miniszter úr 6410. sz. a. kelt leiratában tek. Kenessey Miklós enyingi szolgabiró úrnak a pusztító férgek és rovarok kiirtása körül ta­núsított erélyes eljárásáért elismerést szavazott. A megyei közgyűlés ezt örvendetes tudomásul vette. »Kitüntetett iparos. - Szilágyi Mihály, városunk buzgó iparosa, kinek tapasztalatait a párizsi világkiállításról olvasóink már ismerik kiállított mechanikai tárgyáért bronzérmet kapott. *A veszprémi városi mozgósítottak ín­ségben levő családjai segélyzésére adakoztak a 9-ik polótában. Farkas Constantia 3 frt. I Csikasz István 2 frt. Özvegy Faragdiiá 50 kr. Hindler Antal 50 kr. Weisz Sámuel 50 kr. Tiriuger 40 kr. Lankesz István 50. Bereczk 30 kr. Sukop Lajos 20 kr. Pfeifer Jószef 50 kr. Somogyi Mihály 5 frt. Knau Ferencz 1 ír. Stoll Miklós 5 írt. Simon József 50 kr. Nyi- kovits 40 kr. Link 20 kr. Schwartz József 10 kr. Németh János 1 frt. Tóth Lajos 40 kr. Vegbeli Mihály 20 kr. Bedecs János 10 kr. Nagy Jáuos 10 kr Kalabus István 40 kr. Adametz Jáuos 15 kr. Nyirő Jáuos 10 kr. Kürtly János 1 frt. Kozsos Gyula 30 kr. Tóth Dániel 40 kr. Makk Jáuos 20 kr. Horváth 30 kr. Eszterbay iguátz 50 kr. Lang József 50 kr. Róthauser Mór 1 frt. összesen o. é. 27 fr. 25 ar. mely összeg a segélyző bizottság pénz­tárába vezettetvén ezennel az ínségesek nevé- beu köszönetét nyilvánítja a kiküldött bizottság Kemenes FerencHusvét János, Stoll Miklós. *A hátrahagyott családoknak. — Szer- kesztőségünK e tié'.en a mozgósítás által szen­vedett megyei családok számára 20 frtot adott át az alispán úrnak, a veszprémvárosiak szá­mára pedig t. Eszterhay péuztárnok úrnak 56 frt. 70 krt. 2 darab ezüst tallért, 1 db ezüst forintot és 3 db ezüst húszast, mint oly összeget, mely a leüti czélra begyült és e lap hasábjain már részletesen kimutatva volt. »Jutalomjáték. - Kedden f. hó 12 én Tóth József jutalomjátékán örsi Gusztáv ur s neje Somogyi Borosa asszony szives „közre­működésével adatik „Huszárcsiny.“ Énekes népszínmű irta Vachot I. Zenéjét Böhm Gusz­táv. — Örsi ur és neje a jutalmazandó iránti szívességből vállalták el nevezett darabban a két első szerepet. »Szolgabirói választás. — Kis-CLelli já­rásra nézve november hóban szolgabirói vá­lasztás lesz, mely állomásra valósziuüleg Peőcz Sándor szombathelyi fiatal ügyvéd fog meg­választatni. •Csolnoky-emlék. -Mai vezérczikkünk kapcsáu kötelességünknek tartjuk felemlítem, hogy a Csolnoky-emlék ügye már régóta nem hallatott magáról semmit. A gyűjtés e tárgy- bau már megindult volt és szép összeget is eredményezett. Nem fog ártaui ezen ügyet újra folyamatba hozni és a kegyelet adója! a lehető legrövidebb idő alatt leróni. »Szinügy. - Közönségünk e héten nem tanúsította az itt működő derék színtársulat iránt azon pártolást, melyet az joggal meg- érdemlett volna. Hiszszük, hogy inkább a be­állott rósz idő, mint a részvétlenség volt a hátráltató ok. Társas életünk úgyis seuyved és mégsem ragadjuk meg annak egyik tényezőjét. | Hiába, fogytán van bennünk az életképesség! »Adományok az alapítandó megyei mű ­zeum részére. — Dr. Sárkány Miklós apát úr a bakonybéli templomnak a szentmártoni fő­apát által a folyó évben történt fölszentelte- tésére vert ezüstérmet Kőrösy Imre árvaszéki elnök úr pedig az 1848. évi szept. ll-én kell honvédhadnagyi kinevezési okmányát és az 1868. évi okt. 14-én kelt honvédségi szolgá­latáról szóló bizonyítványát, továbbá egy-egy 100, 10, 5. 2 frtos és 30 kros magyar bank­jegyet ajándékozott az alapítandó megyei mú­zeum részére. »Elég szomorú. - A hazai ipar fejlesz­lesztése érdekében az orsz. iparegyesület con- sortiumot akrri't létesíteni aBoszniába szállítandó magyar iparczikkek előállítása és kezelése iránt. Sajnos hogy a terv meghiúsult, mert eddig csak két szabó jelentkezett. »Ronda járdák. - A beállott locskos idők úgy a háztulajdonosokra, mint a bolt­bérlő kereskedőkre azon kötelességet róják, hogy házuk, illetőleg boltjaik elejét, ameny- uyire lehet, tisztán tartsák. Fájdalom azonban a múlt hét arról győzött meg bennünket, hogy igen sokan ezen, saját érdeküket annyira előmozdító és nem épen nagy teherrel járó kötelességet épen nem teljesítik és eltűrik, hogy boltjaik előtt szemét-, szalma-, sár- és egyéb rondasággal kevert locs-pocsban tapis- koljon a járó-kelő közönség. Több tisztaság! *Az időjárás. - November 2-ika ugyan­csak nevezetessé tette magát ez évi időjárá­sunkban. lígyszere oly szélvihar keletkezett, mely a legszigorúbb télnek minden elgondol­ható zivatarát a nyakunkba zúdította. Szél, hó, eső egész erővel dühöngött és a még zölden lombos fákat részint Kitörte részint ágaiktól fosztotta meg az azokra nehezkedő nagy hósuly által. Sok mindent kinn talált az időnek ez a furcsa szeszélye, mert az előző szép napok még távúiról sem sejteték, hogy egyszerre ily fordulat állhat be. E szerint a kertekben meglehetős nagy a kár. »Megfagyva találtatott Klachli István, 60 éves szentgáli lakos, nov. 5-én a szentgáli alsó erdőben megfagyva találtatott. »Hirdetmény. - Folyó 1878. évi novem­ber 1-ével úgy a belső forgalomra (ide értve a magyar-osztrák forgalmat is), valamint a Németországgal való közös forgalomra nézve is új kocsipostai tarifa lép életbe. Ezen tarifa az eddig feuállott tarifával szemben az egy­szerűségnek, és a legkisebb távolságokat kivéve, nagyobb olcsóságnak előnyével bir mintán az 5 kilograraig terjedő küldemények számára csak két távolsági fokozatot, 75 kilométert és 75 kilométeren túl, és minden távolsági foko­zatra 15 kr. és 30 kr. egységes díjtételt állít fel. Az uj tarifa minden kincstárilag kezelt | póstahivatalná! 5 krért kapható és rövid idő múlva csekély díjért kapható lesz minden pós- tahivataluál a tőle 75 kilométer távolságra eső póstahivatalok névsora is. Ezzel lehetővé van téve, hogy mindenki magának az új tari­fáról alapos tudomást szerezhet. Azonban már eleve is az üzletvilág figyelmét arra kell fel­hívnunk, hogy készpéuz küldeményeknél, kü- lömbeni birság terhe alatt, a valódi értéket kell nyilvánítani, és hogy mindenki visszaér­kező küldeményeit, a felmerült póstadíjak le­fizetése mellett visszavenni tartozik. Sopron, 1878. okt. 28-án. A kereskedelmi és iparka­mara. ‘Eltiltatott. - A nmlgúmagy. kir. vallás ­és közoktatási minisztériumnak megyénk k. tanfelügyelőjéhez 26082. sz. a. érkezett leirata szerint Vasváry László czeczei ref. leány tanító váltóhamisítás bűnténye miatt a k. Curia mint legfőbb itélőszék által 1877 évi nov. 13-án 8479. sz. a. ítéletével kilenczhavi börtönbün­tetésre ítéltetvén a tanítói pályától minden­korra eltiltatott. *A borászok névtára. - A napokban járt városunkban egy igénytelen német ember, ki Ausztria-Magyarország összes bortermelő egyéneit és községeit ritka buzgósággal össze- iratgatta egy kiadandó névtárára a borászok­nak, czélja lévén igy kieszközölni, hogy Ausztria- Magyarország bortermelői a nyilvánosságra jőjenek és terményeik ép ez által a külföldön piaczot nyerjenek. Lépfene. — Liter községi bírájának Pöcz Pálnak a napokban hullott el egy darab kétéves tinóborjúja lépíeuében. A hatóság részéről nyomban megtétetett miuden óvintéz­kedés, hogy a baj tovább ne terjedjen. — „Abrincs“ a „Mokány Bercii Naptára“ megjelent és sok fris élczczel együtt kapható Krausz Armin könyvkereskedésében egy olvasztékos flóresen. »Hetipiaczunk nov. hó 8-án. — Még ez évben oly élénk és a vidék által oly erősen képviselt hetipiaczot nem tapasztaltunk mint ez alkalommal, gabua, káposzta, burgonya, kukoricza, baromfi, gyümölcs, szalma, széna, majd a túlnyomásig volt a piaczra hozva, de sajnos mind ezek majd fele árou kelitek így tehát a gazdász sújtva van, miáltal az iparos és kereskedő jövedelme tehát apadásban. »Közegészség. — Az egészségi állapot városuuk területén a lefolyt héten kedvezőtlen volt. Az uralkodó kórállapotok közt a légzés szervek hurutos és hurutlobos bántalraai érdeineluek kiváló említést. Dr. Jischer Béla. Elhaltak nov. 2. - nov. 9. Nagy András, 66 éves, tüdőlégdag.

Next

/
Oldalképek
Tartalom