Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1878 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1878-02-24 / 8. szám
történtek, s csak kivételesen barátságos egyezkedéssel; pedig tagadhatatlan, hogy a barátságos kiegyezés által létesült tagosítás mindig nagyobb előnyére vált a kisebb birtokos-osztálynak, mint a per útján érvényesített. A pert vesztett fél soha sincsen a törvény ítéletével megelégedve s hihető, hogy ezen tapasztalt elégedetlenség oka, hogy azon helyeken, hol még a tagosítás meg nem történt, a nép annyira irtózik a birtokrendezéstől s egymást iparkodik meggyőzni annak káros következményeiről. Azon emberek, kik sejtik, hogy tagosítás esetén csak osztályrészül jutott földjeiken gazdálkodhatnak, míg most talán többet bitorolnak kelleténél, épen nem iparkodnak a népet a tagosítás hasznáról meggyőzni. De lehet-e a jelen és jövőkort számításba vevő birtokosabb osztálytól kívánni, hogy egynéhány, rendetlenséget megszokott, csekélyebb vagyonú emberek kedvéért ne rendezze be gazdaságát úgy, hogy jövedelmét fokozhassa, mikor ezt csakis a birtokrendezés által érheti el, s mikor a mostani, adóval jól megrótt gazdáknak ugyancsak ki kell aknázniok birtokuk jövedelmét, hogy minden tekintetben meg tudjanak felelni polgári kötelességüknek. Vegyük föl például Sz.-Gált nagy kiterjedésű határával Itt a nagyobb birtokosok, kik 30, 40, 50, 100, kétszáz hold birtokkal gazdálkodnak, mivel birtokaik szélylyel vannak szórva, míg egyik földtől, (mely csak fél- napi időt vesz igénybe a munkáltatásnál) a másikig eljutnak, mennyi időt veszítenek! Kárba vesz a cseléd, a marha ideje, azon idő, melyet a gazdának czélszerűen fel nem használni annyi, mint menthetetlenül elbukni, kivált ha még ide számítjuk a gazdák kijátszását a szentgáli cselédek által, kik a legtöbb dolgot adó nyári időszakban, ha nincs ínyökre a dolog, elhitetik a gazdával, hogy a legelőre kihajtott ökrök eltévedtek, s habár jól tudják hollótokét, két sőt három napig keresik azokat, illetőleg alusznak. Hogy pedig sok esetben csak egynapi elkésés is mennyi kárával jár a gazdának, azt fölösleges bizonyítgatnunk, valamint fölösleges mondanunk, hogy a fennebb előadottak valóságát minden szent-gáli birtokos beismeri. Ha összehasonlítjuk a szélyelszórt és rendezett birtok hasznavehetőségét, azonnal belátjuk, mennyivel jövedelmezőbb a rendezett birtok; mert míg a szélyelszórt birtok kezelésénél a gazdának azt kell termesztenie, amit szomszédja termeszt, nehogy, ha későbben érőt vet, leetessék vagy elbitangolják: a rendezett birtoknál a gazda földjébe azt tehet, amit az meggyőződése szerint leginkább befogad, marhája számára nyári takarmányt vethet, etetheti is kellő időben, s nem kell a legsürgősebb munkaidőben félnapig várakoznia, míg cselédje a marhát a mezőről haza tereli; nem vesz kárba sem a cseléd, sem a marha ideje s félannyi erővel is többet mutathat fel, egyszóval czélszerűen intézheti dolgait, és a netán bekövetkező elemi csapáson kívül misem zavarja meg számítását. E kevésből is láthatjuk, mennyire czél- szerű a tagosítás, melynek csakis oly egyének ellenségei, kik irtóznak a rend-, takarékosság- és szorgalomtól. Szent-Gálnak legnagyobb része értelmes birtokos-osztályból áll, őket illeti a kezdeményezés, a tagosítást barátságos egyezkedés útján kivinni, belátván, hogy a mostani rósz gazdálkodásnak csakis ez által lehet elejét venni. után, mely egyenes jelleméről tanúskodik, visszafordult azon elhatározással, hogy most köszönni fog a hölgynek. Soha oly nagy megerőltetésbe nem került az az .alásszolgája“ mint ez alkalommal. De mily nagy volt meglepetése, midőn a hölgy köszöntését elfogadva igy szólt hozzá: — Bocsánat uram! Kegyed nem Horvát Aladár? Jaj be szerette volna rá mondani, hogy igen. Mivel azonban nem szokott hazudni, tehát azt felelte: — Kérem, nem. — ügy tévedtem. Bocsánat! De már ekkor Feri nem akart visszavonulni s kérte a hölgyet, engedné meg neki, hogy magát bemutathassa. Az engedély megadatott. Feri igen boldognak érezte magát, midőn a szépség mellett helyet foglalhatott. Igen ám, de most rajta volt a sor, hogy valamiről kezdjen beszélni, melylyel hölgyét, kinek lovagjául tolta föl magát, mulattassa. Ekkor tapasztalta csak igazán, hogy mily keveset tudhat az ember, habár »érettségije“ van is! Hisz mondta volna csak a piruló hölgyecske, hogy beszéljen neki Carnot, vagy Pythagoras tantételéről, akár a peloponnesusi háborúról; beszélt volna ő, de még hogy! Hanem mit tegyen, mikor egyszer nem kérdezi ? Végre neki esett az időnek s elmondá, hogy minő lágy zephirek lengedeznek stb. stb. Megbocsát a nyájas olvasó, ha Feri irányában annyi könyörülettel leszek, hogy a társalgás leírását mellőzöm; különben se szép A tanfelügyelő jelentése a közigazgatási bizottságban. (Vége.) Tekintetes közigazgatási bizottság! A szolgálati év szerint a tankerület 384 tanítója közöl 1—5 évig a tanpályán működik 87, 5 -10 évig G2, 10- 15 évig 47, 15-20 évig 36, 20-25 évig 42, 25-35 évig 33, 30 éven túl 77. — Ezen 77 közül 27 olyan tanító van, ki 40 évnél tovább szolgál, — tekintve tehát a 40 évi szolgálati időt, mint legmagasabb évkört, ezen 27 tanítónak már nyugdíjazva kellene lenni, de minthogy az 1875. évi 32. t. ez. az 55 éven felüli tanítók ellátásáról nem gondoskodik, az pedig, hogy új tanítót és nyugdíjat is fizessenek, jelülmulja, a községeknek részben áldozat- készségét, de nagyobb részt képességét is, — ekként szomorú de úgy van, hogy a szegény elaggott tanítónak fáradsága jutalmáéi addig kell tanítani, mig a nagy munka alatt sírba nem hull. Ez ismét egy olyan körölmény, ami a népoktatás terén való elöhaladást nehezíti. Tekintve, hogy a mindennapi iskolába járók száma 23880, a tanítóké pedig 384 volt, egy tanítóra átlag 62 tanuló jut. — Ha pedig mind a 25369 tanköteles iskolába szoríttatnék, még akkor is csak 66 jutna egy tanítóra, holott az osztrák örökös tartományokban a legutóbbi kimutatás szerint 68 gyermek jutott minden egyes tanítóra. Segédtanítói állomások a tanköteles gyermekek számához képest nincsenek rendszeresítve még az ádázteveli helvét., jásdi róm. kath., lázii róm. kath, mezőlaki helv., nagy- teveli róm. kath, peremartoni róm. kath., és ugodi r. k. iskoláknál. Az erre nézve tett ígéretek folytán, a bajnak legközelebbi orvoslása lenne mondható. A tankerületben tulajdon iskola épület 290, bérelt 12 van. A tantermek összes száma 403. E szerint a tényleg iskolába járók közül minden tanteremre átlag 59, az összes mindennapi tankötelesekből pedig 62 növendék jutna. — Az előbbi évben volt 399 tanterem, s így egy óv alatt 5-el szaporodott azok száma. Azonban a következő iskoláknál a 100-at jóval meghaladja a 6—12 éves gyermekek száma, a miért a második tanterem felállítása lenne szükséges, ugyanis az ajka-rendeki róm. kath. b.-magyar-szombathelyi róm. kath. és evang., bor-szörcsöki r. k., borzavári r. k, csesznegi r. k., dobai r. k., dudari helv., enyingi r. k., herendi r. k.‘ közép-iszkázi r. k. lovászpatonai r. k. és evang., marczaltői r. k., uagy-vázsonyi r. k., nagy-szőllősi evang., oszlopi r. k, ősii r. k., rédei helv., szt.-kir.- szabadjai helv., téési r. k., t.-beréndi r. k., tóth-vázsonyi r. k, és a tüskevári r. k. iskoláknál, — a két utóbbinál az épület falai állnak is már. A csernyei evang. iskolában, hol két tanteremre 240, és a vaszari r. k. iskolában, hol 2 tanteremre 230 mindennapi tanköteles esik, a harmadik tanterem felállítása kiváutatnék, A sikátori r. k., a mezőkomáromi helv., és a csernyei evang. iskolai épületek pedig nem a tankötelesek száma, hanem egyéb okoknál fogva lennének átala- kítandók. Ide tartozik még a Veszprém városában létező r. k. iskolai épületek közül a Szent-Lászlóról czímezett, mely semmi tekin tetbeu sem felel meg rendeltetésének. A fenntebb elősorolt iskolák közül azokra dolog gyönyörködni szegény felebarátunk szorult helyzetén. Midőn este felé gerléink elváltak, Feri azon ígéretet nyerte a szépségtől, hogy jövő vasárnap ismét eljön a városligetbe. Mondjuk-e, hogy Feri fülig szerelmes lett Mari nagysámba, igy hivták a kedvest. Nem volt Budapesten boldogabb ember Ferinél. A következő nap elmondá boldog-boldogtalannak, hogy mily nagyszerű kalandja volt s hogy mennyire szerelmes abba a kis szellemdús, művelt Mariskába. Azon kérdésre, hogy ki az a Mari kisasszony, az igazat megvallotta, hogy azt még ő sem tudja, hanem műveltségéről következtetve legkevesebb valami .miniszteri tanácsos“ leánya. Arról, hogy minő körülmények közt találkozott vele, persze nagy bölcsen hallgatott. Barátai gratuláltak s nem egy közülök irigy szemmel nézett a szerencsés kalandorra. Nagyon nehezen várta Feri a vasárnapot. Soha sem tellettek oly lassan a napok, mint most. Hogy azonban lángoló szenvedélye nyom nélkül el ne tűnjék; a költészethez fordult. Elővette a költészettant, mert mitagadás benne, Feri bizon már nem sokra emlékezett abból. No de a szerelem mindenható s ez bebizonyult Ferin is. Két nap alatt a kis ujjábán volt az egész poezis. Ekkor elkezdett zengedezni s csak a .Magyarország és a Nagyvilág* szerkesztője tudná megmondaui, mily badarságokat össze-vissza irt ezen idő alatt. Elérkezett az óhajtva várt vasárnap. Feri korábban ebédelt, mint rendesen s már 12 órakor ott ült a városligeti pádon dobogó szívvel várva iiuádottját, ki azonban csak négy nézve, melyeknél az iutézkedés kiválólag szükségesnek találtatott, az már megtörtént, a többiekre nézve azonban, minden változtatást jobb idők bekövetkeztéig kénytelen vagyok a jámbor óhajtások közé sorozni. Új községi iskolai épület tanító lakkal állíttatott Kardosréten államköltségen, az ösz- szes költség 1335 frt 67 krra ment. Tanítói lak volt 390. Felszerelésre nézve a tankerület 403 tanterme a következő tanszerekkel volt ellátva: fekete irótábla van 451, faliolvasótábla 300 gyűjtemény, fali térkép 574, földgömb 203, természetrajzi ábrák 249 gyűjtemény, termé- szettani ábra és eszköz 129 gyűjtemény, testgyakorlati tér 259, testgyakorlati készlet 60, könyvtár 38. Az iskolai könyvtárak különös figyelmet érdemelnek, amennyiben ezekből lehetne a népkönyvtárak fejlődését idővel reményleni. A nópmivelődés emelése körül kiváló buzgalmat fejtett ki a pápai ismeretterjesztő egylet, mely egy népkönyvtár felállításán működik s e czélra már alapot is gyűjtött. Olvasó egyletek léteznek tudtommal: Bakonybél, Külső-Vath és Kis-Szőllős községebben, melyek eddig ugyan csak hírlapokat nyújthatnak olvasmányul, de mihelyt anyagi viszonyaik engedik, hasznos könyveket is fognak beszerezni. Népkönyvtár létrehozásán fáradozik továbbá a lovászpatonai evang. lelkész, aki azonban ismeri a körülményeket, az kellőleg méltányolni is fogja az akadályokat, melyekkel e téren meg kell küzdeni. De, az imént jelzett elismerésre méltó buzgólkodások távolról sem közelítik meg azon tevékenységet, melyre a uépműveltség fejlesztése körül égető szükség lenne, mert ha őszinték akarunk lenni, be kell vallanunk, hogy politikai reudezkedésünknek nem felel meg népünk fejlettsége, s ha ezek között az egyensúlyt a politikai szabadságok megszorítása nélkül helyre akarjuk állítani, nem tehetünk egyebet, minthogy népünk műveltségének minél gyorsabb fokozását, minden rendelkezésünkre álló eszközzel kivinni iparkodunk. Én tehát ezen kiváló fontos ügynek előmozdítását, nem csak tisztemből kifolyó, de hazafiúi kötelességemnek ismerem, azonban sokkal inkább át vagyok hatva a feladat nagyszerűségétől, sem hogy csupán az én jóakaratomtól, a tekintetes bizottságnak, úgy mint más nemes lelkű ügybarátnak nagy becsű támogatása nélkül bármily csekély sikert is reméuylhetnék Általános a panasz, hogy a népiskolai tantervet nem lehet az iskolákban keresztül vinni. E panasz részben jogosult is, de miben rejlik annak oka: 1-ször abban, hogy, mint már fentebb is említém, sok iskolában hiányzik a hivatásának megfelelni képes erő. 2-szor abban, hogy a legjelesebb tauító sem ölelheti fel az előirt tananyagot; a) ha iskolája erejét meghaladó számú növendékkel van túltömve; b) ha a gyermekek 8 havi rendes időszak helyett 5 hóig járnak iskolába; c) ha ezen idő alatt is ruhátlanság vagy más okok miatt számtalan iskolai mulasztások fordulnak elő ; d) ha a gyermekek szükséges tankönyvekkel és tanszerekkel ellátva nincsenek. Ezen panaszt azonban t- bizottság csak úgy lehet orvosolni, ha az okokat meglehetne szüntetni, — erre azonban sajuos, de a közel jövőben nincsen kilátás. Faiskola van a megye területén 255. óra felé érkezett meg; no de Feri nem haragudott azért, hogy a kedves ily soká várakoztatta, dehogy haragudott! Midőn egymás mellett ültek, Feri nagypirulás közt előszedte kabátja belső zsebéből a verseket, melyek a kedves bájait istenítik s miután engedelmet kért, azokat sorra fölolvasta. Mikor az olvasással készen volt, már alkonyodni kezdett, s az imádott Mari kisasz- szony eltávozott; előbb azonban kilátásba helyezte a jövő vasárnapi találkozást. Feri boldogsága fokozódott, midőn tapasztalta, hogy rokonszenvvel találkoznak érzelmei. Csak azért haragudott kissé magára, hogy még ma sem kérdezte meg iraádottjá- tól, hogy hol lakik s élnek-e szülei. De megnyugtatta magát azzal, hogy ez nem valami lényeges dolog, hisz a gyémánt éltékén az mit sem változtat, ha Amerika- vagy Ausztrá liában ásatott. Eléjg hogy keresztnevét tudja. Mari! .... Oh hányszor leírta az első találkozás ótae nevet! Hagyjuk azonban őt most hazatérni s álmodozni végtelen boldogságáról. Másnap szokott kávéházában reggelizett Ferink, közbe-közbe a káváház előtt elmenőkre szemüvegezve. Egyszerre csak kiejti kezéből a kávés poharat s fehér lesz, mint a fal. A többi asztaloknál ülők fölugrottak a zörejre s kérdezték, mi baja. Feri nem szólt semmit, hanem azonnal eltávozott. Sok időre ezen esemény után egyik kebelbarátjának elpanaszkodta, hogy minő sze- rencsétleuség érte, ugyanis amint reggelizés közben az utczára pillantott, egy zöldséggel megrakott kosár terhe alatt görnyedező szolgálóban az ő imádott Marijára ismert. A faiskolára nézve Veszprémmegye, csakugyan, méltán a legelsőbbek közé sorozható, a mennyiben a megye erélyes, és az ügyes példás buzgalommal felkaroló intézkedései folytán mondhatom, hogy faiskola minden községben van, a hol annak kijelölését a tagosítás, vagy más elháríthatlan okok nem akadályozták. Á tankerület összes iskoláinak jövedelme volt a lefolyt tanévben, készpénzben 133922 frt, terményekben pénzértékre nézve, 30847 írt, összesen: 164769 frt. Ezen jövedelem származott iugatlan vagyonból, melynek értéke 465880 Irt, jövedelme 23271 frt, tőkepénzből, melynek összege 150576 frt, kamatja 6656 frt, tandíjból bejött 45484 frt, állami segélyből 6021 frt, községi segélyből 16007 frt, egyházi segélyből 62118 frt, egyéb forrásból 5212 frt. Ezen összegben foglaltatik a pusztai iskolák fenntartására, az illető birtokos által fordított költség. Az összes iskolák kiadása volt: rendes tanítók fizetésére 115620 frt, segédtanítók fizetésére 10420 frt, fűtés-, tisztogatás- és javításokra 13247 frt, tanszerekre 463 frt, szegény gyermekek könyvére 1093 frt, egyebekre, ide értve az iskolai bérlet összeget 23926 frt. E szerint az iskolák összes kiadása volt 164769 frt Az óvodákról, tekintve azoknak üdvös voltát szinte röviden meg akarok emlékezni. Ilyen volt a lefolyt tanévben Pápa városában kettő. Az egyik a városi ovoda, melyet 121 fiú és 61 leány látogatott. A másik a sz. Via- czéről nevezett szeretetnéuék óvodája, melybe 120 fiú és 180 leány járt. Veszprém városában vau egy Kis Friderika magáufrőbelkertje, melyet 50 fiú és 40 leány látogatott. Vár- Palotán pedig egy özvegy Waldstein grófnő által fenntartott ovoda van apáczák kezelése mellett, melyet a lefolyt évben 24 fiú és 53 leány látogatott. Sajnos, hogy a Nagy-Vá- zsonyban, a több éveu át államsegély mellett fennállott ovoda, az állam részéről történt segélyezés megszűntével tovább feunállani nem volt képes. Takarékpénztárak tudomásom szerint a következő iskolában léteznek: 1. a veszprémi r. kath. fiútanodában, hol a lefolyt tauévben a betevők száma 35-re, a betett összeg 79 frt 47 kr. 2 a pápai ág. ev. iskolában a betevők száma 44-re, a betett összeg 116 frt 4 kr, 3. a pápai városi óvodában a betevők száma 33-ra, a betett összeg 3 frt. 4. a takácsii ág. ev. iskolában a betevők száma 12-re, a betett összeg 23 frt 47 kr. 5. a lovászpatonai ág. ev. iskolában a betevők száma 28-ra a betett összeg 29 frt 73 kr. Összesen a lefolyt tanévben a betevők száma 152-re a betett összeg 251 frt 71 krra ment. Végre engedje meg a t. bizottság, hogy a lefolyt évbeni működésemre vonatkozólag megemlíthessem, miszerint 80 községet és 9 pusztát, azokban összesen 130 iskolát látogattam meg. Az ügy forgalmát illetőleg pedig beérkezett hozzám 160 db a vallás és közoktatási ministeriumtól, 88 db a t. bizottságtól’ 496 db más felektől összesen 744 db. Ebből elintézésre vár 2 db. Az előadottakban volt szerencsém tehát a veszprémmegyei tankerület népoktatási viszonyait a legjobb tudomásom szerint vázolni, ha eljárásomban talán nem voltam képes a tek. bizottság várakozásának mindenben megfelelni, raéltóztassék azt, részint a kezeimhez jött adatok hiányosságának, részint pedig a működésem első évében a kezdet nehézségeinek tulajdonítani. Legyen szabad jelentésemet azon örömteljes nyilvánítással befejeznem, miszerint Veszprémmegye, tekintve népoktatási állapotát, az általam leplezetlenül feltárt hiányok mellett is, a vezérmegyék sorába tartozik, a mennyiben a többi megyék között a hatodik helyet foglalja el. S én bizton merem reményleni azon buzgalomnál fogva, mely a népnevelés ügye iránt s mindinkább nyilvánul, miszerint, ha e téren az anyagi viszonyok sa- nyarusága miatt előbbre nem is haladhat, de az eddig elfoglalt díszes helyét jövőre is megfogja tartani. Veszprém, 1878. február hó 1-én. Stáhly György, kir. taufelUgyelíí. Közegészségügy. Devecser, 1878. február 11-éu. Keleti kérdés, vámügy és tudja az ég, hány kérdés és hány ügy foglalkoztatja a kédélyeket, hány kérdés vár feleletet és hány ügy megoldást? A kérdésre könnyű felelni, az ügyet könnyű megoldani, de a kérdések kérdése, van e benne köszönet? A közegészségügy, mely épen oly fontos ügy az országok életében, mint bármely ügy, megoldást nyert az 1876-iki XIV. t. ez. létrehozásában, de megoldása alig elégítette ki a publikumot, de bizonyosan nem az egészségügy közegeit. A törvények gyártása nem esik szám alá, pedig de kár, ha hazai törvónygyártmányaink Folytatás a melléklapon.
