Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1878 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1878-02-24 / 8. szám

IV. évfolyam. 1878. 8-ik szám. Veszprém, Február 24. r-G\á A ei „Hív. Értesítő“ a.gi.liB ililn Tiilrup. Előfizetési dij: Egén irr» ■ . 6 írt - kr Félérr» ... 3 írt - kr. Negyedérr# ■ 1 írt 60 kr. Egyes példány ára 15 br. KÖZGAZDASÁGI, HELYI ÉRDEKŰ, MIVELÖDÉSI ÉS VESZPRÉM MEGYEI HIVATALOS HETI KÖZLÖNY. ^ =-­Szerkesztőség és kiadó hivatal: Vár, 4. sz. I Hirdetéseket, valamint helybeli előfizetéseket is, elfogad ós nyugtád KRAUSZ ARMIN könyvkemksdéao VtsiprtnboB. HIRDETÉSEK egyhaeábospetlteor 6 kr. NYILTTÉR petitsoronkint 15 kr. s külön minden beiktatásért 30 kr. bélyeg. ■ -----<Á XI II. Leo. A bibornoki testület igen helyes tapintattal birt, midőn a nagy és iz­galmas politikai események közepette lem tartotta a választandó új pápa személye iránt sokáig függőben a vilá­got. IX. Pius utódául Pecci (olvasd Pecscsi) áldozár-bibornokot múlt szér­ián, febr. 20-án pápának megválasz­olta, ki XIII. Leo nevet vett fel. Fölösleges mondanunk, hogy a lápaság nagy horderejű intézmény íem pusztán a szoros érteményben vett óm. katholikusok, de egyáltalán az igész modern társadalom ügyeit illető- eg. Évezredes jogok megfelelő köte- ességekkel az emberi méltóságok szé- lítö magaslatán egy egyénben össz- »ontosúlva, majdnem megszemélyesítve ű kell, hogy hassanak az egész em- •eriségnek úgy vallás-erkölcsi, mint gyéb társadalmi fejlődésére. Nem soda tehát, hogy a keresztény világ máiba olvadt e napokban az emberi­ég való érdekeit szívükön viselő nyílt s független gondolkozású férfiaknak haja is, vajha oly férfiú nyerné meg választó bibornokok többségének bi- almát, aki a messzeterjedő jogokat gy fogja gyakorolni, hogy az embe- iségnek hej, de sokban szánandólag legfogyatkozott java előmozdíttassék. Az új pápáról mindössze sem sok, mit tudunk; de ez is elég arra, hogy, mennyire azt emberi számítás teheti, bból kedvező következtetést vonjunk íagas személyét illetőleg. Pecci Joa- him olasz, Carpinetóban 1810. már­czius 2-án született, eddig perugiai érsek-püspök, 1853. decz. 19-ike óta bibornok és 1877 óta pápai camer- lengo. XVI. Gergely pápának rendki- vülileg kedvelt papja volt, s már mint 27 éves házi praelatus szerfelett ki­tüntette magát a nápolyi és délhatári vallásvillongások és egyéb egyházi viszonyok rendezése körül, minél fogva őt a nevezett pápa, felismervén benne a határozott administrativ tehetséget, 1843-ban tehát alig 33 éves korában kinevezte damiatai, majd később peru­giai érsekké. E gyors emelkedés, kétség kívül, kiváló tehetséget tételez fel és magasra rendeltséget, mi utóbbi a megválasz­tás által be is teljesedett. A közitélet ő szentségét erélyes férfiúnak jellemzi, min csak örülhetni; mert az elöljáró­ság fogalmához kell, hogy fűződjék az erélyesség fogalma is, hogy saját legjobb meggyőződésének érvényt tud­jon szerezni még akkor is, ha az el­lenkező nézetek hatása környes-körül- hullámozná is. Ezen erélyességet azon­ban ő szentségénél át- meg áttöri a méltány és a mérsék jó tulajdona, mi a magas jogok gyakorlását mindig összhangban lesz képes tartani az em­beriség közjavával. Egy külföldi lap után szólva ő szentsége az apostoli szelídséget s administrativ szigorúsá­got helyes mértékben egyesíti. Szere­tik — s félnek tőle. Magas testalkatú, a8cetaszertí sovány agg. Arczvonásai jellemzők, élesek, csaknem szögletesek. Hangja sonor s ha beszédet tart, brillians, ha társalogva szól, kissé homályos. A magánkörben egyszerű, szeretetreméltó, jóakaratú. Ünnepélyes alkalmakkor szigorú, fenséges, mintegy hivatalának fontosságától van áthatva. Ezek után mi is szívünk mélyé­ből üdvözöljük XIII. Leo pápa ő szent­ségét megválasztatása alkalmából. Adja az ég, hogy a keresztény világ mil­liói benne találják fel azt, akit manap másutt úgyis hiába keresnek — sze­rető atyjokat! Mérsékelt menetdíj a párisi világkiállítás alkalmából. A párisi világkiállítás alkalmából szándékukban áll az illető vasutigazgatósá- goknak az árakban lényegesen mérsékelt me net- és jövetjegyeket három heti érvényességi időtartalommal kiadni. Vállalkozók által ter­veztetik továbbá utazó társaságok összeállítása is, melyek számára kötelező útirány mellett még nagyobb menetdij leszállítások is helyez­tetnek kilátásba. A magyar államvasutak flzletbevételei, az összes vonalokat egybevéve, f. é. januárban 69281 szállított személy és 123* 187*7 tonna továbbított áru után 728062 irtot, s e szerint a múlt óv ugyanazon havához képest 60178 frt 38 krral többet tettek. Párisi közkiállítási díjzabályzat. E hó 10-ével lépett a Bécsből és más osztrák állo­másokról a párisi közkiállításra szánt gyors és közönséges áruk számára megállapított díjszabályzat életbe. Ezen díjszabályzat magá ban foglalja mindazon feltételeket, szabályokat ós mérsékelt díjtételeket, melyek szerint a közkiállításra szánt tárgyak az oda és vissza­szállításnál továbbittatnak. Mint tovább értesü­lünk, ezen díjszabályzat a Budapestet illető díjtételek leszállításával lesz megtoldva, mely függelék kiadása már a legközelebbi időben várható, s melynek alapján azután a Buda­pestről Párisba való közvetlen szállítás is lehetővé váland. (K. v. k. K.) Heti szemle.- febr. 23. A képviselőház 19-én 219 szóval 183 ellen a gazdasági kiegyezésről szélé törvény- javaslatokat elfogadta a részletes tárgyalás alapjául. — Ugyanezen ülésben felelt Tisza Kálmán miniszterelnök úr a keleti kérdésben tett interpellátiókra. ♦ A lefolyt hét legfontosabb mozzanata volt Bismarck herczeg nyilatkozata a keleti kérdésről a német parlamentben. Bismarck visszautasítja azon szerepet, hogy Németország közvetítő legyen az ellentétek közt. Bulgária, Bosznia, Herezegovina egész jövőjét Orosz­ország kezébe teszi le, s csak az orosz területi nagyobbodást, a Dardanellák kérdését mondja európai forum elé tartozónak. E nézet sze­rint Oroszország az úti possidetis elvéhez ragaszkodni fog ugyan, de elég nagylelkűan Európától nem fogja ezen állapotok szente­sítését kierőszakolni. Bismarck nem hiszi, hogy lesz európai háború s reményű, hogy Európa megelégszik az egyszerű tiltakozással, melylyel természetesen Oroszország nem sokat fog törődni. Szóval e szerint Európa kelete egészen a czár hatalmába kerül. * Az európai congressus valószínűleg Baden- Badenben fog összeülni a jövő hó elején. — A conclave 19-én ült össze s már 20-án végbement a pápa-választás. Pápának Pecci Joachim bibornok választatott meg, ki XIII. Leo név alatt ugyanezen napon a pápai székre lépett. Az új pápa 68 éves, ép erejű férfiú; politikai nézetei mérsékeltek s uralkodásához a legjobb reményeket fűzik. Megkoronázása 24-én lesz. * Az orosz hadi készületek Romániában nagy mérveket öltenek. Új meg új csapatok érkeznek Romániába, melyek nem a Dunánál, hanem a Szerethnél ősszpontosíttatnak. Rövid néhány hét alatt 130,000 főnyi orosz hadsereg lesz összpontosítva igen erős tartalékkal Bessarábiában. Miért idegenkedik az alsóbb néposztály a tagosítástól ? Tudjuk, hogy az egyes helyeken eddig eszközlőtt tagosítások legtöbbnyire per útján 1 „VESZPRÉM“ TÁRCZÁJA. Bizzál magadban! Bízzál magadban, édes nemzetem! Kiben bíznál, ha önmagadba’ nem? Nehéz időket élünk, az igaz, De tél után köszönt be a tavasz. És lesz tenéked, lesz még tavaszod, Vetésed dúsan kelni láthatod, S ha láugesőzve jő a tiszta nyár Aranykalászt érlel majd a sugár. Hogy most borult az ég köröskörül, S hideg szelek fújnak onnanfelül, Azért ne bántson még a csüggedés, Mert ez minókünk végre mind kevés. Zúgott fölöttünk czudarabb idő, Volt úgy e hon, mint egy nagy temető, A honfikéz tartotta fáklyaíóny Csak bujdosókra hullt az éj felén. Sziget valánk a tenger közepett, A melyet a vész már-már eltemet; De még azért a nemzet jobbjait Nem hagyta el a bizalom, a hit. A hit világát, ennek melegét, Csak ezt áraszszuk mindenekre szét, Hogy ez hevítse oly tettekre föl, A melyek fénye messze tündököl. S ki ott fenn él a csillagok fölött, Ki tudja, e nép mennyit küzködött, Meglátja majd a fenkölt lángolást: A honfiúi újabb áldozást. S ki annyi jót tett, oh nemzet veled, S még nem hagyott el, mikor büntetett: Engesztelődve fog lenézni rád, S meghallod újra áldó szózatát! ERÖDI DÁNIEL. A Tóvárosi jogászéletből. Raji. Irta: HEGEDŰS JÁNOS. Budapesten a »három dob* utczában van az a ház, melyben Gervay Feri első éves jo­gász lakott­Feri kalandos szellemű, meleg keblű ifjú volt. Alig egy hét alatt teljesen levetkezte azt a kisvárosi modort, melyet Somberekről az ő kedves szülővárosából magával Buda­pestre hozott, melyről a „südő jogászt“ (műszó) oly könnyen föl lehet ismerni. Csakhamar va­lódi „garpon genie* lön, természetesen csak külsőleg. Az első hetekben megnézett minden nézni valót: elment a színházakba, múzeumba, álatkertbe stb. ki tudná elszámlálni mindazon nevezetességeket, melyek egy kis városi fiatal­ember előtt Budapesten föltárulnak. Nem vehetjük azonban rósz néven Feri­től, hogy őt a főváros ragyogó ékességei nem kábították el annyira, hogy ne érezte volna szivének néma vágyát, mely egy rokonkebel után sóvárgott. (Zárjel közt legyen mondva, Feri ez ideig még nem volt szerelmes.) Hogy vele közelebbről megismerkedhes­sünk, legczélszerfíbb lesz, ha őt »három dob“ utczai lakásán fölkeressük. Ne riaszszon el ettől, kedves olvasóm, azon gondolat, hogy tán valami negyedik emeleten levő szobába fárasz­talak ! Oh nem! Feri földszinten lakott; azért-e, mivel az egész »három dob* utczában nem volt emeletes ház, — ne kutassuk. A szerény kis szobába lépve látunk: egy fólismerhetlen szinii terítővei íedett ágyat, ke­rek asztalt, fogast, mely mint látszik, a ruha­szekrényt volt hivatva helyettesíteni, néhány széket és egy divánt, (anno: ezerkétszáz) me­lyen hősünk ül, vagy jobban mondva fekszik. Nehogy a nyájas olvasó ezért őt elitélje, ment­ségére felhozzuk, hogy vasárnap van, s mi több. ebédután. Ha képzelünk magunknak egy csinos ter­metű, kissé hosszudad halavány arczu, sürü szempilláktól árnyalt fekete szemű, szőke hajú fiatalembert, úgy ismerjük Ferit. Bajusza és szakáláról szándékosan hallgatunk, mivel a természet, Ferinek legnagyobb boszuságára, ezen dicső ajándékait tőle megtagadta. No de ami nincs, még lehel! Lapunk mai számához feliv melléklet és egy ív „Hiv. Ért.“ vau csatolva. Feri a divánról fölemelkedve nagyot só­hajt, a nyitott ablakhoz megy s ábrándos te­kintettel fölnéz a fellegtelen égre. Ki mond­hatná meg, miről gondolkozik, hol kalandoz ábrándos képzelme: Grönland jéghegyein, vagy az illatos narancserdők titokzatos homályá­ban!? Majd az ablaka előtt elvonuló tarka néptőmegre tekint; de mi történt ? Feri gyor­san visszafordul, kapja kalapját s az utczára rohan. Midőn az utczára ért, épen akkor fordult be a szomszédutczába egy sárga szalmakala­pos szépség, ki oka volt annak, hogy Feri oly gyorsan mozgósított. Nem soká tanakodott magában, hanem azonnal utána ment, őt tisztességes távolban követve. így értek a városligetbe. Noha szeptember vége felé volt, a nap mégis júniusi hévvel sütött. A tudtán kivül üldözött sárga szalma­kalapos szépség egy árnyas fasorban levő pad­nál megállt s helyet foglalt. Feri most zavarba jött, nem tudta: elsótáljon-e előtte, vagy csak ionét távolról gyönyörködjék szemléletében. Végre elhatározta, hogy indul s egyet igazítva nyakkendője csokrán, lassú léptekkel, erős szívdobogás közt megindult. Midőn a pádon ülő szépség előtt elha­ladt, tekintetük találkozott, de csak egy pilla­natra, mert Feri, mint valami tetten kapott tolvaj, hamar elfordítá fejét. Ezt megbocsát­hatjuk neki, mert még ujoncz volt a főváros­ban s igy nem érthette azt, miben a buda­pesti jogászok oly nagyon gyakorlottak t. i. hogy kell valakit »megnézni.* A fasor végére érve, nagy lelki küzdelem

Next

/
Oldalképek
Tartalom