Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1878 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1878-08-18 / 33. szám
V. évfolyam. 1878. 'ö u=== =Gya c' JtW&EStoX M' es „Hív. Értesítő“ aeglelsn mindsii márna;. ' . ; f • ■ ■ || Előfizetési dij : Egész évre • • 6 frt - kr Félévre ... 3 frt — kr. Negyedévre . 1 frt 60 kr. Egj'es példány ára 15 ki*. 33-ik szám. Veszprém, Augusztus 18. 5 KÖZGAZDASÁGI, HELYI JT %. . . í WOÉRDEKÜ, MIVELÖDÉSI ÉS PREM MEGYEI HIVATALOS HE I I KÖZLÖNY. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Vár, 4. sz. Hirdetéseket, valamint helybeli | előfizetéseket is, elfogad és nyugtáz KRAUSZ ARMIN Ui,rtirtikiltii Veiipréabn. HIRDETÉSEK egy tiasabos petitsor 6kr. NYILTTÉR petitsorankiiit 15 kr. a kiilrtn minden beigtatéaért 30 kr. bélyeg. A munkához! Hogy mennyi anyagi kárt okoz nekünk magyaroknak egy-egy képvi- selöválasztási idény, azt csak egy amerikai vagy egy angol tudná pénzértékben kiszámítani, kiknél az idd pénz. Mi magyarok érzékkel sem bírunk e veszteség iránt, mert mi olybá veszszük azt, mint aki a lutrin nem nyer semmit; utóvégre ami birtokában nem volt, annak az esetleges elvesztése, illetőleg meg nem nyerése nem fájhat úgy. Pedig itt nálunk reális a veszteség, amennyiben az elokorteske- dések hetekkel, sőt hónapokkal előbb elvonják a munkást a műhelytől és így a keresettől; a magyar embernek pedig csak egy intés kell és mindjárt oda hagyja a munkát, hogy a könnyebb politizálás-, evés-, ivás- és egyes jelölt jelöltségének megbeszélésére adja magát. Szerencsétlen egy természete ez a magyar embernek; ez azt gondolja, ha ő egy nép nem politizálhat és a világ eseményeiről ha mással nem, a kisbíróval eszmét nem cserélhet, a világ forgása bizonynyal fennakad és bűnt követ el az emberiség iránt. Pedig, ha meggondolná, hogy amit egy- egy nap vagy egy-egy héten öszsze- politizál, azt ha kutyájának beadja, bizony nyal raegveszedik tőle. Üres Bzalmacsépelés, semmi más az egész és mégis úgy rakaszkodunk hozzá, mi kétségkívül érettlen kiskorúságunkat mutatja, mert minél okosabb valaki, annál kevesebbet politizál. A világ legelső politikusai, köztük maga Deák Ferencz, a magánélet- és társalgásban semmit sem kerültek annyira, mint a politizálást. Kell ezen eljárásban valami in- tőnek lenni, amit megérteni édes kevesen fogunk és a gyakorlatba még kevesebben átvinni, a nagy többségre a mindennapi politizálás mindennapi kenyér, mely nélkül el nem lehet. Az anyagi kár mellett nem csekély az erkölcsi veszteség sem, mely a még mindig űzött lélekvásárlásból ered és különösen a választások előtt és alatt dívik úgy, mintha az valami nagyonis közönséges dolog volna, amin még csak fenn sem akad senki. Azt a szegény szavazót felemeli a tudat, hogy alkotmányos jogot gyakorolhat, mely magában véve fontos; de nyomban porig sújtja a vesztegető, ki lelkiismeretén erőszakot téve meggyőződését megvásárolja. Itt van az erkölcsi halott, mely maga után ítélve most már az egész világot hasonlókig megveszte- gethetőnek tartja! Ki fogja ezt pénzértékben felszámítani ? Ki fogja az erkölcsi sülyedés fokát megállapíthatni?. — Ennyi és ilyféle szomorú következményei vannak a képviselő- választásnak, nem mondjuk, hogy mindenütt, de hogy legtöbb helyütt, az is bizonyos. * A választásokon túl vagyunk; a kortesek csábszavai nem hangzanak többé füleinkbe; a sok evés ivás mámorát is kialudtuk, most már komoly szavunk van a néphez, térjen vissza a munkához, mert csak a munka az egyedül boldogító politikája minden józan gondolkozású embernek, mely még soha sem dőlt dugába, melyben még soha senki nem csalódott. A munkához térjünk vissza, dolgozzunk, gyüjtsünk, hogy a reánk következő tél telt kamrákat találjon és megelégedést. Hagyjuk az ország politikáját politikának lenni; a politika sáfrán legyen csak olykor időtöltésből előrántva, de ne minden perczben használva. Képviselőink most már nélkülünk is működnek; Isten hírével felbocsát- juk őket Budapestre. Mi dolgozzunk, munkálkodjunk és iparkodjunk a hatalom ferde intézkedéseit az által ártalmatlanokká tenni minmagunkra nézve, hogy anyagilag gyarapodunk és így egyes csorbát könnyebben kiköszörülhetünk. Első és íőtörekvé8ünk legyen anyagilag gyarapodni, mert a koldús- nemzet semmi-nemzet. Aki czélokat akar, meg kell teremtenie az eszközöket is, melyek azokhoz vezetnek, koldus-nemzet erre képtelen. A munka gazdaggá tesz, a henyélés és az uraskodás koldússá, a választás nem nehéz; de ha egyszer a munkára határoztuk el magunkat, legyünk is kitartók, mert csak kitartó munka után várhatjuk bizton a munka jutalmát. A pártoskodást ne vigyük vissza a társaséletbe, ne növeljük az úgyis sok bajt, mely minden lépten nyomon környez bennünket. Vallott vagy vall valaki bármiféle elveket, a társaséietben csak oly ember, mint a másik, mi szükség azt lenéznünk? Nincs-e egyesült erőre sziikségüuk, hogy az erők szétfor- gácsolásában gyönyörködünk ? Nem kell-e tömörülnünk, hogy elleneink egynek találjanak? Valóban az óriási veszélyek, melyek hazánkat környezik, kell, hogy elfojtsanak minden apró-C8öprő belső megliasonlást, mely sorvasztja erőinket és társaséletünk gyökerein mint őrlő féreg rágódik. Legyünk egyek a munkában, legyünk egyek a kitartásban, akkor bátrabban szembe szállunk akár az elemek csapásaival, akár minbotlásunk következményeivel, akár elleneink fendorko- dásaival. A munkához! ez legyen most jelszavunk, melyhez körömszakadtáig ragaszkodjunk. A munkához! A munkához ! A m. kir. belügyminisztérium felhívja a törvényhatóságot, hogy miután a felső ausztriai helytartóság előterjesztése szerint gyakran fordulnak elő' esetek, hogy Magyarországban letartóztatott külföldi honosságú egyének minden illetőséget kimutató bizonyítványok nélkül tolonczoltatnak el, a mi miatt a bajarországi Simbach nevű határ-toloncz állomás által nem vétetnek át; szigorúan utasítsa a tolonczozás- sal megbízott rendőri közegeit arra, hogy az említett tolonczokat csakis a beszerzett illetőségi okmányoknak vagy eredeti levelezési iratoknak a toloncz-levélhez leendő' csatolása mellett szállítsák tovább. Ő felségének legmagasabb kéziratát Auersperg herczeghez intézve közli a Wr. Ztg. Az irat igy hangzik: »Fiamnak, Rudolf trónörökös főherczeg- nek prágai utazása, az általa érintett összes területeken, nevezetesen a cseh királyság határa közt, irántam és házam iránt tanúsított szives nyilatkozatok és hű ragaszkodás közt történt meg. Az ünnepélyes fogadtatás, mely a tartomány fővárosában készíttetett a főher- czeg számára, is örvendetes módon tett tanúságot a lakóság loyalis érzelmeiről. Az irántam és a trónörökös iránt ez alkalommal is nyilvánított ragaszkodás és hűség jeleiért kiváló elismerésemet és őszinte köszönetemet fejezem ki. Hasoulóképen köszönetét mondok A „VESZPRÉM“ TARCZAJA. Udvari Schatir-ünnepély Perzsiában. (Népismertetési adalék.) Nasr-Eddin sah Bécsben léte emléke alkalmával 1878. A póstaintézmény egyik legrégiebb nyomára .Perzsiában akadhatni. Már Xerxes idejében voltak úgynevezett íáchatirok (gyorsfutók, futárok,) kik a király parancsait tartományról tartományra, táborról táborra vitték, ilyenek léteznek még ma is, — természetesen már nem úgy mint hajdan, — de szerepűk még mindig nagy, néha fontos, nem ritkán roppant horderovel biró a sah magán személye körében, úgy udvartartásában is, amennyiben ezek a nyílt parancsokat, szóbeli s írott utasításokat, rendeleteket, a nyilvánosság elé nem tartozó titkos dolgokat illető személyeknek megvinni, s egyéb megbízásokat teljesíteni hivatvak. — Nasr-Eddin is európai útjára a hírlapok szerint több ily rendes Schatirt hozott magával, kiknek bizonnyára nagy hasznukat vette különösen Párisban tartózkodása alatt kapott azon 5400 levél ügyében, melyek mindegyikében tőle egyik ezt, másik amazt, de többnyire pénzt 50 franktól kezdve három millióig kértek, — hát még egyéb dolgokban, ki mondnatná meg i1 E gyors futároka legügyesb, s leggyakorlottabb emberekből választvák, kik nyilvántartott szigorú próba után vétetnek fel, mely felvételi nap mindenkor fényes udvari üunepélylyé változik át; — sajátságos szokás valóban, melyet tekintettel a sah Bécsben időzésekor figyelmet keltett, s nem csekély feltűnést okozott szeszélyes magatartására mint különös ritkaságot érdekes tudni, mennyire nem viszi ügyessége s képessége a szakembert e téren is. A próba abban áll: hogy a pályázó egy a sah királyi lakától másfél órányi távolban felállított oszlophoz napfelkelte és naplenyugta közt tizenkétszer oda és vissza futni köteles, magával hozván mindenkor ez utóbbi czél- pontbólegy egy szál nyílvesszőt, s ekép 12 — 14 óra alatt egy 36. órahosszú tartamot kell neki hátrahagynia mitsem törődhetvén a legizasz- tóbb hőséggel. A próbalutás reggel 4 órakor kezdődik hűvössel, a mikorra a pályaút friss vízzel megöntözve s a kir. lak előtti tér teljesen megtisztítva van, a melyen egy pompás sátor keleties díszben felállítatni szokott. — Gazdagon felékített elefántok, oroszláuok, s párduczok, tigris, bivalybikák, egy arra kiszemelt helyen készentartatnak adaudó jelre egymással feneharczoc vivandók. A öcüatir útjára vonathosszat mindenütt virágok hintvék, melyek dusillatai a különféle üstök parázstüzei- nél feloldott füstülő szerek, s a számos kris- táiyedényekbe színig öntött balzsamvizek ki- párolgó illatával egybevegyüive az egész légkört a legkellemesebb üde áramlattal töltik be. Zeue és őrjöngő örömrivalgás hallatszik minden irányba, valamerre csak eltüu s megpillantható a Schatir. Öltözete puszta finom ingből áll, melyet egy ezüstlemezes öv körit derekához, egyéb- kiut egész meztelen. Ruganyos izomu czomb- jai s ugrós lábszárai rózsavíz, fahéj, s szere- cseudióolajbél készült sárgaszinü kenőcsesel lenvék és keuvék be. Tanukép egy lovas párhuzamosan futtat mindenütt mellette, nyomában I gyors inasok követik, előtte pedig illő távol- j ban előkelő úriszemélyek siető ügetésben i haladnak. Bámulandó sebes futtában szüntet- leniil illatos vizet fecskendezik, s frissítő légi futamot gerjesztőleg legyeztetik ügyes könny üdséggel akép, hogy előrettöretésébeu leg- kevésbbé sem akadályoztatik. Valahányszor a czélponthoz érkezik, mindannyiszor az odarendelt koronahivatalnoktól egy nyílvesszőt kap, amelyet önmaga saját hátára illeszt. — Bizonyos európai utazó egy ily próbafutásnál jelen lévén, a midőn á Schatir már hetedszer futott, lóháton megkísértette őt követni, s daczára hogy ez, a rekkenő hőség s felvert sürü por miatt már már lankadni látszott, csak nehezen tudott vele vegyest érni. — Ha az elindulási ponthoz visszaérkezik a Schatir, van óriási zaj, a pengő czímbalmok zengése, s a perelő dobok recsegő hangja három órányi távolra is elhallatszik távolra a király pedig a sátorban szívélyesen bátorítja, s lelkesen ösztönzi mindvégig a kitartásra. A próbafutás sikeres befejeztével aztán megkezdődik a felingerült vadállatok iszonyatos élethaláltusája, az örömlányok kaczér- táncza, s a íurfangos bűvészek szemfényvesztő játéka- Legórdekesb látványt nyújt azonban a vadállatok borzasztó viadala. —• A Sah, a királyok királya 5. órakor délesttájban lóra kap s a Schatir elé lovagol, ezt követi a néptömeg általános ujongása, s őrömrivalgása közt a fokozódott lelkesedésben kitört fogadtatás, miközben a király gazdag ajándékot ad neki, s a helyszínen valóságos Schatirává nevezi ki, s avatja lel. Nasr-Eddin is noha most már másod Ízben jött Európába s bosszú útjában sokat látott, tapasztalt, és tanult, mégis sokban meg- tartá saját énje eredetiségét, szokásait, s kü- löuczségeit, úgy hogy különösen a jó bécsiek a jó minap nem tudták, eléggé bámulják-e vagy nevessék a nap fia, a birodalom szerelme, a királyok királya szögletességét, együgyüsé- gét, s rendkívüli szórakodottságát, midőn a nép- kertben megjelenve ott egy nagy kerek asztalnál egyesegyedül 20 perczig szótlanul ülve bámultatta magát, s bámészkodott a nép ezrei fölött, s midőn meglátogatta az operában a ballet előadásokat, melyeknek oly annyira kedvelője, a mikor is magát egyszersmind a színpadra telvezettette, megismerkedett az első táuczosnővel, szépeiegvóu és udvarias bókokat mondván valamennyi könnyűd tánczoe grácziának, s végre midőn más alkalommal egy herczeg előtt bámész népcsoport jelenléteben azon furcsa különös óhaját fejezte ki, .hogy szeretne egy gonosztevő kivégzésén jelenlenni,* tolmácsa utján azon választ nyerte az igazságügyi ministertol, hogy jelenben Becsben egy ember sincs, aki érdemes volna a bitófára, ,ah, ha csak ez a baj, akkor majd kiválasztok egyet saját kíséretemből!* ,úgymond, Nasr-Eddin, — a föld legboldogabb fejedelme. — Most már útban vau haza felé, fél millió értékű vásártiát vivéu magával szép hölgyei számára, a berlini cougressusból pedig a Kothur-kérdés sikeres megoldását, — Kothur Perzsiába bekebeleztetését Édes atyja, ,a nap és ég“ kisérje felséges fiát szerencsésen oda vissza a hoanót jött, — „mennyei birodalmába.* Eplényi Márton. MT Lapunk mai számához egy félív „Hív. Ért.“ van csatolva.“^(§
