Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)

1866-08-05 / 6. szám

•»vmAAP 45 jiruww vagy ránczos lenne. A csőboritékokat nem kell felbon­togatni a száradás idejében. — „Ha kérdi valaki, mondja az öreg S. — hol vettem e tudományt? most egyelőre csak azt felelem, hogy az 1864-ik év sepetember 29-ki fagy kártételein való gondolkodásom után tettem a fen- irt kísérletemet; legyen elég most vagy száz szálon.a pró­bát megtenni, és ha úgy nem sikerül mint mondám: sze­memre vetni. A próba sem időbe, sem költségbe, sem kárba nem kerül. Az előnyök pedig meglesznek, úgymint: 1) nem veszi el az őszi hideg; 2) a termés czukrosabb lesz, tehát hizlalásra és kenyérnek jobb; 3) piaczra jó­kor kiállítható; 4) a zöld korban megszáradt kórók mar­ha téli takarmányáuljó időben betakarithatók; 5) ha majd nagyobb mérvben kezeltetik, a tarlója őszibuza alá meg- ugarolható; 6) a kukoricza május, junius, julius havába a szemzésig, még a Kárpáthegyek közt is 100 nap alatt kifejlődvén, ezen módon még ősz előtt megérlelhető, s kenyérpótlékul használható lesz, a zab és árpa-kenyér mellett. Az országos magyar gazdasági egyesületnek a múlt hónapban bejelenté S. úr e fölfedezést, s a múlt évi kí­sérleti termeléséből felküldött egy példányt kóróstól, csö­vestől, kérvén a próbát szakértőleg megvizsgáltatni, mi ha megtörténik, eredménye közzé fog tétetni. Addig pedig találmánya közzé télele által a fürkésző gazdaközönség­nek is alkalmat kíván nyújtani a próbatételre most, mi­dőn a szemzés ideje beáll. A korai fagy százszorosán érzékenyebben sújtana ez idő szerint bennünket, miután a mindennapi kenyér­nek nem jelentéktelen részét kukorica és burgonya fogja tenni pótolhatlanul. Ajánljuk azért e javaslat megkísér­lését kétszeresen. r M. A. E. Fekete repce helyett sárgát ves­sünk. Ezt tanácsolja egy gazdasági tudósitás, melyben arról értesítenek, hogy több rendbeli kísérletek után si­került báró Baldácsy Antal Gyöngyös mellett levő sári uradalmában, az eddig tavaszi olajos Rilt (németül Lein­dotter, magyarul gomborka vagy sárga repce) növényt téli veteményre átváltoztatni, miáltal ezen olajos vetemény súlyosabb szemű és igy olajosabb tartalmú, a férgek el­leni viszontagságot jobban kiállja, mint a fekete repce, vetésre kevesebb magot kíván (7 — 10 itcét, holdankint, holdját 1200 □ ölével számítva), két forinttal olcsóbb köble mint a fekete repcének, termésére nézve azonban hasonló kedvező időjárással csekélyebb ugyan mint a fekete repce, de a magtermés elhelyezése nagy halmok­ban is veszedelem nélkül megtörténhetvén, kisebb helyi­séget igényel, a gubóit abrakképen eszi minden marha, és igy előnyesebb a fekete repcénél takarmány tekinteté­ben, jelenleg pedig a csekély őszi termésnél fogva egy magyar holdnak bevetése 1 frt G0 krba kerülvén, — ajánl­ható volna. A kik vetőmagot óhajtanak, bérmentes levél­ben folyamodjanak Budán a várban, saját házában lakó Jory Ferenc hites ügyvédhez. Egy osztrák mérő­nek ára 8 frt. Vetése September végével történik, boro- nálás után a magot felülvetve; a földminémüségnek repce vagy kender jóságu földnek kell lenni, silány föld silány aratást ad. — Erdélyben olcsó a gabona. A tiszta búzának méreje 3 frt 50 kr. Pestre szállítva 4 frt 80 kr. Kétszeresnek méreje helyben 2 frt 50 kr., Pestre szállítva 3 frt 80 kr. De, bár a dolog így áll s bár még kukorica s burgonyatermésre is lesz kilátás: ajánljuk, hogy kiki iparkodjék a kenyérnek valót újig beszerezni, mert bizony Ínségnek nézünk elébe. — Az északi s déli hadseregnél levő katonák leveleit az „északi vagy déli hadsereg postahiva­talához“ a hadtest, ezred, zászlóalj vagy szakasz ki jele­lésével kell címezni, különben a levél a könnyen eltéve­désnek van kitéve. ft — O Felsége a császárné a hét elején ö Fel­sége a császár látogatására nehány napra Bécsbe utazott. — Eddigi legnagyobb színművészünk Eg- ressy Gábor a múlt hó 30-án meghalt. Egyikét vesztettük el benne árva nemzetünk büszkeségeinek. Idő szerint is elseje volt azoknak, kik a magyar szinmüvészetet az esz­mény magasára emelni törekedtek s hivatottsága, a szín­pad iránti szenvedélyes szerelme s leginkább a lehető legmagasabb mütanulmánya haláláig — mely a színpa­don, dicsősége küzdterén következett be — biztositák számára a vezérkoszorut. „E háznak te voltál fejedelme“ mondá egy szónok, midőn a hulláját rejtő koporsó a nem­zeti színház előtt megállt, s a szónoknak teljesen igaza van. Egressy szerepei tán soha sem támadnak fel többé. Halálában ez a legfájdalmasabb , hogy nincs s nem mu­tatkozik, ki őt nem pótolni, csak némileg felejtetni bírná most vagy a kezel jövőben. Temetése méltó volt hozzá s Pest városához, az ország központjához. Áldás hamvaira! — A sok rendellenesség, mire utón, útfélen bukka- nik az ember a városban, nem újdonság ugyan, hanem megemlítésre méltó azért, hogy a kikre a bajon segíteni bízva van, értsenek belőle, a mennyit lehet. Elsorolunk nehányat, a mennyi a sok közöl eszünkbe jut: Néhol a járdán, kivált heti és országos vásárok nap­ján a boltok eleje mindenféle kelmékkel,ernyőkkel, krino- linokkal stb. annyira tele van aggatva, hogy kivált a ma­gasabb növésű járókelők kalapja, orra, szeme folytonos veszedelemnek van kitéve. Néhol pedig, mint p. a szür- kenénék zárdája előtti sarkon a sajtos kofák egész sátra­kat raknak a járdára, ligy, hogy azon elmenni épen lehe­tetlen. Különösen a polgári kasino előtt s egyebütt is a hordárok s egyéb ácsorgók rendszerint úgy elfogják az utat, hogy valóságos istenkisértés rajtok s az általok oko­zott tisztátalanságokon, kivált nőknek, keresztül törtetni. Régi, de nem kevésbbé veszedelmes szokás esős időben kivált éjszakánként a csatornák rácsait kinyitni s ; nyitva hagyni. Nem egy szerencsétlenség történt s tör­ténhetik az ily figyelmetlenség miatt. Sok lelkiismeretlen lisztkereskedő rendszeres és szakadatlan csalást üz a közönséggel azáltal, hogy vegyí­tett lisztet tiszta minőségű gyanánt árul, eladván a részben rozs és árpalisztet buzalisztképen. Különösen figyelmébe ajánljuk ez esetet a városi és megyei hatóságnak, vala­mint az érdemes molnárcéhnek is, miután a kereskedők a molnárokra hárítják a felelősséget. Valóban ideje volna, hogy szakértők segélyével vagy bármi módon segítve le­gyen a bajon. Eszünkbe jut a költő szava : „Kapitány! alszol, vagy tán meg is halál ?“ — A bélyegárulás eredményei a múlt évben a következők voltak : Bevételi 1865-ben: 1864-ben: Bélyegjegyektől . . . 14,665,019 frt 14,643,848 frt Játszókártyáktól . . . 202,222 „ 213,376 „ Naptáraktól .................... 13 9,119 „ 138,670 „ Hírlapoktól.................... 67 0,005 „ 689,308 „ Hirdetésektől.................... 58 ,872 „ 59,256 „ ígér vény jegy éktől . • . 137,577 „ 107,148 „ Váltóktól......................... 36 6,880 „ 427,072 „ Összesen 16,259,694 frt 16,278,678 frt E szerint 1865-ben közel 40 ezer forinttal cseké­lyebb volt az eredmény, mint 1864-ben. Az idei bevétel valószínűleg alig haladja túl a tavalyinak felét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom