Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1866-08-05 / 6. szám
•»vmAAP 45 jiruww vagy ránczos lenne. A csőboritékokat nem kell felbontogatni a száradás idejében. — „Ha kérdi valaki, mondja az öreg S. — hol vettem e tudományt? most egyelőre csak azt felelem, hogy az 1864-ik év sepetember 29-ki fagy kártételein való gondolkodásom után tettem a fen- irt kísérletemet; legyen elég most vagy száz szálon.a próbát megtenni, és ha úgy nem sikerül mint mondám: szememre vetni. A próba sem időbe, sem költségbe, sem kárba nem kerül. Az előnyök pedig meglesznek, úgymint: 1) nem veszi el az őszi hideg; 2) a termés czukrosabb lesz, tehát hizlalásra és kenyérnek jobb; 3) piaczra jókor kiállítható; 4) a zöld korban megszáradt kórók marha téli takarmányáuljó időben betakarithatók; 5) ha majd nagyobb mérvben kezeltetik, a tarlója őszibuza alá meg- ugarolható; 6) a kukoricza május, junius, julius havába a szemzésig, még a Kárpáthegyek közt is 100 nap alatt kifejlődvén, ezen módon még ősz előtt megérlelhető, s kenyérpótlékul használható lesz, a zab és árpa-kenyér mellett. Az országos magyar gazdasági egyesületnek a múlt hónapban bejelenté S. úr e fölfedezést, s a múlt évi kísérleti termeléséből felküldött egy példányt kóróstól, csövestől, kérvén a próbát szakértőleg megvizsgáltatni, mi ha megtörténik, eredménye közzé fog tétetni. Addig pedig találmánya közzé télele által a fürkésző gazdaközönségnek is alkalmat kíván nyújtani a próbatételre most, midőn a szemzés ideje beáll. A korai fagy százszorosán érzékenyebben sújtana ez idő szerint bennünket, miután a mindennapi kenyérnek nem jelentéktelen részét kukorica és burgonya fogja tenni pótolhatlanul. Ajánljuk azért e javaslat megkísérlését kétszeresen. r M. A. E. Fekete repce helyett sárgát vessünk. Ezt tanácsolja egy gazdasági tudósitás, melyben arról értesítenek, hogy több rendbeli kísérletek után sikerült báró Baldácsy Antal Gyöngyös mellett levő sári uradalmában, az eddig tavaszi olajos Rilt (németül Leindotter, magyarul gomborka vagy sárga repce) növényt téli veteményre átváltoztatni, miáltal ezen olajos vetemény súlyosabb szemű és igy olajosabb tartalmú, a férgek elleni viszontagságot jobban kiállja, mint a fekete repce, vetésre kevesebb magot kíván (7 — 10 itcét, holdankint, holdját 1200 □ ölével számítva), két forinttal olcsóbb köble mint a fekete repcének, termésére nézve azonban hasonló kedvező időjárással csekélyebb ugyan mint a fekete repce, de a magtermés elhelyezése nagy halmokban is veszedelem nélkül megtörténhetvén, kisebb helyiséget igényel, a gubóit abrakképen eszi minden marha, és igy előnyesebb a fekete repcénél takarmány tekintetében, jelenleg pedig a csekély őszi termésnél fogva egy magyar holdnak bevetése 1 frt G0 krba kerülvén, — ajánlható volna. A kik vetőmagot óhajtanak, bérmentes levélben folyamodjanak Budán a várban, saját házában lakó Jory Ferenc hites ügyvédhez. Egy osztrák mérőnek ára 8 frt. Vetése September végével történik, boro- nálás után a magot felülvetve; a földminémüségnek repce vagy kender jóságu földnek kell lenni, silány föld silány aratást ad. — Erdélyben olcsó a gabona. A tiszta búzának méreje 3 frt 50 kr. Pestre szállítva 4 frt 80 kr. Kétszeresnek méreje helyben 2 frt 50 kr., Pestre szállítva 3 frt 80 kr. De, bár a dolog így áll s bár még kukorica s burgonyatermésre is lesz kilátás: ajánljuk, hogy kiki iparkodjék a kenyérnek valót újig beszerezni, mert bizony Ínségnek nézünk elébe. — Az északi s déli hadseregnél levő katonák leveleit az „északi vagy déli hadsereg postahivatalához“ a hadtest, ezred, zászlóalj vagy szakasz ki jelelésével kell címezni, különben a levél a könnyen eltévedésnek van kitéve. ft — O Felsége a császárné a hét elején ö Felsége a császár látogatására nehány napra Bécsbe utazott. — Eddigi legnagyobb színművészünk Eg- ressy Gábor a múlt hó 30-án meghalt. Egyikét vesztettük el benne árva nemzetünk büszkeségeinek. Idő szerint is elseje volt azoknak, kik a magyar szinmüvészetet az eszmény magasára emelni törekedtek s hivatottsága, a színpad iránti szenvedélyes szerelme s leginkább a lehető legmagasabb mütanulmánya haláláig — mely a színpadon, dicsősége küzdterén következett be — biztositák számára a vezérkoszorut. „E háznak te voltál fejedelme“ mondá egy szónok, midőn a hulláját rejtő koporsó a nemzeti színház előtt megállt, s a szónoknak teljesen igaza van. Egressy szerepei tán soha sem támadnak fel többé. Halálában ez a legfájdalmasabb , hogy nincs s nem mutatkozik, ki őt nem pótolni, csak némileg felejtetni bírná most vagy a kezel jövőben. Temetése méltó volt hozzá s Pest városához, az ország központjához. Áldás hamvaira! — A sok rendellenesség, mire utón, útfélen bukka- nik az ember a városban, nem újdonság ugyan, hanem megemlítésre méltó azért, hogy a kikre a bajon segíteni bízva van, értsenek belőle, a mennyit lehet. Elsorolunk nehányat, a mennyi a sok közöl eszünkbe jut: Néhol a járdán, kivált heti és országos vásárok napján a boltok eleje mindenféle kelmékkel,ernyőkkel, krino- linokkal stb. annyira tele van aggatva, hogy kivált a magasabb növésű járókelők kalapja, orra, szeme folytonos veszedelemnek van kitéve. Néhol pedig, mint p. a szür- kenénék zárdája előtti sarkon a sajtos kofák egész sátrakat raknak a járdára, ligy, hogy azon elmenni épen lehetetlen. Különösen a polgári kasino előtt s egyebütt is a hordárok s egyéb ácsorgók rendszerint úgy elfogják az utat, hogy valóságos istenkisértés rajtok s az általok okozott tisztátalanságokon, kivált nőknek, keresztül törtetni. Régi, de nem kevésbbé veszedelmes szokás esős időben kivált éjszakánként a csatornák rácsait kinyitni s ; nyitva hagyni. Nem egy szerencsétlenség történt s történhetik az ily figyelmetlenség miatt. Sok lelkiismeretlen lisztkereskedő rendszeres és szakadatlan csalást üz a közönséggel azáltal, hogy vegyített lisztet tiszta minőségű gyanánt árul, eladván a részben rozs és árpalisztet buzalisztképen. Különösen figyelmébe ajánljuk ez esetet a városi és megyei hatóságnak, valamint az érdemes molnárcéhnek is, miután a kereskedők a molnárokra hárítják a felelősséget. Valóban ideje volna, hogy szakértők segélyével vagy bármi módon segítve legyen a bajon. Eszünkbe jut a költő szava : „Kapitány! alszol, vagy tán meg is halál ?“ — A bélyegárulás eredményei a múlt évben a következők voltak : Bevételi 1865-ben: 1864-ben: Bélyegjegyektől . . . 14,665,019 frt 14,643,848 frt Játszókártyáktól . . . 202,222 „ 213,376 „ Naptáraktól .................... 13 9,119 „ 138,670 „ Hírlapoktól.................... 67 0,005 „ 689,308 „ Hirdetésektől.................... 58 ,872 „ 59,256 „ ígér vény jegy éktől . • . 137,577 „ 107,148 „ Váltóktól......................... 36 6,880 „ 427,072 „ Összesen 16,259,694 frt 16,278,678 frt E szerint 1865-ben közel 40 ezer forinttal csekélyebb volt az eredmény, mint 1864-ben. Az idei bevétel valószínűleg alig haladja túl a tavalyinak felét.
