Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1866-07-08 / 2. szám
«nAAH/lP 12 J\jVuw» szerint megyénk egy részén minden művelési ág elfagyott; mégis azonban megyénk középszerű osztályzatba jutna. Leginkább sulytattak Lepsény, Acsád, Siófok, Enying, M.-sz.-György, Takátsi. A megyei közegek általi felvétel nagy részben hiányosan munkáltatván ki, az átdolgozásig részletes kimutatást adni nem tudunk. — — Folyó hó 5 és 6. közti éjjelen városunkat nagyobb- szerü zivatar vette körül, de alig öt percnyi esővel- A vidéken azonban hosszú és dús eső hullott; sőt Ősiben rendkivüli égiháboru dühöngött s a szomszédos Ladányba le is ütött, több házat fölgyujtott és szemtanuk szerint nagy károkat okozott. — p. u. Gyiróth, Német- és Magyar-szent-László községekben, melyeknek nem nagy határai vannak, a becsű szerint elfagyott: búzából 1954 pozs. mérő, rozsból 6607 p. m., árpából 1029 p. m., repcéből 160 p. m.; bor 6660 akóra becsült középtermés. Ha a mai ár szerint föl- veszszük, lehet körülbelül 65,640 frtra becsülni a kárt. Azonkívül, ha eső és hosszú ősz nem lesz, akkor kukorica, burgonya és bab sem lesz. — p. u. Az arisztokracia tagjai közül néhányan elhatározták, hogy egy önkénytes magyar csapatot alakítanak. Az indítvány foganatosításának élén állanak : Ciráky János, Apponyi György, Széchenyi Béla és Gyulay grófok. — Herceg Batthyány Fülöp e célra 100,000 frlot ajánlott föl. — B.-Füreden mai napon tartja Herzka Zs. zongoraművész Rabatinszky M., AuerE. és Mezei V. közreműködése mellett első hangversenyét. Auer E., Auer Lipót nővére, s hosszabb ideig kísérője külföldi müutjában. A külföldi szaklapok róla nagy elismeréssel emlékeznek. Mezei V. az itt szétoszlott Szabó és Philippovich daltársulatának barritonja. A programm elég változatos. — Ugyancsak az ottani hivatalos kimutatás szerint az ott megfordult vendégek száma 297. — Az 1861-ik évben a megyék íentartására befizetett 14 kros házi adót egy épen most érkezett leirat értelmében a kormány elfogadta a jövő évre a hadi pótlékba beszámithatónak. Felhívás! A t. c. városi közönséghez múlt hó 27-én intézett azon felhívásom,—hogy a harctéren megsebesültek számára, kik közt honfiaink közül számosán vanak, tépést sebruhát és kötöszalagot ké- szitni, s azokat hivatalomhoz hovahamarább beadni sziveskedjék, — igen csekély eredményt hozott; ez okból emberbaráti kötelességemnek tartom a t. c. városi közönséget újból felhívni, hogy a fen- irt készleteknek minél nagyobb mennyiségben és hovahamarább leendő beadása által, a szenvedő emberiség iránti legszebb kötelességét teljesitni ne idegenkedjék. Szolgáljon az adakozónak nemes ösztönül és jutalmul azon öntudat, hogy a saját hibája nélkül gyötrő kinok martalékává lett emberbarát égető íájdalmait enyhitni ő is segitendi. Havranek, vbiró. Vegyesek. A gyú-tüzpuska, (Zündnadel-Gewehr) amely oly sok jó katona életébe került, abban különbözik az osztrák hadsereg puskáitól, hogy nem puskavesszövel, hanem hátul töltetik, s mert lövete egyetlen töltésből áll, nem szükséges hozzá a gyutacs, melynek nehéz s Iegtöbb- nyire a felindulástól reszkető kézzeli föltétele sok időt rabol; azonkivül a fegyvert nem kell töltés alatt lábhoz tenni, hanem még gyors haladás alatt is könnyen kezelhető; azonkivül messzebb és biztosabban hord még az osztrák vadászfegyvereknél is, s mert golyójának sem ív, sem spiral futása nincs, hanem nagy távolságra is vizirá- nyosan és hasonló erővel repül; a kevésbé gyakorlott lövész is biztosan használhatja. E fegyverrel percenkint 6 lövést lehet tenni, sor- tüzet is 3—4-et; s 400 lépésnél ha az ellen testét veszik célul, a golyó lábába fúródik. Ez teszi megmagyarázhatóvá, miért az azelőtti háborúkban alig volt lőve seb, most pedig nincs is egyéb, s ez teszi megfoghatóvá, hogy a kézi csatában oly kitűnő osztrákhad miért nyomatik oly bravourrai minduntalan vissza; s osztrák sebesültek állítják, mikép a poroszok golyói nem zápor, hanem valóságos felhőszakadás. Az ezen fegyver ellen felhozott okok közül csak a következőket emelhetjük ki mint jogosultakat. A gyors lövés lehetősége által a katona, mihelyt magára van hagyva, p. o. csatározásoknál könnyen esik lőpor-pazarlásba, a mi pedig hosszabb csatánál, kivált hátrálás alkalmával a legnagyobb hátránynyal járhat. De ezen hibát is kiegyenlíti, bogy a töltények hozzá könnyebbek lévén, mint az osztrákoké, s igy a katona nagyobb mennyiséget hordhat magánál. Másik hátránya, hogy e fegyver csak 20—25 lövésre képes, mert ekkor a töltés nyílásában már oly sürü anyag támad, hogy a golyó nem férhet többé a fegyver csövébe. Önkényt támad ennyi előny mellett tehát azon kérdés, hogy miért más hadseregnél is nem hozták be tehát e fegyvert, mert p. o. még szövetségeseink közül is csak a kurhesseniek birnak ilyennel? Kérdés lehet pedig ez annálinkább, mert sem a hátultoltés, sem a szükséges gyúanyag vegytani összeállítása nem titok, de másrészt már Schlesvig-Holtsteinban módja volt előkelő katonáknak e fegyver minden előnyeiről meggyőződni. Nincs is reá egyéb fölfedezhető felelet, mint, hogy nagy hadseregnél ily újítás temérdek pénzbe kerül. — Közöljük a következő hivatalos oktatást: „Oktatás. Közelebbi útmutatás a hazafias adakozások utján beszerzendő sebkötési anyagok minőségi és nemeire nézve. Fődolog a sebkötési anyag teljes tisztasága, mely tehát, ha már használatban volt kelmékből készíttetik, gondosan kitisztítandó. A finom tépet, mely a sebek közvetlen befödésére szolgál, kellő puhaság végett használt fehér és gondosan kimosott vászon (nem pamut) kelméből készítendő, legalább 4—5 hüvelyk hosszú szálakban. A durva tépet, mely befödésre és a kötések kitöltésére használtatik, durvább vászon-, vagy pamut- szövetekből is készíthető, s rövidebb szálú lehet. A pólyák szövött és szálában metszett vászondarabokból állnak, s legalább 3 röf hosszúak, azonban két hüvelyknél nem szélesebbek. Egy hüvelyknyi pólyák, vagy puha vászon szalagocskák ujjak bekötésére szükségesek. A pólyák egyik neme sem szegendő be, szalagocskáknak a végéhez való varrása pedig felesleges. A nyomfoltok (Compressen) fehér, vagy félfehér, puha, új, vagy használt vászonból állnak. Az egyszerű összehajtott nyomfoltokhoz J/4 röf, a hétszerekhez ]/2 röf vászon szélességben keresztül metszetik, s be nem szegetik.
