O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 14. (Budapest, 1973)
Horváth, L.: A Csomád-Göd közti dombvidék madarainak ökológiai és cönológiai viszonyai 23-40. o.
jai csak időnként fordulnak meg, aligha számítható emberi településnek. Mégis, a madarak szempontjából - igen sajátságos módon - olyan feltételek alakultak itt ki, amelyek egy tipikusházkörnyéki és máshol nem található fészkelőközösségnek nyújtottak otthont . Ennek az érdekes kérdésnek a további indokolását majd a részletes tárgyalás kapcsán fogom megadni. Azok az erdei társulások - szám szerint 3 - amelyek nem tipikusak, továbbá az ugyancsak nem tipikus egyetlen réti társulás nem jelentik azt, hogy ezekből a fészkelőközösségekből sok faj hiányozna. Sőt, mindegyik közel áll a teljességhez, és az elmaradó 1-2 faj inkább arra mutat, hogy maga a tájegység sem egészen tipikus; pl. hiányoznak a patakok,források és kisebb állóvizek. Ennek ellenére a fészkelőközösségekből elmaradó fajok az őszi-tavaszi átvonuláskor szinte hiánytalanul megjelennek. A következőkben ismertetem a 10 fészkelőközösséget előbb általánosságban, majd pedig a csomád-gödi vonatkozásban teljes részletességgel . 1/1. Dendrocopos maior-fészkelőközösség^ Tájtípus: erdő. Költő terület: középhegyvidéki, tölgyes szálerdők. Állandó tag: Parus maio r. Alárendelt tagok: Sitta eur opae a, Fringilla coelebs, Phoenicurus phoenicuru s, Parus caer uleu s, Sturnus vulgári s, Dendrocopos mediu s, Muscicapa albico llis, Jynx torquilla, Picus canus, Buteo bute o, Pernis aoivoru s, Palco cherrug, Aegithalos caudatu s, Parus palustri s, Certhia familiaris. Ez a fészkelőközösség nem egészen tipikus a kutatási területen, mert a 15 alárendelt tag közül 3 (Dendrocopos medius , PiA fászkelőközösségek neve előtt a római szám a táj típusra vonatkozik, az arabszám pedig a fokozatot mutatja. Mivel a táj típusok a fészkelőközösségek szempontjából nem rangsorolhatók, az előbbiek egymásutánisága önkényes. Az ut.óbbiak sorrendje viszont az egyes táj típusokon belül szigorúan kötött; azt fejezi ki, hogy a számok növekedésével fordított arányban van meg a kérdéses tájtípus jellege. 27
