O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 14. (Budapest, 1973)

Horváth, L.: A Csomád-Göd közti dombvidék madarainak ökológiai és cönológiai viszonyai 23-40. o.

évre - akár alkalmilag - mondhatjuk talán, hogy véletlenül megjelenik. Ilyen módon ide kell vennünk a tavaszi-őszi átvonulókat, amelyek nem feltétlenül azonos fajok, a téli vendégeket és még az esetlegesen már ide vetődött kóborlókat és vándormadarakat is. A dolgozatomhoz mellékelt faunajegyzékben ezeket is szerepeltettem. A CSOMÁD-GÖDI DOMBVIDÉK FÉSZKELŐKÖZŐSSÉGEI A kutatási terület madarait nem elszigetelve vizsgáltam, hanem azoknak a fészkelőközösségeknek a tagjaiként, amelyeket korábban megjelent dolgozataimban (HORVÁTH, 1956, 1957, 1971) ismertettem. E munkáknak megfelelően, azaz a fellelhető fészkelőközösségek keretein belül tárgyalom a csomád-gödi halomvidék madárvilágát is . Ezeknek a közösségeknek természetesen más állatok is tagjai, nemcsak madarak. Jelen vizsgálataim azonban csak azokra az öszszefüggésekre korlátozódtak, amelyek madár és madár között állnak fenn. Cönológiai vonatkozásban a tárgykör ilyen leszűkítése hibaforrást jelenthet, mégis - úgy érzem - éppen a madárvilággal kapcsolatban ez nem jelentős. A Magyarországon elkülönített 38 fészkelőközösségből a csomádgödi halomvidéken 10 van képviselve. A táj jellegnek megfelelően túlnyomórészt erdei fsszkelőközösségek vannak itt — szám szerint 7 - amelyek közül 4 tipikus, azaz a vezéralakon kívül nemcsak az állandó tag, hanem valamennyi alárendelt tag is fellelhető. Az erdei cönózisokon kívül van még réti, egy löszfali és emberi települési,amelyek közül a két utóbbi ugyancsak tipikus. Egy emberi települési közösség tárgyalása csak látszólag van ellentmondásban avval a korábbi megállapítással, hogy ezen a kb.100 km -es területen egyetlen település vagy akár magános, állandóan lakott ház sincs. Ugyanis a csomádi erdőrészben álló, magános va^őrlak, ahol a vadőr és a helyi vadásztársaság tag-