O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 14. (Budapest, 1973)

Horváth, L.: A Csomád-Göd közti dombvidék madarainak ökológiai és cönológiai viszonyai 23-40. o.

egyenletesen oszlottak el az év folyamán. Ilyen módon az avifauna legteljesebb képét nyújtom,beleértve a költési időszakot, a tavaszi-őszi átvonulást és a téli vendégeskedést, sőt az alkalmi kóborlást is. A terepmunka távolról sem korlátozódott az előforduló madárfajok feljegyzésére. A madarak ökológiájának, pontosabban az ökológiájuk helyi sajátosságainak a megismerése sokkal pontosabb adatokat kívánt meg. Ezért a qualitativ felvételezésen kívül vizsgáltam a quantitativ viszonyokat, a fajok és az egyedsűrűség összefüggését a növényzettel, a közvetlen és a távolabbi környék sajátságaival, a fészkelési és táplálkozási feltételekkel és az emberrel kapcsolatban. A legteljesebb ökológiai képet kellett nyernem ahhoz ugyanis, hogy a többé-kevésbé mozaiktáj jellegű területen a fészkelőközösségek kialakulásának a feltételeit kimutathassam. Ez az utóbbi szándék megkívánta, hogy a költési idő alatt állandó és rendszeres megfigyelés alatt tartsam az egész vizsgálati területet"*, melyet április végétől június végéig - a szigorúan vett reprodukciós időszakban - sűrűn felkerestem. Az évről-évre, azonos időben megismételt észlelés-sorozatok igen nagy mértékben járultak hozzá a következtetéseim és az eredményeim biztonságéhoz. A jelen dolgozat célja a halomvidék valódi madáréletének a feltárása. Azaz megvilágítani - lehetőleg minden vonatkozásban - a fajok- és példányoknak a környezetükhöz való kapcsolatát, valamint az ott szereplő fajok egymásközti viszonyát. Kétségtelen, hogy egy területegység avifaunájába nemcsak az annak adott körülményeihez alkalmazkodott, vagyis sajátjának mondható madarak tartoznak, hanem - tágabb értelemben - minden olyan faj, amelyik ott, akár rendszeresen - azaz évről^ A terület viszonylag nem nagy és így akár gyalogosan is meg lehetett látogatni minden fontosabb területegységet egyetlen nap alatt.