O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 11/1-2. (Budapest, 1969)

Berinkey, L.: Rendszertani vizsgálatok statisztikai értékeléséről 7-10. o.

A minta nagyságának jelentőségére az alábbi meggondolások világítanak rá. Bár az elméleti normálgörbe terjedelme végtelen, azonban egy természetes populáció minden valószínűségi változójának, az adott időben, van egy végesen legkisebb és legnagyobb valódi értéke; azaz véges terjedelme. Ha ugyanazon populációból többször veszünk mintát, ugy ezeknél minden mért valószínűségi változónak lesz egy észlelt legmagasabb és legalacsonyabb értéke, de minden mintavételkor más és más. Hogy egy minta tartalmazza a természetes populáció legnagyobb és legkisebb értékeit annak a valószínűsége rendkivüli kicsiny, vagyis gyakorlatilag nulla. Ezért a minta észlelt terjedelme mindig kisebb, mint az egész populációé, igy a terjedelem becslése mindig lefelé torzit, de nagyságát növelve, az észlelt terjedelem mind szorosabban megközelíti a populáció terjedelmét. A minta alapján végzett statisztikai számitások megbízhatósága pontosan az elemszám négyzetgyökével arányosan nő. Ezért arra kell törekedni, hogy nagyságát minél jobban növeljük. Ennek természetesen határt szab a lehetőség és az elemszám növelésével együttjáró számításoknak mind bonyolultabbá válása. Gyakorlatilag a minta nagyságát mindig a vizsgálat célja szabja meg, s igy e téren általános szabályt megadni nem lehet. Gyakran a szignifikanciát is helytelenül értelmezik. Yan aki azt hiszi, hogy a szignifikancia a minták különbségének értéke, vagy az eltérés mértéke. Yalójában azonban csak annyit jelent, hogy a próba kiszámított eredménye alapján fenntartjuk, vagy elvetjük-e a nullhipotézist. Azt az értéket mondjuk szignifikánsnak, mely a nullhipotézis fennállása esetén - eltér a várható értéktől. A szignifikanciából matematikai alapon csak arra következtethetünk, hogy nagy valószínűséggel a nullhipotézissel jobban összeegyeztethető eredményt kellett volna kapnunk. Nem jogosit fel annak állitására,hogy a nullhipotézis nem áll fenn, vagy, hogy az alternativ hipotézis igaz. Ezért az igy kapott adatoknak semmi közük sincs a szakmai feltevések helyességének valószínűségéhez. JUVANCZ fogalmazása szerint (1962): „Szignifikánsnak nevezzük az eltérést, ha a véletlen valószinü szerepét kellően kicsinynek tekinthetjük. Az ilyen fogalmazás azon-