O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 9/1-2. (Budapest, 1967)
Gyéressy, A.: A kenti csér (Sterna s. sandvicensis Latham) első előfordulása Magyarországon 167-169. o.
fedők a hátoldal többi részéhez hasonló árnyalatú szürkék. Az egész alsó test, beleértve az alsó szárnyfedőket is, fehér, lehelletszerüen halvány, lilásrózsaszinü árnyalattal. A csőr finom, hosszú és a hegye kivételével fekete. A csőr vége kb. 1 cm hosszúságban szarusárga. A láb fekete; a talp sárga; a szem sötét barna. Az esetleg később kézrekerülő példányok könnyebb meghatározása céljából közlöm, hogy az ivarok között szineltérés nincs. Az őszi tollazat a következőkben tér el a nászruhától. A kantár és a homlok fehér, a szemek előtt egy-egy kis fekete folt, a szemek alatt pedig néhány fekete esik van. A fejtető elülső fele fehér alapon fekete pettyes. A fejtető többi része tompa fekete alapon sürün fehérrel hosszantsávozott. A bizonyító példányunk maximális méretű, ugyanis a szárny hossza 325 mm, a szélső farktollaké 170 mm, a csüd 30 mm, a csőr 58 mm. (Az öreg him méretei WITHERBY szerint: szárny 290-325; farok 148-170; csüd 27-30; csőr 52-58 mm). A gyűjtött példány egészséges, ép madár, amelyet röptében lőttem, tehát fogságból szökött példány nem lehet annál is inkább, mert németországi gyűrűt viselt (Vogelwarte Helgoland Germania 6209477). Ez a főleg nyugat-európai, tengeri faj a telet Nyugatés Dél-Afrika tengerpartjain tölti, őszi vonulásakor betéved az Adriai-tengerre is. Fiume mellett BARAC" 1899.IV.20-án 3 példányt lőtt, amelyek közül 2 a zágrábi múzeumba, 1 pedig TSCHUSI VIKTOR magángyűjteményébe került. Ugyancsak a zágrábi múzeumban van még további 10 példány, amelyeket 1887. XI. és XII. hónapban gyűjtöttek a tengerparton az adriai Quarnero-öbölben. Beljebb még sohasem fordult elő, tehát nemcsak Magyarországra nézve uj faj, hanem az egész Kárpátmedencére is. Befejezésül köszönetet mondok Dr.HORVÁTH LAJOS kandidátusnak, a TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM madárgyüjteménye vezetőjének, hogy cikkem megírásában segítségemre volt.