O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 9/1-2. (Budapest, 1967)

Dely, O. Gy.: Einige Vertreter der ungarischen zoologie an der Wende des 19.-20. Jahrhunderts und die wissenschaftshistorische Bedeutung ihrer Tätigkeit I. Ludwig Méhely (1862-1952)A XIX.-XX. századforduló magyar zoológiájának néhány képviselője és munkásságuk tudománytörténeti jelentősége I. Méhely Lajos (1862-1952) 65-165. o.

szó - korábban meghirdetett elveihez hiven jár el s pontosan betartja az ugyancsak általa felállított szabályt, hogy: a természetbúvár a természet alkotásainak ne csak csodálója, hanem értelmezője is legyen, kinek kezében a természet min­den tárgya a világnézet egy-egy oszlopává szilárduljon - je­lentőség tekintetében ezek a korábbiakkal már nem veteked­hetnek. Mert igaz ugyan, hogy pl. még a 75 éves korában meg­jelent s valóban jelentősnek minősíthető „ Az ósméhek termé­ szetrajza " c. munkájában is következetesen a darwinizmus mellett foglalt határozottan állást - egy bizonyos, korábbi lelki habitusát érintő változás fokozatos kialakulása is észrevehető bennük az 1910-es évek után. A századforduló el­ső évtizedének nála még annyira jellegzetes és határozott racionalizmusa mellé, egy erőtlen ignorabimus hangulat lopa­kodik, egyre inkább érzelmi momentumok hatása alá kerül, s kezdi beismerni, hogy munkáiban esetleg tévedett is. Egy szigorúan tudományos írásában („ A zoológia helye tudásunk rendszerében ") csak 1916-ban, az I. világháború 3­esztendejében, tudományos színezetű, de szélesebbkörü érdek­lődés kielégítése céljából irt tanulmányaiban azonban már 1912-től kezdve jut kifejezésre egyre jobban az az érzelmi szférájában bekövetkezett változás, mely korábban oly vilá­gos logikáját s éleslátását, bizonyos vonatkozásokban elho­mályosítani kezdi; az I.világháború, az ezt követő forradal­mak és ellenforradalmak, gazdasági válságok, reménykedések és kiábrándulások stb. idejében egyre fokozódva már oly any­nyira, hogy képtelen észrevenni: lemérhetők-e bizonyos álta­la vizsgált, főképpen társadalmi jelenségek természettudomá­nyos exaktsággal, hogy azok természettudományi törvényszerű­ségek megnyilatkozásai-e vagy sem? Hogy amit ő természettör­vénynek, élettudományi igazságnak hirdet - azok nem erősza­kolt belemagyarázásai-e bizonyos tünetekbe, társadalmi élet­megnyilvánulásokba olyan politikai célkitűzéseknek, melyek­nek az igazi tudományhoz semmi közük?

Next

/
Oldalképek
Tartalom