O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 9/1-2. (Budapest, 1967)
Dely, O. Gy.: Einige Vertreter der ungarischen zoologie an der Wende des 19.-20. Jahrhunderts und die wissenschaftshistorische Bedeutung ihrer Tätigkeit I. Ludwig Méhely (1862-1952)A XIX.-XX. századforduló magyar zoológiájának néhány képviselője és munkásságuk tudománytörténeti jelentősége I. Méhely Lajos (1862-1952) 65-165. o.
szó - korábban meghirdetett elveihez hiven jár el s pontosan betartja az ugyancsak általa felállított szabályt, hogy: a természetbúvár a természet alkotásainak ne csak csodálója, hanem értelmezője is legyen, kinek kezében a természet minden tárgya a világnézet egy-egy oszlopává szilárduljon - jelentőség tekintetében ezek a korábbiakkal már nem vetekedhetnek. Mert igaz ugyan, hogy pl. még a 75 éves korában megjelent s valóban jelentősnek minősíthető „ Az ósméhek termé szetrajza " c. munkájában is következetesen a darwinizmus mellett foglalt határozottan állást - egy bizonyos, korábbi lelki habitusát érintő változás fokozatos kialakulása is észrevehető bennük az 1910-es évek után. A századforduló első évtizedének nála még annyira jellegzetes és határozott racionalizmusa mellé, egy erőtlen ignorabimus hangulat lopakodik, egyre inkább érzelmi momentumok hatása alá kerül, s kezdi beismerni, hogy munkáiban esetleg tévedett is. Egy szigorúan tudományos írásában („ A zoológia helye tudásunk rendszerében ") csak 1916-ban, az I. világháború 3esztendejében, tudományos színezetű, de szélesebbkörü érdeklődés kielégítése céljából irt tanulmányaiban azonban már 1912-től kezdve jut kifejezésre egyre jobban az az érzelmi szférájában bekövetkezett változás, mely korábban oly világos logikáját s éleslátását, bizonyos vonatkozásokban elhomályosítani kezdi; az I.világháború, az ezt követő forradalmak és ellenforradalmak, gazdasági válságok, reménykedések és kiábrándulások stb. idejében egyre fokozódva már oly anynyira, hogy képtelen észrevenni: lemérhetők-e bizonyos általa vizsgált, főképpen társadalmi jelenségek természettudományos exaktsággal, hogy azok természettudományi törvényszerűségek megnyilatkozásai-e vagy sem? Hogy amit ő természettörvénynek, élettudományi igazságnak hirdet - azok nem erőszakolt belemagyarázásai-e bizonyos tünetekbe, társadalmi életmegnyilvánulásokba olyan politikai célkitűzéseknek, melyeknek az igazi tudományhoz semmi közük?