O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 8/1-2. (Budapest, 1966)

Berinkey, L.: A populáció analízis kérdései 1-58. o.

Az egyenletben szereplő a. és b. értékek konstansak, a. az allometria konstans, b. az integrációs konstans. Grafikus ábrázolásnál az a. allometria konstans meghatározza az egyenes emelkedési szögét, mert az a. tangense az emelkedési szög alfájának, azaz az allometria konstans egyenlő a regressziós együtthatóval. A b. az allometria egyenes és az y metszéspontját határozza meg.Ezen kivtil minden esetben ki kell számitani az r. korrelációs együtthatót, mely azt mutatja meg, hogy az egyes példányok értékei milyen szorosan illeszkednek az egyeneshez. Ennek értéke +1 és -1 között változhat. Pozitiv érték azt jelenti, hogy az x változó növekedésével y értéke is növekszik,illetve annak csökkenésével y értéke is csökken.A negativ érték azt jelenti,hogy x változó növekedésével y értéke csökken, vagy x csökkenésével y értéke nő. Ha az r. abszolút értéke kicsiny (közel áll a O-hoz), akkor laza a kapcsolat a két változó között, mig ha az abszolút értéke nagy (közel áll az l-hez) akkor a kapcsolat szoros. Az a. allometria konstans értékének három határesete lehet: 1.) a. nagyobb, mint 1 = pozitiv allometria (egy testrész, vagy szerv relative erősebben növekszik, mint az egész test). 2.) a. kisebb I-nél = negativ allometria (egy testrész, vagy szerv relative lassabban növekszik, mint az egész test). 3.) a. egyenlő 1-el = isometria, nincs allometria (az egész test növekedése megegyezik a rész növekedésével). Az allometria és az integrációs konstans értékei határozzák meg az egyenes helyzetét a koordináta rendszerben. Itt az a figyelemre méltó és érdekes, hogy ezek a formameghatározó értékek az egész vizsgálati anyagra jellemző konstans értékek. A taxonómus számára tehát igen jelentős azt a kérdést