O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 5/1-2. (Budapest, 1963)

Berinkey, L. ; Tusnádi, Gy.: Néhány megjegyzés a rövidített diszkriminancia analízis alkalmazásáról halak rendszertani vizsgálatainál 1-14. o.

séhez több mint 4.200 számolási müveletet /összeadás, négyzetre emelés, szorzás, osztás/ kellett elvégezni. A III.táblázat az Alburnoides bipunctatu

a megemelt n. számú mintáinak méretadatait, átlagait és szórásait tartalmazza. A májusi 17-56 és a szeptemberi 17 és 57 példányszámú adatok átlagait összehasonlítva /a pikkelyszám 45.0-45.13, illetve 45.54^.67, az analis uszósugár szam 14.4-14.38, illetve 14.114.25» a test magasság 27.7-28.31 illetve 29.8-26.61 %, a fej hossza 24.4-24.45 %, illetve 23.9-24.18 %/, elég jó megegyezés

4: találhatunk ugyanazon mintán belül. Egyetlen kivétel ez alél a test magasság, de ennek magyarázata az, hogy e méret relativ értéke is változik az életkor folyamán és a mintán belül különbözó százalékban szerepeltek a Kisebb testhosszuságu példányok. Ha azonbrn a két mintát egymással hasonlítjuk össze a különbségek már nagyobbak, hasonlóak ahhoz, amit a Gobio kessleri kessler

i és a Goblo kesslerl keeiler

i natio banaticu

s között találtunk. A discriminantia analizist elvégezve a kapott eredmények alapján az 5. és 6. ábrán Közöljük a felemelt példányszámú minta példányonkénti íb összesített ábrázolását. Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy a két sokaság még ilyen példányszám mellett is elve.lik egymástól. A fentieket összefoglalva elmondhatjuk, hogy a PEHROSEféle rövidített diserimina"tia analízis kétségtelenül igen érzékeny vizsgálati módszer. Ennek segitségével két sokaság már igen kicsiny különbségek alapján biztosan «lkülönithető, s igy az eljárás sok tudományágban hasznosítható .Véleményünk 3zerint ezonban éppen érzékenysége miatt a kapott eredmények taxonómiai értékelésénél nagyon megfontoltan kell eljárni, nehogy általa teljesen téves következtetésekre juseunk.