O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 3/1-2. (Budapest, 1961)

Nagy, Z.: A gyászoscinege (Parus lugubris Temm.) elterjedése az Erdélyi medencében és Romániában 77-82. o.

VERTEBRATA HUNGARICA M USE I HISTO RI CO - NATU RALIS HUN GARICI Tom. III. 1961. Fase. 1-2. A gyászoscinege (Parus lugubris TEMM.) elterjedése az erdélyi medencében és Romániában Irta: Nagy Zoltán Brassai S. Középiskola, Kolozsvár A gyászoscinege földrajzi elterjedése az erré vonatkozó adatok alapján a Kelet-Mediterrán övezetre /Kisássia,Szíria, Kaukázus/ ás a Balkán félszigetre tehető. Kivételesen ÉszakItáliában is előfordul /CHERNEL /2/, DOMBROWSKï /3/, MADARÁSZ /6/, PETERSON és társai /8//. Elterjedésének legészakibb határa az eddigi adatok szerint Erdélyben, Kolozsvár magasságában van. DOMBROWSKY e fajon belül két alfajról - Parus lugubris lugubri

s /TEMM/ és Parus lugubris lugen

s /BREHM/ - beszél.Az utóbbi Görögországban, Bulgáriában és Románia déli részein, nevezetesen Dobrudzsában /Dobrogea/ és a déli szubkárpáti övezetben fordul elő.Mivel a két alfaj kérdésére vonatkozóan nem áll rendelkezésemre elég irodalom éa kellő számú adat, és mivel Erdélyben csak a Parus 1.lugubri

s fordul elő /a felhasznált szakirodalom /1-6/, valamint saját adataim alapján kétségtelen ez állapitható meg/ a továbbiakban elmondandókat a Parus l.lugubrl

s-ra kivánom vonatkoztatni.