O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 3/1-2. (Budapest, 1961)

Szabó, Zs. ; Molnár, B.: A máj morfológiai változásai a rózsás márna (Barbus barbus L.) és a petényi márna (Barbus meridionalis L.) petefészek-ciklusa folyamán 45-56. o.

zsir halmozódott fel. A májkoefficiens ebben az időszakban éri el legmagasabb átlagértékét /31*1/. Ez az érték a tél folyamán bekövetkező Intenzív vitellogenezis során 15,1 átlagértékre csökken, s közel ezen a szinten marad az egész ivási periódus, valamint az ivás utáni periódus alatt is. A rózsás márnánál tehát kifejezett májsuly csökkenés figyelhető meg a vitellogenezis folyamán. A petényi márnánál a máj súlyának sem relativ, sem abszolút értékcsökkenését nem tudtuk kimutatni. A késő ősszel, közvetlenül a vitellogenezis kezdete előtt álló, ivarérett nőstények mája, midőn benne hisztológiailag kimutatható sejtkárosodás nélküli zsírlerakódás folyik, relativ és abszolút értelemben is könnyebb, mint az iváshoz közelálló /vagy éppen az ivási periódusban lévő/ példányok mája. Mig a novemberben gyűjtött egyedek májkoefficiense 28,7 átlagértéket, addig a junius hónap folyamán fogottaké 34,4 átlagértéket mutat. Az ivás utáni periódusban a májkoefficiens értéke még magasabb és eléri a 37,9 átlagértéket. A fentiekből az a következtetés vonható le, hogy a két raárnafaj közül a rózsás márna a sovány halak csoportjába tartozik, mivel a vitellogenezis során felhasználódó tartaléktápanyag /zsir/ a máj állományából kerül ki. Ezzel szemben a petényi márna a kövér halakhoz tartozik, mivel nála /akárcsak a magasabbrendü gerinceseknél/ nem figyelhető meg a májsuly csökkenése a vitellogenezis alatt, sőt éppen ellenkezőleg májBuly növekedés észlelhető. Figyelmet érdemel az a tény is, hogy a petényi márnánál az iváBi periódusban a májkoefficiens értéke a legnagyobb a fiatal /valószínűleg első Ízben ivó/ egyedeknél és fokozatosan csökken a korral. Ugyanilyen csökkenés figyelhető meg az tvarérési koefficiens esetében is. Vizsgálataink ellentmondanak MILLOT azon megállapításának, hogy a rokon fajok májkoefficiense igen közeli értékeket mutat. A vizsgált két márnafaj májkoefficienBe igen eltérő értékeket mutatott. így pl. az ivási periódusban a petényi