O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 3/1-2. (Budapest, 1961)

Szabó, Zs. ; Molnár, B.: A máj morfológiai változásai a rózsás márna (Barbus barbus L.) és a petényi márna (Barbus meridionalis L.) petefészek-ciklusa folyamán 45-56. o.

VERTEBRATA HUN GA RICA MUSEi HISTORICO-N ATURAUS HUNGARICI Tom. ill. 1961 Fase. 1-2 A máj morfológiai változásai a rózsás márna (Barbus barbus L.) és a petényi márna (Barbus meridionalis petényi HECKEL) petefészek-ciklusa folyamán Irta: Szabó Zsigmond és Molnár Béla Babes-Bolyai Tudományegyetem Állattani Tanszéke, Kolozsvár A halakat ivarérési periódusuk alatti zsir-anyagcsere tipusuk alapján 2 csoportra: sovány és kövér halakra osztják. A sovány halaknál a zair anyagcsere legnagyobb részt a májon belül zajlik le és ennek következtében a máj súlya, térfogata testsúlyhoz viszonyított nagysága /hepatosomatikus viszony/ állandóan változik. A kövér halaknál a zsir nemcsak a májban, hanem a bőr alatt, az izmokban, a mesenteriumban halmozódik fel, mielőtt szimultán módon lerakódna a gonádokban ée a májban. Ezeknél a hepatoszomatikus viszonyszám értéke párhuzamosan változik a gonoszomatikus viszonyszám /az ivarérési koefficiens/ értékével. Az általunk vizsgált két halfajra vonatkozóan ilyenszerü adat az irodalomból hiányzik. Tanulmányozva a petefészek év] ciklukus változását a márnánál és a petényi márnánál /4, 5/ megállapítottuk,hogy az ovociták érése során a vitellogenezi8 nagyfokú asszinkronizmust mutat s ezzel magyarázható az, hogy mindkét halfajnál a hosszú ivási periódus folyamán az ikralerakás több porcióban történik. Ismerve a