O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 3/1-2. (Budapest, 1961)

Szabó, Zs. ; Molnár, B.: A máj morfológiai változásai a rózsás márna (Barbus barbus L.) és a petényi márna (Barbus meridionalis L.) petefészek-ciklusa folyamán 45-56. o.

májnak, mint zsirraktározó szervnek a szerepét a halaknál, szükségesnek véltük nyomonkövetni a máj súlyának, szerkezetének, zsírtartalmának a hepatoezomatikus viszonyszámnak a változásait a petefészek évi ciklusa, de különösen az intenziv vitellogenezÍ8, valamint az ivási periódus folyamán. Vizsgálati anyag éB módszer. A vizsgálati anyagot /1958-60 években/ az év különböző hónapjaiban a Marosból és a Kis-Seamosból fogott egyedekből nyertük. A petefészek évi ciklusának három igen jellemző fázisa alapján, a vizsgálandó anyag gyűjtését az alábbi három periódusban végeztük el: 1/ november vége december eleje, midőn a petefészekben megkezdődik a szikfelhalmozódás, 2/ junius és julius hónapok, a nagy tömegű eziklerakódás befejeződése és az ivás periódusa, 3/ augusztus vége - szeptember - a le nem rakott ikrák reszorbciójának befejeződése, a következő évben lerakásra kerülő ovociták vakuólizációjának időszaka, Összesen megvizsgáltunk 56 drb rózsás márna és 113 drb petényi márna ivarérett nőstényt. Ezeknél a példányoknál lomértük a testsúlyt, májsulyt, petefészeksulyt. Kiszámítottuk az ivarérési koefficienst /gonoszomatikus viszonyszámot/, valamint a májkoefficienst /R = testsuly-peleflszeksuly x 100

0/A szövettanilag vizsgált anyagot neutrális formaiinban és BOUIN folyadékban rögzítettük. A beágyazást zselatinba /GASKELL-GRÄFF eljárás szerint/ ill. parafinba végeztük. A 10 mikronos fagyasztott metszeteket Sudan III és IV. alkoholacetonos oldatával,a 7 mikronos parafinos metszeteket MEYERféle hematoxylin-eoaInnal és HEIDENHAIN-féle A2annal festettük meg. A festetlen készítményeket polarizált fényben vizsgáltuk.