O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 2/1-2. (Budapest, 1960)

Cseresnyés, Sz.: A Mecsek ragadozó madarai 49-60. o.

énekes madarakra, mig az egyes énekes fajok /leginkább a mezei Terebek/ a ragadozók fészkeit használják fel költőtanyául. Ahonnan eltűntek az énekesek, ezt a területet elhagyják a ragadozók is. A magyarürögi hegyi legelőn 1952 telén kiirtották a bokrokat. Az apró madarak eltűntek, de velük együtt a környéken fészkelő karvalyok és héják is. Hasonló esetet figyeltem meg a Keleti Mecsekben is, ahol a Cigány hegyen lévő bokrok kiirtásával eltávoztak az apró énekesek és a héják, karvalyok is. Egymásrautaltságot figyeltem meg továbbá egyes ragadozók között is. A lakatlan ölyvfészkeket leginkább héják foglalják el költésre. Ha azonban az ölyvfeszekben csak egyszer is költött héja, az ölyv többet nem ment vissza abba. A Keleti Mecsekben is tapasztaltam hasonló esetet: egy ölyvfészekben,melyet éveken át használtak az ölyvek 1952-ben egy kaba sólyom fészkelt. Bár a sólyom tojását elszedtem, igy azok csak rövid ideig lakták a fészket,az egerészölyvek véglegesen elhagyták azt.Még öt éven át figyelgettem a fészket, de abban többé nem volt költés, mig végül is lehullott. Ugyanígy elhagyottá vált egy egerészölyv fészek Kantavárnál, ahol egy alkalommal darázsölyvek költöttek abban. Mielőtt az egyes fajok tárgyalására térnék, megemlítem, hogy a Mecsek területén 18 fajuk került elő. Ezek közül 11 faj költését és 3 faj előfordulását /költés nélkül/ sikerült megállapítanom. Az irodalomban még további 4 olyan faj előfordulásáról találtam emli.'-ést, melyek részben előforduló, részben költő fajok voltak, azonban ma már teljesen hiányoznak a Mecsek területéről. Egerészölyv /

Buteo b. buteo L./ A leggyakoribb ragadozómadár a Mecseken. Az utóbbi időben ez a faj is erősen megfogyatkozott. 1949-50 telén még 82 darab jó állapotban lévő fészket tartottam nyilván, melyeket