Verhovayak Lapja, 1953 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1953-08-05 / 8. szám

12-IK OLDAL 1953. augusztus 5. Verhovayak Lapja MIRE JÓ A KOCSIN A FÉK? Akár hintó,' akár szekér a kocsi, fékre mindenképen szüksége van. Rendes körülmé­nyek közt, ha jó az ut és sem­mi sem ijeszti a lovakat, a gye­rek is elhajtja a kocsit. De jöjjön csak valami hirtelen fagy, vagy rémüljenek meg a lovak lövöldözéstől vagy le­csapódó villámtól! Elragadják a kocsit, az fölborul és a benne ülők vérbefagyva maradnak az országút szélén. A fék arravaló, hogy ilyesmi egykönnyen ne történhessék meg. És mennyi balesetnek az oka az elromlott fék a vonatoknál és autók­nál is! Az országok életében is igy van ez. A vezetők iparkodnak, az ország ügyeit minél bölcseb­ben elintézni, de adódnak olyan nehéz helyzetek, amikor a leg józanabb vezetők is elha­markodják az ország dolgát. Ezért van szükség az országok kormányzásánál is jó erős fékre. A diktátor vezetése éppen azért rossz, mert tehet, amit akar. Megölhet százezreket, megdrágíthatja az élelmiszere­ket, leszállíthatja a munkabé­reket és inflációt okozhat kénye-kedve szerint. Ezzel szemben, az Egyesült Államok alkotmánya úgy van megírva, hogy sem az elnök, sem a Con­gress nem teheti azt, amit akar. Az elnök hatalmának éppúgy megvannak a korlátái és fékei, mint a Congress ha­táskörének. Fékek nélkül ha­marosan oda jutnánk, ahová az oroszok kerültek a kommu­nizmussal. Amerikában az elnök be­nyújthat törvényjavaslatokat, de a Congress azokat elvetheti. A Congress akaratát viszont az elnök megvétózhatja. Egyiknek sem korlátlan, féktelen a ha­talma. Vannak azután fogas kérdé­sek, amikor azt is meg kell ál­lapítani, meddig terjedhet az elnöknek vagy a Congress ha­talma. Az ilyen nehéz kérdé­­* sekben a Legfelsőbb Bíróság’, a U. S. SUPREME COURT dönt. A Supreme Court hatalmát és fontosságát a legjobban a tavalyi eset igazolja. A C.I.O., a vas és acélmunkások szak­­szervezete sztrájkot inditott. Truman elnök a háborús hely­zetben, hogy a vitának hama­rosan véget vessen, kormány­kezelésbe vette a gyárakat és a béreket úgy állapította meg, ahogy a munkásság kívánta. Amint tudjuk, a Supreme Court aztán úgy döntött, hogy a bérek megszabását és a gyá­rak átvételét az elnök részé­ről törvényellenesnek mondta ki. A Legfelsőbb Bíróság leg­több esetben a kis ember ér­dekét védi a hatalmasokkal szemben. A Supreme Court kilenc bírája minden bonyolult! kérdésben tapasztalt, javako­rabeli emberek, semmiesetre sem kifogásolhatták a mun­kásság jogos kívánságait. Azt csak nem tételezhetjük fel HAROLD H: BURTON-ról, a Supreme Court egyik birájá­­ról, aki Verhovay tagtárs, a clevelandi 14. fiók tagja, aki régebben Cleveland város pol­gármestere, majd Ohio állam szenátora volt, hogy a mun­kássággal nem törődik. És a tavalyi esetben a Legfelső Bíróság mégis a munkásság ellen döntött. Azóta azonban lehiggadtunk s most komoly, magyaros józansággal nézhet­jük a dolgokat. Ha Supreme Court úgy döntött volna, hogy Truman elnök jogosan foglalta le a gyárakat és emelte föl a bére­ket .akkor ma az volna a hely­zet, hogy bármely elnök, a jö­vőben, tetszése szerint emel­hetné vagy szoritihatná le a béreket. Hány munkás testvé­rünk fogadhatná el ezt? Ily döntés a jövőben bármikor ki­szolgáltathatta volna a mun­kásságot a “mindenkori elnök kényének-kedvének. A Supreme Court döntése azt tette lehe­tetlenné. A döntés tehát vég­eredményben a /munkásság érdekeit szolgálja, nem egy esetben, hanem időtlen időkig. Ha a Supreme Court ily nagyfontosságu és nehéz ügyekben van hivatva dönte­ni, érthető, hogy nagy a tekin­télye, mert az Egyesült Álla­mok kilenc legtehetségesebb, jogilag legképzettebb és legta­pasztaltabb jogászainak a tes­tületé. Hivatala Washington, D. C. legszebb márványpalo­táinak egyikében van. A terem, ahol a nyilvános üléseket tart­ják, magas oszlopokkal van díszítve, berendezése nemes fá­ból készült, drága bőrökkel be­vonva. A bírók nagy sárgaréz kapukon, a hallgatóság maha­góni ajtókon vonul be. A bírói emelvényt dús kárpitok éke­sítik, az asztal körül kilenc bőrrel bevont, szék van elhe­lyezve. Mikor a kilenc főbiró bevonul, mindenki tisztelettel­jesen feláll és e szavakkal üd­vözli őket: “Adjon Isten bol­dogságot ,az Egyesült Államok­nak és a magas bíróságnak!” A bíróság mindig, nyolc bí­róból áll, a Chief Justice-szel, a legfőbb bíróval az élén. Hi­vatva van oly ügyekben dön­teni, amelyek az egyes álla­mok, az államok és a kormány közt, vagy az egyének és vala­mely állam, vagy a kormány közt felmerülnek. Rangsoruk a következő, kinevezések sor­rendjében: Fred M. Vinson, a Chief Justice, Hugo L. Black, Stanley F. Reed, Felix Frank­furter, William O. Douglas, Robert H. Jackson, Harold H. BURTON (Verhovay testvé­rünk), Tom C. Clark és Sher­man Minton .Korra nézve leg­idősebb köztük Frankfurter, aki 70, legfiatalabb Clark, aki 51 éves. A bevonulás rang­idősség szerint történik, élői a Chief Justice-szel. A szava­zást a rangban legfiatalabb, Minton biró kezdi meg. Egy pörnek a lefolyása itt sokkal bonyolultabb, mint az alsóbb bíróságoknál. Ha a Sup­reme Court elfogadja tárgya­lásra a port, azt közli a pörös­­ködő felekkel, akiknek hamaro­san be kell nyujtaniok per­irataikat, a “Brief”-eket. Ezek az iratok vaskos kötegek sok mindenféle oda nem való anyaggal is. Ezek.et kell át­tanulmányozni minden egyes bírónak. A bírák nagy tudá­sukkal gyakorlott szemükkel tüstént meglátják a periratok hiányait. Nehéz munkájukban segítik őket a “law clerk”-ek is. Ezek fiatal emberek, akik frissen kerültek ki a Hovard vagy egyéb egyetemek jogi ka­ráról és akik itteni működé­sűkkel mutatják meg, hogy hivatottak lesznek-e később magas jogi tudást igénylő pol­cokra. Amerika volt külügymi­nisztere, Acheson is ide járt iskolába, Hüghes biró mellett. A tanulmányozás néha hó­napokát vesz igénybe. Utána, következik a megvitatás. A bí­rák szeretik az ügyvédeket ki­kérdezni, mindkét fél részéről és az ügyvédeknek, ha akár­mennyire is meg vannak kenve mindenféle hájjal, jól össze kell szedniök a tudományukat, hogy értelmesen feleljenek meg az élesszemü bikáknak. Nemcsak a szegény ember el­­fogódott a bíróság előtt, ha­nem itt bizony gyakran az ügyvédek is szepegnek. Miután a kérdést jobbra­­balra tüzetesen megvitatták, a, Supreme Court zárt ülést tart, amelyre senkit sem engednek, be és maguk a bírák sem mondhatják el másoknak még azt sem, hogy heves volt-e a vita. Pedig a C.I.O. kérdésben bizonyára éies lehetett. Mikor aztán minden biró elmondta •véleményét, a Chief Justice megbíz egy rangidős bírót,, hogy szerkessze meg a többsé­gi véleményt jnig a kisebbségi véleményt az azt támogatók közül rangban legidősebb biró írja meg. Sokszor megtörténik,, hogy valamelyik biró még egy harmadik véleményt is beter­jeszt, sőt még az utolsó pilla­natban is meghiúsíthatja kü­lön véleményével a határoza­tot. A véleményeknek világo­saknak kell lenniök és vigyáz­ni kell, hogy kibúvókat seholse lehessen bennük felfedezni. A döntésre ázért legtöbb esetben a Chief Justice jelleme nyomja rá a bélyeget. A szavazás valamely szom-FIÓK ALBERT Igaz részvéttel vettük annak; hírét, hogy szeretett tagtár­­>sunk, FIÓK .'ALBERT, az Expert Printing Co. tulajdo­nosa, az Amerikai Magyar Re­formátus Egyesület alelnöke, 1953. julius 27.-én hétfőn, rö­vid szenvedés után, nemes lel­két visszaadta az egek Urának. Nehéz elhinnünk, hogy Fiók Albert, ez a csodálatos munka­bírású, állandóan jó kedélyű testvérünk nincs többé. Egész 'élete munkában telt el, de a kenyérkereset minden napi gondja mellett, mindig talált időt, alkalmat és módot arra, hogy a közéletből is alaposan kivegye a részét. Ott volt min­dig, nemcsak munkájával, ha­nem segítő készségével, amikor magyar közügyekért áldozni kellett. Közelebbről, az Ame­rikai Magyar Református), Egyesület áldásos munkálko­dásából vette ki alaposan a ré­szét, hosszú esztendők óta al­elnöke, a Vezértestület tagja volt s mint ilyen mindig a ha­ladás és fejlődés érdekében dolgozott. Családján kívül, testvéregyesületünket is súlyos csapás érte elhunytával. Temetése, julius 30.-án, csü­törtökön volt, a magyarság osztatlan részvéte mellett. Őszinte együttérzésünkről biztosítjuk áldott jóságu bá­natos özvegyét, fiát, menyét- és unokáit; a gyászbaborulti család minden egyes tagját. Az Amerikai Magyar Refor­mátus Egyesületnek alelnökük elhalálozása alkalmából igaz részvétünket tolmácsoljuk.----------«*§3*»---------­Mindenkit érhet baleset. Ha baleset következtében teljesen munkaképtelenné válik, bizto­sítási dijainak fizetését magára vállalja egyesületünk, ha erre vonatkozó biztosítása is van.--------------------------­Az igazi szeretet nem szavak­ban, hanem tettekben nyilvá­nul meg. Élettársáról, gyer­mekeiről, azok biztos jövőjéről Verhovay biztosítással gondos­kodjék! bati ülésen történik, az Ítélet­nek kihirdetése pedig a követ­kező hétfőn, a “döntés hétfő­jén”. A döntés végleges, nincs ellene apelláta és oly súlya van, mint bármely törvénynek, melyet a Congress hoz. Amerika esze, jogi tudása és alapos, gondos munka van e döntésekben lefektetve. A hig­gadt legfelsőbb bírák sok el­hamarkodott lépéstől tartják! vissza az országot és kijózanító hatásuk az amerikai alkot­mánynak bölcs fékekkel koi'­­látokkal, ellenőrzéssel igazított jellegének legigazibb kifejezése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom