Verhovayak Lapja, 1951 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1951-02-07 / 2. szám
16-IK OLDAL 1951. február 7. Verhovayak Lapja A VERHOVAY FEJLŐDÉS KULCSA (Folytatás a 15-ik oldalról) íiosan, annak célja csak az lehet, hogy az Egyesület jövőjét aláássa — a nyilvánosság előtt gondosan eltitkolt személyi okokból. S mivel mindez annyira magától értetődő, hogy kétségbevonni nem lehet, csodálatos, Bőt elképesztő, hogy hány fiók — illetve hány fiók tagságának a gyűléseken résztvevő elenyésző kisebbsége tartja természetesnek azt, hogy a központi vezetőséggel és igazgatósággal szemben gyanakvó, sőt gyűlölködő magatartást kell tanúsítani. Mi az eredménye ennek? Vegyünk egy példát. Elmegyünk autót nézni egy autókereskedőhöz. Hozzánk lép az ügynök és azt mondja: “Nézze Mister, ennek a vállalatnak a vezetősége a legkomiszabb az egész országban. Ha megveszi ezt az autót, én nem garantálom, hogy meg lesz vele elégedve, mert ha szétesik az országúton se ez a kereskedő, se a gyáros nem fogja a maga panaszára E füle botját sem megmozdítani.” Kérdem én: ki volna oly bolond megvenni azt az autót? Már pedig nem egy fiókgyülés, nem egy fióktisztviselő, {nem egy ügykezelő pontosan azt teszi, amit az az autóügynök. Leszólják az Egyesület vezetőségét, megvádolják a tisztviselőit minden lehető és lehetetlen aljassággal, az Egyesület jövőjéről a legsötétebb jóslatokat terjesztik és aztán megfordulnak és kijelentik, hogy az ő fiókuknál nem lehet ui tagot szerezni. Hát még a Metropolitan sem tudna eladni egyetlen kötvényt sem, ha az ügynökei Úgy beszélnének e kompánia vezetőségéről, mint ahogy Verhovay berkekben teszik! Tisztelet és becsület annak a sok derék Verhovay fióktisztviselőnek és ügykezelőnek, aki ha bántja valami, ott mondja el ahol annak helye van, nem pe dig ott ahol az egyenesen üzletrontás számba megy. Ezek a lelkiismeretes tagtársak tudják hogy nem róluk beszélek, hanem csak azokról, akikre áll a közmondás: AKINEK NEM INGE, NEM VESZI MAGÁRA! S aki az inget magára veszi, szerencsére a kivételek közé tartozik. De csak az ég a megmondhatója annak, hogy az ilyen rosszakaratú kivétel milyen rengeteg kárt okoz, hány uj tagot riaszt el, hány régi tagot kedvetlenit el Tisztelettel kérdem az Egyesület jövőjét őszinte szivvel lmunkáló tagtársakat: soha se legyen szabad tennünk semmit az ilyen káros befolyások egyensulyozása érdekében? Nincs itt végre az ideje annak, hogy mindannyian megértsük, hogy a sikeres egyletépitő munka kulcsa az Egyesület és a fiókok vezetőinek együttműködése? Nincs itt végre az ideje annak, hogy mindannyian megértsük, hogy az ilyen együttműködésnek nem lehet az alapja önérdeket hajszoló kisebbségi csoportokkal való kiegyezés, egyleti és fiókpolitikát játszó egyének és csoportok kedvében való járás, a Verhovay fejlődést szándékos rosszakarattal aláásó egyének előli meghátrálás? BIZONY, ITT AZ IDEJE! Mei't ha nem a központi vezetőség és igazgatóság ellen egyleti és fiókpolitikát játszó tagokkal beszélünk, hanem azokkal a hűséges tagokkal, — akik közül sok bizony ép a fiókpolitikai játék miatt vonult vissza a fiókélettől — akkoy ezektől mit hallunk? Ezt: itt az ideje, hogy a Verhovaynál felébredtek. És ezt: itt az ideje hogy a Verhovaynál végre azon vannak, hogy a tagságnak olyan kiszolgálást nyújtsanak, mint az amerikai biztosítóknál. Meg ezt: itt az ideje, hogy a Verhovay végre elszakadt az ósdi szokásoktól és a biztosítási üzlet terén végre bevezetik a mai nagy kompániáknál és nagy amerikai egyleteknél mái régen bevezetett módszereket. Ezt mondják. És nemcsak mondják. Hanem megelégedettségükben még uj tagok szerzésére is egyengetik az utat ro- ! konaik és ismerőseik körében. S igy történik meg az, hogy az igy beszélők, többnyire amerikai születésű tagok, a régi testvéries Verhovay hagyományt feltámasztják: segitenek az ügykezelőnek az egyletépitésben......... A HÁROM FŐ PONT Szeretünk azzal dicsekedni, hogy a Verhovay egyike a leghaladóbb testvérsegitési biztosítási egyleteknek. A valóság azonban az, hogy még magyar országos egyleteink között is van, amelyik elvált attól, hogy a fióktagok kisebbségi csoportjával választasson ügykezelőt, mig a nálunknál sokkalta nagyobb amerikai testvérsegitő e- | gyesületek már réges-régen abbahagyták azt. És ennek ellenére a fiókgyüléseken résztvevő e kisebbségi csoportok között nem egy van, mely mégis azt állítja, hogy az Egyesület vezetősége és igazgatósága a testvériességet akarja kiölni a Verhovayból, amikor jól kiválasztott, gondosan kiképzett, lelkes ügykezelőket akar a tagság rendelkezésére bocsájtani. A hatalmas amerikai testvérsegitő egyesületek között nem egy van, melyet bányászok, munkásemberek alapítottak, óriási testvérsegitő munkát fejtenek ki és a testvériséget nem ölték meg egyleteikben és fiókjaikban, amikor bevezették szervezési rendszerüket. De a vádáskodők szerint ez a rendszer a Verhovaynál nem válhat be, bizonyára azért, mert ők nem akarják, hogy beváljon.... Amit az Egyesület jelen vezetősége és igazgatósága meg akar valósítani, az semmiféle összefüggésben nincs az Egyesület vagy a fiókok testvérsegitő tevékenységével. Kizárólag a biztosítási üzleti tevékenységgel. De azt minden józanul gondolkozó tag megértheti, hogy sikeres biztosítási üzleti tevékenység nélkül a testvérsegitési tevékenységnek is el kell sorvadnia. S amit a biztosítási üzleti fellendülés érdekében az Egyesület jelen vezetősége és igazgatósága meg akar valósítani, azt már réges-régen megvalósították nemcsak ? kompániák, hanem a legnagyobb testvérsegitési tevékenységet kifejtő országos amerikai egyletek is. Három főpontja van ennek ;a programnak: 1.) Szándékunk az ügykezelők gondos kiválasztása. Hogy ezt elérhessük, az ügykezelői tisztséget el kell választani a fiók politikától. Az általános egyleti politikától mindenképen el lesz választva — akárki akármit mondjon — mert az Egyesület vezetőségénél és igazgatóságnál nem egyletpolitikai szándékok, hanem tagmegtartási . és tagszerzési teljesítmények alapján értékelnek minden ügykezelőt. ÉS JÓL ÉRTSÜK MEG MINDEN ELLEN- ÁLLÍTÁSSAL SZEMBEN EZT: IIA EGY FIÓKNAK AKÁR VAN, AKÁR LESZ EGY JÓ ÜGYKEZELŐ JELÖLTJE, ANNAK KINEVEZÉSE ELÉ AZ EGYESÜLET VEZETŐSÉGE ÉS IGAZGATÓ SAGA SOHA SEMMIFÉLE A-kadályt gördíteni nem FOG. MERT AZ EGYESÜLET VEZETŐSÉGÉNEK ÉS IGAZ GATÓSÁGNAK CSAK EGYET LEN ÉRDEKE LEHET: AZ HOGY EREDMÉNYES TAG MEGTARTÓ ÉS TAGSZERZŐ MUNKÁT VÉGZŐ ÜGYKEZE LÓINK LEGYENEK. De ki fogja megállapítani, hogy ki az igazán jó ügykezelő jelölt? Ki fogja jóváhagyni azt, akit egy fiókgyülés meg szeretne választani, mert igazán eredményes egyletépitő munkára lát benne ígéretet? Semmiféle Verhovay Diktátor! Eddig is úgy volt, ezután is ügy esz, hogy minden uj jelölttel személyesen ismerkedik meg mindegyik központi tisztviselő, kik mindegyike a saját szakmájában szerzett tapasztalatai alapján nyilvánít véleményt róla. És e vélemények összességéből forr ki a közös döntés. A fiókok óhaját tiszteletben fogja tartani a mindenkori vezetőség, feltéve, hogy a fiók olyan embert jelöl, akiben megvannak a biztosítási munkához szükséges tulajdonságok. Viszont ha a fiók ily jelöltet nem tud előállítani, akkor az ügykezelői tisztség ne legyen fiókpolitikai “football,” hanem a központi vezetőségnek legyen joga kinevezni oly ügykezelőt, akit szélesebb és általánosabb modern biztosítási tapasztalat alapján erre alkalmasnak tart. 2. ) Szándékunk az igy gondosan kiválasztott ügykezelők gondos kiképzése. 25-30 évvel ezelőtt a bevándorló magyarok között tagszerzési munkát előzetes kiképzés nélkül is lehetett végezni. De előzetes kiképzés hij/án még a legjobb akaratú tag sem veheti fel a versenyt a mai gondosan kiképzett és állandóan tovább képzett amerikai biztosítási ügynökökkel. Nincs ma már oly hivatás, oly bármily szerény felelősséggel járó munkakör, amit előzetes kiképzés nélkül megfelelően lehetne betölteni. A program e pontjának súlypontja jelenleg a nagyobb taglétszámú fiókokban van. 3. ) Szándékunk a Verhovay ügykezelést oly hivatásszerű színvonalra emelni, hogy ezt a hivatást még a legambiciózusabb ember is lelkesedéssel tölthesse be. Minden amerikai biztosítási intézmény, kompánia vagy egylet, vezetősége, minden biztosítási szakkönyv, szaklap, folyóirat- és kézikönyv alapelvként szögezi le ezt: a biztosítással foglalkozó egyén sikerének első és főfeltétele a saját vállalata egylete vagy intézménye iránti lelkesedés. Csak a Verhovaynál van az meg nem egy helyen, hogy olyan ember is lehet ügykezelő, aki leszólja azokat, akiket a közönség előtt képvisel. És többek között ennek a következményeit szenvedjük meg ma. Az elmúlt évek kimutatásai égbekiáltanak oly változtatásokért, melyek az egyesület szervezési munkáját, vagyis a fiókügykezelést, egészséges üzleti alapokra helyezik. Minél előbb valósulnak meg e változtatások, annál hamarabb fognak növekedni a teljesítmények az Egyesület össztagsága javára. És a teljesítmények növekedése az egyetlen dolog, ami nem a Verhovay testvériség halálát, hanem a Verhovay testvériség újjászületését fogja eredméjuyezni. Mert ez fogja bebizonyítani a világnak, hogy nekünk Verhovay tagoknak nemcsak elsőrendű biztosításunk van, hanem azon felül tagjai vagyunk egy életünket meggazdagitó testvéri közösségnek. Lehet ez ellen valakinek kifogása? Annak, aki csak valamit is ért a biztosításhoz és a mai fraternalizmus létfeltételeihez — nem lehet kifogása ellene. RETTMANN HENRY Főszervező.
