Verhovayak Lapja, 1943. július-december (26. évfolyam, 26-53. szám)

1943-08-05 / 32. (31.) szám

(Verhoyay Journal) 31 72 VOL. XXVI. ÉVFOLYAM 1943 AUGUSZTUS 5 NO. 32. SZÁM % AJELEM ÉS A JÖVŐ ROOSEVELT Legyen Augusztus a Ver­­hovay Aratás Gazdag Hónapja! ELNÖK BESZÉDÉBEN Félesztendő óta először szólott F. D. Roosevelt el­nök az Egyesült Államok népéhez. Beszédének jelen­tősége megkívánja, hogy annak kiemelkedő kijelenté­seit magyar fordításban ol­yasóink elé tárjuk. “Másfél esztendővel ez­előtt ezt mondottam a kongresszusnak: Berlin, Ró­ma és Tokió militaristái kezdték meg ezt a háborút, de a közös emberiségnek összefogó, f e 1 h á b orodott erői fogják azt bevégezni. Ez a jóslatom most van tel­jesedőben. A felháborodott emberiség összefogó erői megindultak. Haladnak elő­re — az orosz fronton, a végtelen Csendes Óceán területén, és be Európába, végső céljaik, Berlin és Tokió felé közeledve. A ten­gely első roppanása meg­történt. Olaszország kri­minális, romlott fascista kormánya darabokra hull.” 7 “Minden országban, me­lyet a nácik, fascisták vagy japánok elfoglaltak, a lakos­ságot rabszolgák vagy bar­mok színvonalára sülyesz­­tették. Eltökélt szándé­kunk, hogy ezeket a legyő­zött népeket visszaállítjuk emberi méltóságukba, hogy saját sorsuk urai legyenek, akiknek joguk van szólás szabadságra, vallásszabad­ságra, s a szükségtől és a félelemtől való szabadságra. Ennek az Ígéretnek meg­valósítását megkezdtük. Saj­nálom, ha.ezzel azoknak az amerikaiaknak a tyúksze­mére lépek, akik idehaza pártpolitikát játszva az ilyen külpolitikát “őrült al­truizmusnak” és “holdkóros álmodozásnak” nevezik.”------------★-------------­“Hónapok óta egyre keve­sebb hajónk sülyedt el s egyre több vizalatt járót semmisítettünk meg. Keres­kedelmi hajózásunk nagy gyarapodásának egyik kéz­zel fogható eredménye az, ami jó hir lesz az itthon élő polgári lakosságnak: hogy ma este végét vethetjük a kávé adagolásnak.” ' “A küzdő front és az “itthoni front” elválasztha­tatlanul össze van kötve. A háború hosszúsága attól függ, hogy megszakítás nél­kül folytatjuk-e mindenre kiterjedő . erőfeszítéseinket úgy a küzdő tereken, mint az itthoni fronton. — Az erőfeszítés egy. — Ha leg­közelebb valaki azt mondja néktek, hogy a háborút már megnyertük, akkor kér­dezzétek meg tőle ezeket: Egész idődet a munkádnak adod-e? Annyi élelmet ter­melsz-e magad, amennyire képes vagy? Vásárolsz-e ké­pességed végső határáig War Bondokat? Hűségesen és örömmel együtt mü­­ködsz-e a kormánnyal ab­ban, hogy megakadályozzuk az inflációt, a haszonlesést és abban, hogy az adagolást mindenkire egyenlő mérték­ben alkalmazva eredmé­nyessé tegyük? Mert, ha a felelet “nem”, akkor ez a háború sokkal tovább fog tartani, mint gondoljátok.” “Terveket készítünk ka­tonaságunkban hősiesen szolgáló férfiak és nők pol­gári életbe való visszatérésé­nek idejére. Nem szabad őket leszerelnünk inflációs és munkanélküli világba, nem engedhetjük őket sorba állni kenyérért, sem a sa­rokra almát árulni. Ezúttal kell, hogy készen legyenek terveink s ne várjunk arra, hogy majd az utolsó pilla­natban végezzünk elsietett, eredménytelen és megfon­tolatlan munkát. Bizto­sítottam haderőnk embereit arról, hogy Amerika népé­ben nem fognak csalódni, ha ezt a háborút megnyer­tük. Remélem, hogy a kongresszus segíteni fog ez elhatározás megvalósításá­ban, mert nyilván a kor­mány végrehajtó ága nem teheti ezt meg egyedül. “Szerintem ez a legkeve­sebb, amire joguk van: 1.) Leszerelési fizetés haderőnk minden tagjának, — mely minden esetben elég nagy legyen ahhoz, hogy a leszerelése és elhe­lyezkedése közötti időn át­segítse. 2.) Ha nem talál munkát szorgalmas keresés ellenére sem, akkor munka­­nélküii biztosítás ... 3.) Katonaságunk tagjainak al­kalmat kell adni arra, hogy tovább tanuljanak, vagy va­lami ipart sajátítsanak el a kormány költségére. 4.) Ka­tonai szolgálatuk idejére haderőink tagjai munkanél­küli biztosítás, aggkori biz­tosítás és hátramaradottak javára szóló biztosítás dol­gában szolgálati idejük egész terjedelmére nézve elismerést, kreditet kapja­nak. 5.) Megrokkant kato­náinkról jobb és bőségesebb gondoskodás történjen kór­házi és orvosi ápolás dolgá­ban. Munkaképtelen kato­náinknak elegendő nyug­díj.” “Néhány hónap múlva is­mét fogok hozzátok szólani a kormány végrehajtó ágá­nak kialakult határozatai­ról és a kongresszus elé ter­jesztendő uj törvényjavasla­tokról.” Tisztelt Titkár Uram, Kedves Tagtársam! Nagy szó a becsület s vagyontalanul is gazdag annak a birtokosa. Mert ha nem is hajlanak meg előtte a dere­kak, ha kalapot levéve nem is köszön neki az alázatosság, mégis mindenkor kiérzi maga iránt a becsülettel együtt járó tsizteletet, aki annak boldog tulajdonosa. A becsület mindenkinek saját szerzeménye és az em­­ter önmaga annak fentartója. Méreteit azonban súlyban, kiterjedésben mások állapítják meg, mások fejezik azt ki, a megbecsülés különféle fokozataiban. A Verhovay egyetemesség körében, nagy becsülete fan a fiók-titkárnak és nagy a részére kijáró megbecsülés is. Meg is érdemli mivel arra nagyon is rászolgál, őre, ápolója, szorgalmas végzője a fiók ügyeinek, tagszer­vező, tagmegtartó munkása az Egyesületnek s igy nagy tényező a Verhovay szükségletek, előteremtésében. Tavaly, ámbár még nem volt általános tudatba bele­­vesve, hogy augusztus hónap a Verhovay fióktitkárok hónapja, még is rekordot tört a lelkesebb titkárok tag­­szerző teljesítése. Ma már a közhit is melléjük áll s igy több mint bizonyos, hogy a titkárok hónapja a tagszer­­ztsben annyira kiválik majd, hogy a fióktitkárokat illető becsülés a Verhovay Portán megfokozódik. Augusztus elérkeztét előzöm most meg, mikor Titkár Uramhoz fordulok jelen soraimmal, és jó előre kérem és figyelmeztetem, hogy szíveskedjék előkészülni arra a foko­­zett erejű tagszerzési munkára, amelynek kifejtését meg­kívánja az a becsülés, ami Verhovay részről önnek is kijár. Augusztus hónap a fióktitkárok hónapja, a különös megbecsülésnek kiérdemlésére szánt idő; amit bizonyára Ön sem hagy elmúlni kihasználás nélkül. Hiszem, mi­szerint azon lesz, hogy azok között foglaljon helyet, akik a becsület öregbítésén kívül még azt is elérik, hogy ré­szese lesz annak a külön megjutalmazásnak, amely a há­rom legjobbat felmutató titkárokat éri. Ezek a jutalom tárgyak állanak: egy szép müvü író­asztalból, egy pompás kivitelű töltőtollból és ceruzából, valamint egy finom készítésű irattáskából. Megjegyzem itt, hogy ezek az értékes tárgyak nem versenydijak, hanem kitüntető elismeréseket jelentenek azoknak a fióktitkároknak részére, akik a tagszerzésen keresztül a három legmagasabb mennyiségű biztosítást mutatják fel. Hogy valami félreértés a gyermektagok révén fel ne kerüljön, azért ideiktatom, hogy havi 25 centes biztosítás­ból négy gyermek, havi 15 centes biztosításból hat gyer­­rrcktagnak megszervezése tekintődik egy ezer dolláros biztosításnak. Ezeknek elmondása után, újólag kérem Titkár Ura­mat, hogy a becsülést fokozó augusztus havi tagszerzésből vegye ki részét, hogy ország-világ láthassa, miszerint kü­­lömb, hasznosabb és becsülendőbb tagja nincs a Verhovay­­uak, mint fiókjainak titkárai! Tagtársi tisztelettel: DARAGÓ JÓZSEF, kp, elnök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom