Verhovayak Lapja, 1943. július-december (26. évfolyam, 26-53. szám)

1943-07-08 / 27. szám

1943 julius 8. 5-ifc Oldal NEW YORK, N. Y. 83-ik fiók I Tisztelettel értesítjük a 83-ik fiók össztagságát, hogy fiókunk ez évi nagy­szabású kirándulását és pik­nikjét julius 25-én, vasár­nap fogjuk megtartani a kies fekvésű Hoffman Ca­sino Parkban, 1118 Haven­­mayer Avenue, Bronx. Ezt a parkot 5 centes Subway jeggyel New York bármely részéről el lehet érni. Hisszük és reméljük, hogy erre a kirándulásra fiókunk tagsága s ugyancsak a new york-i magyarság szívesen és örömmel eljön és se­gítségére lesz az előkészítő bizottságnak abban, hogy ez a mulatság minden te­kintetben jól sikerüljön. Egyúttal kérjük azt is, hogy Verhovay tagtársaink hozzanak vendégeket ma­gukkal. A baráti találkozás igen jó alkalom arra, hogy megmutassuk jóbarátaink­nak a Verhovay Segély Egy­let testvéri közösségét és igy felkeltsük érdeklődésüket a Verhovay Segély Egylet mű­ködése iránt. Rövidesen részletesebb programmal szolgálunk. Ad­dig is kérjük New York­ban élő tagtársainkat, hogy figyeljék az Amerikai 98 Verhovayalc Lapja Fontos Felhívás Ügykezelőm!« és Titkáraink Figyelmébe Megjelent a Magyar Tábori Levelező és Szótár. Minden fiók ügykezelője vagy titkára kapott egy-egy mutatvány példányt. Ezzel kapcsolatban felkérjük titkárainkat és ügykezelőinket a következőkre: Ha valaki kéme ezekből a Tábori Levelező és Szótár-akból, szíveskedjenek irni a központi hivatal­ba és jelezni, hogy hány példányra van szükség. Mi a kért példány számot teljesen ingyen és bérmentve el­küldjük tagtársaink és polgártársaink szolgálatára. Kérjük továbbá, hogy ha ismernek olyat, akinek fia vagy hozzátartozója katonai szolgálatot teljesít és aki­nek ennél fogva szüksége lehet erre a Levelező és Szótárra, szíveskedjenek meghozni azt az áldozatot és elmenni az illetőhöz vagy keresni a vele való ta­lálkozást és átadni egy példányt ebből a könyvből. Szolgálatot akarunk tenni ezzel a kis könyvvel a magyar származású amerikai polgárságnak. Minél több katonánk kezébe eljut ez a kis könyv, annál kö­zelebb jutottunk az e könyv kiadásában kitűzött cél­hoz. Titkár és ügykezelő tagtársaink akkor fogják ki­tűzött célunkat megvalósítani, ha minél több “Tá­bori Levelező és Szótár” példányt osztanak ki azok között, akiknek arra szükségük van. Ennek a kato­náink és szüleik lelki megerősödését szolgáló hazafias munkának teljesítéséért előre is köszönetét mondok minden ügykezelő és titkár tagtársamnak. Tagtársi tisztelettel DARAGÓ JÓZSEF, kp. elnök. Magyar Népszavában meg­jelenő közleményeket e pik­nikre vonatkozólag. Tagtársi tisztelettel f SIMKÓ JÓZSEF, titkár.------------------v----------------­WARREN, OHIO ÉS KÖRNYÉKE 338-ik és 418-ik fiók Tisztelettel értesítem úgy a 416-ik, mint a 338-ik fiók tagjait, hogy ezentúl mind­két fiók tagjai egy helyre­hozzák el a havi dijaikat és mindenféle egyleti ügy­ben ezentúl hozzám fordul­janak, mint a fiók titkárá­hoz. Bármiben szívesen állok rendelkezésére a tag­társaknak. Címem: 805 Dana Street, Warren, Ohio, telefon: 1320-X. Tagtársi tisztelettel BAKONYI MIKLÓS, a 338-ik fiók titkára, BAKONYI IRÉN, a 416-ik fiók titkára. NEM AJÁNDÉK, A LEGJOBB BEFEKTETÉS A HADIKÖLCSÖN! EAST CHICAGO, IND. 130-ik fiók Julius 11-ikén tartja meg fiókunk rendes havi gyűlé­sét, melyen a tagság meg fogja választani a delegátu­sokat is a konvencióra. Fon­tos tehát, hogy a tagtársak kellő érdeklődést mutassa­nak és e gyűlésen résztve­­gyenek és igy befolyjanak az egyesület kormányzá­sába. Tagtársi tisztelettel: PALLA MIKLÓS, titkár.--------------V-------------­CHICAGO, ILL. 37-ik fiók Julius 11-én, vasárnap délután 3 órai kezdettel tartja meg fiókunk a kerü­leti gyűlést, melyen fió­kunk egymagában képvisel egy kerületet, mely a ke­rületi beosztásban a 27-ik számot nyerte. Gyűlésünket a 817 E. 92nd Street alatt, a volt Burnsidei Magyar Ház 6-ik számú gyűlés­­termében tartjuk meg. Te­kintettel erre a gyűlésre, a júliusi havi gyűlést nem tartjuk meg s a havidijakat a kerületi gyűlésen lehet befizetni. Tekintettel a kerületi gyűlés fontosságá­ra, kérem a tagtársakat, hogy teljes számban vegye­nek részt ezen a gyűlésen. Tagtársi tisztelettel ROHALY JÓZSEF, titkár. 98 A SZAKADÉK A SZAKADÉK 99 “No ez úgy hangzik, mintha nem sokat tartana a női. fejekről”, — fenyegette meg a leány. “Még sohasem gondolkoztam a két nembeli fej ér­tékének viszonyáról — vallotta be Jenő, de talán jó lesz, ha azt mondom, hogy a férfi-fejben jó gondolatok szok­tak megszületni és a női fejben meg szép gondolatok.” “Nem nagyon elégszem meg ezzel — finnyáskodott a leány — mert én azt tartom, hogy a női fej minden tekintetben megfelel a férfifejnek”. “ó én nem is akartam a női fejeket lekicsinyelni — védekezett a fiú — sőt, ha jól meggondolom, akkor azt monhatom, hogy a női fejek nagyon is sokra képe­sek; hiszen a szép gondolataikkal rendszerint legyőzik a férfigondolatokat...” “És ha nem szépek a női gondolatok?” “Akkor nagyon gonoszak tudnak lenni. Azt hi­szem, hogy a nők sokkal gonoszabbak tudnak lenni, mint a férfiak.” “Na ne mondja — érzékenykedett a leány — mintha a világirodalom nem volna tele azzal, hogy a férfiak mennyi nyomorúságát szereztek a nőknek...” “Azt megengedem — hagyta helyben a fiú — hogy a férfiak sokat tudnak ártani a nőknek. De azt meg maga engedje meg, hogy a nők szándékai mégis go­noszabbak tudnak lenni.” A leány rosszkedvű lett a vitától A fiú is érezte, hogy nem ez járt neki a tegnap esti csókért. Bocsánat­­kérőén tette hozzá: “Nem magáról beszéltem. Azt hiszem, hogy maga más. A maga fejében csak a szép gondolatok szület­nek meg.” A leány legyintett. “Ne higyje!” Azután csomagolni kellett. Délután értek partot. A kiszállás és átszállás forgatagában ugyancsak kellett mesterkednie Jenőnek, hogy a lány közelébe férkőzhes­sen. Mikor végre megállt mellette a vonat ablakánál, a leány felnevetett: “No itt van megint?” A fiú félreértette a nevetését. Most ő leit rossz­kedvű. “Azt hittem, hogy maga is úgy akarta” — morogta elkeseredetten. “No ne dörmögjön, mint egy mackó — kedveske­dett a leány — béküljön ki szépen.” Kibékültek, mosolyogtak. Áprilisi zivatar követte a napsütést és napsütés a kis zivatarokat. Szerelmesek fájó játékai. Másnap értek Hegyeshalomra. Már kíváncsian vár­ták a határt, mert most már tudták, hogy minden ha­tárnál nagy ceremónián kell átesnie az európai utazó­nak. Mikor begördült a vonat az állomásra, egyszerre csak zenekar hangja hallatszott. Mindenki az ablaknál állott, óriási tömeg feketéllet a határállomáson és egy­szerre csak hatalmas erővel megszólalt a magyar him­nusz. Még soha igy nem hallották a himnuszt. Hiszen Amerikában is sokszor énekelték, tanulták is a magyar­­iskolában. De itt, itt egész másként hangzott. A szi­vekbe ütött minden hangja. Szép volt, fenséges volt és mégis rettenetes volt. Valami fojtogatta a torkukat és égette a szemüket. Körülnéztek és látták, hogy min­denki sir. Néznek ki a férfiak, asszonyok a vonat ablakain és hull, pereg le az arcukról a könny. És a nagy fekete tömeg zengi a magyar imádságot, jókedvért és bőségért. Miért hangzik a himnusz másként Hegyeshalmon, mint Clevelandban, vagy Pittsburghban? Ki tudná megmon­dani. Talán azért, mert itt a saját földjén száll fel az égbe. Talán azért, mert a sors kemény markában vonagló nép maga énekli, hogy: “Megbünhödte már e nép a multat és jövendőt!” Igen, ez lesz az, értették meg egyszerre mind a ket­ten. Akik kivándoroltak, azok kiszakították magukat annak a földnek az öleléséből, melyben oly régen tépte I

Next

/
Oldalképek
Tartalom