Verhovayak Lapja, 1943. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)

1943-04-29 / 17. szám

Verhovayak Lapja 1943 április 29 CLEVELAND, O. 361-ik fiók A Cleveland, O.-i 361-ik Női Fiók 1943 MÁJUS 9-ÉN, VASÁRNAP ESTE 6 órai kezdettel megünnepli az ANYÁK NAPJÁT, nagysza­bású műsor és azt követő játék-este keretében, a Ver­­hovay Otthonban, 8637 Buc­keye Road-on, melyre sze­retettel hivjuk az összes cle­velandi Verhovay fiókokat, de különösen a 14-ik fiók tagságát, mert e fiók társa­dalmi clubjának tagjai nagy mértékben járulnak hozzá ez este programjához. Kü­­lömben az estély jövedelmé­nek felét a Verhovay Otthon javára forditjuk. így te­hát a 14-ik fiók tagjainak minden oka meg van arra, hogy eljöjjenek erre az es­tére. Minden édesanyának ér­tékes ajándékot adunk. Be­lépti jegy ára 50 cent, mely­ért finom uzsonnával szol­gálunk. Vendégfogadók ezen az estén a következők: Gáspár Józsefné, Fodor Józsefné, Orosz Zsigmondné, Lackó Istvánná, Merk Ist­vánná, Kondás Andrásné, Szabó Istvánná, Verovec Fe­­rencné, Kocsis Andrásné, Stashel Mártonná, Máté Bé­­láné, Mrs. Mary Knill, Vészi Lászlóné, Domokos Józsefné, 58 Kádár Zsigmondné, Kolozs­­váry Kálmánná, Demcsák Péterné, Ocverák Györgyné, Csolnik Györgyné, Phan Jó­zsefné, Szabó Béláné, Huszti Istvánná, Gál Imréné, Kush­­ner Ella, Nápoly Józsefné, Nyitrai Jánosné, Cseh La­­josné, Balogh Béláné, Csák Ferencné, Sebesi Józsefné, Gönci Pálné, Robinson Ed­­wardné, Krecs Ferencné, Bucki Imréné, Shenk Ernő­­né, Misek Béláné, Shille Mariska, Gerlack Józsefné, Kancki Károlyné, Mező Já­nosné, Yeddy Ferencné, Cin­cár Gyula, Paszkan Pálné, Krabacz Lajosné, Pálinkás Imréné, Balogh István és neje, Szaly Józsefné, Papp Györgyné, Szabó Lajosné, Éva Istvánná, Fodor Pálné, Mrs. Mary Timko, Horváth Sándorné. Aki vendégfogadónak óhajt jelentkezni, szíveskedjen fel­hívni az ünnepély rendezői egyikét: Mrs. Marton Stashel, LO 4315; Kádál Zsigmondné, GA 4562. Tagtársi tisztelettel PHAN JÁNOSNÉ, elnöknő, VÉSZI LÁSZLÓNÉ, titkárnő Vegyen Háborús Kötvényt PUNXSUTAWNEY, PA. 143-ik fiók Értesítem a tagtársakat, hogy fiókunk 1943 május 9-én, vasárnap délután 2 órai kezdettel fontos gyűlést fog tartani a titkár házánál. E gyűlés alkalmával a tag­ságnak oly ügyekben kell határozatokat hoznia, me­lyek fontosságánál fogva kí­vánatos, hogy a tagság mi­nél nagyobb számban le­gyen képviselve. Kérem az­ért a tagtársakat, hogy ez alkalommal jöjjenek el erre a gyűlésre. Tagtársi tisztelettel: A TITKÁR.--------------v--------------­GRANITE CITY, ILL. 187-ik fiók Fiókunk márciusi gyűlé­sén elhatározta, hogy 1943 május 2-án, vasárnap dél­után 2 órai kezdettel bingó délutánt rendez a Granite City-i Magyar Házban, mely­nek tiszta jövedelmét a Vö­rös Kereszt javára forditjuk. Tekintettel e fontos hazafias célra, kérjük tagtársainkat, hogy jöjjenek el minél na­gyobb számban erre az ösz­­szejövetelre, hogy annak eredményeként oly ado­mányt nyújthassunk át a Vörös Keresztnek, melyre büszkék lehetünk. Ugyan­csak kérjük azokat a vidéki tagtársakat, akik a nagy tá­volság miatt esetleg nem jö­hetnek el, hogy legyenek szí­vesek legalább a jegyet meg­venni, melynek ára 4P já­tékért csak 35 cent, hogy igy pártolják ezt a nemes célt, mely által katonáinkat segítjük meg. Tagtársi tisztelettel KRISZTIÁN FERENC titkár.--------------v--------------EAST CHICAGO, IND. 130-ik fiók Fiókunk kuglizó csapata újabb mérkőzésre készül, és pedig South Bend, Ind.-ban, ahová május 1-én, szomba­ton este érkezünk két csa­pattal, melynek tagjai lel­kesen készülnek erre a ta­lálkozásra. Tagtársi tisztelettel: PÁLLÁ MIKLÓS, ügykezelő.--------------v-------------­MONA, W. VA. 348-ik fiók Május 16-án, vasárnap délután 2 órakor a titkár lakásán tartjuk meg rendes havi gyűlésünket. E gyűlés tárgya a kerületi delegátus megválasztása és más fontos ügyek. Kérem a tagtársa­kat, hogy teljes számban je­5-lk Oldal len jenek meg ezen a gytti lésen. Tagtársi tisztelettel: KOVÁCS JÓZSEF, ügykezelő.--------------v--------------• I 1942 — HÁZASSÁGOK REKORDÉVE Múlt évben az országban 1,800.000 házasságot kötöb­­tek, ami az Egyesült Álla» mok számára minden idők legnagyobb rekordját j&­­lenti. Ez a szám 11%-al na» gyobb, mint az 1941 évi há­zasságkötések száma és 83 százalékkal több, mint a tiz évvel ezelőtt kötött há» zasságok száma. Vagyis 1942-ben majdnem kétszer annyi házasságot kötöttek, mint 1942-ben, Amiből az következik, hogy a depresszió jobban árt a szerelemnek, mint a háború. Érdekes ugyanakkor meg­figyelni azt, hogy a meny­asszonyok kétharmadrésze katonához ment feleségül, tehát az 1,800.000 vőlegény­ből 1,200.000 egyenruhában esküdött. Ebből pedig a* következik, hogy a leányok ■most is szeretik az egyen­ruhát s hogy háború idején a civil embernek eshetőségei a leányoknál alaposan meg^ csökkenek. | 58 A SZAKADÉK A SZAKADÉK 59 fülkébe. Felhívta a számot. Hosszas csengetés után jelentkeztek: “Beszélhetnék Miss White-el?” — kérdezte kissé izgatottan. Unottan jött a válasz: “Miss White nincs idehaza. Van valami üzenet?" “Nincs“ — felelte halkan Jenő és égő arccal akasz­totta vissza a kagylót. Tehát a főnökével van. A főnökével. Most már lázasan dolgozott az agya. Visszament ahhoz az épü­lethez, ahol a lány dolgozott. Megkereste a névtáblán a vállalat nevét. Ott volt a főnök neve is. Visszasietett egy telefonfülkéhez. Kikereste a te­lefonszámát és felhívta. Női hang jelentkezett; s ő meg­kérdezte: “Beszélhetnék Mr. Cox-al?” “Nincs idehaza. Ki keresi?” <■ Nem felelt. Visszaakasztotta a kagylót. Együtt vannak.... Együtt vannak ... Indulatos haraggal sietett el. Minden lépésre rámondta: “Együtt vannak, együtt vannak...” Igaza volt az apjának. Mindem. hamis ezen a leányon: a mosolya, a modora, a csókja és a szava. Minden méreg rajta. Édes, de halálos, életrontó mé­reg. De hátha mégse. Hátha mindez csak tévedés. Másnapra összeszedte magát úgy, hogy mikor a leánnyal találkozott az nem vette észre a fiú igazi lelki­­állapotát. Színházba mentek aznap este. Útközben a fiú csak mintegy érdeklődve kérdezte: “Sokat gondoltam magára tegnap. Mit csinált az estjével?” “Semmit — felelte a leány — tudja, néha jobb otthon maradni.” Szegény szüleimnek rosszul esne, ha mindég elmennék hazulról.” “Hát akkor mért nem akart nékem találkát adni?” — kérdezte a fiú tettetett szemrehányással. “Megmondtam, — felelte a leány, — hogy szü­leimmel is el kell néha töltenem egy estét. Meg aztán félek is, hogy rámun, ha minden nap találkozik velem.” “Nem unnék én magára soha — felelte a fiú kese­rűen — hisz maga olyan változatos...” “Hogy érti ezt?” — kérdezte a leány villámgyorsan rápillantva. "óh, sehogy — legyintett a fiú. — Csak azért mondtam, mert hiányzott nekem.” Hazudott, hazudott, hazudott, sirta közben a fiú szive elgyötörtén, összetörtén. Hazudott. Színházat játszik. A főnökével jár ki. A főnökének a babája. Attól ilyen elegáns. ő meg jó tartaléknak. Ha valami baj lenne a főnökkel való viszonyból. Akkor majd jó lesz a magyar fiú. Hogy betakarja a más gyalázatát. Gyű­lölettel nézett a leányra. Egyszerre meglátta az arca mögött a valóságot. A leány is megérezte, hogy baj van. De ma nem volt kedve harcolni. Fáradt volt. Szótlanul értek a színházhoz. Végighallgatták a műsort és semmitmondó megjegyzéseket tettek rá. Színház után megint baran­goltak. Megszomjaztak és útközben betértek egy mu­latóba és ittak valamit. Az ital helyrehozta a lehervadt hangulatot. A leány jobb kedvű lett és melegebb. A fiú ellenállása és elkeseredése olvadni kezdett. Túlsá­gosan beleette magát ez a leány a szivébe. Akármilyen, ő mégis szereti. Szereti. Belepusztul, ha elveszíti. Mikor elhagyták a mulatót és beültek az autóba, szó nélkül elkapta a leányt és csókolta. A leány nem tiltakozott, örült, hogy a fiú magától rendbejött. Min­den rendben van. Egyszerre kinyílt a kocsi ajtaja. Szétrebbentek. Egy fiatalember lámpával a leány arcába világított. Gúnyos hangon mondta: "Ne zavartassák magukat. Csak ezt akartam tudni. Jó mulatóst, drága Evelyn!” Idevágta az ajtót. Evelyn eltorzult arccal indította meg az autói.

Next

/
Oldalképek
Tartalom