Verhovayak Lapja, 1943. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1943-04-29 / 17. szám
V-flc Oldal KIMUTATÁS A KÖTVÉNYEKRŐL 1943 MARCIUS 31-EN Uj kötvény kiadva ................ ^Visszahelyezve .......................... I> összesen _____ Kötvényét beváltotta -............Kifizetett kötvényt kapott .... Elhalt Gyarapodás ......... Áthozat a múlt hóról összesen Kifizetett kötvény van................................ Meghosszabbított kötvény van ................ Felnőtt Osztály taglétszáma összesen ... Gyermek Osztály taglétszáma összesen összes taglétszám: ......... 252 88 1 340 144 196 35,904 ........36,100 ...... 61 601 36,762 12,922 KÖTVÉNYÜKET VISSZAVÁLTOTTÁK CASH SURRENDER MARCH 1943 Fiók-Br. 160 Bozák György 303 Komaromi Frank 464 Haranis Nicholas, Kamoro Mrs. Evangelia 503 Mészáros Ella Verhovayalc Lapja 1943 április 29\ 49,684 Felnőtt O.Gyermek O. Összesen 1943 március 31-én.....36,762 12,922 49,684 1943 február 28-án .....36,562 12,977 49,539 1943 március 31-én gyarapodás ........200 145 1943 március 31-én csökkenés ............... . 55 Pittsburgh, Pa., 1943 március 31-én. RÉVÉSZ KÁLMÁN, kp. számvevő. $500 BETEGSEGÉLYT KIKAPTÁK $500 SICK BENEFIT PAID Fiók-Br. 42 Butash J. Stephen 52 Vajda Lajos 70 Rudnyanszky Mihály 96 Incze Dénes 248 Gyöngyösi István március 5-Members Pittsburgh, Pa., 1943 hó 31-én. RÉVÉSZ KÁLMÁN, kp. számvevő F. D. R — WAR BONDOT ÁRUL STATEMENT OF LOANS JUVENILE ORDER AT MARCH 31, 1943 Balance March 1, 1943 forwarded .................. $179.23« STATEMENT OF LOANS AND LIENS SENIOR ORDER MARCH 31, 1943 Balance March 1st 1943 ..........„ $655,693.26 New Loans issued in March: Principal ........ Interest ........... Handling Chg. $742.00 24.74 —.90 Total Reinstated $767.64 $66.12 Total ........................................................... $656,527.02 Interest and Handlg. Chgs. on Roosevelt elnök személyesen indította meg a második hadikölcsön kötvény akciót. És pedig azzal, hogy maga is felcsapott War Bond árusítónak. Egy néger küldöncnek adta el az első kötvényt a Fehér Házban. March loans ................ 25.64 Payments .......:................... 3,694.28 2,232.10 Deceased .............................. Cash Surrender .................. Extended .............................. 1,459.09 112.89 Adjustments ....................... Total .... 7,524.00 BALANCE: March 31st 1943 .......................... $649,003.02 Pittsburgh, Pa., March 31, 1943. COLOMAN REVESZ, Auditor. 60 A SZAKADÉK Gyorsan hajtott. Jenő nem szólt semmit. Tisztában volt mindennel. Nem ingerelte a leányt azzal, hogy megkérdezte volna, hogy ki volt az a férfi. Úgy is tudta: egy másik “tartalék”. Mikor a városba értek, kérte a leányt, hogy álljon meg. “Én itt kiszállok. Isten vele.” “Isten vele” — felelt rá a leány merev mosollyal és tovább rohant. Tóvári Jenő elkészült Fehér Évával úgy is, mint Evelyn White-al. Elcsodálkozott, hogy milyen könnyű a szive. Mintha nehéz, kínos varázslatból szabadult volna meg. Mintha egy méreg hatása múlt volna el a testéből-lelkéből. Fütyörészve indult haza. Két hétre rá az apja újsággal jött haza. “Szombaton esküvő lesz a templomban”. “Ki esküszik?” — kérdezte az asszony. A férfi lassan felelte: “Evelyn White...” A fiú felkapta a fejét és ránézett az apjára. Elnevette magát. “No de ilyet! És ki a boldog vőlegény?” Az apja megkönnyebbülten mosolygott: “Nem értettem a nevét. Valami cseh származású utazó.” Tóvári Jenő jókedvűen kacagott: “No ez a kis hölgy is bőségesen tartott jelölteket. Csak azt szeretném tudni, hogy mit keresnek a mi templomunkban, ha se a fiú, nem magyar, se a leány nem akar magyar lenni és egyik se tagja egy egyháznak sem?” Tóvári János legyintett: “így van ez mindég fiam. Az ilyeneknek sohase kell a templom, de ha parádéra van szükség, akkor eszükbe jut. Akkor kell a pap, kell a templom, virág az oltárra és szőnyeg a járdáig. A templom építésére, fenntartására nem adtak soha egy centet sem, de mi-A SZAKADÉK 57 alább a közelében akart lenni, ha nem is beszélhetett vele. A kaputól nem messze megállt. Egy hatalmas Packard gép ekkor húzott oda a kapu elé. S egy perc múlva kilépett a kapun a leány. Gyönyörű, drága bunda volt rajta; olyan volt, mint egy moziszépség. S vele együtt a férfi. A főnök. Ugyanaz a magas negyven éves ember, aki előző nap köszönt a lánynak. De most az asszony nem volt vele. A Packard soffőrje kiugrott, megemelte egyenruhás sapkáját és kitárta előttük az ajtót. A leány beült s utána a férfi. Az autó elindult. S ahogy Jenő szivenütötten nézett utánuk, látta, hogy a leány és a férfi feje igen-igen közel vannak egymáshoz. Rettenetesen fel volt kavarva. Nyugtatta magát, de nem sikerült. Biztos csak hazaviszi — gondolta magában, más főnök is megteszi ezt a titkárnőjével. De nem tudott belenyugodni. Hazamenni se tudott. Eszébe jutott mindaz, amit az apja mondott neki. “Nem esik messze az alma a fájától.” Könnyek szöktek a szemébe, majd megint felnevetett és féltékeny bolondnak nevezte magát. Hogy izgalmán segítsen, bement egy moziba. Nem is nézte, hogy mit játszanak. Aztán egyszerre figyelni kezdett. Egy asszonyról volt szó, aki úgy gyűjtötte a férfisziveket, mint az indiánok a skalpokat. Egy assszonyról, akinek szerető férje volt, mégis kellett neki minden férfinek a hódolata, aki csak útjába került. Bolonditó mosolyával elszéditette a férfiakat; sokat Ígérő tekintetével magához láncolta őket és mikor már félőrülten futkostak utána, akkor egy-egy csókkal tartotta őket melegen a szerelem parazsán. Belegázolt a barátnői életébe, elvette tőlük a férjeiket, csakhogy tovább folytathassa féktelen hiúságának lelkiismeretlen játékát. Jenő nem bírta bevárni a darab végét. Feldúlta. Mintha neki szólt volna minden. Kisietett, órájára nézett, már nyolc óra volt. Ha a főnöke hazavitte, akkor biztos otthon van már. Bement egy telefon-