Verhovayak Lapja, 1941. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1941-12-04 / 49. szám
4-ik Oldal 1941 December 4 Journal of the Verhovay Fraternal Insurance Ass’n OFFICE OF PUBLICATION 8502 West Jefferson Ave Detroit, Michigan PUBLISHED WEEKLY BY THE Verhovay Fraternal Insurance Association Managing Editor: JOSEPH DARAGO, Főszerkesztő Editors: BENCZE JÁNOS és RÉVÉSZ KÁLMÁN. Szerkesztők Editor’s Office — Szerkesztőség: 345 FOURTH AVENUE. PITTSBURGH, PA. All articles and changes ol address should be sent to the 345 FOURTH AVE. PITTSBURGH PA. VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION MINDEN A LAPOT ÉRDEKLŐ KÖZLEMÉNY ÉS CÍMVÁLTOZÁS A VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION 345 FOURTH AVE PITTSBURGH PA KÜLDENDŐ SUBSCRIPTION RATES: Foreign Countries $1.50 a year United States and Canada $1.00 a year Advertising Department (Hirdetési Iroda) Eastern Representative: FRANK A. BEACHER (SZŐGYI) Box 7. Woolsey Station Long Island City? N. Y. Entered as Second Class Matter at the Post Office at Detroit Michigan, under the Act of March 3. 1873. A NAGY HABORU A VILÁGLAPOK egybehangzó véleménye szerint, mióta megírták az emberiség történetét, nem tudnak egyetlen egy olyan területnek a véres és elkeseredett harcáról sem, mint amilyen most folyik a Kaukázus birtokbavételéért . . . A Kaukázus a Szovjetunió legdrágább kincse, de egyúttal a názik vágyálmának is a végső legszebb tündérmezeje . . . Bármelyik oldaláról nézzük is, — a nagy háború jövendőjére a Kaukázos eleste, vagy birtokbavétele, döntő befolyást fog gyakorolni , . . * * * HA MEGNÉZZÜK A SZOVJETBIRODALOM térképét, látjuk rajta, hogy a Kaukázus hegyvidéke, a Káspi tó és a Fekete tenger között foglal helyet. Mivel itt az európai határt a Kaukázus hegyvonulatával szokták jelölni, azért rendesen Ázsiával kapcsolatban ismertetik legtöbbször a földrajzi munkák. Sőt a háború előtt még hivatalosan is Ázsiához számították, mert nem eredeti orosz terület, hanem meghódított vidék, amely csak 70 évi háború után, a múlt században került orosz birtokba . . . Ma azonban az elkülönítésnek már nincs semmi értelme. A Kaukázus hegység feltűnő egyenes vonalban, mint valami fal emelkedik a két belső tenger között. A hegyvonulat hossza 1200 km., tehát 200 kilométerrel hoszszabb, mint az Alpok, de viszont ugyanannyival rövidebb a Kárpátoknál. Terjedelemben is a kettő között áll, de magasságban már elhagyja nyugati társait, amelyekkel egyébként szoros kapcsolatban van. A Kaukázus legmagasabb kiemelkedései: az Elbrusz (5660 méter) és a Kazbek (5045 méter). A hegység déli oldalát keskeny, hoszszu völgy kiséri. Ebben folyik a Kúra a Kaszpi tó felé és a Rión, a Fekete tenger felé. A keskeny völgytől délre ismét magas hegyvidék emelkedik Örményország földjén. Ez azonban már kétségtelenül Ázsia és csak politikai és gazdasági szempontból esnek egy tekintet alá. * * * A KAUKÁZUS HEGYVIDÉKE délebbre fekszik, mint az Alpok. Körülbelül Itáliával van egy szélességen. Azért itt hiába keresünk olyan szép és lenyűgöző havasi világot. A Kaukázus barátságtalan hegyvidék. Ahol elegendő csapadékot kap, tehát főleg a feketengeri részeken, a Kaukázust is nagyszerű lombos és fenyőerdők fedik, de kelet felé rendkívül kietlen, kopár sziklatetők emelkednek. Igen száraz és azért nagyon szegényes növényzete van a Transz-Kaukáziának nevezett hosszú völgynek, de szintén csak a keleti részén. A Fekete tengerrel szomszédos része azonban sok esőt kap, aminek hatása meg is látszik a vidéken. ősi, müveit terület ez, az ókori Mithridates hazája. Nem alaptalan az a feltevés, hogy ez a gyönyörű vidék őshazája a búzának és árpának, valamint számos értékes gyümölcsfélének, körtének, baracknak, mogyorónak, sőt még a szőlőnek is . . . Ma is pompás gyümölcstermelő vidék, amelynek meleg éghajlata még egy-két déligyümölcsfélét is megérlel. Verhovayak Lapja DECEMBERI HÓPELYHEK A hó áldás, ha a felhők annyit küldenek le, amenysőt ördögi szándékú emberek kívánnak, de romlás és katasztrófa, ha rosszakaratú, sőt ördögi szándéka emberek készakarva gonoszságra használják, fölhasználják és előre számítanak rá. Példának okáért: a Trianon által gőgössé felfújt csehek nem elégedvén meg azzal, hogy egész felső Magyarországot megkapták, minden képpen ártani akartak az összezsugorodott határon túl lakó magyaroknak. Tudták, hogy ha a volt magyar hegyek 4éli oldalán az erdőket kivágják s még a tuskókat is kiszedik, meleg tavaszi hóolvadáskor a viz akadály nélkül rohan le. Úgy is történt, az áradat, mely hirtelen földuzzasztott minden folyót, patakot, elöntötte a magyar Bodrogköz egész hatalmas területét. A cseheknek semmi hasznuk nem ■volt belőle, áe a magyaroknak óriási káruk s ezt akarták. A hó, a makulátlanul szüzfehér hó természeti valóság és szimbólum, jelkép. Ha valóság, akkor szörnyű befolyással, irányitó hatással képes lenni a gazdasági, kereskedelmi, ipari életre, egy nép jólétére s igy közvetve a szellemi életre is. Nem kell s nem is lehet részletezni, hogy micsoda sok minden jónak az alapja egy nép boldogsága s mennyi mindenféle rossznak a forrása az anyagi nyomorúsága. Kérdezzék csak meg akár a nagy földbirtokosokat, akár a farmereket, hogy mit jelent nekik ha szokatlanul hosszú, száraz, rendkívül hideg idő után egyszerre csak megjelenik a mindent vastagon betakaró hó, mely az embereknek hideg lehet, de a földnek meleg, mély tavaszkor majd éltető nedvességgel látja el a növényzetnek gyökereit s nagyszerű puha talajt késeit szántásnak, vetésnek. És kérdezzék meg a vasutakat, bányákat, a világtól elzárt városkákat és falvakat, hogy mit jelent a szokatlanul nagy hó, amikor szünetel a forgalom s a nagy városok nem juthatnak elég élelemhez, az iparosok és kereskedők vevőkhöz, a kis gyermekek a megszokott fejecskéhez. De a hópehely, ha roppant tömegben szálingózik, vagy szitál vagy viharzik le a földre, évtizedekre kiható dolgokat is tud művelni, oly óriási dolgokat, hogy az átlagember nem is gondolja meg és eszébe sem jut. A hó, az irdatlannak látszó fehér hó, gyermekek öröme, karácsony szent ünnepének gly hangulatos járuléka képes megváltoztatni az események folyamatát, képes másfelé terelni a históriát, képes ketté szakítani a leghatalmasabb embernek a pályáját s dicstelen véget hozni rá. Nem sokan gondolnak arra vagy törődnek vele, hogy Napóleont a fehér hópelyhek küldték Szent Ilona szigetére és szabadították meg tőle Európát. A magasból leszitáló fehér pélyhek, megmutatván, hogy a természet erősebb minden földi teremtménynél. 1812-ben, mikor Napoleon fél millió katonával le akarta igázni Oroszországot, oly rettenetes hideg és soha nem látott hótenger szakadt a földre, hogy a mi gyerekkorunkban is, a múlt század hatvanas éveiben is emlegették ama bizonyos legöregebb emberek, akik minden rendkívüli dologra szoktak emlékezni. Az akkor 75—80 évesek, tudniillik. A hópelyhek miatt Napoleon kénytelen volt viszszafordulni a seregének megmaradt kisebbik felével. A többi megfagyott, vagy éhen és sebesülten összeesett s a hó eltemette. A következő esztendőben Napoleon nem nyerte meg a nagy lipcsei csatát, mert katonáinak fele az örök hó alatt volt, az erre következő évben pedig elvesztette a ivar terlooit, az angolok fogságába esett s Szent Ilona szigetére került. Megint csak azért, mert az oroszországi emberek veszteségét képtelen volt pótolni. És a históriát a hópelyhek fordították meg. És a napóleoni háborúkat követő tespedésnek s nagy visszahatásnak az örök hópelyhek voltak az eredő okai. És Moszkva előtt megint áll egy hóditó; sokkal veszedelmesebb mint Napoleon volt. És Moszkvát talán most is fölgyujtja egy .második Rostopsin, vagy pedig a hópelyhek akadályozzák meg Hitlert, hogy oda bevonulhasson. A természet ismét erősebbnek bizonyulhat, mint a hóditó; a hó, ha ismét óriási tömegben esik, megállhatnak az élelmiszervonatok, a német katonák kiéhezett s megfagyott tízezrei, százezrei kerülhetnek a hó alá a megrekedt tankekkel együtt; a hóditó útja végzetes késedelmet szenvedhet, ami minden hódításnak a halála. És a história ismét meglepő fordulatot vehet, váratlanul. Ha nem igy teszi, akkor ez a magasságbelinek kikutathatlan szándéka lesz. És a hó, a szüzfehér hó, mely uj útra tereli a histó-MA AZONBAN A KAUKÁZUSNAK A LEGFONTOSABB értéke, drága kincse, a kőolajban való gazdagságában rejlik! Baku mellett nyolc négyzetkilométernyi területen a kutak százai öntik szakadatlanul korunk legkeresettebb energiaforrását, a kőolajat, a petróleumot . . . De nemcsak itt, hanem északabbra: Groznij mellett, sőt még a Fekete tengerbe ömlő Kubany vidékén is gazdag kőolaj források vannak. Szovjetoroszországnak vannak ugyan még az Ural vidékén, sőt még Közép-Ázsiában is forrásai, de az orosz kőolaj túlnyomó része a Kaukázus vidékéről kerül ki. A világháború előtt 80 millió métermázsa volt az évi termés, ma pedig 270 millió métermázsa, tehát több, mint háromszorosa. A kőolaj a Kaukázus vidékének egész gazdasági életére rányomta bélyegét. A kőolajtermelés, finomitás és szállítás háttérbe szőrit minden más foglalkozást. A kőolaj vitte oda az oroszokat is, mert eredetileg a Kaukázus vidékét legfeljebb a Kaszpi tavon hajózó orosz kereskedők és halászok ismerték. Ma azonban ott a lakosság többsége orosz. A hajdani őslakók: a cserkeszek, örmények, osszitek, georgiak, leszgek és a különböző török-tatár törzsek ma is orosz iga alatt nyögnek, bár annak idején a forradalmárok szabadságot Ígértek nekik. 45 * * A KAUKÁZUS VIDÉKÉNEK rendkívül tarka népessége van, sőt ilyen aránylag kicsi vidéken legtarkább egész Európában. A Kaukázus ugyanis évezredek óta menedékhelye volt a különböző menekülő népeknek. A függetlenséget szerető népek ma is a hegyvidéken laknak kis falvakban. A városok kivétel nélkül orosz jellegűek. Legnagyobbak Baku, 710,000 lakossal, az óriásira duzzadt petróleumváros, aztán Tiflisz 406,000 és Groznij 200,000 lakossal. Bámilyen szemszögből nézzük is tehát, a Szovjetunió (magyarosabb nevén a Szovjet Egyesült Tanácsköztársaságok) legdrágább gyöngye a Kaukázus ... A németek, — a román és magyar hadakkal, — a legborzalmasabb erőfeszítéssel a múlt héten Rostovot elfoglalták, melyet a Kaukázus kulcsának neveznek és e hét elején Rostov ismét visszakerült a Szovjet hadak kezébe . . . Hiába, változó, nagyon változó a hadiszerencse!...
