Verhovayak Lapja, 1941. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1941-05-01 / 18. szám

1941 Május i,___________________________:___________VerJiovayak Lafyja__________________________________________•íi-ik oidai

HEROES OF SPORT

By BILL ERWIN

HlB RECORD BREAKING TIME OF SO.6 SECONDS flpfj FOR THE 400 METER HURDLES

HIB FORM AND POISE

IN SKIPPING THE

HURDLES, HAS prrrx l

MADE HUA CHAMPION OF THE

K WORLD.

He was onlv TyjENTV Wears

OLD WHEN HE dffik WON H\S_

FIRST

OLVMPICS . \Wffli7K

SA'y-l—N Masse mV

W A-rctfc 15 i

t«E WORLDS RECORD HOI.DER OF THE RUNNIN& HURDLES.

K| OPETHE

GU VS . GOOD/

WRONG

»AT-CA

^ MAN*

56 ÖZVEGY MENYASSZONYOK ÖZVEGY MENYASSZONYOK 53

csomót, három napig gondolkozott ereje minden megfeszítésével, amig úgy vélte, végre megtalálta a módját, hogy miképpen húzhatja keresztül Zsuzsánna ravasz és erőszakos számításait. Marini tanácsát fogadja meg és Boldizsárt játssza majd ki a két szerelmes ellen. Boldizsár titkolt, féltő, indulatos szerelemmel sóvárog Zsuzsánna után. Szerelménél csupán Zsigmond iránt táplált engesztelhetetlen gyűlölete nagyobb. Szerelem és gyűlölet, — Kendy Zsuzsánna sohasem éri el a célját, ha ez a két örvénylő szenvedély szembekerül egymással. Kendy Zsuzsánna sohasem teheti fejére a Zsigmonddal közösen megálmodott királyi koronát, ha Boldizsárt valaki ráeszmélteti, hogy a préda, amelyre ő les, már régen a Zsigmondé.

De hogyan és kivel csöppentesse bele Boldizsár poharába az észveszejtő beléndeket?

Ezen gyötrődött már órák óta. Látta a kis kakast a szemétdombon, sólymát a feje fölött, a párducot a földön fekve, Marinit a lába előtt, látta őket, de idáig nem jutott eszébe, hogy velük is gondoljon. Hallotta, hogy Marini mondott valamit s most anélkül, hogy rátekintett volna, megkérdezte:

— Szóltál?

A hadnagy közelebb csúszott hozzá.

— Szóltam, úrnő, de nem figyeltél rám.

— Mit mondtál?

— Ma még nem vetettél a kis kakasodnak szemet.

Petri Kata csalódottan rántott az ajkán.

— Nem is vetek. Hadd haragudjék, ha a kedve úgy tartja.

Marini óvatosan a keze után nyúlt. Amikor elérte, megfogta és lágyan simogatni kezdte.

— A harag megrutitja áz arcot és elapasztja a szít vérét. A harag az ördög hizelkedése, Katalin.

Petri Kata csöndes mozdulattal fordította feléj« a fejét.

— Gondolod?

a foga, rám, Kendyre. Hát illik, hogy jól válasszak magam is. Nem ő tehát, hanem — Boldizsár. Boldizsár helyére vágyik, hát jó, legyen, ott a trón — vegye. Én máris félreálltam, a ketrecet kinyitottam, a vad szabad. Zsigmondra éhezett? Hát ha ráéhezett, most már szaggassa szét. Ontsa vérét, falja föl, én felőlem most már izekre tépheti. Értesz? Megértettél? Választottam. Ha Boldizsár megjön, igent mondasz neki. Ettől a pillanattól kezdve Boldizsár a fiam. Aztán, ha majd együtt léssz vele, majd számlálhatod magadban Zsigmond perceit. Ne félj, ne reszkess, nem kell sokáig számolnod. Tiz ujjad mos’t már egész rongy életét kifuttya.

Zsuzsánna apja lábaihoz rogyott.

Kendy rátekintett, aztán hirtelen megfordult és megindulva bevágta maga után az ajtót.

Kendyné lehajolt Zsuzsánnához.

— Kelj föl... — eredt meg a könnye.

Zsuzsánna arcán bágyadt fénnyel csillogott a láztüz. Szive boldog ünneplő riadozással dobogott. Tehát sikerült. Sikerült apjaurát megbősziteni Zsigmond ellen. A rohanó patak megáradt, hogy kilépjen medréből és elöntse egész Erdélyországot. Holnap vagy holnapután ilyenkor már talpon áll apja minden hive, hogy szembeszálljanak Zsigmonddal és elállják az utat, mely Prágába — a halálba visz.

Fölemelkedett, elsimította homlokát.

— Menj, anyám... — küldte anyját. — Az Ur velünk van, a mi Urunk most már megtart mindannyiunkat.

Homloka, arca kitisztult. Alakján csaknem túlvilág! fönség ömlött el. Bosszúja egyszerre meghalt, mostmár csupán szerelme élt lelkében.

Szerelme, Zsigmond nagy szerelméért — Erdélyországért.

Hivatta Iffjut. Amikor a nyakas nagyur megjelent előtte, a szokásos üdvözlés helyett ezzel köszöntötte:

— Kontyos főt nem illet tollas forgó, de keblemben bévül Kendy szív dobog.